Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. február 26. Tiltakozás a rakétatelepítés ellen A hét végén Brüsszelbe érkeztek annak a négynapos békemenetnek a résztvevői, akik az amerikai rakéták belgiumi telepítése ellen tiltakoztak. (Telefotó) Pakisztáni választások Pakisztánban hétfőn meg­kezdődtek a parlamenti vá­lasztások. A szavazópolgárok hét és fél év után járulhatnak ismét az urnákhoz, mert ami­óta Ziaul Hakk tábornok 1977-ben katonai puccsal megdöntötte a polgári kor­mányt, az országban rendkí­vüli állapot van érvényben. A 34 millió pakisztáni sza­vazópolgárnak 237 képviselőt kell megválasztania. A Ziaul Hakk elnök kato­nai rendszerével szemben álló 11 ellenzéki pártot tömörítő Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért a választá­sok bojkottjára szólította fel a szavazókat. Bár Ziaul Hakk katonai rendszere most azt állítja, hogy a választás a polgári kormányzathoz való „majdani” visszatérést szol­gálja, megtiltották, hogy az 1979 óta betiltott politikai pártok induljanak a választá­sokon. A bojkottfelhívásra a kato­nai rendszer számos ellenzéki politikus letartóztatásával vá­laszolt. A Ziaul Hakk által „szabadnak és függetlennek” minősített választás idején katonai járőrök cirkáltak a településeken, és a rendőrség­nél, valamint a laktanyákban általános készültséget rendel­tek el. Szolidaritási A sandinista mozgalom megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából hétfőn szo­lidaritási nagygyűlést ren­deztek Tatabányán, a BHG Híradástechnikai Vállalat 5. számú gyárában. A Hazafias Népfront Tatabányai Városi Bizottsága által szervezett nagygyűlés gyűlés résztvevői — a város üzemeinek és lakónegyedei­nek küldöttei — együttérzé­süket fejezték ki a nicaraguai nép hősies harcával. A gyű­lésen részt vett Julio Guz­man, a Nicaraguai Köztársa­ság magyarországi nagykö­vetségének tanácsosa is. A finn nagykövet kitüntetése Az Elnöki Tanács Osmo Väinölä-nek, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövetének, a magyar—finn kapcsola­tok ápolása és fejlesztése terén kifejtett tevékenysége el­ismeréséül a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesí­tett Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogad­ta Dangászurengin Szaldan rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, a Mongol Népköztársaság új magyar- országi nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. PRÁGA A rendkívüli hideg tél Csehszlovákiában is korláto­zó intézkedéseket kényszerí- tett ki; a villanyáram és a gázszolgáltatásban korlátoz­ni kellett az iparvállalatok fogyasztását. PHENJAN A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban vasár­nap helyhatósági — tarto­mányi, városi és járási — választásokat tartottak. A központi választási bizottság hétfőn közölte, hogy a sza­vazáson a választói névjegy­zékekbe felvett összes ál­lampolgár részt vett és egy­hangúlag a listákon szerep­lő képviselőjelöltekre szava­zott. ADDISZ ABEBA Addisz Abebában tanács­koznak az afrikai országok külügyminiszterei a konti­nens gazdasági problémáiról. Központi helyen az afrikai nemzetgazdaságok önerőre támaszkodására tett erőfe­szítések összehangolása sze­repel, de a résztvevők meg­tárgyalják a katasztrofális éhínséggel, az afrikai orszá­gok külföldi adósságállomá­nyával, fizetési mérleghiá­nyával kapcsolatos kérdése­ket is. BEJRUT Libanon kormánya hétfőn felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy sürgősen vi­tassa meg az izraeli megszál­lók sorozatos kegyetlenkedé­sei miatt a múlt héten a vi­lágszervezethez eljuttatott panaszát. KUVAIT Kuvaitban hétfőn tartották az ország nemzeti ünnepét; a Perzsa (Arab)-öböl mentén fekvő ország, amely koráb­ban brit protektorátus volt, 1961. február 25-én nyerte el függetlenségét. Közel-Kelet: Ugyanaz másként? „KÉTSZER nem lépsz ugyanabba a folyóba” — mondja az ógörög bölcs a világ forgandóságáról. Törté­nelmi helyzet sem ismétlő­dik meg sohasem pontról pontra ugyanúgy, a Közel- Keleten sem..., vagy mégis? 1975-ben, a második egyiptomi—izraeli csapatszét­választási egyezmény miatt, Egyiptom meglehetősen elszi­getelődött az arab világban. A libanoni polgárháború 1975—76-os szakaszát lezáró egyiptomi—szíriai kibékülés viszont némileg új helyzetet teremtett. 1977 elején az Egyiptomi vezetés különös javaslattal állhatott elő: a palesztin kérdést úgy oldják meg, hogy az Izrael által ki­ürítendő területeken létrejö­vő palesztin állam legyen kapcsolatban Jordániával. Ezzel megkerülhetőnek vél­ték azt a problémát, hogy az Egyesült Államok és Izrael mereven elutasította az ön­álló palesztin állam gondo­latát. A javaslat váratlan volt, de 1977 őszéig fokoza­tosan tért nyert. Abban az évben szólt először egy ame­rikai elnök — Carter — a palesztin „haza” megterem­tésének szükségességéről. 1977 márciusában Husszein jordániai király és Arafat, a PFSZ VB elnöke kibékü­lési találkozót tartott Kairó­ban. Fokozatosan kialakult a formula, amelyet az Egyesült Államok és a nyugatbarát arab kormányok egyaránt tá­mogattak: az év végére ösz- szehívandó genfi békeérte­kezletre közös arab küldött­ség mehet, abban kapnának helyet a PFSZ képviselői. És végül: 1977 októberében megszületett a közös szov­jet—amerikai nyilatkozat a közel-keleti rendezés néhány alapelvéről: az izraeli kivo­nulásról és a palesztin nép törvényes jogainak érvénye­sítéséről. ÉS MI a helyzet nyolc év­vel később? Az Izraellel 1979-ben kötött békeszerző­dés miatt sokáig elszigetelt Egyiptom — nem utolsósor­ban a PFSZ vezetőjének tá­mogatásával — fokozatosan viszatér az arab színpadra, amint az 1982-ben Izrael ál­tal kezdett újabb libanoni háború tüze alábbhagy. Egyiptom támogatja Arafat és Husszein király 1983 ele­jén újra kezdődő egyezkedé­sét, amely mostanra megál­lapodást hoz: a megalakí­tandó független palesztin ál­lam esetleg föderációra lép Jordániával, s a béketárgya­lásokon is szó lehet együt­tes fellépésről. A mérsékelt­nek tartott arab kormányok most is támogatják ezt a formulát. Az amerikai kor­mány fenntartja az 1982-ben meghirdetett Reagan-tervet amely szerint a palesztinok csupán önkormányzatot kap­nának Jordániával szövetség­ben —, de óvatosan üdvözli a jordániai—PFSZ megálla­podást. ÉS VÉGÜL a napokban Bécsben szovjet—amerikai konzultációt rendeztek a Közel-Keletről, ahol ugyan semmiféle megállapodás nem született, de — bár Washing­ton, akárcsak Izrael, tovább­ra is elutasítja a nemzetkö­zi értekezlet gondolatát, ame­lyet a Szovjetunió, a PFSZ, Jordánia és mások támogat­nak — bizonyos, hogy az új fejlemények is szóba kerül­tek. Ki tagadhatná, hogy a két eseménysor mégiscsak na­gyon hasonlít? De mi történt közben? Egy esemény, ame­lyet akkoriban sokan bű­vészmutatványnak tartottak. Mára köztudott, milyen gon­dosan és titokban előkészített „meglepetés” volt: Szadat egyiptomi elnök Jeruzsálem­be utazott, majd különbékét kötött Izraellel. Ez — majd az 1982-ben kezdett újabb li­banoni „forduló”, az ország elleni izraeli támadás — el­odázta az átfogó rendezést, még abban a mérsékelt, pa­lesztin szempontból elégte­lennek tartott formában is, ahogyan 1977 őszéig elter­vezték. De — bármekkora gátat vetettek is neki — a törté­nelmi folyó mára mégiscsak „visszaszivárgott” körülbelül abba a mederbe, ahol nyolc éve tartott. Számos palesztin tényező ma sem tartja elég­ségesnek az elképzelést, Szí­ria sem támogatja — 1977- ben is voltak fenntartásai —, mégis, megint mind jobban növekszik a diplomáciai nyo­más Izraelre. Éppúgy mint akkor, most sincs e tervek ellen érdemleges izraeli érv, hiszen éppúgy, mint akkor, most is a „mérsékeltnek” tar­tott arab erők elgondolása ez, azoké, amelyek elismerik Iz­rael létjogát — csupán a megszállt területekre formált jogát nem. MOST PERSZE az a kér­dés, van-e tartalékban ismét ..bűvészmutatvány” — mint Beginé és Szadaté volt a tit­kos amerikai támogatással 1977 novemberben —, és ki fogja azt végrehajtani? A közel-keleti helyzet megfi­gyelői a nyolc évvel ezelőtti tapasztalat alapján óvatos­ságra intenek: ez a „megle­petések” órája. És a közel- keleti „meglepetések” — ezt is a tapasztalat sugallja — általában nem visznek köze­lebb az átfogó és igazságos rendezéshez. mészáros györgy Mai kommentárunk Retorika és fordulat Megfigyelők egybehangzó értékelése szerint Reagan el­nök múlt heti kirohanása a Nicaraguával szembeni ame­rikai politika újabb szakaszának kezdetét jelentheti. A kemény hang a jelek szerint még keményebb lesz. Wa­shington korábban a törvényes nicaraguai kormánnyal szembenálló ellenforradalmi erők közvetett, majd nyílt segítségével igyekezett sakkban tartani Managuát. Ezúttal azonban messzire ment Reagan: sajtóértekezle­tén nyíltan követelte, hogy a sandinisták osszák meg a hatalmat a Washington támogatta „kontrákkal”, az ellen­forradalmárokkal. Szavainak még nagyobb nyomatékot adott, hogy huszonnégy órával előtt Shultz külügyminisz­ter arra célzott: az Egyesült Államok végső célja a san­dinista kormányzat megdöntése. A dolog természetesen nem új, mert a Washington Post című lap állítása sze­rint a CIA már két évvel ezelőtt konkrét tervet dolgo­zott ki a sandinista rendszer szétzúzására. S a CIA — ezt is az ismert amerikai lap hangoztatja — változatla­nul folytatja erre irányuló tevékenységét. Jóllehet, a közvetlen amerikai beavatkozás veszélye — szakértők szerint — nem áll fenn, azzal számolni kell: Reagan minden követ megmozgat majd, hogy a törvény- hozással elfogadtassa az ellenforradalmárok segélyezésé­re szánt összeget. Ettől az amerikai elnök csak egyetlen esetben tekintene el — saját szavai szerint — nevezete­sen, ha Managua hajlandó fordítani politikáján, s kész követni a Közép-Amerikával kapcsolatos washingtoni el­képzeléseket. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, miért csap épp most ily magasra az amerikai aggodalmak hul­láma? Ügy tűnik, Reagan egyidejűleg tart a „kontrák” katonai vereségétől és a sandinista rendszer megszilár­dulásától. Nicaragua sikerrel áll ellen a ránehezedő nyomásnak. Többek közt azért is, mert ebben a lélektanilag, politi­kailag és katonailag egyaránt bonyolult helyzetben nincs egyedül. Példa csupán, de jelkép is lehetne: a legutóbbi nyomás szorításából Managua kubai, szovjet, mexikói se­gítséggel szabadul. A hiányzó kőolajat — Ecuador szer­ződést szegve nem szállította Washington közbelépésére — ez a három ország pótolja. Vagyis Managua elszige­telése nem több puszta reménynél. GYŐRI SÁNDOR Fórum a magyar-szovjet gazdasági együttműködésről Hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában fóru­mot rendezett a magyar— szovjet gazdasági együttmű­ködés időszerű kérdéseiről az Ipari Minisztérium és a MTESZ. Leonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa előadásában kifejtette: a két ország közötti árucsere-for­galomban egyre nagyobb sze­repet töltenek be a különböző kooperációs együttműködések alapján szállított termékek. A magyar kivitel több mint 30 százaléka, a szovjet export, nak 16 százaléka ilyen jellegű gyártmány. Gábor András ipari mi­niszterhelyettes arról szólt, hogy a következő években az áruszállításokon kívül előtér­be kerül a komplett magyar technológiák exportja. Részt veszünk a szovjet autóbusz- gyártás és a hűtőszekrény­gyárak korszerűsítésében, s egy, a múlt héten kötött szer­ződés alapján a Moszkvics autógyár gépparkjának fel­újításában. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1985. február 26-án Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5 631,08 5 636,72 5 642,36 Ausztrál dollár 3 659,29 3 662,95 3 666,61 Belga frank 76,51 76,59 76,67 Dán korona 429,60 430,03 430,46 Finn márka 748,07 748,82 749,57 Francia frank 503,97 504,47 504,97 Hollandi forint 1 359,39 1 360,75 1 362,11 Japán yen (1000) 200,46 200,66 200,86 Kanadai dollár 3 781J4 3 784,92 3 788,70 Kuvaiti dinár 17 046,29 17 063,35 17 080,41 Norvég korona 540,63 541,17 541,71 NSZK márka 1 539,97 1 541,51 1 543,05 Olasz líra (1000) 24,71 24,73 24,75 Osztrák schilling 219,27 219,49 219,71 Portugál escudo 28,71 28,74 28,77 Spanyol peseta 27,92 27,95 27,98 Svájci frank 1 832,06 1 833,89 1 835,72 Svéd korona 548,94 549,49 550,04 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 5 269,81 5 274,28 5 279,55 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. december 11-i közlésnek megfelelőn van­nak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Devizanem Érvényben: 1985. február 26-án és 27-én Vételi árfolyam 100 egységre, Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár b) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár 5 467,62 3 553,06 74,29 417,13 726,36 489,34 35,62 1 319,93 194,64 20,00 3 671,37 16 551,45 524.93 1 495,26 23.99 212.91 27.88 27.lt 1 778.87 533.01 5 116,05 Eladási forintban 5 805,82 3 772,84 78,89 442,93 771,28 519,60 37,82 1 401,57 206,68 21,24 3 898,47 17 575.25 557,41 1 587,76 25,47 226,07 29.60 28,79 1 888.91 565.97 5 432,51 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as

Next

/
Thumbnails
Contents