Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. február 26. Tiltakozás a rakétatelepítés ellen A hét végén Brüsszelbe érkeztek annak a négynapos békemenetnek a résztvevői, akik az amerikai rakéták belgiumi telepítése ellen tiltakoztak. (Telefotó) Pakisztáni választások Pakisztánban hétfőn megkezdődtek a parlamenti választások. A szavazópolgárok hét és fél év után járulhatnak ismét az urnákhoz, mert amióta Ziaul Hakk tábornok 1977-ben katonai puccsal megdöntötte a polgári kormányt, az országban rendkívüli állapot van érvényben. A 34 millió pakisztáni szavazópolgárnak 237 képviselőt kell megválasztania. A Ziaul Hakk elnök katonai rendszerével szemben álló 11 ellenzéki pártot tömörítő Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért a választások bojkottjára szólította fel a szavazókat. Bár Ziaul Hakk katonai rendszere most azt állítja, hogy a választás a polgári kormányzathoz való „majdani” visszatérést szolgálja, megtiltották, hogy az 1979 óta betiltott politikai pártok induljanak a választásokon. A bojkottfelhívásra a katonai rendszer számos ellenzéki politikus letartóztatásával válaszolt. A Ziaul Hakk által „szabadnak és függetlennek” minősített választás idején katonai járőrök cirkáltak a településeken, és a rendőrségnél, valamint a laktanyákban általános készültséget rendeltek el. Szolidaritási A sandinista mozgalom megalakulásának 50. évfordulója alkalmából hétfőn szolidaritási nagygyűlést rendeztek Tatabányán, a BHG Híradástechnikai Vállalat 5. számú gyárában. A Hazafias Népfront Tatabányai Városi Bizottsága által szervezett nagygyűlés gyűlés résztvevői — a város üzemeinek és lakónegyedeinek küldöttei — együttérzésüket fejezték ki a nicaraguai nép hősies harcával. A gyűlésen részt vett Julio Guzman, a Nicaraguai Köztársaság magyarországi nagykövetségének tanácsosa is. A finn nagykövet kitüntetése Az Elnöki Tanács Osmo Väinölä-nek, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetének, a magyar—finn kapcsolatok ápolása és fejlesztése terén kifejtett tevékenysége elismeréséül a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogadta Dangászurengin Szaldan rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Mongol Népköztársaság új magyar- országi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. PRÁGA A rendkívüli hideg tél Csehszlovákiában is korlátozó intézkedéseket kényszerí- tett ki; a villanyáram és a gázszolgáltatásban korlátozni kellett az iparvállalatok fogyasztását. PHENJAN A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban vasárnap helyhatósági — tartományi, városi és járási — választásokat tartottak. A központi választási bizottság hétfőn közölte, hogy a szavazáson a választói névjegyzékekbe felvett összes állampolgár részt vett és egyhangúlag a listákon szereplő képviselőjelöltekre szavazott. ADDISZ ABEBA Addisz Abebában tanácskoznak az afrikai országok külügyminiszterei a kontinens gazdasági problémáiról. Központi helyen az afrikai nemzetgazdaságok önerőre támaszkodására tett erőfeszítések összehangolása szerepel, de a résztvevők megtárgyalják a katasztrofális éhínséggel, az afrikai országok külföldi adósságállományával, fizetési mérleghiányával kapcsolatos kérdéseket is. BEJRUT Libanon kormánya hétfőn felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy sürgősen vitassa meg az izraeli megszállók sorozatos kegyetlenkedései miatt a múlt héten a világszervezethez eljuttatott panaszát. KUVAIT Kuvaitban hétfőn tartották az ország nemzeti ünnepét; a Perzsa (Arab)-öböl mentén fekvő ország, amely korábban brit protektorátus volt, 1961. február 25-én nyerte el függetlenségét. Közel-Kelet: Ugyanaz másként? „KÉTSZER nem lépsz ugyanabba a folyóba” — mondja az ógörög bölcs a világ forgandóságáról. Történelmi helyzet sem ismétlődik meg sohasem pontról pontra ugyanúgy, a Közel- Keleten sem..., vagy mégis? 1975-ben, a második egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási egyezmény miatt, Egyiptom meglehetősen elszigetelődött az arab világban. A libanoni polgárháború 1975—76-os szakaszát lezáró egyiptomi—szíriai kibékülés viszont némileg új helyzetet teremtett. 1977 elején az Egyiptomi vezetés különös javaslattal állhatott elő: a palesztin kérdést úgy oldják meg, hogy az Izrael által kiürítendő területeken létrejövő palesztin állam legyen kapcsolatban Jordániával. Ezzel megkerülhetőnek vélték azt a problémát, hogy az Egyesült Államok és Izrael mereven elutasította az önálló palesztin állam gondolatát. A javaslat váratlan volt, de 1977 őszéig fokozatosan tért nyert. Abban az évben szólt először egy amerikai elnök — Carter — a palesztin „haza” megteremtésének szükségességéről. 1977 márciusában Husszein jordániai király és Arafat, a PFSZ VB elnöke kibékülési találkozót tartott Kairóban. Fokozatosan kialakult a formula, amelyet az Egyesült Államok és a nyugatbarát arab kormányok egyaránt támogattak: az év végére ösz- szehívandó genfi békeértekezletre közös arab küldöttség mehet, abban kapnának helyet a PFSZ képviselői. És végül: 1977 októberében megszületett a közös szovjet—amerikai nyilatkozat a közel-keleti rendezés néhány alapelvéről: az izraeli kivonulásról és a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítéséről. ÉS MI a helyzet nyolc évvel később? Az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződés miatt sokáig elszigetelt Egyiptom — nem utolsósorban a PFSZ vezetőjének támogatásával — fokozatosan viszatér az arab színpadra, amint az 1982-ben Izrael által kezdett újabb libanoni háború tüze alábbhagy. Egyiptom támogatja Arafat és Husszein király 1983 elején újra kezdődő egyezkedését, amely mostanra megállapodást hoz: a megalakítandó független palesztin állam esetleg föderációra lép Jordániával, s a béketárgyalásokon is szó lehet együttes fellépésről. A mérsékeltnek tartott arab kormányok most is támogatják ezt a formulát. Az amerikai kormány fenntartja az 1982-ben meghirdetett Reagan-tervet amely szerint a palesztinok csupán önkormányzatot kapnának Jordániával szövetségben —, de óvatosan üdvözli a jordániai—PFSZ megállapodást. ÉS VÉGÜL a napokban Bécsben szovjet—amerikai konzultációt rendeztek a Közel-Keletről, ahol ugyan semmiféle megállapodás nem született, de — bár Washington, akárcsak Izrael, továbbra is elutasítja a nemzetközi értekezlet gondolatát, amelyet a Szovjetunió, a PFSZ, Jordánia és mások támogatnak — bizonyos, hogy az új fejlemények is szóba kerültek. Ki tagadhatná, hogy a két eseménysor mégiscsak nagyon hasonlít? De mi történt közben? Egy esemény, amelyet akkoriban sokan bűvészmutatványnak tartottak. Mára köztudott, milyen gondosan és titokban előkészített „meglepetés” volt: Szadat egyiptomi elnök Jeruzsálembe utazott, majd különbékét kötött Izraellel. Ez — majd az 1982-ben kezdett újabb libanoni „forduló”, az ország elleni izraeli támadás — elodázta az átfogó rendezést, még abban a mérsékelt, palesztin szempontból elégtelennek tartott formában is, ahogyan 1977 őszéig eltervezték. De — bármekkora gátat vetettek is neki — a történelmi folyó mára mégiscsak „visszaszivárgott” körülbelül abba a mederbe, ahol nyolc éve tartott. Számos palesztin tényező ma sem tartja elégségesnek az elképzelést, Szíria sem támogatja — 1977- ben is voltak fenntartásai —, mégis, megint mind jobban növekszik a diplomáciai nyomás Izraelre. Éppúgy mint akkor, most sincs e tervek ellen érdemleges izraeli érv, hiszen éppúgy, mint akkor, most is a „mérsékeltnek” tartott arab erők elgondolása ez, azoké, amelyek elismerik Izrael létjogát — csupán a megszállt területekre formált jogát nem. MOST PERSZE az a kérdés, van-e tartalékban ismét ..bűvészmutatvány” — mint Beginé és Szadaté volt a titkos amerikai támogatással 1977 novemberben —, és ki fogja azt végrehajtani? A közel-keleti helyzet megfigyelői a nyolc évvel ezelőtti tapasztalat alapján óvatosságra intenek: ez a „meglepetések” órája. És a közel- keleti „meglepetések” — ezt is a tapasztalat sugallja — általában nem visznek közelebb az átfogó és igazságos rendezéshez. mészáros györgy Mai kommentárunk Retorika és fordulat Megfigyelők egybehangzó értékelése szerint Reagan elnök múlt heti kirohanása a Nicaraguával szembeni amerikai politika újabb szakaszának kezdetét jelentheti. A kemény hang a jelek szerint még keményebb lesz. Washington korábban a törvényes nicaraguai kormánnyal szembenálló ellenforradalmi erők közvetett, majd nyílt segítségével igyekezett sakkban tartani Managuát. Ezúttal azonban messzire ment Reagan: sajtóértekezletén nyíltan követelte, hogy a sandinisták osszák meg a hatalmat a Washington támogatta „kontrákkal”, az ellenforradalmárokkal. Szavainak még nagyobb nyomatékot adott, hogy huszonnégy órával előtt Shultz külügyminiszter arra célzott: az Egyesült Államok végső célja a sandinista kormányzat megdöntése. A dolog természetesen nem új, mert a Washington Post című lap állítása szerint a CIA már két évvel ezelőtt konkrét tervet dolgozott ki a sandinista rendszer szétzúzására. S a CIA — ezt is az ismert amerikai lap hangoztatja — változatlanul folytatja erre irányuló tevékenységét. Jóllehet, a közvetlen amerikai beavatkozás veszélye — szakértők szerint — nem áll fenn, azzal számolni kell: Reagan minden követ megmozgat majd, hogy a törvény- hozással elfogadtassa az ellenforradalmárok segélyezésére szánt összeget. Ettől az amerikai elnök csak egyetlen esetben tekintene el — saját szavai szerint — nevezetesen, ha Managua hajlandó fordítani politikáján, s kész követni a Közép-Amerikával kapcsolatos washingtoni elképzeléseket. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, miért csap épp most ily magasra az amerikai aggodalmak hulláma? Ügy tűnik, Reagan egyidejűleg tart a „kontrák” katonai vereségétől és a sandinista rendszer megszilárdulásától. Nicaragua sikerrel áll ellen a ránehezedő nyomásnak. Többek közt azért is, mert ebben a lélektanilag, politikailag és katonailag egyaránt bonyolult helyzetben nincs egyedül. Példa csupán, de jelkép is lehetne: a legutóbbi nyomás szorításából Managua kubai, szovjet, mexikói segítséggel szabadul. A hiányzó kőolajat — Ecuador szerződést szegve nem szállította Washington közbelépésére — ez a három ország pótolja. Vagyis Managua elszigetelése nem több puszta reménynél. GYŐRI SÁNDOR Fórum a magyar-szovjet gazdasági együttműködésről Hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában fórumot rendezett a magyar— szovjet gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről az Ipari Minisztérium és a MTESZ. Leonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa előadásában kifejtette: a két ország közötti árucsere-forgalomban egyre nagyobb szerepet töltenek be a különböző kooperációs együttműködések alapján szállított termékek. A magyar kivitel több mint 30 százaléka, a szovjet export, nak 16 százaléka ilyen jellegű gyártmány. Gábor András ipari miniszterhelyettes arról szólt, hogy a következő években az áruszállításokon kívül előtérbe kerül a komplett magyar technológiák exportja. Részt veszünk a szovjet autóbusz- gyártás és a hűtőszekrénygyárak korszerűsítésében, s egy, a múlt héten kötött szerződés alapján a Moszkvics autógyár gépparkjának felújításában. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1985. február 26-án Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5 631,08 5 636,72 5 642,36 Ausztrál dollár 3 659,29 3 662,95 3 666,61 Belga frank 76,51 76,59 76,67 Dán korona 429,60 430,03 430,46 Finn márka 748,07 748,82 749,57 Francia frank 503,97 504,47 504,97 Hollandi forint 1 359,39 1 360,75 1 362,11 Japán yen (1000) 200,46 200,66 200,86 Kanadai dollár 3 781J4 3 784,92 3 788,70 Kuvaiti dinár 17 046,29 17 063,35 17 080,41 Norvég korona 540,63 541,17 541,71 NSZK márka 1 539,97 1 541,51 1 543,05 Olasz líra (1000) 24,71 24,73 24,75 Osztrák schilling 219,27 219,49 219,71 Portugál escudo 28,71 28,74 28,77 Spanyol peseta 27,92 27,95 27,98 Svájci frank 1 832,06 1 833,89 1 835,72 Svéd korona 548,94 549,49 550,04 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 5 269,81 5 274,28 5 279,55 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. december 11-i közlésnek megfelelőn vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Devizanem Érvényben: 1985. február 26-án és 27-én Vételi árfolyam 100 egységre, Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár b) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár 5 467,62 3 553,06 74,29 417,13 726,36 489,34 35,62 1 319,93 194,64 20,00 3 671,37 16 551,45 524.93 1 495,26 23.99 212.91 27.88 27.lt 1 778.87 533.01 5 116,05 Eladási forintban 5 805,82 3 772,84 78,89 442,93 771,28 519,60 37,82 1 401,57 206,68 21,24 3 898,47 17 575.25 557,41 1 587,76 25,47 226,07 29.60 28,79 1 888.91 565.97 5 432,51 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as
