Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-22 / 44. szám
1985. február 22. "NÉPÚJSÁG 3 Egészségvédelem a mezőgazdaságban Az ember védelmében Munkahely és iskolapad Levelezősök vizsga után Munkaegészségügy: .. feladata a foglalkozási ártalmak tanulmányozása és megelőzése. Foglalkozási ártalom mindaz, ami a munka- folyamatok, a munkakörülmények során, azok következtében kóros hatással lehet a dolgozók egészségi állapotára és munkateljesítményére. A foglalkozási ártalom nem szükségszerű velejárója a munkának, megfelelő orvosi, műszaki, technológiai intézkedésekkel, munkaszervezési és munka- védelmi módszerekkel ma már kiküszöbölhető vagy erősen csökkenthető”. (Egészségügyi ABC) Újabb ártalmak A munkaegészségügy fogalma egészen újkeletű a mezőgazdaságban. Nagyapáink még hajnaltól napestig izzadtak a födeken, esetenként erejükön felüli fizikai munkára kényszerültek. Egészségükkel senki sem törődött, néha még saját maguk sem. A család megélhetéséhez szükséges kenyeret mindenáron elő kellett teremteniük, s hogy ezt elérjék, nem kímélhették magukat. Alig negyedszázada csak, hogy az izzadtságszagot felváltotta az overall olajszaga, s ezzel együtt könnyebb lett a mezőgazdaságú munka is. Űj gépek, korszerű berendezések kerültek a nagyüzemekbe, ezek működtetéséhez, kiszolgálásához kevésbé kell megfeszíteni az izmokat, sokkal inkább az agy dolgozik. A mezőgazdasági termelés fejlődésével javultak a dolgozók munkakörülményei. Ebből következne, hogy kisebb ártalomnak vannak kitéve a nagyüzemi dolgozók. Sajnos, nem így van. A technikai, technológiai vívmányokkal együtt újabb baleseti források, egészségre ártalmas körülmények alakultak ki a mezőgazdaságban is. Elegendő, ha csak a forgó gépalkatrészek veszélyeire, a növényvédőszerek okozta mérgezésekre gondolunk. A munkaegészségügyi vizsgálatok jelentősége tehát jottányit sem csökken a következő évtizedekben sem. Sőt, éppen e módszerek ki- terjesztésén fáradoznak a gazdaságok. Orvosi rendelőAz őszi árpa termesztése iránt növekszik a gazdaságok érdeklődése; a magasabb hozamok elérését új, osztrák nemesítésű őszi árpa segíti majd. Az illetékes szakmai minősítő testület köztermesztési engedélyt adott a Rachel nevű osztrák ősziárpa-fajtának, amely az összehasonlító vizsgálatok szerint kitűnően alkalmazkodik a magyarországi termesztési körülményekhez. AjZ őszi árpa azért is keresett, mert a gyengébb táperejű talajokon eredményesebben és kisebb költséggel termeszthető, mint a búza. Kedvező a tápanyagtartalma, például fehérje-összetétele, és az úgynevezett eszenciá- lis aminósavak aránya. E kalászos gabona fajtaválasztéka az elmúlt években ugyan jelentősen korszerűsödött, ám a gazdaságok szakemberei szerint még mindig elmarad a követelményektől. Üjra szállít a magyar járműipar tehergépkocsikat Kínába. Az erről szóló mintegy 25 millió svájci frank értékű szerződést a napokban írta alá a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat kínai partnerével, a China National Machinery Import and Export Corporationnal. Az üzlet alapján a magyar gyáket építenek, főállású üzemorvosokat, ápolónőket alkalmaznak, hogy védjék a szövetkezeti tagság és az állami gazdasági dolgozók egészségét. Lassan változó szokások Az elmúlt két évtizedben soha nem látott mértékben fejlődött a mezőgazdaság, ezzel együtt kedvezően változtak a munkakörülmények. Ahogy erősödtek a gazdaságok, úgy lett egyre több pénzük arra, hogy ne csak a termelés fejlesztésével törődjenek. Kezdetben — a szövetkezeti mozgalom szervezésekor — csak az volt a fontos, hogy hány jászolkarika helyezhető el az istállókban. Az emberekkel kevésbé törődtek. Elmaradott volt a technológia, az állat- gondozók hasukhoz feszített kosárban hordták a takarmányt, nem épültek szociális helyiségek. Napjainkban a fejlettebb technológiának része a szociális ellátás. Öltözők, fürdők nélkül elképzelhetetlen egy-egy új épület átadása. Gazdasági vezetők éppen arra panaszkodnak', hogy túlságosan szigorúak a KÖJÁL előírásai. A kelleténél nagyobb szociális épületeket kell emelniük, s ezek az esztendő nagy részében kihasználatlanul állnak. Dolguk végeztével igyekszenek haza az emberek, s a fürdőkön megállás nélkül átsétálnak. Otthon várja őket a háztáji gazdaság, újra csak az állatok körül foglalatoskodnak, szükségtelennek tartják a tisztálkodást a telepeken. Meg aztán az évszázados szokásokon sem lehet máról holnapra változtatni. Egy élelmiszerfeldolgozó üzemben a munkának nélkülözhetetlen velejárója a tisztaság, s a környezet már eleve újfajta rendet, szemléletet teremt. Javítja az öltözők, fürdők kihasználását az ipari melléküzemekben az is, hogy többségükben fiatalok, szakmunkások dolgoznak, akik már másfajta életmódhoz szoktak, mint elődeik. A kedvező szociális és munkaegészségügyi változások gyors kibontakozását azonban ezekben az üzemekA vetésterület nagy részét a Kompolti korai foglalja el. 1982 óta további négy új fajta gazdagította a termelők lehetőségeit. Ezt a fajtalistát egészíti most ki a Rachel, amely amellett, hogy jó terméseredménnyel biztat, jól tűri a tél viszontagságait is. Tenyészideje ugyan egy-két nappal hosz- szabb, mint a Kompolti fajtáé, ám ez a termelők szempontjából különösebb hátrányt nem jelent. A Rachelt a nádudvari Kukorica- és Ipari Növény- termelési Együttműködés honosította meg. Szaporítását már meg is kezdték, sőt — a MÉM korábbi, előzetes engedélyével — több üzemben már eredményesen terjesztik is. A szakemberek arra számítanak, hogy a Rachel a következő években jelentős termőterületet hódít majd el az eddigi fajtáktól. rak még ebben az évben 500 járművet készítenek kínai megrendelésre, 200 Csepel és 300 Rába teherautót. A MOGÜRT kereskedelmi iroda és vevőszolgálati állomások telepítését is tervezi Kínában, a folyamatos alkatrész- és szervizellátás érdekében. ben is fékezik a mezőgazdaságra jellemző sajátosságok. A melléküzemekben kevésbé korszerű eszközökkel termelnek, mint az iparban. S ez rövid idő alatt nem is változik meg, hiszen a kiegészítő tevékenységnek éppen az az egyik előnye, hogy a másutt már nem használható eszközökkel termelnek új értéket. Kevesebb tragédia Jónéhány ellentmondás tehát ma is kíséri a mezőgazdaságban a munkagészség- ügyi, munkavédelmi ellátást. Mindemellett elvitathatatlan eredménye a szocialista mezőgazdaságnak, hogy a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban kialakult a munkavédelmi szervezet, intézményesen vigyáznak a dolgozók egészségére. Nem sajnálják a pénzt a gépek, berendezések biztonságának javítására, a balesetveszélyes munkakörök gépesítésére, az anyagmozgatás korszerűsíté- ére. A legutóbbi tizenhárom esztendőben több mint 33 milliárd forintot fordítottak a gazdaságok munkavédelmi célokra. A fokozottabb törődés, a nagyobb anyagi juttatás hatására kevesebb családban okoz bánatot az üzemi baleset. Az állami gazdaságokban 44 százalékkal, a termelőszövetkezetekben 40, az erdőgazdaságokban 36 százalékkal kevesebb baleset történik napjainkban, mint 1970-ben volt. A tragikus szerencsétlenségek száma is csaknem felére csökkent egy évtized alatt. 1970-ben még 228 emberéletet követeltek a mezőgazdasági üzemi balesetek, 1980-ban százhúszat. Balesetből, kiváltképpen a megváltoztathatatlan tragédiából persze az egy is sok. Éppen ezért — amint azt az országgyűlés szociális, egészségügyi és mezőgazdasági bizottsága együttes ülésén is megállapították — a nehezebb gazdasági körülmények között is szükség van a munkakörülmények javítására, a munka biztonságát szolgáló intézkedésekre, beruházásokra, sa mnukahelyi fegyelem szilárdítására, az egészségügyi ellátás fejlesztésére, a munkakultúra formálására. Farkas József Vetömagexport Dunalöldvárról Az előtisztítástól a konténeres csomagolásig mindent elvégző, svéd gyártmányú vetőmagtisztító gépsort vásárolt a dunaföldvári Virágzó Termelőszövetkezet. Versenytárgyalás megnyerésével jutott hozzá a nagy értékű berendezéshez, m:nt az ország egyik legjobb ap- rómagtermelő gazdasága, amely négy év óta szállít az NSZK-ba olajretekmagot. Az olajretket több észak-európai országban is termesztik zöldtrágyázáshoz, de kiváló minőségű vetőmagot ott nem tudnak előállítani belőle, nálunk viszont igen, ezért a megoldás hosszú távon is jó üzletet ígér. Az idei évtől kezdve bővítik az exporttermelést Du- naföldváron. A rendkívül jól jövedelmező — gyenge talajon is díszlő — olajretek mellett káposztarepcét és sárga mustárt is akarnak termeszteni magfogáshoz. Ferenczi János, a Virágzó Téesz elnöke elmondta, hogy Dunaföldvár térségében vetőmagtermelő körzet kialakítását tervezik, főként alföldi szövetkezetek csatlakozásával, így majd több ezer hektár gyenge homoktalajon állítanak elő értékes export- terméket. Ez egyben azt is jelenti, hogy gazdaságosan ki tudják használni a nagy teljesítményű magtisztító gépsort. Tolna megyében 15 középfokú tanintézet fogadja a levelezőként, munka mellett a továbbtanulókat. Az elmúlt évben összesen 1529-en végezték el a gimnáziumot, vagy a dolgozók 3 éves szak- középiskoláját, de nem pontos az adat, hogyha hozzátesszük még azt is, hogy több százan a megye határain kívül eső középiskolákban, főiskolákon, és egyetemeken gyarapítják tudásukat, szereznek képesítést, vagy diplomát. OrszágosanVis jellemző a tendencia, ugyanakkor, hogy a levelező hallgatók nagy része fiatal, az iskolának megfelelő életkorú, az idősebb negyven feletti generációk kisebbségben vannak. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatán idén kísérletként indították ba az egyszakos kiegészítő levelező oktatást. A kétéves könyvtárszakon 28, éneken 8 hallgató vesz részt, többnyire pedagógusok, könyvtáros vagy köz- művelődési szakemberek. Tavaly május óta dolgozik az úttörőházban politikai munkatársként Teszler Ven- delné. ö is azon kevesek közé tartozik, aki nem szakmabeliként vágott neki a könyvtárszaknak. — Műszaki tanárként kerültem az úttörőházba, így eleinte idegenkedve fogadtak. őszintén szólva magam is tartottam egy kicsit ettől a feladattól, de úgy érzem, sikerült nemcsak elfogadtatni ezt a profilkülönbséget, de kamatoztatni is. Ügy fogalmaznék, hogy eddigi tapasztalataim alapján másként, talán gyakorlatiasabban fogtam a dolgokhoz. Ezzel együtt szükségét éreztem, hogy mélyebben megismerjem ezt a területet, fel- készülten végezhessem a munkámat. — Nem jelent ez 180 fokos fordulatot életének előző szakaszával szemben? — Bennem nem esik távol egymástól ez a két világ. Már gimnáziumi éveim alaft közelállt hozzám a pedagógus pálya, aztán mégis úgy alakult, hogy könnyűipari műszaki főiskolán szereztem meg az üzemmérnöki diplomát. A műszaki egyetem gépészmérnöki karára, műszaki tanári szakra, csak évek múltán levelező hallgatóként jelentkeztem. Másrészt gyermekeimen keresztül is bekapcsolódtam, ha közvetve is, a pedagógiai munkába, hiszen sokáig szülői munkaközösség-vezető voltam. — Ezek szerint már nem kezdő ebben a nagy önállóságot és céltudatosságot igénylő tanulási módban, a levelező oktatásban sem... — így van. összehasonlítva azonban úgy érzem, a reálisnál rosszabb feltételek között készülünk, a tankönyvek, jegyzetek hiánya nagyobb erőfeszítést követel, diáktól és tanártól egyaránt. Hozzá kell tenni, hogy a havonta egyszeri szombati konzultációk csak korlátozott lehetőségeket nyújtanak. Gondot jelent még elsősorban a vidékieknek a segédanyag, a kötelező irodalom beszerzése. • A dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban meglepően alacsony a levelező úton tanulók száma. Egyetlen negyedik osztály „él”, az is mindössze 6 diákkal. Ez a szám, összehasonlítva az Apáczai Csere János Szak- középiskoláéval, elenyésző, s egyben tükrözi azt is, hogy a felnőttek szívesebben veszik igénybe a dolgozók három éves szakközépiskoláját. Mikó Andrásné az egyetlen, aki négy esztendővel ezelőtt is ebben a — mostani „hatos” — osztályban kezdett. A többiek lemorzsolódtak, szétszéledtek, mások jöttek... — Igen, egyedül vagyok, Osztrák őszi arpa hazai termesztésben Csepel és Rába teherautók Kínába „Nyugodt családi háttér nélkül nem menne” aki itt kezdett és remélhetőleg itt is fogok végezni. Négy éve, 1980-ban indultunk, és azóta új évfolyamra nem jött össze a megfelelő létszám. Számomra ez azért volt kedvező, mert így azokban a pillanatokban, amikor bfelefá- radtam és abba akartam hagyni a tanulást, alaposan át kellett gondolnom, hiszen nem lett volna hol folytatni. — Miért jelentkezett gimnáziumba, amikor munkaköre betöltéséhez erre nem volt szükség? — Általános iskolai végzettséggel lettem varrónő a MOKÖT-ben s már az első hónapokban éreztem, hogy ez nem lehet elég. Magammal és egész környezetemmel szemben. .. Az üzemben indult szakmunkásképző tanfolyam, én azonban féléves munkaviszonnyal a hátam mögött nem jelentkezhettem. Ezért választottam a nehezebb utat, az érettségit adó gimnáziumot. — Tervezi-e a továbblépést? — Igen, szeretnék továbbtanulni. Munkahelyemen is támogatják elképzeléseimet, hogy Budapestre a Ruhaipari Szakközépiskolába jelentkez,,A tankönyvek, jegyzetek hiánya nagyobb erőfeszítést követel” „A nehezebb utat választottam ...” zem, ott bővítsem szakmai ismereteimet. * Látásból sokan ismerik a megyeszékhelyen. Életünk legkülönfélébb színterein őrködik a rend felett, nyugalmunk érdekében, a közbiztonságért teljesít szolgálatot. Doszpod Zoltán öt éve már. hogy a rendőrség kötelékébe lépett, s a Szekszárdi Városi Kapitányságon dolgozik. Munkája mellett végzi a dolgozók 3 éves szakközépiskoláját, az 505. Szakmunkás- képző Intézetben. — Korábban a TOTÉV-nél dolgoztam, eredeti szakmámban, épületasztalosként. Ügy éreztem azonban, hogy nem felel meg számomra ez az utazgató életmód, különösen, hogy közben megnősültem, családot alapítottam. így jelentkeztem a rendőrségnél, ahol rögtön állományba vettek, és iskolába küldtek. Szombathelyen 10 hónapos bentlakásos tanfolyamot, a tiszthelyettesképzőt végeztem el. — Miért döntött úgy, hogy tovább folytatja, megszerzi az érettségit? — Munkám során hasznát veszem, hiszen nap mint nap emberekkel foglalkozom. Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan fordulunk az állampolgárokhoz ellenőrzéskor, s szabálysértés esetén, vagy más alkalmakkor. — Hogyan fogadták ezt munkahelyén? — Azt mondhatom, hogy maximálisan támogatták, a lehető legtöbb segítséget kaptam munkatársaimtól, feljebbvalóimtól. Parancsnokaim folyamatosan figyelemmel kísérték és kísérik tanulmányi eredményeimet is. Általában nagyszerű lehetőségnek tartom, hogy nálunk mindenkit támogatnak a továbbtanulásban, sőt buzdítják azokat, akik maguktól erre nem vállalkoznának. — Ennek köszönhető a jeles eredménye? — Becsületbeli dolognak tartottam, hogyha valamibe belevágtam, azt a lehető legjobban végezzem is el. Az iskolában is úgy próbáltam mindig helytállni. Vallom, hogyha nagyon akar valamit az ember, s azért tesz is, akkor annak sikerülnie kell. Ilyenkor pedig nem számít, ha éjjel, vagy hajnalban jut idő az olvasásra. Igaz, hogy ez nyugodt családi háttér nélkül nem menne... Szerencsésnek mondhatom magam, hogy harmonikus családi életet sikerült kialakítani. — Tervei? — Mindenképpen szeretnék továbbtanulni, a rendőr- tiszti főiskolára jelentkezni, az érettségi után. És persze ott is igyekszem majd helytállni. .. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: Kapfinger András
