Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-22 / 44. szám

a Képújság 1985. február ZZ. AzSZB céljai, feladatai Az idei esztendő program­ja rendhagyónak bizonyul a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát szakszervezeti bi­zottságának életében. Eddig minden évben, első­sorban a vezetés és a dolgo­zók kapcsolatát mélyítette a munkában, a munkahelyen, a gazdaságban. Erősítette és erősíti jelen évben is a mun­kahelyi bizalmitestületek és szakszervezeti csoportok tervszerű munkáját. A veze­tők irányította kampány- munkák során gondoskodás­ra szólított fel; igyekezett a dolgozók érdekében javasolni a jobb szervezést, a minden­ki számára fontos feladatok minőségi végrehajtását. Ezt nemcsak javasolta, ha­nem utána is nézett adott he­lyeken, adott munkák végzé­se közepette. Gondoskodott az szb, (ezután is feladata lesz) a • munkások érdekvé­delméről, neveléséről, szóra­kozásáról, pihenéséről. Ehhez társul az idén — és ez az ed­digiekhez viszonyítva az új, a különös, — hogy vállalati tanácsot hív létre, mely hiva­tott az új vezetési forma ki­alakítására. A tisztségviselőkre nagy feladat hárul e téren; a moz­gósítás, a segítő javaslatok közlése, a tájékoztatás és az őszinte kiállás terén. Tetézi ez évi feladatait a választásokra való felkészü­lés. Nem kis munka előzi ezt meg, míg elérkezik a végső állomás; megszületik az új mozgalmi stáb. Megjelent... Üjítási ügyintézők és újí­tók kézikönyve. A kiadvány segítséget ad mind az újítási ügyintézőknek, mind az újí­tóknak és feltalálóknak, hogy megkönnyítse tevékenységü­ket az ötlet megszületésétől az újítási díj felvételéig. A könyv közli a vonatkozó, ér­vényben lévő alap- és kiegé­szítő rendeleteket. Ismerteti az újításnak minősíthető ja­vaslatok körét, az újítók szerződési jogát, díjazását, a költségtérítést. Munkaügyi döntőbizottsá­gok kézikönyve. A kézikönyv a munkaügyi viták eldönté­séhez, a döntőbizottsági el­járásokhoz szükséges gya­korlati ismereteket tartal­mazza. Választ ad a gyakor­latban felvetődő kérdésekre, például mit tekintünk mun­kaügyi vitának, mi tartozik a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe és illetékességé­be. A munkaköri munkavédel­mi ismeretek sorozatban megjelentek az alább felso­rolt könyvek. — Hegesztés munkavédel­mi követelményei, — Gépjárművezetés mun­kavédelmi követelmé­nyei, — Targoncavezetés mun­kavédelmi követelmé­nyei, — Esztergályozás munka- védelmi követelményei, — Panelszerelés munkavé­delmi követelményei. A fiatal műszakiak helyzete a műszergyárban Molnár Ferenc fiatal üzemmérnök számítógépet prog­ramoz Munkában a szakmaközi Egyre élénkebbé válik a szekszárdi szakmaközi bi­zottság tevékenysége, de lé­nyegében ugyanez mondható el a megyében működő szak­maközi bizottságok legtöbb­jéről is. Nemrégiben jelentős érte­kezletre került sor a szak- szervezeti székházban, ahol mozgalmi tisztségviselők vi­tatták meg Zsédely István­nak, a szekszárdi szakmaközi bizottság titkárának előter­jesztésében a tapasztalato­kat és a további teendőket. Megyénkben a szakmakö­zi bizottságok létrehozása a SZOT 1980. október 27-i ha­tározata alapján történt. Már a következő évben ti­zenegy településen, 1983-ban pedig a megyeszékhelyen is megalakult a bizottság. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a bizottsá­re. A szakszervezeti munka nyilvánossága a népboltnál szekszárdi bizottság A műszergyárban a szak- szervezeti bizottság a gaz­daságii vezetéssel közösen, rendszeresen foglalkozik a különböző rétegek helyze­tével, élet- és munkakörül­ményeikkel. A műszáki ér­telmiség helyzetét is mélyre- haitóam elemzi és különösen fontosnak tartja a fialtál kez­dőkkel Való törődést. A gyárban a műszaki ér­telmiségiek 36 százaléka fia­tal. /Közülük 32 százalék egyetemet végzett, 47 száza­lékuk üzemmérnök. A belé­pést követően 2—3 hónapig üzemi gyakorlaton vesznek részt, amelynek célja, hogy teljes képet kapjanak a gyárról és ismerjék meg azo­kat a személyekét, akikkel majd végleges beosztásuk után dolgozni fognák. Végle­ges beosztásukat a velük va­ló közös egyetértés Után fog­lalják el. A fiátáiak közül öten vezető beosztásúak, ket­ten osztályvezetők a MEO és a TMK területén, ketten mű­vezetők és 1 fő csoportvezető beosztást kapott. Eddig az a tapasztalat, hogy a vezető beosztásúak szakmailag megállják a he­lyüket, gond az emberekkel való bánásmódban van. Ez abból adódik ,— így látják a gyárban — hogy az egye­temeken, főiskolákon az élet­re való nevelés háttéribe szo­rult a szakmai képzéssel szemben. Jelenleg három fiatal jár BASIC-tanfolyamra. Megbí­Jó tudni 1981. január 1-től az üzemi baleset után járó táppénz a napi átlagkereset teljes össze­gének felelt meg. Az Elnöki Tanács 1985. I. TVR-ével módosította a táppénz alap­ját képező kereset kiszámí­tását. A rendelet szerint (1985. január 1-től) a táppénz alap­zást kapták személyi számí­tógépes programok készíté­sére. Ezzel segíteni tudják a termelés értékelését és az ellenőrző munkát. Pl.: a MEO részére a MINITRAN távadó (hitelesítéséhez,) el­lenőrzéséhez programot dol­goznak ki. Ezek a lehetősé­gek a jövőben mind jobban kiterjednék a gyárban. A le­írtakból adódik, hogy a gyár elsősorban várja a gépész- mérnöki karon, a kecskemé­ti főiskola automatizálási és szerszámkésziíté&i szakán vég­zettek jelentkezését. Az elmúlt évek tapaszta­latai alapján szükségesnek tartjuk szóvá tenni, hogy a ja a nyugdíjjárulékkal csök­kentett (nettó) előző naptári év keresete. A keresetbe (táppénz alapjába) a jutal­mat és az év végi részesedést csak a 30 napot meghaladó keresőképtelenség idejére le­het beszámítani. Tehát a baleseti táppénz összege — az új rendelet szerint — nem azonos a napi átlagkereset­tel. (Keresetveszteség szár­mazik a levont nyugdíj járu­fluktáóió keményen érinti a gyárait. A kilépők elsősorban a jobb anyagi lehetőségek miatt ménnek el, holott szak­tudásukra szükség van, de a jelenlegi körülmények nem teszik lehetővé a nagyobb anyagi megbedsülésit. A műszergyárban a fiatal műszakiak munkájára szük­ség van és ma már egyre többen ismerik fel, hogy az előrelépés a felsőfokú vég­zettségű műszakikaik nélkül nem lehetséges, ugyanakkor feltétlenül szükség van a középfokú műszakiak jó munkájára is. lékből, az időközben bekö­vetkezett béremelésből, eset­leg jutalomból.) Ezért üzemi baleset esetén a táppénz és az „elveszett” kereset közötti különbséget a dolgozónak a kártérítési el­járás során kell kérni a mun­káltatótól. Az érvényben lé­vő rendeletek alapján a munkáltató kötelessége, hogy a balesetet szenvedett dol­gozót erre felszólítsa. A szakszervezetek XXIV. kongresszusán elhatározott feladatok végrehajtásában nagy jelentősége van a tájé­koztatásnak és az informá­ciónak, mint a korszerű irá­nyítás, az önálló és felelős­séggel végzett szakszervezeti munka fontos eszközének. A rendszeres tájékoztatás és információ a mozgalom va­lamennyi szintjén nélkülöz­hetetlen. Különösen fontos a főbizalmi, bizalmi és helyet­teseinek munkájához, mert enélkül nem tudják a dol­gozók között rendszeres fel- világosító, meggyőző és moz­gósító feladatukat színvona­lasan ellátni. Szakszervezeti bizottságunk 1984 júliusá­ban értékelte információs munkánkat és határozta meg tennivalóit e feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében. Hét főbizalmi-területről ké­rünk és kapunk havonta rendszeresen információs je­lentést írásban, melyek kül­politikai, belpolitikai, a l^j kossági ellátással, a szak- szervezeti mozgalommal és a vállalati kérdésekkel foglal­gokban minden ágazat kép­viselve legyen. A szekszárdi szakmaközi bizottság szerkezete valame­lyest eltér a megyében ho­nos gyakorlattól, itt ugyan­is a munkamegosztást nem reszort, hanem munkabizott­ságok keretében valósították meg. öt ilyen munkabizott­ság működik. A tapasztala­tok azt mutatják, jó ez a megoldás, ami elsősorban an­nak köszönhető, hogy a mun­kabizottságokban tevékeny­kedők az adott területet jól ismerő szakemberek. Sikerült jó kapcsolatot ki­alakítani a város politikai társadalmi, gazdasági életé­ben meghatározó szervekkel, szervezetekkel. Elmondhat­juk, hogy a kapcsolatrend­szer jó, bár tartalmi gazdag­ságát tekintve vannak továb­bi lehetőségek a fejlesztés­koznak. A visszainformáció érdekében a rendszeresen megtartott bizalmiértekezle­tek keretében kerül sor, a belső vállalati intézkedést igénylő felvetésekre írásos formában a vállalati értesítő szolgál. A rendszeresen működte­tetett szakszervezeti fórumok (bizalmiértekezlet, szb-ülés, bizalmitestületi ülés) a mun­kahelyi termelési tanácsko­zások, munkaértekezletek, szocialista brigádvezetők ta­nácskozásai biztosítják első­sorban a szóbeli tájékozta­tás és információcsere két­oldalú áramlását. A tisztség- viselői és tömegpolitikai ok­tatásnak is fontos szerepe van a helyi gazdaságpolitikai és mozgalmi feladatok meg­beszélésében. A fenti mód­szerek alkalmazásával igyek­szünk dolgozóink és tisztség- viselőink mind szélesebb tá­jékoztatását és felkészítését biztosítani a legaktuálisabb tennivalók végrehajtása ér­dekében. Antoni Józsefné SZB-titkár kántAs jözsef A Munkásotthon és könyvtár márciusi programja Épüljön több sportpálya társadalmi munkában Pályaválasztási kiállítás a munkásotthonban A SZOT testnevelési és sportosztálya 1985-re ismét meghirdeti a társadalmi sportlétesítmény-építési moz­galmat a szakszervezetek mű­ködési területéhez tartozó üzemek, vállalatok, hivata­lok, intézmények, valamint a szakmunkásképző intézetek részére. A mozgalom célja: a dolgo­zók és szakmunkástanulók sportolásának, testedzésének segítése, a létesítményi fel­tételek javítása, az önálló és összefogáson alapuló sport- és turistaobjektumok, kul­csosházak, szabadidő-közpon­tok, horgásztanyák, a honvé­delmi sportok fejlesztését szolgáló létesítmények, jó­részt társadalmi munkával történő építésével. Ennek megfelelően három kategóriában hirdetjük meg a társadalmi pályaépítést: I. kategória: önálló építés üze­mek, vállalatok, hivatalok, intézmények részéről. II. ka­tegória: közös építés kisüze­mek, munkahelyek, szakma­közi szervezetek összefogásá­val. III. kategória: szakmun­Hírek Március 2-án Szekszárdon kerül sor a szakmunkástanu­lók megyei olimpiai napjára. A Felszabadulási Kupa ke­retében négy sportágban (asztalitenisz, sakk, tollas­labda, lábtenisz) mérhetik össze ügyességüket a tanu­lók. kásképző intézetek önálló vagy különböző munkahelyek besegítésével történő építése. A társadalmi sportlétesít­mény-építési akció 1985. ok­tóber 31-én fejeződik be. A legeredményesebb pályaépítő közösségek részére 6 db 45 000 forintos, 12 db 35 000 forintos, 18 db 25 000 forin­tos összegű díj odaítélésére kerül sor. A díjakat sportszer és sportfelszerelés vásárálására használhatják fel a nyerte­sek. A sportszer és sportfel­szerelési díjazással a létreho­zott sportlétesítmények hasz­nálatbavételét kívánják elő­segíteni. A helyi pályaépítési ered­ményekről, az elvégzett mun­kákról az üzemi, hivatali, intézményi szakszervezeti bi­zottságnak igazoló jelentést kell készíteniük. A szakszervezeti bizottsá­gok igazoló jelentéseinek be­küldési határideje: 1985. ok­tóber 31. Az igazoló jelenté­seket a szakszervezetek me­gyei tanácsa címére kell be­küldeni. A szakszervezetek szak­maközi bizottságai éves munkájának értékelésére a megye 12 településén a feb­ruár 15 és március 23-a kö­zötti időszakban kerül sor. A munka értékelésekor rész­letesen elemzésre kerül egy- egy település élete, a lakos­ság ellátása, a szakmaközi bizottságok és a munkahelyi szb-k együttműködése is. Kiállítások: Március 10-ig: Bányászati pályaválasztási kiállítás nyitva: hétköznap 10—18 óráig, szombat—va­sárnap 10—14 óráig. A Fotó- művészeti Galéria Szekszár­di Szalonjában Bállá Deme­ter, Korniss Péter, Lussa Vince, Katona István, Gink Károly, Horváth Péter, Tí­már Péter, Nagy Péter, Tö­rök László fotóművészek al­kotásait láthatjuk. Nyitva: hétfőtől szombatig 10—18 óráig, vasárnap: 10—14 órá­ig­Rendezvények: Március 12-én, 18 órakor: Ifjúsági táncest az 505. sz. Szakmun­kásképző Intézet éttermében. Zene: Spirál együttes. Már­cius 17-én, 17 órakor: ÖT­ÓRAI tea. Márciustól havi egy alkalommal vasárnap 17 —22 óráig „ötórai tea” cím­mel zenés, táncos, műsoros szórakozási lehetőséget biz­tosítunk a 20—40 éves kor­osztály számára. Várjuk azoknak az amatőr előadók­nak, alkotóknak jelentkezé­sét (vers, ének, zene, szóló- hangszer, kisegyüttes, paró­dia, amatőrfilm, dia stb.), akik a tánc közötti szünetek­ben szívesen bemutatnák műsorukat a résztvevőknek. Jelentkezés intézményünk­ben az előadni kívánt mű­sor címének, műfajának megjelölésével. Zene: Bolero együttes. Belépődíj: 30 Ft. Március 29-én, 18 órakor: JAZZ KAVÉHAZ, V. Népek zenéje sorozat, 1. Szovjet- Észtország zenéje és építő­művészete (diavetítéssel). Előadó: Lajtai Zoltán, a Tolna megyei Tervező Vál­lalat építésze. Belépődíj: 20 Ft. Közösségek: 1-én, 15-én, 15 órakor: nyugdíjasklub. 4­én 17 órakor: Camping- és Caravanning klub, 9-én, 23- án 17 órakor: Társtalanok Baráti Köre, 11-én 16.30 órakor: Közgazdasági Tár­saság, 18-án 15 órakor: Vé­dőnői klub, 21-én 18 órakor: Bölcsődei dolgozók klubja, 28-án 19 órakor: orvosklub. Minden héten: hétfőn, 17 órakor: HCC mikroszámító­gép-építő szakkör, kedden, pénteken 17 és 15 órakor: sakk-kör, kedden, szerdán 17 órakor: kötés-horgolás tan­folyam, szerdán 17 órakor: eszperantó nyelvtanfolyam, kedden, csütörtökön 17 óra­kor: autogén tréning, szom­baton 18 órakor: HVDSZ társastáncklub haladóknak. TÁÉV SK sakkszakosztály versenyei: 10-én, 17-én, 31- én 8 órától. Érdeklődőket szeretettel várunk! A könyv­tár nyitva: hétköznap 10— 18 óráig, szombaton 9—12 óráig. Az autogén tréning­ről: A tréning segítségével megtanulhatjuk, hogyan vé­dekezzünk a testi-lelki ki­merülés, kikapcsolódási kép­telenség, alvászavarok, egyes pszichés eredetű betegségek ellen. Hatására fokozódik a koncentráló képesség és az önbizalom. Tanfolyamvezető: Pataki Miklósné tanár. A tanfolyam időtartama: 50 óra, hetenként kétszer 2 óra. Kedden és csütörtökön 17— 19 óráig. Az első foglalko­zás időpontja: március 12-én 17 órakor. A munkásotthon négy tan­folyamból álló sorozatot ren­dez a mikroszámítógépek használata és programozása címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents