Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-21 / 43. szám
198S. február 21. KÉPÚJSÁG 5 Átlagnál jobb megyei arányok Mind rendezettebb élet Támaszkodni a sorsváltoztató akaratig Jogról - mindenkinek Álmennyezet a vendég fején Nem szeretek ingerült megjegyzéseket hallani, amikor a cigányság kerül szóba, így elég sokszor keveredem ádáz vitába az elmarasztaló vélemények hangoztatóival. Egyik-másik ilyen vitapartnernek régen megajánlottam már, hogy elviszem őket szívesen látogatóba és megismertetem igen derék cigány családokkal. Munkahelyükön megbecsült és tisztességesen helytálló férfiakkal és nőkkel. Vagy olyan tanulókkal, akik a számukra kétszeresen nehezet is eredményesen végzik és iskoláikban egyáltalán nem munkakerülésre készülnek kis és nagy diákokként. Senki se állt még eddig kötélnek az így meginvitáltak közül, s azt hiszem, azért nem tartottak velem, mert bizonyosak abban, hogy a vitában alulmaradnak. Be kell látniok, hogy ahogy a magyarországi cigányság egészének, úgy a megye cigányságának az élete is mind rendezettebb társadalmilag. Szóval, hogy nem volt falra hányt borsó az a fáradozás, amit cigányságunkért — legtöbbször vele — áldoztunk a munka-, az élet-, a lakáskörülmények javítása területén. Sokakat késztetett felzárkózásra társadalmunk fejlődésének légáramlata. Többek viszont a megkülönböztetett figyelem, a külön bátorítás eredményeként leltek helyre, a munka, a civilizált körülmények világában. Eleget mond erről az az adat, hogy a hazai 350—400 ezres cigányságból mára mindössze 45 ezren teleplakók. És nem mind a kedvezményes hitel igénybevételével törtek ki a putriból, itt a megyében sem. Nagy számban voltak — vannak is még — olyanok, akik munkás- és bá- nyászlakás-építési akció keretében vagy saját erőből jutottak új, komfortos lakáshoz. Számosán az évtizeddel ezelőtt éoített, úgynevezett Cs-lakásukat bővítették, korszerűsítették. Életmódváltás Sok történt e réteg általános esélyeinek gyarapításáért. Mert ezzel a céllal sikerült a legutóbbi 10 esztendő alatt 17 ezer cigány- gyereket óvodába íratni, ez a korosztály 50—60 százalékát tette ki. Amíg 1970- ben a cigánygyerekeknek 15 százaléka jutott csak el a nyolc osztályig, tavaly már ott ült a nyolcadik osztályok padjaiban 60 százalékuk. Évek óta 4—5 ezer között van a továbbtanuló cigánygyerekek száma, s most új feladat a középiskolában tanulók lemorzsolódásának megakadályozása. Kevesen tudják, hogy már minden tizedik cigány dolgozó szakmunkás ! Egyes területeken jobb arány ez az általánosnál. Tolna megyében a munkaképes korú cigány férfiak több mint 90 százaléka aktív kereső. Más megyék is hasonló fejlődésről adnak számot. Elégedettek lehetünk ezekkel az eredményekkel? Távolról sem. De végre vegyük társadalmi méretekben észre azt is, hogy a cigányság ma már kiveti azokat, akik szégyent hoznak rá, s alapot teremtenek az általánosításra. Aztán pedig... a soraikból kilengők nincsenek már olyan sokan, hogy miattuk kétségbe lehetne vonni a cigánysággal kapcsolatos erőfeszítések eredményeit! Boldogulni - munkával Közvéleményünk bármily türelmetlen is cigányságunk kapcsán, az aligha vitatható, hogy helyes úton járunk e társadalmi — és nem faji vagy nemzetiségi! — probléma megoldásában. Régi életükhöz, az elmaradott körülményekhez őket odaláncoló indák elvágása, kijuttatásuk a fényre társadalmunk humanizmusából következik. De jól felfogott érdekünk se más, hiszen tartósan nem számolhatunk ekkora hátrányos helyzetű csoporttal. Ezt ők, a csoport se igényli. Egyre inkább építhetünk éppen ezért a cigányság sorsváltoztató akaratára, erejére, amely a munkával, a létviszonyok általános javulásával szüntelenül gyarapodik. Ügy kell támogatni ezt a réteget szélesebb és szűkebb hazánkban is, hogy az megfeleljen a társadalom igazságérzetének. Ez utóbbi pedig azt kívánja el — és méltán —, hogy a cigányság munkája révén boldoguljon, s csak aki jobban dolgozik, az élhessen jobban közülük. Az ilyen ember előrejutását viszont ne nehezítse már előítélet. Ezen az alapon most már több megyében is részt vesznek a telepek felszámolásában a munkahelyek, az üzemek és a termelőszövetkezetek. Elsősorban ők juttatják lakáshoz cigány dolgozóikat. Sokat tesznek az ifjú generáció kitaníttatásáért, van ahol a falvakhoz közelebb telepítik a szakmunkásképzést, hogy a cigánygyerekek helyben tanulhassanak, ugyanis ezeket a fiatalokat a családok nehezen engedik el a távoli városba szakmát tanulni. A révbe igyekvők Sokféleképpen támogatják — támogatjuk — tehát őket, s ilyenkor a tanácsi szervek határozottan számon is kérhetik a cigány lakosságtól — mint bárki mástól — a kötelességek teljesítését. Például az általános tankötelezettség betartását, a kötelező elhelyezkedést, az állam- polgári fegyelem tiszteletét. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek az emberek igazán csakis életmódváltozással találnak igazán magukra, egyedül a munka világában vethetik meg lábukat a legbiztonságosabban. Ez azt is sugallja, hogy többet kell törődni például — itt a megyében is — a cigányasz- szonyok munkába állításával, hiszen ez a családok anyagi lehetőségeit is javíthatja, nem beszélve a nők munkába állításának egyéb, társadalmi hasznáról. Lám, a megítélésről folyó viták helyett bőven kínálkozik alkalom arról morfondírozni, hogy még milyen teendőink lehetnek. Az előrelépés, amit elkönyvelhetünk, egyáltalán nem teszi feleslegessé a még eredményesebb módszerek kiválasztását, az új helyi kezdeményezéseket. Ezeket keresve lehet csak helyt adni a türelmetlenségnek, elégedetlenségünknek. Akik közöttük élnek, napi munkájukkal felemelkedésüket szolgálják, azt mondják: a révbe jutás itt van a küszöbön, de ezért többet tenni egyre inkább csak a révbe igyekvőkkel együtt lehet. Elődök és utódok Az utóbbi időben több olyan munkahelyi vezetővel találkoztam, akik nem régóta töltik be igazgatói, főmérnöki, elnöki funkciójukat. S volt közöttük olyan, aki bizony az elődje tevékenységére vajmi keveset építhet, magyarán az elődöt pontosan azért kellett leváltani, mert feladatait nem úgy végezte, ahogyan kellett volna. Tehát az utód feladata az első időben kibővült, mert a szokásos tennivalókon kívül egy csomó helyrehoznivalója is akad. Az ilyen vezetőkkel történt beszélgetések során egy új jelenséget véltem felfedezni, mely igen figyelemre méltó. A következőkről van szó: a főmérnökkel egy építkezés késedelmeiről váltottunk szót, mire elkezdte sorolni a munka jelenlegi állását, a lehetőségeket, mellyel szépíthet a cég, beszélt a munkaerő-átcsoportosításról, az anyagbeszerzés átütemezéséről, a hamarjában elkészített „felújított” ütemtervről. De, egyetlen szóval nem siránkozott, nem igyekezett előde „nyakába varrni” a hibákat, az esetleges hanyagságok miatti késést, kifejtette, hogy az elődöt . esze ágában nincs szidni, szapulni. Ügy érzi, hogy ő „tiszta lappal” kezdi tevékenységét, minden tőle telhetőt megtesz a kollektíva és a megrendelők érdekében, s munkatársaival közösen megpróbálják helyrehozni a helyrehozhatót. Örömmel hallottam a főmérnök szavait, s már-már meg sem lepődöm, amikor hasonlókat hallok. Nem akarom leegyszerűsíteni a dolgokat, sőt, túlzott általánosításba sem bocsátkozom, csupán a konkrét esetek kapcsán utalok az új jelenségre, mely korrektséget mutat, sőt azonfelül azt is, hogy elmúltak azok az idők, amikor az új vezetők a már felelősségre vont elődeik hibáit sorolják. Inkább teszik a dolgukat, s azon igyekeznek, hogy a gondokat orvosolják, vállalatuk, szövetkezetüket ért csorbákat kiküszöböljék mindannyiunk érdekében. Persze, másmilyen jelenség is tapasztalható a vezetőkkel kapcsolatban, noha szerencsére ez ritkábban. Egy-egy munkahely új vezetésének — még ha egészen más koncepciók szerint is folytatják tevékenységüket, mint elődeik — alapoznia kell a múltra, a korábbi eredményekre. S mindennek ellenére előfordul olyan újonnan kinevezett vezető, aki elődjének csak a hibáira hajlandó emlékezni és emlékeztetni, a jól bevált módszereket pedig kizárólag a sajátjának tekinti, s úgy tesz, mintha csakis az ő „fölfedezései” volnának a korábban már olajozottan működő munkafolyamatok, kapcsolatok. Vagyis a „cég” eredményei nem az „elődök”, az „utódok” — a kollektíva — eredményei. Jól tudom, hogy az utóbb írt példa ellentmondásban van az előzővel. De, szerencsére egyre kevesebb az ilyen, saját magát lelkesen, a realitásoktól elrugaszkodott adminisztráló vezető. — hm — A vendég beiért az újonnan átalakított vendéglőbe és üveg sört rendelt. Alig hajtott fel egy kortyot, amikor az álmennyezet nagy robajjal a fejére zuhant. A szerencsétlen agyrázkódást szenvedett és felépülése után kiderült: maradandó hallásromlás következett be nála. Ezért a vendéglátó vállalat ellen kártérítési pert indított. A bíróság a vállalatott 190 000 forint járadék fizetésére kötelezte. Ennek az összegnek a visszatérítéséért a vállalat viszont pert indított a vendéglő átalakítási munkálatait végzett építőipari vállalat ellen. Keresetében azt állította: a baleset azért történt, mert a kivitelező az álmennyezetet gondatlanul szerelte fel. A Legfelsőbb Bíróság azonban a keresetet elutasította. Mint az ítélet indokolásából kiderül, két nappal azután, hogy a vendéglátó vállalat a helyiséget átvette, az építő vállalattól telefonon asztalosokat kért. Azok saját belső- építészének utasítására és az általa kijelölt helyeken, az álmennyezeti lapokon a szellőző berendezés működéséhez szükséges nyílásokat kivágták, majd a vendéglátó dolgozói díszrácsokat szereltek rájuk. Az elhelyezéskor azonban az álmennyezetet szakszerűen nem rögzítették, hanem csak egy szeggel Bogyiszló lemezen Egy Bogytisziló — ez a 2500 főt számláló község — nem ritka hírforrása a megyei sajtolnák. A szilárd burkolatú utak építése, a szennyvíz elvezetéséinek gondja, a növekvő számú lakásépítés, az iskolai éldt, a tészteüzem, a komzervtaiep, a termelőszövetkezet éppen úgy helyet kér, kap a lap hasábjain, mint az a tény, hogy hanglemezfelvétel készült a falu zenekarával. A pántlikával díszített lovak sörénye mozdulatlan. A gumikerékű kocsin álló, ünneplőbe öltözött Cigányzenekar képpé merevül a hang- lemezbartító barnított fotóján. A magyar népzene fel- élesztésébeln fontos szerepet játszott — évtizeddel ezelőtt is — Se!bő Ferenc. Az ő kezdeményezésére hívták össze 1983. április 24-ón május 21- és 22-én Bogyiszlón a művelődési ház könyvtárszobájában a fallu zenekarának tagjait: Orsós Kis János prímást, Orsós András másod- prímást, Orsós Lajos brácsást, Kovács János „Köles” prímtamiburást, Kovács Ferenc tamburabrácsást, Bogdán Péter nagybőgőst, az ónékeséket: Hajdú József né Görbe Juliannát, Bajusz Já- nosné Miklósa Lídiát, Boda Istvánt, és a népi együttes tizenihat tagját, Streer Ta- másné vezetésével. A lemezfelvétel eredeti célja a zenekar bemutatása volt, viszont az annyira összenőtt az énekesékkel és a tánCkarrál, hogy a teljesség miatt az idősébb nemzedék néhány tagja is megszólal a lemezen. Ennék két oldalán ugrósok, csárdások, asztali nóták, rác, sváb, kolompár-cigány nóták és a RákóoZi-induló hallható. A mai bogyiszlói zenékar két együttesből alakult. A vezető prímás Orsós Kis János, ö itt született a faluban, itt örökölte a zenét a hangszerrel együtt. Kilencéves korában kezdett tam- burán muzsikálni és csak később tanult meg hegedülni. A második világháború után meghalt nagybátyja, Kis Bogdán Ferenc helyére már ő, a húszesztendős legény lép. Nélkülük alig volt akasztották be. Ennek a mulasztásnak a következménye volt, hogy alig két hónappal később, az álmennyezet lezuhant. Ehhez hozzájárulli, hogy az utcai forgalom és más hatásokra bekövetkezett rezgések miatt a nem rögzített lapelemek a helyükről elmozdultak. Mindezeket szakértői vélemény megerősítette. A Legfelsőbb Bíróság kimondta : saját dolgozóinak mulasztása miatt keletkezett balesetért a vendéglátó vállalat felelős. Az ezért fizetendő kártérítést a kivitelezőre nem háríthatja át. A másik történet is építészeti jellegű: Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet építésvezetőjét fegyelmi úton elbocsátották. Egyebek közt azt hozták fel ellene, hogy ellenőrzési és irányítási kötelezettségét elmulasztotta; a különböző munkahelyeken pedig vagy meg sem jelent, vagy csak néhány órát töltött. Ezenkívül egy huszonhárom tagú brigádot rávett, mondjanak fel. A csoportvezető az építési napló vezetését is a takarítónőre bízta. Súlyosbító körülménynek tekintették, hogy vétségeit felelős beosztásban követte el. A volt építésvezető a vállalati döntőbizottsághoz fordult a határozat hatályon A prímás, Orsós Kis János lakodalom a failuban. Amint elődeiket is meghívták Dus- nóikra, Csanádna, Fajszra, Sükösdre, ők is népszerűek a környéken. Jelenlegi felállásban 1969 óta játszanak. Orsós András zenekarában még a famburáiké volt a főszerep. Ez a hangszer nagyon "kedvelt volt a 20-as 30-as években. A két zenekar egyesülése után a hangszerek vegyüiése kínált új lehetőségeket. Ami a szakemberek figyelmét felhívta a zenekarra, az nem más, mint az, hogy napjainkban nem tekinthető mindennapi dolognak, ha egy ilyen zenekar teljes felállásban működik. Az is ritkaság, hogy a régi életforma szórakozási szokása ennyire megmaradjon. Ennek éltetője az 1950-es években megalakult népi együttes. Az elhallgatás, némulás veszélyes minden csoport állandó kísérője, ami a kiöregedésen alapul. Bogyiszlón mindig akadtak érzékeny fiatalok, akiket csábított a „kultúrból” kihallatszó muzsikaszó, meg egy- egy baráti, táncba hívó tekintet. Így a nagyszámú együttes szinte évről évre fiatalodik. Tervszerű munkájuk a falu lakossága körében is mind nagyobb tiszteletet ébreszt. A valamikori szokásaikat színpadi produkciók őrzik. Jókedvű előadásaik egyre messzibb vidékeken kapnak tetszést jelző tapsot. A finn, német, cseh, lengyel, kívül helyezéséért. De azzal az indokolással utasították el, hogy — tagadása ellenére — a terhére rótt fegyelmi vétségeket elkövette, és ezeknek mindegyike oly súlyos, hogy azokkal a legszigorúbb fegyelmi büntetés külön-külön is arányban áll Ezek után az illető a munkaügyi bírósághoz fordult amely úgy találta, hogy alaptalanul bocsátották el, és ezért a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatva, a fegyelmi büntetést hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra pedig a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett: — A Polgári Perrendtartás értelmében a bíróságnak az igazság kiderítésére kell törekednie, és ennek érdekében az ügy alapos tárgyalásáról kell gondoskodnia — hangzik a határozat. — A munkaügyi bíróság ezt az eljárási szabályt megsértve, a tényállás részletes felderítését elmulasztotta. Döntését lényegében az elbocsátott építésvezető állításaira alapította. Ezért ítéletét hatályon kívül kellett helyezni; és a munkaügyi bíróságot mindenre kiterjedő új bizonyítási eljárás lefolytatására, valamint újabb határozat hozatalára kellett utasítani. Hajdú Endre francia közönséget éppen úgy magukkal ragadják, mint a pécsit, paksit, veszprémit, gödöllőit vagy a budapesti sportcsarnokit. A zenészek nehezen beszélő emberek. A feltett kérdésekre szűkszavúan válaszolnak. Az arcukon komolyság ül, míg élményeiket fogalmazzák. Szóvivőjük, a zenekar új tagja. Gábor Péter, aki klarinétjával is új színt jelent a zenei hangzásban. Minden héten próbál a népi együttes. Próbál? Nem illik ide ez a kifejezés. A külső szemlélőnek az az érzése támadt, ha valaki tiltaná ezeket a péntek esti dalostáncos összejöveteleket, ők valahol titokban biztosan találkoznának. Ez a közel félszáz ember csak azért is énekelne dalt a Dunáról fújó szélről, amely a szegény embert mindig éri, az érő szőlőről, amelyiknek bodor a levele, a hármat tojó fekete kányáról, a disznó orráról, amelyik akkor szép, ha túr, no és természetesen Bo- gyiszlóról, amelyet éppen elhagyni igyekszik a dal ismeretlen szerzője. Ezek a dalok, táncok ismétlődnek hétről hétre, évről évre, nemzedékről nemzedékre. A község tanácselnöke, Lénárt Béni, a falu égető, sürgős megoldást váró feladatai közül nem hallgatja el a lakosság társadalmi munkájának évenként 10 millió forintos értékét. Az eredmények, sikerek között fő helyre kerül a falu hanglemeze, amely a múltat elevenen idézi és a jövőnek üzen. Egyik legifjabb bogyiszlói lakos, Németh Endre középső csoportos óvodás, nagy „serif- csillaggal a mellén, büszkén sorolja otthoni hanglemezgyűjteménye közül az R-GO-t, a Dolly Rollt, a Süsü a sárkányt, a Fonográfot. Huncutul csillogó szemmel, kihúzott, egyenes derékkal, felemelt fejjel említi, végül az 1984 őszén megjelent legújabb darabot, a falu hanglemezét, amelynek címe A BOGYISZLÓI ZENEKAR. DECSI KISS JÁNOS falu Hangjai
