Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
A népújság 1985. február 20. 1945—1985 Budapest négy évtizede Gondolatok egy emlékkiállítátról A „nagymama” szobája az ötvenes évekből Kádár János a felvonulókkal beszélget 1957 május elsején A gyerekek lerajzolják azt, ami a kiállításon legjobban megragadta figyelmüket Téli verőfényiben fürdik az egykori királyi vár. Az oroszlános udvaron gépkocsi áll meg, a kiszállok egyike németül magyarázza társainak ia palota történetét. Gondolom, a külföldi számára egy űtiiéknény a sóik közül a romjaiból újjászületett budai vár, számunkra a nemzeti múlt egyik jelképe. A közeilmúitté is, melynek négy évtizedét eleveníti fel a Budapesti Történeti Múzeumba^ rendezett felszabadulást emlékkiállítás. Negyven évvel ezelőtt a pusztulás képe tárult az erre vetődő elé. A kiégett épületnek csak puszta falai meredtek ;az ég felé, Most, 1985-ben, a főváros felszabad ülása negyvenedik évfordulójának előestéjén a kiállítási termeket járva kisdiákok cslvSIbelö raja kísért. Kórusban mondták, hogy ez az Erzsébet híd, ez meg az At- ryum Szálló, a makettekről is felismerték a világváros jellegzetes modern épületeit. De rácsodálkoztak a régi iskolapadokra, kíváncsian hiailtgaitták a itlrtfeafol tokról szóló magyarázatot, hiszen nekik talán már szüleik sem használtak „mártogatós” tollszárat. A kredences konyha, meg az ósdi rekámié ismerős volt egyiküknek, mert a nagymamánál látott olyat. Emlékkiállítás. A fiatalokat a történelemre emlékezteti, amelyet csak elképzelni tudnák. Hiszen nem élték át azt az élményt, amikor eldobhattuk az ezer billió pengős, semmit sem érő bankjegyeket, mert megszületett a forint. A velem együtt ‘kiállítást néző jól táplált, szépen öltözött nebulók nemigen értették, miért kellett kipliakátdlni, 1945- ben, hogy „A VII. kerületi lakosság szeretettel vár ven- dégébédelésre 100 rászoruló gyereket....” Számúkra csak érdekesség volt a tárlóban látott tábornoki egyenruha is, a sok kitüntetéssel. De sokunk előtt megelevenedett a ruhát viselő Zamercev tábornak mosolygó arca, idős karára is energikus egyénisége. Budapest első városparancsnoka három évig volt hivatalban, de az ezt követő három évtizedben — haláláig — szivén viselte magyar barátai sorsának alakulását, újra és újra Budapestre látogatva velünk örült annak, miként szépül és gazdagodik évről évre fővárosunk. Egy pusztító háborút betetőző ötvenkét napi ostrom után virradt a félszabadulás napja Budapestre 1945. február 13-án. A romjaiból újjászületett város, amely műemlékében épp Oly gazdag, mint modern építészeti alkotásban, az egész ország kincse, büszkesége. Nemcsak az itt lakó kétmillió ember, hanem az ország különböző tájairól ide utazók is gyönyörködhetnek újjáépített szép hídjaiban, a Duna-panti panorámában, sétálnak a Várnegyed hangulatos utcáin, megnézik a múzeumok, kiállítások világhírű alkotásait, félüdüinök a Margitszigeten, és vásárolnak a Skála-Metróban. Megpróbálnak jegyet szerezni a Macskákra, sorbaáilinak banánért, szidják a magyar focit a Népstadionban, és a magyar filmekét a moziban. Eltévednek a Deák-téri aluljáróban, és megnézik a Flóri- án-térefn a római romokat. Ez mind Budapest és ez mind valamennyiünké, lakjunk a Körúton vagy Szegeden, a Mecsek lejtőjén vagy egy alföldi kis lányán. Az egész országé ez a város, minden gondjával és örömével, mindazzal, amit az évszázadok során megőrzött, és miivél az elmúlt négy évtized sarán gazdagodott. IMRE ERZSÉBET Sl©^SZÍP©LáS Dunántúlt napló Sorra érkeznek az új gépek a Pécsi Cipőipari Szövetkezethez. A tőkés exportot fokozó mintegy 13 milliós gépi beruházás időben megkezdődött. Eddig hétmillió forintot költött a szövetkezet gépvásárlásra. Jelenleg csaknem húszféle újdonság próbaüzemei, vagy részben üzemel. Segítségükkel ennyiféle munkaművelet végzése lesz könnyebb és gyorsabb, javul a termelékenység, jobbnak ígérkezik a minőség. Vizsgáznak az olasz, nyugatnémet és hazai gépek, azok kezelői, valamint a gyártó cégek helyszínen levő szakemberei. Hasonló jellegű gépparkfelújítás nyolc-tíz évvel ezelőtt volt a szövetkezetben. A jelenlegi már nemcsak gépcserét jelent, jobban előtérbe került a technológiai váltás. Ebben az esztendőben 15—20 éves matuzsálemeket szerelnek le, amelyeknek a helyére csaknem 35-féle félautomata újdonságot állítanak be. Ezek közül némelyiket számítógép vezérel. Hazai viszonylatban egyedinek számít többek között a számozó-, a talpszélfestő, a kimaró-, a szélbehajtó, a kéregformázó, a sarokfelszegező, a közbélésva- saló gép. Mindegyik esetében az a cél, hogy műszakonként legkevesebb 900— 1000 pár lábbeli hagyja el a szalagot. A jelenlegi teljesítmény 700 pár körül mozog. A siker érdekében még sokat kell tanulni a munkásoknak, a karbantartóknak, akik újabb átképzésen vesznek majd részt — ezúttal a pécsi műszaki főiskolán. Év végére az összes berendezés, köztük az NSZK-ból vásár- landó fárafoglaló pneumatikus eszközök is munkába állnak. A begyakorlás után jövőre teljes kapacitással termel az újjáalakított géppark. A szövetkezet nagyobb intenzitással, biztonsággal nyithat a tőkés, elsősorban a nyugatnémet piac felé, ahol most a szokatlanul vékony bőrből gyártott, könnyű női cipőket keresik. A pécsi kollektíva a technológiai meg- frissülés után a vékony bőr feldolgozásában szeretne újat hozni. Somogyi Néplap Nehéz időszakot él át a fonyódi építőipari szövetkezet. A balatoni építési tilalom miatt alig-alig kapnak megrendelést, utolsó új építményüket most fejezik be Boglárlellén, s e 48 lakrészes társasüdülő után nincs is megbízásuk új létesítményekre. A szövetkezetnél igyekeznek mindent megtenni, hogy talpon maradhassanak. De még az előre látott bajokat sem könnyű elhárítani. Vértes László, a szövetkezet elnöke elmondta: — Oj módszerrel igyekszünk dolgozni. Vállalati gé- emkák létesítését nem engedélyeztük, mert úgy láttuk, hogy sok hátulütője van ennek a rendszernek. Azt viszont kevesen tudják, hogy nemcsak a vendéglátóipaban és a kereskedelemben létezik a szerződéses üzemelési forma. Mi itt megpróbálkoztunk vele. Több kisebb csoporttal kötöttünk szerződéseket és már több, mint tízmillió forint értékre rúgnak ezek a megállapodások. — Igyekszünk minden munkát elvállalni. Ennek persze vannak veszélyei, mert ezerféle aprósággal rendszerezetten foglalkozni nehéz. De manapság az ember nem engedheti meg magának, hogy elküldje a megrendelőit. A faipari részlegünk kurrens, a TÜZÉP-te- lepekről hiányzó ajtókkal igyekszik jó bevételre szert tenni. Lakatosrészlegünk nehezebb helyzetben van, de egyik új termékünk, a környezetvédelmi konténer kihúzhatja a hullámvölgyből. Apróság ugyan, de nyugati exportot jelent: a Külkereskedelmi Minisztérium megyei összekötője révén nép- művészeti termékeket rendeltek tőlünk, vannak a faragáshoz értő embereink, ők vállalták a munkát. A műanyagüzem van talán a legjobb helyzetben, sok cégnek készítünk alkatrészeket, partnerünk például az Ikarus és több MEZŐGÉP-gyár is. PETŐFI NÉPE Bács-Kiskunban sikeresen tevékenykedik a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja. Tavaly az egyszemélyes irodát azzal a céllal hozták létre, hogy közvetítő szerepet töltsön be a vidék kis- és nagyárutermelői s a külkereskedelmi cégek között. Jelenleg 30 hazai külkereskedelmi vállalattal állandó a kapcsolattartás, az információcsere. Az együttműködéssel megszűnt a piackutatás egyoldalúsága, nemcsak ajánlanak termékeket, hanem jelzik a keresletet is. Így a legkülönbözőbb, eddig elképzelhetetlen termékekből is exportcikk lehet a meglevőkön kívül. Ezt példázza a kajszibarackmag héjának exportja. A korábban hulladékba került melléktermékből most itthon kiszedik a magot, amit az édesipar használ fel, és a tört burkot Ausztráliába szállítják. A kivágott, éltes gyümölcsfákból sem lesz tűzifa, az értékes meggyfatörzset például Olaszországba exportálják. A tálcás, alufóliás kukoricát, amit a vásárlók saját maguk pattogtatnak ki otthon, az NSZK vásárolja nagy tételben. A meggyvermut-különlegesség pedig az USA-ban talált vevőre. A piackutatás szempontjából sokat várnak a koppenhágai élelmiszeripari kiállítástól, ahol 30 négyzetméter területen mutatkozik be önállóan Bács-Kis- kun megye termékeivel áprilisban. A Bács-Kiskun megyei termékek piacának bővítésére az eddiginél jobban kihasználják a testvérmegyei kapcsolatokat is. A mode- naiakkal például most folyik tárgyalás egy „csemegeáruház” létesítésére, ahol a megye ínyencségeit, a libamájtól az éticsigáig, italkülönlegességeit, konyhakész vadhúsait és delikát termékeit kínálják majd. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Látványos, befejező esztendeje volt 1984 az Álba Regia Állami Építőipari Vállalat építő ágazatának. A szigorúbb és költségtakarékos gazdálkodás, a vállalat pénzügyi helyzetének megszilárdításán kívül lehetővé tette az ARÉV beruházási hiteleinek gyorsított törlesztését, az építőipari termékgyártás további fejlesztését, valamint — nem utolsósorban — a dolgozók keresetének 7 százalékos emelését is. Bár tavaly az ipari főmérnökség a vártnál valamivel kevesebbet, 700 millió forint értékű terméket állított elő, a kereskedelmi főmérnökség megszervezésével előbbre léptek a termékforgalmazásban is. Az Álba gipsz álmennyezet és válaszfal iránt nőtt a kereslet (150 ezer, illetve 300 ezer négyzetmétert értékesítettek) a kiváló hőszigetelő tulajdonságú, tetszetős, műanyagborítású ablakokból a vártnál kevesebbet igényelt a kereskedelem. Fejlődött a Clasp könnyű- szerkezetes elemek gyártása és szerelése, 1985-ben százezer négyzetmétert meghaladó alapterületű épületeket építenek belőle, többek között 70 tanteremnyi iskolát, s ebből 38 tantermet Fejér megyében. 50 millió forint értékű beruházással, részben az idén, kétszeresére emelik az álmennyezet- és az Al- bafal-termelést, s megteremtik a feltételét az évi egymillió négyzetméternyi vá- leszfalgyártásnak. Ez azért jelentős vállalkozás, mert általa évi százmillió darab kisméretű téglát helyettesíthetnek. Az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat 1985-ben, az ipari főmérnökség termelésének emelésével 100 millió forinttal nagyobb, összesen 2,7 milliárd forint árbevételt tervez, s a gazdálkodás további javításával 200 millió forint nyereséget kíván elérni. A 15 főmérnökség, főüzem megnövekedett önállóságát jelzi, hogy nemcsak saját bértömeg-gazdálkodást valósíthatnak meg a nyereségterv túlteljesítése esetén, hanem saját maguk vállalkozhatnak. Zene keletről... A Holló és Kozsok együttes után ismét fiatalokból álló és alig másfél éves múltra visszatekintő együttest üdvözölhettünk Szekszárdon a Művészetek Házában. Az 1981—1984-ig Makám és Ko- linpa néven működő hangszeres csoport három tagja (Juhász Endre, Krulik Zoltán és Szőke Szabolcs) két új zenész (Bencze László és Szalai Péter) csatlakozásával létrehozta a Makám formációt — olvashatjuk a róluk megjelent prospektusban. — De mit is jelent e furcsa elnevezés: Makám — kérdeztem Krulik Zoltántól? — A szó arab eredetű. Zenei formát jelent. Olyan zenei gondolatokat, amelyekből később a produkció felépül. Jehudi Menuhin szerint a dallam és kötött hangsor ötvözetét. — Hallgatva műsorukat, képzeletünkben óhatalanul a „mesés kelet” egzotikumai, a seherezádék, kigyóbűvölők, imaszőnyegen kuporgok világa jelent meg. Miért választották éppen az efajta muzsikát? — Ügy tartjuk, hogy az indiai, de általában a keleti népek zenéjében nagyon sok kihasználatlan lehetőség rejlik. Számos olyan elemet tartalmaznak, ami zenei kultúránkra keleti örökségként hatott. A különleges hangulat és dallamvilág megtermékenyítő lehet a mai kortárs zene számára is. Mint ahogy az amerikai jazz, az afrikai négerek népzenéjéből táplálkozva fejlődött, úgy mi keleti ihletésű impro- vizatív muzsikát akarunk sajátos módon előadni. Műsorunk címe: „Zene keletről” ami elsősorban irányultságot és nem kész művek interpretálását jelenti. Az előadásra kerülő darabokat magunk szerezzük. Balkáni, ázsiai, kelet-európai folklór elemekből komponálunk. Amit játszunk, nem eredeti népzene, csak szellemiségében ilyen hatású. Rögzített és részben ősi tradíciókra épülő zenei gondolatokat szabadabb formában, új jelentéssel gazdagítunk. Motívumokat, hangsorokat, ritmust, felépítést kölcsönzünk az említett népektől, de beépülnek szerzeményeinkbe a kortárs zene, a jazz és a rockhatások is. Ennek ellenére nem tartjuk magunkat sem folk, sem rock, sem jazz együttesnek, bár ez utóbbi műfaj jegyeit felismerték muzsikánkban, és meghívást kaptunk a miskolci jazz- fesztiválra. — A különleges hatást, különleges hangszerek megszólaltatásával érik el. Kérem beszéljen róluk. — Klasszikus és kevésbé ismert hangszereken játszunk. Az oboát, gitárt, nagybőgőt azt hiszem nem kell bemutatni. A tabla indiai dobpár, méghozzá hangolható. A gadulka bulgár eredetű ősi vonóshangszer. Érdekessége, hogy három játékhúrral és több rezonáns húrral rendelkezik. A kálimba afrikai, hatáskeltő zeneszerszám. Ezen kívül harangok, gongok, háromszögek is megszólaltak a mai hangversenyen, de eszköztárunkhoz tartozik a marimba, sarangi, gusla elnevezésű hangszer is. — A főként diákokból álló közönség szívesen, az újat, az ismeretlent befogadni kész nyitottsággal hallgatta koncertjüket. Bizonyára örömmel olvasnának terveikről is. — Fiatal együttes vagyunk, úgy érezzük, az elején tartunk mindannak, amit célul tűztünk magunk elé. Eddigi sikereink biztatóak, azonban nem vagyunk önelégültek. Hosszú távra tervezünk. Bízunk abban, hogy sikerül játékunkat tovább finomítani, színesíteni és még- inkább kialakítani a csak ránk jellemző sajátos zenei stílust. Szeretnénk sokáig örömmel együtt muzsikálni. — Mi szekszárdiak pedig idővel ismét városunkban köszönteni a Makám együttest. LEMLE ZOLTÁN
