Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 41. szám. ABA: 1,80 Ft 1985. február 19., kedd. Mai számunkból a titkárnők MŰHELYTITKAI (4. old.) VÁLTOZATOS HAZAI PROGRAMOK (5. old.) ÉVADZÁRÓ A LABDAKÜGÓ- JATÉKVEZETÖKNÉL (6. old.) A GÁZELLÁTÁSRÓL (3. old.) A brigádok kezdeményezésére A szövetkezet elnökével az elmúlt napokban be­széltem és elmondta, hogy az előző esztendőben ho­gyan tudták megtartani versenyképességüket, piaci pozícióikat. Figyeltek a ke­reslet alakulására, tartot­ták a minőséget, ezzel együtt nem emelték az árakat. Beszélt arról is, hogy a vezetés látja: az új sza­bályzók bevezetésével fo­kozottabb követelménye­ket kell állítani a vezetők­kel, dfe a fizikai munkát i végző dolgozókkal szem­ben is. Tudják, hogy a kis- , csoportos teljesítmény- és bérelszámolási forma nem tűri azokat a személyeket, akik nem látják el felada- , tukat. Az asztalra tette a két : feljegyzést. Mindegyik ar­ról szólt, hogy a brigádok tagjai — az üzemvezető közreműködésével — kérik a szövetkezet vezetését, hogy a kérelemben neve- j zett dolgozót Tnás brigád­ba helyezzék át, vagy mondják fel munkaviszo­nyát. Mindezt miért? A I brigádtagok meg is indo­kolták. Munkatársuk a kö­zösség többszöri figyelmez­tetése ellenére sem végzi el a rá bízott feladatokat. Elkésik a munkahelyről, havi teljesítménye nem ha­ladja meg a 40 százalé­kot. Magatartása lazítja a brigád közösségét. A bri­gád mindezeket mérlegel­ve kérte az intézkedést. A tagok együtt határoz­tak arról, hogy egy sze­mélyt kiközösítenek maguk közül, mert az munkájával a kérések ellenére nem tu­dott, vagy nem akart vál­toztatni munka- és élet­stílusán. Amikor a történteket meséltem ismerősömnek, láttam, hogy meglepődött, és nem akart hinni az el­beszélésnek. Később aztán megegyeztünk, ő is talál­kozott már korábban vala­mi hasonló esettel, és hi­vatkozott a televízió pécsi körzeti stúdiójának egyik filmjére, amelyben a ter­melőszövetkezet elnöke úgy foglalt állást, hogy sokkal eredményesebben gazdálkodhatna a terme­lőszövetkezet, ha a munká­jukat hanyagul végzők nem a kapun belül, hanem kí­vül lennének. Az események, a hoz­zánk érkező hírek erősítik meg a brigád elhatározá­sát, mert a munkáját ki­válóan végző, eredménye­sen dolgozó ember értéke egyre meghatározóbb, egy­re értékesebb lesz. A mun­kahelyi közösségeknek is segíteni kell a vezetést — mint ahogy ezt a két bri­gád is tette — az eredmé­nyesebb munka érdeké­ben. SZARVAS A. Ellentétes célok Közel-Keleten Ma szovjet-amerikai tanácskozás kezdődik az osztrák fővároskaa Lázár György fogadta Mohamed Magi Satlát A Szovjetunió szilárd meg­győződése: a közel-keleti tér­ség és a nemzetközi bizton­ság átfogóan értelmezett ér­dekei egyaránt a térségbeni mielőbbi átfogó, igazságos és tartós rendezést kívánják meg. Ilyen rendezés csak az összes érdekelt fél részvételé­vel, kollektív erőfeszítések révén érhető el. Ennek a kö­vetkezetes elvi álláspontnak a hangsúlyozására az ad is­mételten indokot, hogy ked­den megbeszélések kezdőd­nek Bécsben a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvise­lői között a térség problémái áttekintésének céljaival. A szovjet álláspont alapján egyértelmű, hogy a bécsi konzultációk célja semmi­képpen sem válhatnak a ren­dezés fórumává, a két fél nézeteinek tisztázása, eset­leges közelítése révén azon­ban elősegíthetik azt. Tekin­tettel arra, hogy az Egye­sült Államok már a megbe­szélések megkezdése előtt el­utasította egy a Közel-Kelet­tel foglalkozó nemzetközi konferencia gondolatát, a rendezést jelentős mérték­ben elősegítő megegyezésre, valamiféle megállapodásra a változatlan amerikai maga­tartás következtében aligha számíthatunk. A Szovjetunió a múlt év július 29-én hozta nyilvános­ságra rendezési javaslatait. A két Jemen és Szíria államfői­vel, illetve az iraki külügy­miniszterrel folytatott októ­beri moszkvai megbeszélések jó alkalmat szolgáltattak az elképzelések részleteinek pontosítására, a terv életké­pességének bizonyítására. A Szovjetunió javaslatai értel­mében Izraelnek ki kell vo­nulnia a Golan-fennsíkról, a Jordán nyugati partján fek­vő megszállt területekről és a Gaza-övezetből, fel kell számolnia az arab földeken 1967 óta létesített izraeli te­lepüléseket, majd biztosítani kell az Izrael és a szomszé­dos arab államok közötti ha­tárok sérthetetlenségét. A gyakorlatban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a palesztin nép érvényesít­hesse elidegeníthetetlen jo­gait az önrendelkezésre, be­leértve annak a jogát is, hogy önálló államot alapítson az izraeli kivonulás után a Jor­dán nyugati partján és a Ga- za-övezetben. A palesztin nép egyetlen törvényes kép­viselője a Palesztinái Felsza­badítást Szervezet. Szovjet vélemény szerint elképzelhe­tő, hogy a palesztin nép jo­gainak csorbítása nélkül, a fezi rendezési tervvel össz­hangban a leendő palesztin állam területe néhány hóna­pig az ENSZ ellenőrzése alá kerüljön. A megalakított ön­álló palesztin állam a továb­biakban maga döntene a sor­sáról, saját döntése alapján konföderációra léphet Jordá­niával. Az azóta eltelt időszak fejleményeit figyelembe vé­ve e ponton elképzelhető a technikai jellegű változás. Husszein jordániai uralkodó és Jasszer Arafat legutóbbi tárgyalásainak fényében felmerül annak a lehetősé­ge, hogy a palesztin államot eleve a Jordániával való konföderáció keretei között hozzák létre. A konzultáció során ebben a kérdésben ta­lán van mód a nézetek kö­zelítésére, annak tükrében azonban! hogy Washington folytatandó különtárgyalá- sokra kívánja Jordániát buz­dítani, s a jordániai küldött­ségben képviselt nyugati­parti palesztinokkal oldaná meg a palesztin részvétel kérdését, előrevetítődnek az elvi akadályok. A Reagan- tervként ismert amerikai koncepció életrekeltése tel­jes mértékben elképzelhe­tetlen. A Szovjetunió javaslata értelmében a vonatkozó ENSZ-határozatok alapján rendezni kell a palesztin menekülték ügyét, lehetővé kell számukra tenni a ha­zájukba való visszatérést és megfelelő kártalanításban kell őket részesíteni. A létrehozandó palesztin államhoz tartozna Jeruzsá­lem keleti része. Ugyanak­kor egész Jeruzsálemben mindhárom érintett világ­vallás hívői számára szaba­don lehetővé- kell tenni a szent helyek látogatását. Biztosítani kell az összes térségbeni állam jogát a biz­tonságos és független léte­zésre. Izrael és az arab or­szágok között meg kell te­remteni a békét, az érintett feleknek (köztük Izraelnek és a palesztin államnak) kö­telezettséget kell vállalniuk, hogy kölcsönösen tisztelet­ben tartják egymás szuvere­nitását, függetlenségét és te­rületi épségét. A rendezést nemzetközileg garantálnák. Ezt a feladatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának ál­landó tagjai vállalhatnák magukra. A Szovjetunió — mint azt többször kinyilvá­nította — kész erre. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, hétfőn hi­vatalában fogadta Mohamed Nagi Saltát, az Egyiptomi Arab Köztársaság közellátá­si és belkereskedelmi mi­niszterét. A Béke-világtanács meg­hívására Sebestyén Nándor- nénak, az Országos Béketa­nács elnökének, a Béke-vi­lágtanács alelnökének veze­tésével hétfőn magyar béke­mozgalmi delegáció utazott Helsinkibe. A BVT titkársá­gának székhelyén megbeszé­lést folytatnak Romes A megbeszélésen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter. Jelen volt Abdel Mone- im Atik, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. Csandra elnökkel és a tit­kárság tagjaival a nemzet­közi békemozgalom idősze­rű feladatairól, valamint a BVT idei akcióprogramjá­ról; külön figyelmet fordít­va a Béke-világtanács szoli­daritási tevékenységével összefüggő kérdésekre. Magyar-osztrák egyezmény Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes és Ar­tur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn a külügymi­nisztériumban kicserélte a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között az egyetemi tanulmányok és egyetemi fokozatok egyenértékűségéről 1983. március 8-án aláirt egyezmény megerősítő okiratait. (Telefotö) OBT-küldöttség utazott Helsinkibe Helyzetkép a teveli téglagyárról A kisméretű tégla irán­ti kereslet az elmúlt évben sem csökkent* a teveli téglagyár dolgozói így to­vábbra is tudták teljesíte­ni az 1984-es évre elő­irányzott tervüket. A ter­vezett 4 és fél millió tégla gyártását a múlt év októ­ber végére befejezték, míg az égetést — mintegy 4 milliót — az év végére, A hideg ellenére az üzemben fennakadás nem volt, az égetőszenet folyamatosan szállították Komlóról és Oroszlányból. A márciusi karbantartási időszak alatt is a gyár két tehergépko­csija biztosítja a folyama­tos szállítást.

Next

/
Thumbnails
Contents