Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
1985. február 18. Képújság 3 Pártértekezletekril jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) foglalást. MegválaisztoÜták a 47 tagú városi pártbizottságot, a megyei pártértekezlet- re a 25 küldöttet. Az új városi pártbizottság első, ailaMegyei tanács A megyeháza patinás nagytermében tartották a Tolna megyei Tanács és intézményei pártértekezletét. István Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével kezdték meg a munkát. Részt vett a pártértekezleten dr. Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, dr. Soltész István, az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársa és dr. Liszkai Lajos, az MT Tanácsi Hivatalának osztályvezetője. Az elnöki megnyitó után Antus Antal, a pártbizottság titkára kiegészítette a nyomtatott, s a küldöttekhez előre kiadott írásos beszámolót. Ebből többek között megtudhatjuk, hogy a megyei tanács és intézményeinek dolgozói szorgalmas munkájukkal hozzájárultak a megye, az ország eredményeinek gyarapodásához, a szocializmus építésének sikereihez. Fejlődött megyénk politikai, gazdasági és kulturális téren, ebben jelentős szerepe volt a pártbizottsághoz tartozó kommunisták lelkes munkájának is. A beszámoló részletesen elemezte a gazdasági építőmunkát, a hatodik ötéves terv teljesítésének eredményeit, s gondjaink megoldásának lehetőségeit is vázolták. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a hírközlés és a kulturális élet, valamint az egészségügyi szolgálat és más ágazatok a megyében érezték a tanácsi apparátus, a kommunisták hozzáértő segítő munkáját is. Az 1980. évi pártértekezlet óta javult az alapszervezetekben a politikai munka, sikerrel hajtották végre a közigazgatási életben történt változásokból eredő igen felelősségteljes tennivalókat. A tanácsi apparátus politikai életét a pártbizottság megfelelően irányította, az emberek értették, értik, feladatuk fontosságát, és annak teljesítéséhez készek felsorakozni a jövőben, mint ahogy a XII. pártkongresszus határozatainak megvalósításában is hatékonyan működtek közre. A művelődés, a termelő munka, az ideológia területén elért jelentős eredmények ugyancsak a határozatok jó végrehajtásának eredményei. Különösen fontos tényezőként állapította meg a beszámoló, hogy -a hatósági ügyek száma csökkent, a lakossággal foglalkozó emberek szakszerűsége növekedett, így az ügyek intézése gyorsabbá vált. A beszámolási időszak alatt a pártbizottság jó partnere kuló üléséin megválasztotta első titkárát és titkárát Tamás Ádiám, illetve Krtzsán Istváin személyében, a végrehajtó bizottságolt, a fegyelmi bizottságot és munkabizottságát. volt a hivatali vezetésnek, helyesen irányította a tömegszervezetek politikai és érdekvédelmi munkáját. A pártbizottság titkára az írásos jejentést főleg a párt- politikai munka területével kapcsolatos kérdésekkel egészítette ki. Arról szólt, hogy a tíz alapszervezetben milyen politikai élet volt az elmúlt években, s .összegezte a XIII. kongresszus irányelveinek tanulmányozásával felmerült kérdéseket, tapasztalatokat. Ezután vita következett. A hozzászólók főleg az egyes alapszervezetek munkájával, a szakterület gondjaival ismertették meg elvtársaikat. Így került szóba, hogy javultak a tanácsi apparátusban és az intézményekben dolgozók munkakörülményei, ám egyes területeken még súlyos gondok vannak, például a könyvtárban, a levélA Tolna megyei Rendőrfőkapitányság kommunistái részvételével összevont taggyűléssel folytatódott megyénkben a XIII. kongresz- szust megelőző pártrendezvények sora, a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságán. A pártértekezleten megjelent és felszólalt Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára. A résztvevők megvitatták a pártbizottság tevékenységéről szóló jelentést és állást foglaltak a XIII. kongresszus irányelveiről. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a főkapitányság dolgozói eredményesen hajtották végre feladataikat a bűn- megelőzés és -felderítés területén, jól irányították a megye rendőri szervei tevékenységét. Erősödött az állomány hi- vatásszeretete, hivatástudata. A parancsnokok és pártszervek szoros együttműködése alapján végzett káderpolitikai nevelőtevénység eredményeként az állomány politikai és szakmai ismerete magasabb szintre emelkedett, amely tovább javította az intézkedések eredményességét, kulturáltságát, a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiben foglaltak érvényesülését. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a megye ipara és mezőgazdasága az elmúlt öt tárban. Az egyes szakágazatok speciális munkájáról szólva többen azt hangoztatták, hogy a kommunisták értik a párt politikáját, megfelelő ideológiai és szakmai képzettségük alkalmassá teszi az embereket a jelentős feladatok végrehajtására. A pártonkívüliekkel, a tömegszervezetekkel is jó az alapszervezetek vezetőinek kapcsolata, és a kommunistákat példának tartják az osztályokon, az intézményekben. A vitában tizenöten kaptak szót, két küldött írásban'nyújtotta be felszólalását, idő hiánya miatt rájuk nem került sor. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának értékelését a tanácsi pártbizottság munkájáról dr. Gyugyi János ismertette, felszólalásában pedig elemezte a tanácsi szervekben folyó pártpolitikai munkát, a pártszervezetek és a hivatalok kapcsolatának kérdéseit. Az értekezlet elfogadta a beszámolót és az MSZMP XIII. kongresszusi irányelveikkel kapcsolatos pártbizottsági állásfoglalást. Késő délutánig tartott szombaton a tanácsi párt- bizottság értekezlete. Harmincegy tagú pártbizottságot, majd héttagú végrehajtó bizottságot választottak. A pártbizottság titkára ismét Antus Antal lett. A megyei pártértekezletre hat küldöttet választottak. évben jelentősen — az országos átlagot meghaladva — fejlődöttj Ennek megfelelően alakult a lakosság élet- színvonala is. Országos kiemelt beruházások fejeződtek be, illetve ezek egyes üzemrészei megkezdték működésüket. A fejlődés növelte a társadalmi és személyi tulajdon meny- nyiségét, minőségét. Az urbanizációs folyamat nagyobb ütemben folytatódott. Ezek a tények kihatottak a bűnözés helyzetéret a bűn- cselekmények szerkezetének alakulására.- A rendőri szervek az új körülményekhez igazodva eredményesen dolgoztak, a bűncselekmények hosszú időn át folytatódó emelkedését sikerült mérsékelni. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a rendőri szervek nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben, jó körülmények között végezhetik munkájukat, amit a párt-, állami, gazdasági szervek, de a lakosság is támogat. A résztvevők az előterjesztett beszámolót elfogadták, majd megválasztották a 29 tagú pártbizottságot, a 7 tagú végrehajtó bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság titkárának ismét Bősz Endrét választotta. Szorgalmas munka, kommunista példamutatás Megyei rendőr-főkapitányság Az állam-, a közrend és a közbiztonság szilárdításáért Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Sertéstenyésztők munkafelajánlásairél A naki Dózsa Termelőszövetkezetben 1977-ben tízen alakították meg a sertés- tenyésztő ágazatban a napjainkban már 18 taggal dolgozó brigádot. Vezetőjük, Szalai András telepvezető mezőgazdasági technikus. A brigád elnyerte az ezüstkoszorús szocialista brigád címet. A termelőszövetkezet 1979- ben a lengyeli szakmunkás- képző intézettel közösen sertés- és szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás-tanfolyamot indított, amelyet minden brigádtag elvégzett. Éves vállalásaik a szövetkezet célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódnak, de csatlakoznak az év közben indított, kezdeményezett akciókhoz is. Így a Nemzeti Színház építéséhez személyenként 100 forintot fizettek be. Aktívan részt vesznek a község társadalmi életében. Társadalmi munkát legtöbbször a sertéstelepen végeztek. Elmúlt évi termelési tervüket és a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyre tett vállalásaikat túlteljesítették. Az elmúlt évi terv 30 millió 824 ezer forint volt, a brigád vállalt 33 millió 737 forintot és 35 millió 849 forintot teljesített. A 769 tonna tervezett hízósúly helyett 884 tonnát adtak el. Az előirányzott 3 kiló 70 deka takarmány helyett — 1 kiló hízósúly-gyarapodáshoz — 3 kiló 38 dekát használtak fel. Eredményük jelentősen hozzájárult a szövetkezet elmúlt évi sikeres gazdálkodásához. Friss, ropogó», pirospozsgás A hétfői kenyér vasárnap délután és éjszaka készül (Folytatás az 1. oldalról) A Tolna megyei Sütőipari Vállalat 650 dolgozója folyamatos munkarendben dolgozik, hiszen a kenyér mindennap kell. ünnep- és hétköznap egyaránt. A műszakokat — az igények alapján is — naponként szervezni kell. Mindenkor a velük kapcsolatos üzletek, vendéglátóegységek és üzemi konyhák rendelése alapján késizitik el a napi ütemrendet. Vasárnapomként a pékségek Szekszárdion, Dombóváron, Bonyhádion és Tamásiban délben vagy két órakor kezdenék. A kenyérporon dolgozók, mint már említettük, csak este nyolc óra után állnak a kemencék elé, ezt azért is fontos megjegyezni, mert hétfőn minden esetben friss kenyeret ehetünk. Ha nem, akkor az nem a pékek, hanem a szállítási nehézség rovására írandó. A vállalat 19 üzemében sütnek kenyeret. Szekszárdán 100—120 mázsáit, Dombóváron, Bonyhádom és Tamásiban 40—40 mázsát, a többi üzem kapácitása — egészen a négy mázsáig — igen változó. Ha a vállalat munkájának nagyságrendjét kívánjuk érzékelni, akkor mindenekelőtt tudni kell, hogy januárban 146 vagon kenyeret sütöttek a sütőipart vállalat pékjei. A megyében természetesen vasárnap nemcsak az „állami” vállalatok pékjei dolgoznak. A legtöbbet a termelőszövetkezetek pékségei segítenek, hiszen ők is dolgoznak vasárnap, vagyis hétfőre ők is adnak friss kenyeret. A decai kenyér Szek- szárd környékén olyan híres, hogy kapacitásukat bármennyire növelhetnék. A szakcsli közös pékség, a re- gölyi és az ozorai is nagy területen látja el a lakosságot. Qzanáin vasárnap délután jártunk. Az ozorai Egyetértés Mgtsz sütőüzemébe vasárnap 10 órakor érkezett meg Varga József pók, hagy kovászt készítsen, „bedagasszon”, aztán elindítsa a kemencéket, hogy mire 13 órakor megjön a brigád, lehessen táblázni, vagy ahogy mi, nem szakemberek mondják, lehessen rekeszekbe rakni a kenyértésztákat. A Varga-lbrtgád, ahogy a tagok nevezik, tegnap délután 2 órától este 10 óráig dolgozott, hogy az őket követő műszakkal együttműködve megsüsse Ozora, Fürgéd, Fonnád, Kecsege, Simon- tornya lakossága által igényelt kenyeret, almibői 23 mázsa 1 kilogrammos alföldi és 420 kilogramm 1 kallós fehér kenyér. Ezenkívül még 1200 darab zsemlét és 2200 darab kiflit is sütöttek a rendelőknek. Ottjártunkkor a brigád vezetője, Varga József elmondta, hogy kissé befolyásolja a kenyér minőségét a hideg időjárás, ami nemcsak a liszt raktározásánál jelentkezik, hanem a már megsült kenyér szállításánál is. Az ozorai kemencéből kikerült kenyér — szerintünk, a fogyasztók szerint — azonban úgy tűnik, cáfolta a szakember véleményét, mert amikor kiszedték a kemencéből, akkor „nevetett”, de még este is „mosolygott”. Ékes—Hazafi Fotó: Czakő Szekszárdim Ripszki József vető dolgozott a kemence „szájánál” Orsós Anna ötvenezer süteményt szedett le Varga József csoportvezető munka közben lieget ért a téli uasar Szombaton befejeződött a ruházati kereskedelmi vállalatok hagyományos, kéthetes szezonvégi vására. A 30—40 százalékos engedménnyel árult téli holmik 80—90 százalékát szinte mindenütt eladták, főként az igazán hideg, havas, téli időjárásnak köszönhetően. A forgalom általában így is alacsonyabb volt a tavalyinál, mert a vállalatok kevesebb téli árut kínáltak, mint a múlt évi vásár idején. A közeli napokban mindenütt felmérik, mi maradt a vásári készletekből, s döntenek arról, hogy esetleg továbbra is engedménynyel árusítják a két hét alatt el nem kelt holmikat. A Centrum áruházakban a 320 millió forint értékű vásári áruból 263 millió forintnyi fogyott el. Az ország 64 Skála áruházában 305 millió forint értékű engedményes árut adtak el a két hét alatt. A legnagyobb forgalom ezúttal is a /Skála Budapest Nagyáruházban volt, ahol a férfi, női és gyermekruhák, kabátok mellett egyes szőnyegeket, paplanokat is engedménnyel árusítottak, s ez utóbbiak már az első napokban elkeltek. Vasárnapi műszak az ozorai sütödében
