Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
1985. február 18. A NÉPÚJSÁG • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e jégpálya a sporttelepen? Hinkóné Tarjáni Zsuzsanna szekszárdi olvasónk kérdezte, hogy miért nincs a szekszárdi városi sporttelepen jégpálya, ahol korcsolyázni lehetne? Szekszárd Város Tanácsának elnöke, Kovács János válaszolt: — Abban az időpontban, amikor olvasójuk a kérdést feltette — január elejétől — már több helyen működött városunkban jégpálya, melyet a KISZ-szervezetek, lakóközösségek társadalmi munkában készítettek. így például a csatári toroknál, a Herman Ottó ltp-n a Mik- száth-parkban, az 505-ös Ipari Szakmunkásképző Intézet udvarán, másrészt Sötétvölgyben és a Csörge-tavon is lehetett korcsolyázni. — Az olvasójuk által javasolt városi sportpályán sajnos jégpályát nem tudunk kialakítani. Ennek technikai, műszaki és pénzügyi okai is vannak. A városi sporttelepen a füves pályákon télen is edzések folynak, az NB Il-es szakosztály készül a bajnokságra. A bitumenes kézilabda- pályát a jég tönkretenné, több százezer forintos kárt okozna, a salakos pályák je- gesítése pedig olyan összegeket emésztene fel, melyre sem a sportegyesületnek, sem a városi tanácsnak nincs ‘pénzügyi fedezete. Lehetőségeink sajnos korlátozottak, jégpályák a későbbiekben is csak társadalmi, lakossági összefogással készülhetnek. Telefonszámunk: 16-211 Moshatatlan gyereknadrág Vörös Istvánná szekszárdi olvasónk levelét idézzük: „Első osztályos kisfiam kis- dobosavatóra készül, ezért az úttörőboltban megvettük — 264 forintért — a szabvány kék nadrágot. A nadrágon a következő kezelési útmutató található: Mosás: nem mosható!” Szeretném megkérdezni, hogy egy 7 éves kisfiú részére hogyan készíthetnek moshatatlan anyagból formaruhát?” A levélre a választ a Vörös Október Férfiruhagyártól Kemenes Károly, vezérigazgató-helyettes küldte me: — A Vörös Október Férfiruhagyár az Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat rendelése és az által biztosított GELMA alapanyagból gyártja a formaruhát. Az alapanyag ösz- szetétele 65 százalék gyapjú, 35 százalék poliészter. Arra vonatkozóan, hogy a különböző anyagösszetételű termékeinkhez milyen kezelési útmutatót adjunk, kikértük a Textilipari Minőségellenőrző Intézet véleményét. Hivatkozott intézmény szak- véleménye alapján adtuk az 5-ös számú tájékoztatót a nadrághoz. Vállalatunknak nem áll módjában, hogy akár az alapanyagon, akár a kezelési utasításon változtasson. Igénybe vehet-e táppénzt? Rácz Györgyné szekszárdi olvasónk elmondta, hogy gyermeke — aki most három és fél éves — az elmúlt év végén megbetegedett. A gyermek után járó 30 nap táppénzt már igénybe vette. Orvosi javaslatra azonban a kisgyerekkel továbbra is otthon kell maradnia. Kérdezi, hogy igénybe vehet-e még további táppénzt? A kérdésre a Társadalom- biztosítási Igazgatóság megyei igazgatója, Nagy Zoltán adott választ: — A gyermekápolási táppénz a gyermek születésnapjától születésnapjáig jár, 3- tól 4 éves korig összesen egy évre 30 nap. Ebbe az időtartamba minden naptári nap beszámít. Aki, mint — olvasójuk is — a 30 napos gyermekápolási táppénz igényét kimerítette, további gyermekápolási táppénzre törvényesen nem jogosult. Ilyen esetekben a Munka Törvénykönyve fizetés nélküli szabadság igénybevételét teszi lehetővé, amit a munkáltató nem tagadhat meg. — Rendkívüli indokolt esetben a család vagyoni, szociális helyzetét mérlegelve lehetőség van méltányosságból táppénzfolyósítás engedélyezésére. Mikor lesz „sármentes” az utca? Ifj. Viszmeg Józsefné szek- szárd-szőlőhegyi olvasónk írta, hogy Szekszárd-Szőlőhe- gyen, a Major utca folytatásában hóolvadáskor, vagy esős időben nagy a sár. A Csopak vagy a Major utca folytatásában már betonút van. A cinkai hegyen még javában folyik az építkezés, de már mindenütt járható betonút vezet. A szeszfőzdéhez vezető bekötő út is szilárd burkolatot kapott. Kérdezi, hogy mikor lesz járható közút az utcájukban? Szekszárd Város Tanácsa elnöke, Kovács János küldte meg a választ a levélre: — Szőlőhegyen, a Major utca folytatásában mintegy I kilométer hosszú földes út van. Az út mellett, a nyugati oldalon részben hagyományos gazdálkodást folytatók családi házai, új, többszintes lakóépületek, és tanyás pincék vannak. A keleti oldalon részben családi többszintes lakóépületek épültek, illetve épülnek. Az utca szilárd burkolattal való elkészítését a jelen tervidőszakra nem terveztük, így ez évben tödténő kivitelezését sem. A városban lévő földes utak rendezését évente két alkalommal rendszeresen elvégeztetjük. Az évközi, esetenként felmerülő, kisebb út- kiigazítási munkák elvégzésében az utcában élők közreműködésére mint korábban, ezután is számítunk. — Olvasójukkal abban nem tudunk egyetérteni, hogy a pálinkafőzőhöz célirányosan lett volna szilárd út építve. Korábbi ÉVM-rendelkezés alapján a szilárd útburkolatú utakhoz csatlakozó földes utaknál 70 méteren sárrázó, szilárd utat kell kiépíteni minden olyan helyen, ahol az nincs. A város VII. ötéves tervi feladatai között figyelembe vesszük a szilárd járdával és úttal nem rendelkező utcák lakóinak helyzetén történő javítást. Pénzügyi lehetőségeink alapján javított földes utat tudunk biztosítani az ott élők számára 1987-ig. Ml VÁLASZOLUNK---------- A mezőgazdasági t ermelöszövetkeze- fV fékről szóló törvény ^3 végrehajtása tárgyúja ban kiadott korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 5/1985. (I. 17.) számú rendelete, amely szerint a termelőszövetkezetben tagként dolgozó terhes, illetőleg szülő nőt — ugyanúgy, mint a munkaviszonyban állókat — a korábbi 20 héttel szemben 24 heti szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A jogszabálynak ez a rendelkezése 1985. szeptember 1-én lép hatályba. A Minisztertanács 6/1985. (I. 17.) számú rendelete a gyermekgondozási segélyről szóló korábbi jogszabályt módosítja, nevezetesen kibővíti a gyermekgondozási segélyre jogosultak körét, amikor kimondja, hogy: „Ha az anya, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apa felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, gyermekgondozási segélyre jogosult, amennyiben a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt született.” A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot felsőoktatási intézmény hallgatója esetében a felsőoktatási intézmény bírálja el, a hallgató és az intézmény között e körben felmerülő vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A jogszabály rendelkezéseit már 1985. január 1. napjától alkalmazni kell. A szakmunkástanulók, valamint a szakmunkásképzésben részt vevő szakközépiskolai tanulók ösztöndíjáról szóló korábbi jogszabályt a művelődési miniszter 1/1985. (I. 24.) MM számú rendelete módosítja, amely szerint a tanulókat — ideértve a középiskolát végzettek nappali szakmunkásképző tanfolyamának résztvevőit is — a szakmától és az évfolyamtól függően, a jogszabály mellékletében összegszerűen is megjelölt ösztöndíjban kell havonta részesíteni. A nehezen beiskolázható szakmákban ezen az ösztöndíjon felül a tanuló részére havi 200 Ft összegű ösztöndíj-kiegészítést is fizetni kell. Az ösztöndíjkiegészítésre jogosító szakmák körét tanévenként — a művelődési osztállyal és a szakirány szerint illetékes más osztállyal egyetértésben — a megyei tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi osztálya határozza meg, az ösztöndíj megállapítására az iskola jogosult. Betegség esetén az ösztöndíj, illetőleg az ösztöndíj-kiegészítés — a magánmunkáltatónál oktatott tanuló kivételével — a tanulót egy évig, tbc-s megbetegedés esetén két évig illeti meg. A magánmunkáltatónál oktatott tanuló erre az időtartamra táppénzre jogosult. Kihangsúlyozandó, hogy az ösztöndíj mértéke ismételt, vagy egymást követő három tanítási napot meghaladó mértékű igazolatlan mulasztás, továbbá súlyos fegyelmi vétség esetén csökkenthető. Rendelkezik a jogszabály az ösztöndíj és a szakmunkás- bér mikénti folyósításáról, a tanulókat megillető egyéb kedvezményekről, és külön táblázatban tünteti fel az általános iskolát végzett, a középiskolát végzett, és a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulók, valamint a műszaki szakközép- iskolák szakmunkásképzést folytató ágán tanulók ösztöndíját. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 4. számában jelent meg, rendelkezéseit pedig már az 1984/85. tanév második félévétől kezdődően alkalmazni kell. DR. DEÁK KONRÄD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke
