Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 40. síim ARA: 1,80 Ft 1085. február 18., hétffi Mai számunkból MAGYARORSZÁG fis AUSZTRIA (2. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK («. old.) NAGYDOROG: ELÉGTELEN FÉLÉVI OSZTÁLYZAT (8. old.) (4. old.) JÉGVILÁG Pártértekezletekről jelentjük Szombaton három pártbizottság számolt be pártértekezleten az elmúlt öt esztendő alatt végzett munkáról: a megyei tanács, Bony- hád város és a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottsága. H= Tamás Adám első titkár összefoglalja a vitát Bonyhéd Nagyobb figyelmet a közvélemény-formáló munkára A városi művelődési ház színháztermében ültek ösz- sze szombaton reggel Bony- hád és környéke 57 alapszervezetben dolgozó közel ezerhatszáz kommunistájának küldöttei tanácskozásra. Részt vett a városi pártértekezleten Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára. Az elnöklő Kasler Antal — a kisvejkei termelőszövetkezet elnöke — nyitotta meg a tanácskozást, majd átadta a szót Tamás Ádám- nak, a városi pártbizottság első titkárának, aki szóbeli kiegészítést fűzött a városi pártbizottságnak az ötéves munkát értékelő-elemző beszámolójához, valamint a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel kapcsolatos állásfoglaláshoz. Fél évtizedes, eredményes munkáról szólt a pártbizottság beszámolója. Ez idő alatt a város és környékének dolgozói szorgalmas munkával, becsületes helytállással járultak hozzá legfőbb célkitűzéseink megvalósításához, nemzetközi fizetőképességünk és egyensúlyi helyzetünk javításához, az életszínvonal védelméhez. Előbbre léptünk a szocialista tudatformálásban, a marxista—leninista eszmék terjesztésében, az oktatási és közművelődési igények kielégítésében — állapította meg a beszámoló. — Az a véleményünk — mondta a városi pártbizottság első fiitikára —, hogy a terület 21 településéin élő 34 ezer lakos munkáját és életkörülményeit aiz országossal azonos tendenciák jellemzik. Ezután részletesebben szólt a politikái munikta néhány kérdéséről, területéről. Mint mondta, a közvélemény alakítása az utóbbi időszakban — külső és belső nehézségeinkkel összefüggésben — fő kérdéssé vált. Kiegyensúlyozott fejlődésünk hosszabb szakasza Után nehezebbé vált helyzetünk, a szocialista értékek egy részének bizonyos átrendeződése gondot, orientációs zavart okoz, így a közvéleményben egymással ellentmondó tartalmi megítélések keverednék. Jórészt rajtunk múlik, hogy a tisztázódás milyen irányt követ. Munkamódszerünk lényege a meggyőzés, amely a párt- szervek és -szervezetek poli- tdaálókészségének és -képességének fejlesztése nélkül mindenképp csorbát szenved. Mégis, Valamiféle hiányérzetünk Van, amikor a pártmunka és a közvélemény kölcsönhatását hozzuk szóba. Hiányoljuk az e témával foglalkozó publikációkat, a tudományos elemzéseket, a hasznosítható tapasztalatokat, ami természetesen nem merít fel bennünket a teendők ától. Munkamódszerünknek gyorsabban kell alkalmazkodni a körülményekhez, nem bízhatjuk a határozatok megvalósulását .automatizmusokra. Vannak ugyanis, akik úgy vélik, hogy szocialista társadalmunk anyagi és szellemi vívmányai ön- maguktől biztosítják a jó politikai közvéleményt;. Ugyanakkor vannak kifejezetten káros jelenségek, amelyek bosszantják az embereket, rossz hangulatot keltenek. Többet kell tennünk a különféle visszás jelenségek ellen is. A tömegkommunikáció közvéleményförmálö szerepe megnövekedőit, ám a helyi problémákat és ezeknek az országos problémáikkal való összefüggéseit csak helyben és nagyrészt élőszóval lehet tisztázni. Erre utalnak többek kört a beszámoló taggyűlések előtti, a párttagokkal lefolytatott beszélgetések tapasztalatai is. Ahhoz, hogy a közvélemény szándékainknak megfelelően alakuljon, elsősorban art kell megértetnünk, hogy ennek egyik legfonitösabb feltétele a pártszervezetek poliitizáló- képességének és cselekvő- készségének erősítése,' a kö- telessiégtudiattal, lelkiismeretesen végzett mozgalmi munka. És ez nem lehet reszort- feladat. A továbbiakban a párttagság helytállásáról szólít a városi pártbizottság első titkára : — Nem nézheti ük el egyes párttagok passzivitását, bátortalanságát, meghátrálását a viták előli — mondta. — A kongresszusi irányelvek Vitája során kitűnt, a párttagság is úgy ítéli meg, hogy a következő években meg kell élénkíteni a gazdasági fejlődést, megalapozva ezzel az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A fejlődés meggyorsításához a helyi vélemények szerint is a feltételek adva vannak, illetve megteremthetők. Ezt a nyitás továbbfejlesztése is, amely a személyes és kollektív érdekeltséget még jobban a hatékony gazdálkodás emelő jióvé kívánja tenni. Hogy a meggyőzés, a határozatok céljának megértetése milyen fontos feladata a pártmumkának, arra utál az is, hogy az 1984. áprilisi KB- hatérozat után — elsősorban az iparvállalatok vezetői körében — idegenkedés volt tapasztalható az új vállalatvezetési formákat illetőién. A Vitában húszán szólaltak fel, valamennyien elfogadták a beszámolót és az irányelvekkel kapcsolatos előterjesztést. Több küldött szólt a saját területükön végzett pártmunlka és gazdálkodás eredményedről, néhány kérdésben vita alakult ki. Szóba került többek között a pártépítés, a tagfelvétel, voltak, akik szembeállították az alkalmasság követelményét a párttagság szociális összetétele alakításának igényével. Egyhangú volt az állásfoglalás : nincs létjogosultsága a szembeállításnak. Felmerült, hagy a város és falu közti különbség növekszik. Mint a vitából kitűnt, sok tekintetben ez a különbség csökken, a teendő: „közelebb” hozni a falut a városhoz az egészséges ivóvízzel való ellátás és a kereskedelmi ellátás tekintetében is. A közművelődési problémákkal foglalkozó felszólalók élesen bírálták a rádió és a televízió szórakoztató mű- sonpoiiiiikáját. iPétli Imre, a megyei párt- bizottság üdvözletét adta át a pártétekezletmek, szólt néhány időszerű ideológiai-politikai kérdésről. Felhívta a figyelmet a politikai munkában nélkülözhetetlen gyors reagálókészség fontosságára, ismertette a megyei pártbizottságnak a bonyhádi városi pártbizottság ötéves tevékenységével kapcsolatban kialakított minősítését, amely szerint minden tökánitetben fejlődött a pártmunfca a párt- bizottság területén, különösen a pártbizottságnak az alap- szervezeteket segítő tevékenysége. Tamás Aidám összefoglalta a vitát, majd a küldöttek egyöntetű szavazással elfogadták a beszámolót, a határozati javaslatot és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban kialakított állás- (Folytatás a 3. oldalon.) célt szolgálja a gazdaságiráA küldöttek szavaznak az előterjesztések elfogadásáról Bátaszék, Búzakalász Tsz Az emelkedő költségek ellenére magas nyereség Szombaton tartotta zár- számadó közgyűlését a bába- széki Búzákaliász Tsz, amely a megye legeredményesebben gazdálkodó mezőgazda- sági szövetkezetei közé tartozik. A helyi általános iskola nagytermében megtartott közgyűlésen részt vett és felszólalt K. Papp József, az MSZMP Tolnia megyéi Bizottságának első titkára, Szabó Géza, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságának első titkába, s jelen volt Ball Zoltán, a szövetkezet egykori elnöke. A vezetőség beszámolóját dr. Izsák Gyula, a szövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. — Termelőszövetkezetünkben — mondotta — 1980. óta minden évben jelentősen növekedett a termelési érték, ezzel együtt arányosan a nyereség is. 1980-ban 20,1, 1983-iban 53,1 millió forint volt a nyereség. Az elmúlt éviben az egy évvel korábbinál, ha kismértékben is, de csökkent a nyereség, az 1984-es évet 50,3 millió forint nyereséggel zártuk. A termelőszövetkezetben az elmúlt év völt az, amikor is leginkább éreztük, hogy mennyivel szigorúbb közgazdasági feltételek között kall eredményesen gazdálkodni. A folyamatosan emelkedő ipari termékek ára, a munkabér köztenbének emelkedése olyan terheket rótt gazdálkodásunkra, melyet már minden tételében nem tudtunk ellensúlyozni. Ez vezetett elsősorban a nyereség 6,0 százalékos csökkenéséhez is. A növénytermesztés szép eredményekét hozott, főhb növényeink vonatkozásában a kukorica kivételével minden korábbi évet meghaladó termésátlagot értünk el. A tarVasZi vegyszer- károsodásak, majd az augusztusi aszály kedvezőtlenül hatott a kukorica fejlődésére, illetve a szemlkópződésre. Innen ered a korábbi, illetve az előző évibhez viszonyított, szerényebb eredmény. A feszített pénzügyi tervet a szövetkezeti elvárásoknak megfelelően a gyümölcsös teljesítette. A szőlőből szép termést takarítóttunk be 1984-ben. Az előző évhez viszonyítva emelkedett a termés összes mennyisége. Az állattenyésztési ágazat árbevételi rekordert ért el az 1984-es évben. A szarvasmarha-ágazatban az elmúlt évhez képest a rossz tartási körülmények semmit sem változtak, örvendetes, hogy ennek ellenére a termelés mennyiségi mutatói nem romlottak. Az egy tehénre jutó tejtermelés 5363 liter volt. összes árbevételünk 264,531 millió forintban realizálódott a betervezett 230,538 millióval szemben. Jelentős árbevételi többletet produkált a növénytermesztés, valamint az állattenyésztés is. Bevételeink nagyabb mértékű növekedése kedvezően befolyásolta 1984. évi gazdálkodásunkat és az a tervezett 45 millió fomiimtíal szemben 50,339 milllió nyereséget mutat. A beszámolót követően a szövetkezet elnöke kitüntetéseket, jutalmakat adott át a legeredményesebben dolgozó tsz-ltagoknak. K. Fapp József az MSZMP Tóiba megyei Bizottságának nevében üdvözölte a tsz-ta- gokat. Minit beszédében elmondotta : a szövetkezet a legjobbak között foglal helyet, annak ellenére, hogy a nyereség az 1983-ias évhez képest csökkent. Dinamikus, kiegyensúlyozott fejlődés jellemző a tsz-ne, ami annak is köszönhető, hogy nem csupán a gyors eredményeket produkáló növénytermesztésre fektették a hangsúlyt, hanem az állattenyésztés is jó eredményeket hozott. Bátaszék példája bizonyítja, hogy igazán jó eredményeket csak ott lehet elérni, ahol „két lábon” áll a tsz, hisz előfordulhat, hogy a növénytermesztés kieséseit az állat- tenyésztési ágazat pótolja. K. Papp József beszédében szólt a megye mezőgazdaságának helyzetéről, az országban elfoglalt helyéről, gazdaságföldrajzi környezetünkről, a nagyberuházások — az gitoimerőmű, a Szekszárdi Húsipart Vállalat, a Tejipari Vállalat — jelentőségéről, arról, hogy a szorgalmas, eredményes munka teszi lehetővé, hogy Tolna megye ipart és mezőgazdasági üzemei továbbra is megőrizzék jó hírnevüket. A szombati gyűlésen választásokra is sor került. A szövetkezet elnökének ismét Izsák Gyulát választatta a szövetkezet tagsága. Friss, ropogós, pirospozsgás A hétfői kenyér vasárnap délután és éjszaka készül Vasárnap délben kezdték a kovászkészítléSt. Két órakor megérkeztek Szekszárd- ra a bonyhádi üzem dolgozói és természetesen a szekszárdi pékek is. Első ütemben az „aprósü- temény-szálag” indult be. A feladat nagy, hiszen 35 ezer daráb friss, ropogós és piíros- pazggásra sült zsemlének kell ma az asztalunkra kerülnie a tejeskávé vagy a tea mellé. Heten dolgoznak zsemle- soron. Négy órakor már Orsós Anna a kemence végén kiválogatta az első darabokat, rekeszekbe rakta és dolgozott este tízig, mert a másik oldalon addigra „megetetett” a kemencével Riipsz- ki János vétő 35 ezer zsemlét, ezer nagy kifliit, négyezer vajasMflit és még kilencezer „sima” kiflit is. Az éjszakásak este tízkor jöttek be és még 35 ezer darab Sima kiflit sütöttek, aztán négyezer darab sós- kifiit és 1400 darab zsemleveknit, amit mi közönségesen csak szegedi kenyérnek hívunk.. Este nyolckor a kenyórsor dolgozói ils megkezdték a dagaszt ást. (Folytatás a 3. oldalon)
