Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

1985. február 14. . NÉPÚJSÁG 3 Kongresszustól kongresszusig (II.) Céljuk a pénzügyi stabilitás megteremtése Az értékteremtés nehéz terepe A népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvény — elfogadta az országgyűlés 1980. december 19-i ülésén — I. fejezet, 3. paragrafusa így kezdődik: „A gazdasági tevékenység fő iránya a népgazdaság egyensúlyi helyze­tének, ezen belül a külgazdasági egyensúlynak a hely­reállítása és megszilárdítása”. Ebben az egyetlen mondat­ban félreérthetetlenül ott állt a sorrend is, a „mi a fon­tos” és a „még fontosabb”, mi kerül az első helyre. Együttes jelenlét Egész gazdasági munkánk feltételrendszere kedvezőtle­nebb, mint számítottuk 1980-ban, a középtávú prog­ram készítésekor, Kedvezőt­lenebb, külső, azaz világpo­litikai és világgazdasági okok, valamint a reméltnél lassúbb belső — termelés és termékszerkezeti — változá­sok miatt. Hibás volt a ter­vezőmunka? Bizonyos, hogy javítani lehet és kell is a tervezés tudományos meg­alapozottságán, ám azt is bi­zonyossággá tette a tapaszta­lat, hogy a világgazdaságnak egyetlen stabil tényezője van, s ez a folytonos változás ma­ga. Eredmények és gondok, jó irányok és kedvezőtlen ha­tások együttes jelenléte a jellemző mai gazdasági hely­zetünkre, azaz nem lettek uralkodóvá — meghatározó­vá — a kívánt változások. Mert megőriztük az ország fizetőképességét —, ami bi­zonyos szakaszokban rend­kívüli erőfeszítéseket, intéz­kedéseket és népszerűtlen lé­péseket is szükségessé tesz —, de a nemzetközi verseny- képesség sajnálatosan lassan változik az elengedhetetlen irányban, arányban. Minden elosztás alapja, a nemzeti jövedelem 1984-ben 800 milliárd forint feletti összeget tett ki. Értékteremtő munkánkkal nehéz terepen jártunk, járunk. Figyelmez­tető volt, hogy a párt XII. kongresszusának évében, 1980-ban a nemzeti jövede­lem a tervezett 3—3,5 száza­lékos növekedéssel szemben csökkent, nem érte el az 1979. évit. Meglehetősen ked­vezőtlen volt tehát a hato­dik ötéves terv starthelyzete. A szocialista gazdaságban rejlő erőkre, a tartalékokra azonban fényt vet, hogy 1981- ben a nemzeti jövedelem gya­rapodása elérte a tervezet­tet, 1982-ben meghaladta... ám 1983-ban ismét élesebbé váltak a feszültségek — a növekedés csupán 0,4 száza­lékot tett ki —, majd tavaly újból sikerült a tervezettnél nagyobb haladást felmutat­ni. Kellemetlen társ Nemcsak a nemzeti jöve­delemnél, hanem az anyagi ágazatoknak szinte mindegyi­kénél tapasztalhattuk ezt a — viszonylag — erőteljes in­gadozást, a tervezett és a tényleges mértékek eltérését. A középtávú program példá­ul az ipar termelésnöveke­dését 19—22 százalékban lát­ta megszabhatónak, s bár az árukibocsátás bővült — az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés pedig kimondottan gyorsan emelkedett —, a tényleges eredmény ennél szerényebb, hiszen az ipar bruttó termelése 1981-1982- ben 2,4—2,4, 1983-ban 0,9, 1984-ben 3 százalékkal nö­vekedett az előző évhez vi­szonyítva. Kellemetlen társ volt végig az időszak min­den esztendejében a külke­reskedelmi cserearányrom­lás. Tavaly például érzékeny árveszteségeket szenvedtünk el az élelmiszerek kivitelé­ben, szinte minden árucikk olcsóbb volt, mint 1983-ban. Ennek ismeretében értékel­hetjük súlyának megfelelően azt a tényt, hogy 1984-ben a nem rubel elszámolású kivi­telben az 1983-ast meghala­dó többletet tudtunk elérni. Az 1983-as összeg: 13,2 mil­liárd forint. A kongresszus évében, 1980-ban még 18,2 milliárdos passzívum állt a külkereskedelmi forgalom egyenlegében. Nem ez volt a csúcs! Az 1978-as volt az, 59,9 milliárdos mínusszal... Az ilyen és hasonló tények, adatok világítják meg azok­nak a társadalmi erőfeszí­téseknek, áldozatoknak a szükségességét és egyben hasznát, amelyeket ezekben az esztendőkben tettünk, hoztunk — a beruházások visszafogásától a fogyasztói árszínvonal jelentős növeke­déséig —, amelyek a szó szo­ros értelmében próbái voltak a társadalom teherbíró-ké­pességének, ugyanakkor iga- zolói is a nagy feladatok, nagy célok által megtartott nemzeti egységnek. A szakemberek egy része — nem alaptalanul — siker­ágazatként emlegeti a mező- gazdaságot. S valóban, a szélsőséges időjárási viszo­nyok ellenére a külső egyen­súly javításában jelentős sze­repet vitt, ugyanakkor meg­teremtette — tiszteletet köve­telő áldozatos munkával megtermelte a mostoha ter­mészeti hatások ellenére is — a zavartalan belföldi el­látás fedezetét. A gabonater­melésben például az 1985-re előirányzott termelési színvo­nalat már korábban elérte az ágazat, rugalmasságból tanú­ságot téve, 1984-ben, amikor az állati termékek iránti külpiaci kereslet visszaesett, gyorsan megtett lépésekkel ellensúlyozta ezt az élőálla­tok exportálásával, azaz jól megfelelt annak a követel­ménynek, amelyet a párt XII. kongresszusának határo­zatában úgy fogalmaztak meg, hogy ..a nagvüzemek munkája váljék hatékonyab­bá”. Az eredmény minősít Ha nehezen, ha lassan is, de megtanuljuk: nem a szándék, hanem az eredmény minősíti teljesítményeinket a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban. Igazodási, kor­szerűsítési törekvéseink ter­mészetesen nem korlátozód­nak csakis az anyagi jellegű gyarapodásra, másfajta vál­toztatások sora — elsőként a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, az új vál­lalkozási formák lehetősége, a negyvenórás munkahét csökkentette időalapok ellen- súlyozása — érzékelteti, gyorsabb haladásra kívánunk átváltani. MÉSZÁROS OTTÓ (Folytatjuk) Következik: III. Tények, tanulságokkal. Korszerűsítették a Kelenföldi pályaudvart Szerdán ünnepélyesen átad­ták a korszerűsített Kelen­földi pályaudvart. Az ünnep­ségen ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Pintér István, a MÁV be­ruházási Iroda 2-es felügyelő­ségének vezetője Urbán Lajos közlekedési miniszternek tett jelentésében elmondta, hogy az Állami Tervbizottság által jóváhagyott beruházási ja­vaslatban szereplő létesítmé­nyek a kitűzött határidőre elkészültek. Ezek megvalósí­tására 1,8 milliárd forintot fordítottak az új Kelenföldi pályaudvar kialakítására a hetvenes évek elején több mint húsz változat készült, ezek közül választották ki az üzemvitel szempontjából leg­gazdaságosabb, és a pénzügyi fedezetet tekintve optimális variációt. A korszerűsítéshez mintegy 30 hektárnyi többlet­területre volt szükség, amely­hez a környéken 280 kertes családi házat kellett kisajá­títani, illetve szanálni. A régi pályaudvar már nem volt alkalmas az egyre nö­vekvő .vonatforgalom gyors, zavartalan és biztonságos le­bonyolítására. A vonatok rendszeresen, 5—10 percig is álltak a bejárati jelzőknél. A személyszállító vonatokat csak a vágányokon keresztül lehetett megközelíteni, emiatt viszonylag sok baleset tör­tént. Az új pályaudvart már úgy alakították, hogy az a mai igények mellett a távlati követelményeknek is meg­feleljen. A vonatok baleset- mentes irányítását a Dominó 70 típusú biztosítóberendezés szolgálja, amely egyike a leg­korszerűbbeknek. A forgalmi szolgálattevők munkáját nagyban könnyíti az úgyne­vezett panorámatábla, amely a jelzők és a kitérők pillanat­nyi szabad vagy foglalt hely­zetét mutatja. A vonatforga­lom zavartalan fenntartását biztosítja hideg időben is az elektromos váltófűtés. Jelentősen megváltozott az utasforgalom lebonyolítása is. Az új pályaudvaron egy­idejűleg hat személyvonat fo­gadására van lehetőség. Ezek között három fedett utas­peront alakítottak ki. A pe­ronokat a nyolc méter szé­lességű és 213 méter hosszú utasaluljárón át lehet meg­közelíteni. Ez az aluljáró egy­ben összeköti az Etele teret az őrmezői lakóteleppel. Az utasok tájékoztatására kor­szerű berendezéseket szerel­tek fel a peronokon, az alul­járóban és a váróteremben. A beruházás keretében több olyan létesítmény is megvaló­sult amely egyúttal a XI. kerület infrastrukturális há­lózatát is bővíti. Ilyen pél­dául a Rimaszombati úti köz­csatorna. A pályaudvar rekonstruk­ciója igen nagy feladatot rótt az állomás dolgozóira is, hi­szen naponta 400—450 vonat áthaladását kellett megszer­vezniük az építés alatt. Az üzemviteli és a rekonstruk­ciós munka naprakész össze­hangolásának és az igen ma­gas fokú szervezésnek kö­szönhetően a rekonstrukció ideje alatt nem volt baleset és jelentősebb üzemzavar sem keletkezett. E pályaudvar rekonstruk­ciója a MÁV-nak a legna­gyobb beruházása a VI. öt­éves terv időszakában. Az építkezés során több mint egymillió köbméter földet mozgattak meg, 43,6 kilomé­ter vágányt fektettek le, a biztosítóberendezés kiépítésé­hez 100 kilométernyi kábelt használtak fel. A megbízható üzemet 25 ezer különféle jel­fogó biztosítja, az állomás te­rületét hét, egyenként 45 méter magas nátriumgőz­lámpákkal ellátott torony világítja meg. Kelenföldön a jövőben folytatódnak a fejlesztések, a beruházás második ütemében megépítik az új utascsarno­kot, kereskedelmi telepet és raktárakat építenek. Az ünnepség befejezése­képpen Urbán Lajos minisz­ter Kosztyu Tibornak, a Ke­lenföldi pályaudvar volt kör­zeti üzemfőnökének, valamint Pintér Istvánnak, a beruhá­zási felügyelőség vezetőjének átnyújtotta a Munka Érdem­rend arany fokozatát. Kiváló munkáért kitüntetésben ket­ten részesültek, egy dolgozó pedig miniszteri dicséretet kapott. Ezt követően Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazga­tója 15 dolgozót vállalati ki­tüntetésben részesített. (MTI) Számadás előtt a gyönki Spirál Ipari Szövetkezetnél Tolna miegye ipari szövet­kezetei február 22-lfcől már­cius 8-iig tartják meg köz- gyűlésediket, ahol a vezető­ség számolt ad az elmúlt évi eredményekről és meghatá­rozzák, elfogadják az 1985. évi terrvéket. A gyömiki Spi­rál Ipari Szövetkezetben ke­restük meg Balázsi István elnököt, hogy a közgyűlés előkészületeiről, a szövetke­zet eredményeiről, a tervek­ről, elképzelésekről kérdez­zük. — Jelenleg a vezetés egyik fontos feladatta — kezdte Balázsi István —, hogy ösz- szeállitsulk a beszámolót a vezetőségi ülésre, amit 18-án tartunk. — Gazdálkodásuk mutató­számai már ismertek. Mi­lyen esztendőt . mondhat magáénak a szövetkezet? — Nyereségünk 5 millió 335 ezer forint volt, és azt jelenti, hogy teljesítettük a tervét, a bázis évhez — 1983-lhoz — 'hasonlítva 15 százalékos a növékedés. Ár­bevételünk lehetővé tette, hagy a kölcsönös fejlesztési alapbői felvett hitelünket visszafizessük, és szövetke­zeti alapot is képezhettünk. Dolgozóink munkabére átla­gosan 2000 forinttal emelke­dett, az éves átlagbér 54 402 forint egy műszakos terme­lésinél, a pótlékok nélkül. — Milyen munkákat vé­geznek? — Építőipari részlegünk, mert a piád igény így ala­kult, karbantartásra és fel­újításra specializálódott. Igen jó kapcsolatunk van a Pécsi Postaigazgatósággal, s megbízásuk alapján több postaépület felújítását vé­gezhettük el. Mi építettük a simomtannyai crossbar-köz­pontot. A gyönki Nagyközsé­gi Közös Tanács 1985-ben karbantartói szintre csök­kentette építőkapacitását. Mi hét kőművest és segéd­munkást fogadtunk. A ta­nács több munkát átadott részünkre, így például az OTP-iroda építését, a szennyvízkezelő épület befe­jező murtkáit. A jövő évben kezdjük meg a termelőszö­vetkezet régi javító majorjá­nál találhlátó kastély felújí­tását. — Most is dolgoznak az épitőmunkások? — Sajnos nem. Mivel a létszámunk is megnöveke­dett, most foglalkoztatási gondjaink vannak. Az em­bereket fizetés nélküli sza­badságra küldtük. Nem va­gyunk építőipari vállalat, így nem fizethetünk fagy- szabadságot. — Nem lehetett volna más megoldást találni? — De igen. Javasoltuk a munkásoknak, hogy most fi­zetünk távOlíétük alatt, és a tavasZi, nyári hónapokban ledolgozzák ezt az időt. Min­denki a fizetés nélküli sza­badságot választotta. Qvell János hátraesztergán dolgozik • a — A többi területen is van gondjuk? — Folyamatos a termelés, és értékesítés, összhangban a tervvel. Ha már a gondot kérdezte, akkor megemlítem, hogy a szerszámgyártáshoz szükséges kemíényfémliapká- ra adott első negyedévi megrendelésünk nem érke­zett meg. — Beszélne most a szer­számgyártásról? — Ezen a területen 24-en dolgoznak. Az elmúlt • évben 9 millió forint értékben ter­meltünk, 30 százalékkal töb­bet, mint 1983-ban. Az idei évre 13—14 millió forintos bevételt terveztünk. Most fejeztünk be egy 12 millió farlintos fejlesztésit, így mó­dunk lesz nagy volumenű termelésre. A fejlesztéshez tartozott a korszerű minő­ségvizsgáló, és nagyfrekven­ciás lapkaforriasZtó berende­zés megvásárlása, valamint új hő- és felületkezelő be­rendezés üzembe helyezése. Megjegyzem, hogy a beren­dezések egy kivételével ha­zaiak, vtagy szocialista im­portból származnak. A lap- kafarnászító üzembe helyezé­sére várjuk a külföldi szak­embert. A gép munkába ál­lításával élőmunkát fogunk kiváltani. A fő célunk ennél az ágazatnál, hogy a gyártás mennyiségi felfuttatásával egy időben a minőségi kö­vetelményeket egyidejűleg érvényesítsük. Törekszünk a választék bővítésére, a vál­lalási határidők lerövidíté­sére, az ütemesebb szállítás­ra. Az egyedi kisszériás gyártást és jiavítást is gmk- val kívánjuk elvégeztetni. — Az önöknél gyártott né­zőtéri székekre van még ke­reslet? — Az előző évben is volt megrendelésünk, és már 1985 élső félévére kapacitá­sunk teljes egészében le van kötve. Tavaly dolgoztunk a Fővárosi Nagycirkuszban, 1900 széket újítottunk fel. Eb.ben az évben januárban és még februárban budapes­ti mozikban dolgozunk, így az Urániában, a Corvinban, a Vörös Csillagban, a Bás­tyában. - Szinte az ország minden részéről érkezik megrendelés. Például Deb­recenből, Tiszakécskéről, La- josmizséről, Pécsről, vagy a Vas megyei Nagysimony- ról. Hozzá teszem, hogy a be­ruházások leállítása óta in­kább a javítás a több, de ér­kezik új székek elkészítésé­re és beszerelésére is meg­rendelés. Két év óta a Fővá­rosi Vegyesipari Vállalattal történt szerződés alapján félkész bútorokat is készí­tünk. Foglalkozunk még a - szövőszékgyártással is, ki­egészítő tevékenységként. — Ha röviden össze kel­lene foglalni, hogyan fogal­mazná meg a sikeres gaz­dálkodás feltételeit? — Eredményeink titka, rugalmas alkalmazkodás a piaci körülményekhez vá­lasztékban és minőségben egyaránt. A régi szabályzók adta költségnövelő tényező­kön úrrá tudtunk lenni. Ára­kat nem emeltünk. Termé­szetesen a sikert nem lehe­tett volna elérni dolgozóink önzetlen, becsületes, odaadó munkája nélkül. — Mit várnak az 1985. év­től? — Nem vagyunk kétség­beesve, a követelmények szi­gorúak, de teljesíthetők. Tudjuk, ha minden kifizetett 1 forint bérhez 1 forint nye­reséget termelünk, ez a kü­szöbérték. Ha ezt teljesítjük, baj nem lehet. Lényegesen előtérbe kerül a létszámmal történő takarékos gazdálko­dás, különösen az inproduk- tív munkát végzők körében. Mindent elkövetünk, hogy szövetkezetünk pénzügyi helyzetét megszilárdítsuk. Ebből következik, hogy ha­nyag, rosszul, fegyelmezet­lenül dolgozó munkást nem alkalmazunk. SZARVAS ANTAL Visloezki Miklós csomagoláshoz készíti elő a szerszámokat

Next

/
Thumbnails
Contents