Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
1985. február 14. . NÉPÚJSÁG 3 Kongresszustól kongresszusig (II.) Céljuk a pénzügyi stabilitás megteremtése Az értékteremtés nehéz terepe A népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvény — elfogadta az országgyűlés 1980. december 19-i ülésén — I. fejezet, 3. paragrafusa így kezdődik: „A gazdasági tevékenység fő iránya a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül a külgazdasági egyensúlynak a helyreállítása és megszilárdítása”. Ebben az egyetlen mondatban félreérthetetlenül ott állt a sorrend is, a „mi a fontos” és a „még fontosabb”, mi kerül az első helyre. Együttes jelenlét Egész gazdasági munkánk feltételrendszere kedvezőtlenebb, mint számítottuk 1980-ban, a középtávú program készítésekor, Kedvezőtlenebb, külső, azaz világpolitikai és világgazdasági okok, valamint a reméltnél lassúbb belső — termelés és termékszerkezeti — változások miatt. Hibás volt a tervezőmunka? Bizonyos, hogy javítani lehet és kell is a tervezés tudományos megalapozottságán, ám azt is bizonyossággá tette a tapasztalat, hogy a világgazdaságnak egyetlen stabil tényezője van, s ez a folytonos változás maga. Eredmények és gondok, jó irányok és kedvezőtlen hatások együttes jelenléte a jellemző mai gazdasági helyzetünkre, azaz nem lettek uralkodóvá — meghatározóvá — a kívánt változások. Mert megőriztük az ország fizetőképességét —, ami bizonyos szakaszokban rendkívüli erőfeszítéseket, intézkedéseket és népszerűtlen lépéseket is szükségessé tesz —, de a nemzetközi verseny- képesség sajnálatosan lassan változik az elengedhetetlen irányban, arányban. Minden elosztás alapja, a nemzeti jövedelem 1984-ben 800 milliárd forint feletti összeget tett ki. Értékteremtő munkánkkal nehéz terepen jártunk, járunk. Figyelmeztető volt, hogy a párt XII. kongresszusának évében, 1980-ban a nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalékos növekedéssel szemben csökkent, nem érte el az 1979. évit. Meglehetősen kedvezőtlen volt tehát a hatodik ötéves terv starthelyzete. A szocialista gazdaságban rejlő erőkre, a tartalékokra azonban fényt vet, hogy 1981- ben a nemzeti jövedelem gyarapodása elérte a tervezettet, 1982-ben meghaladta... ám 1983-ban ismét élesebbé váltak a feszültségek — a növekedés csupán 0,4 százalékot tett ki —, majd tavaly újból sikerült a tervezettnél nagyobb haladást felmutatni. Kellemetlen társ Nemcsak a nemzeti jövedelemnél, hanem az anyagi ágazatoknak szinte mindegyikénél tapasztalhattuk ezt a — viszonylag — erőteljes ingadozást, a tervezett és a tényleges mértékek eltérését. A középtávú program például az ipar termelésnövekedését 19—22 százalékban látta megszabhatónak, s bár az árukibocsátás bővült — az egy foglalkoztatottra jutó termelés pedig kimondottan gyorsan emelkedett —, a tényleges eredmény ennél szerényebb, hiszen az ipar bruttó termelése 1981-1982- ben 2,4—2,4, 1983-ban 0,9, 1984-ben 3 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. Kellemetlen társ volt végig az időszak minden esztendejében a külkereskedelmi cserearányromlás. Tavaly például érzékeny árveszteségeket szenvedtünk el az élelmiszerek kivitelében, szinte minden árucikk olcsóbb volt, mint 1983-ban. Ennek ismeretében értékelhetjük súlyának megfelelően azt a tényt, hogy 1984-ben a nem rubel elszámolású kivitelben az 1983-ast meghaladó többletet tudtunk elérni. Az 1983-as összeg: 13,2 milliárd forint. A kongresszus évében, 1980-ban még 18,2 milliárdos passzívum állt a külkereskedelmi forgalom egyenlegében. Nem ez volt a csúcs! Az 1978-as volt az, 59,9 milliárdos mínusszal... Az ilyen és hasonló tények, adatok világítják meg azoknak a társadalmi erőfeszítéseknek, áldozatoknak a szükségességét és egyben hasznát, amelyeket ezekben az esztendőkben tettünk, hoztunk — a beruházások visszafogásától a fogyasztói árszínvonal jelentős növekedéséig —, amelyek a szó szoros értelmében próbái voltak a társadalom teherbíró-képességének, ugyanakkor iga- zolói is a nagy feladatok, nagy célok által megtartott nemzeti egységnek. A szakemberek egy része — nem alaptalanul — sikerágazatként emlegeti a mező- gazdaságot. S valóban, a szélsőséges időjárási viszonyok ellenére a külső egyensúly javításában jelentős szerepet vitt, ugyanakkor megteremtette — tiszteletet követelő áldozatos munkával megtermelte a mostoha természeti hatások ellenére is — a zavartalan belföldi ellátás fedezetét. A gabonatermelésben például az 1985-re előirányzott termelési színvonalat már korábban elérte az ágazat, rugalmasságból tanúságot téve, 1984-ben, amikor az állati termékek iránti külpiaci kereslet visszaesett, gyorsan megtett lépésekkel ellensúlyozta ezt az élőállatok exportálásával, azaz jól megfelelt annak a követelménynek, amelyet a párt XII. kongresszusának határozatában úgy fogalmaztak meg, hogy ..a nagvüzemek munkája váljék hatékonyabbá”. Az eredmény minősít Ha nehezen, ha lassan is, de megtanuljuk: nem a szándék, hanem az eredmény minősíti teljesítményeinket a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Igazodási, korszerűsítési törekvéseink természetesen nem korlátozódnak csakis az anyagi jellegű gyarapodásra, másfajta változtatások sora — elsőként a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, az új vállalkozási formák lehetősége, a negyvenórás munkahét csökkentette időalapok ellen- súlyozása — érzékelteti, gyorsabb haladásra kívánunk átváltani. MÉSZÁROS OTTÓ (Folytatjuk) Következik: III. Tények, tanulságokkal. Korszerűsítették a Kelenföldi pályaudvart Szerdán ünnepélyesen átadták a korszerűsített Kelenföldi pályaudvart. Az ünnepségen ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Pintér István, a MÁV beruházási Iroda 2-es felügyelőségének vezetője Urbán Lajos közlekedési miniszternek tett jelentésében elmondta, hogy az Állami Tervbizottság által jóváhagyott beruházási javaslatban szereplő létesítmények a kitűzött határidőre elkészültek. Ezek megvalósítására 1,8 milliárd forintot fordítottak az új Kelenföldi pályaudvar kialakítására a hetvenes évek elején több mint húsz változat készült, ezek közül választották ki az üzemvitel szempontjából leggazdaságosabb, és a pénzügyi fedezetet tekintve optimális variációt. A korszerűsítéshez mintegy 30 hektárnyi többletterületre volt szükség, amelyhez a környéken 280 kertes családi házat kellett kisajátítani, illetve szanálni. A régi pályaudvar már nem volt alkalmas az egyre növekvő .vonatforgalom gyors, zavartalan és biztonságos lebonyolítására. A vonatok rendszeresen, 5—10 percig is álltak a bejárati jelzőknél. A személyszállító vonatokat csak a vágányokon keresztül lehetett megközelíteni, emiatt viszonylag sok baleset történt. Az új pályaudvart már úgy alakították, hogy az a mai igények mellett a távlati követelményeknek is megfeleljen. A vonatok baleset- mentes irányítását a Dominó 70 típusú biztosítóberendezés szolgálja, amely egyike a legkorszerűbbeknek. A forgalmi szolgálattevők munkáját nagyban könnyíti az úgynevezett panorámatábla, amely a jelzők és a kitérők pillanatnyi szabad vagy foglalt helyzetét mutatja. A vonatforgalom zavartalan fenntartását biztosítja hideg időben is az elektromos váltófűtés. Jelentősen megváltozott az utasforgalom lebonyolítása is. Az új pályaudvaron egyidejűleg hat személyvonat fogadására van lehetőség. Ezek között három fedett utasperont alakítottak ki. A peronokat a nyolc méter szélességű és 213 méter hosszú utasaluljárón át lehet megközelíteni. Ez az aluljáró egyben összeköti az Etele teret az őrmezői lakóteleppel. Az utasok tájékoztatására korszerű berendezéseket szereltek fel a peronokon, az aluljáróban és a váróteremben. A beruházás keretében több olyan létesítmény is megvalósult amely egyúttal a XI. kerület infrastrukturális hálózatát is bővíti. Ilyen például a Rimaszombati úti közcsatorna. A pályaudvar rekonstrukciója igen nagy feladatot rótt az állomás dolgozóira is, hiszen naponta 400—450 vonat áthaladását kellett megszervezniük az építés alatt. Az üzemviteli és a rekonstrukciós munka naprakész összehangolásának és az igen magas fokú szervezésnek köszönhetően a rekonstrukció ideje alatt nem volt baleset és jelentősebb üzemzavar sem keletkezett. E pályaudvar rekonstrukciója a MÁV-nak a legnagyobb beruházása a VI. ötéves terv időszakában. Az építkezés során több mint egymillió köbméter földet mozgattak meg, 43,6 kilométer vágányt fektettek le, a biztosítóberendezés kiépítéséhez 100 kilométernyi kábelt használtak fel. A megbízható üzemet 25 ezer különféle jelfogó biztosítja, az állomás területét hét, egyenként 45 méter magas nátriumgőzlámpákkal ellátott torony világítja meg. Kelenföldön a jövőben folytatódnak a fejlesztések, a beruházás második ütemében megépítik az új utascsarnokot, kereskedelmi telepet és raktárakat építenek. Az ünnepség befejezéseképpen Urbán Lajos miniszter Kosztyu Tibornak, a Kelenföldi pályaudvar volt körzeti üzemfőnökének, valamint Pintér Istvánnak, a beruházási felügyelőség vezetőjének átnyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Kiváló munkáért kitüntetésben ketten részesültek, egy dolgozó pedig miniszteri dicséretet kapott. Ezt követően Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója 15 dolgozót vállalati kitüntetésben részesített. (MTI) Számadás előtt a gyönki Spirál Ipari Szövetkezetnél Tolna miegye ipari szövetkezetei február 22-lfcől március 8-iig tartják meg köz- gyűlésediket, ahol a vezetőség számolt ad az elmúlt évi eredményekről és meghatározzák, elfogadják az 1985. évi terrvéket. A gyömiki Spirál Ipari Szövetkezetben kerestük meg Balázsi István elnököt, hogy a közgyűlés előkészületeiről, a szövetkezet eredményeiről, a tervekről, elképzelésekről kérdezzük. — Jelenleg a vezetés egyik fontos feladatta — kezdte Balázsi István —, hogy ösz- szeállitsulk a beszámolót a vezetőségi ülésre, amit 18-án tartunk. — Gazdálkodásuk mutatószámai már ismertek. Milyen esztendőt . mondhat magáénak a szövetkezet? — Nyereségünk 5 millió 335 ezer forint volt, és azt jelenti, hogy teljesítettük a tervét, a bázis évhez — 1983-lhoz — 'hasonlítva 15 százalékos a növékedés. Árbevételünk lehetővé tette, hagy a kölcsönös fejlesztési alapbői felvett hitelünket visszafizessük, és szövetkezeti alapot is képezhettünk. Dolgozóink munkabére átlagosan 2000 forinttal emelkedett, az éves átlagbér 54 402 forint egy műszakos termelésinél, a pótlékok nélkül. — Milyen munkákat végeznek? — Építőipari részlegünk, mert a piád igény így alakult, karbantartásra és felújításra specializálódott. Igen jó kapcsolatunk van a Pécsi Postaigazgatósággal, s megbízásuk alapján több postaépület felújítását végezhettük el. Mi építettük a simomtannyai crossbar-központot. A gyönki Nagyközségi Közös Tanács 1985-ben karbantartói szintre csökkentette építőkapacitását. Mi hét kőművest és segédmunkást fogadtunk. A tanács több munkát átadott részünkre, így például az OTP-iroda építését, a szennyvízkezelő épület befejező murtkáit. A jövő évben kezdjük meg a termelőszövetkezet régi javító majorjánál találhlátó kastély felújítását. — Most is dolgoznak az épitőmunkások? — Sajnos nem. Mivel a létszámunk is megnövekedett, most foglalkoztatási gondjaink vannak. Az embereket fizetés nélküli szabadságra küldtük. Nem vagyunk építőipari vállalat, így nem fizethetünk fagy- szabadságot. — Nem lehetett volna más megoldást találni? — De igen. Javasoltuk a munkásoknak, hogy most fizetünk távOlíétük alatt, és a tavasZi, nyári hónapokban ledolgozzák ezt az időt. Mindenki a fizetés nélküli szabadságot választotta. Qvell János hátraesztergán dolgozik • a — A többi területen is van gondjuk? — Folyamatos a termelés, és értékesítés, összhangban a tervvel. Ha már a gondot kérdezte, akkor megemlítem, hogy a szerszámgyártáshoz szükséges kemíényfémliapká- ra adott első negyedévi megrendelésünk nem érkezett meg. — Beszélne most a szerszámgyártásról? — Ezen a területen 24-en dolgoznak. Az elmúlt • évben 9 millió forint értékben termeltünk, 30 százalékkal többet, mint 1983-ban. Az idei évre 13—14 millió forintos bevételt terveztünk. Most fejeztünk be egy 12 millió farlintos fejlesztésit, így módunk lesz nagy volumenű termelésre. A fejlesztéshez tartozott a korszerű minőségvizsgáló, és nagyfrekvenciás lapkaforriasZtó berendezés megvásárlása, valamint új hő- és felületkezelő berendezés üzembe helyezése. Megjegyzem, hogy a berendezések egy kivételével hazaiak, vtagy szocialista importból származnak. A lap- kafarnászító üzembe helyezésére várjuk a külföldi szakembert. A gép munkába állításával élőmunkát fogunk kiváltani. A fő célunk ennél az ágazatnál, hogy a gyártás mennyiségi felfuttatásával egy időben a minőségi követelményeket egyidejűleg érvényesítsük. Törekszünk a választék bővítésére, a vállalási határidők lerövidítésére, az ütemesebb szállításra. Az egyedi kisszériás gyártást és jiavítást is gmk- val kívánjuk elvégeztetni. — Az önöknél gyártott nézőtéri székekre van még kereslet? — Az előző évben is volt megrendelésünk, és már 1985 élső félévére kapacitásunk teljes egészében le van kötve. Tavaly dolgoztunk a Fővárosi Nagycirkuszban, 1900 széket újítottunk fel. Eb.ben az évben januárban és még februárban budapesti mozikban dolgozunk, így az Urániában, a Corvinban, a Vörös Csillagban, a Bástyában. - Szinte az ország minden részéről érkezik megrendelés. Például Debrecenből, Tiszakécskéről, La- josmizséről, Pécsről, vagy a Vas megyei Nagysimony- ról. Hozzá teszem, hogy a beruházások leállítása óta inkább a javítás a több, de érkezik új székek elkészítésére és beszerelésére is megrendelés. Két év óta a Fővárosi Vegyesipari Vállalattal történt szerződés alapján félkész bútorokat is készítünk. Foglalkozunk még a - szövőszékgyártással is, kiegészítő tevékenységként. — Ha röviden össze kellene foglalni, hogyan fogalmazná meg a sikeres gazdálkodás feltételeit? — Eredményeink titka, rugalmas alkalmazkodás a piaci körülményekhez választékban és minőségben egyaránt. A régi szabályzók adta költségnövelő tényezőkön úrrá tudtunk lenni. Árakat nem emeltünk. Természetesen a sikert nem lehetett volna elérni dolgozóink önzetlen, becsületes, odaadó munkája nélkül. — Mit várnak az 1985. évtől? — Nem vagyunk kétségbeesve, a követelmények szigorúak, de teljesíthetők. Tudjuk, ha minden kifizetett 1 forint bérhez 1 forint nyereséget termelünk, ez a küszöbérték. Ha ezt teljesítjük, baj nem lehet. Lényegesen előtérbe kerül a létszámmal történő takarékos gazdálkodás, különösen az inproduk- tív munkát végzők körében. Mindent elkövetünk, hogy szövetkezetünk pénzügyi helyzetét megszilárdítsuk. Ebből következik, hogy hanyag, rosszul, fegyelmezetlenül dolgozó munkást nem alkalmazunk. SZARVAS ANTAL Visloezki Miklós csomagoláshoz készíti elő a szerszámokat
