Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-14 / 10. szám

( TOLNA \ 2 “NÉPÚJSÁG 1985. január 14. Felrobbant egy Pershing-2 Katonai kordon zárta le Heilbronnban azt a helyet, ahol egy Pershing—2 rakéta indító töltete felrobbant és megölt három amerikai katonát, tizenhatot pedig meg­sebesített. Vasárnap amerikai szakértők érkeztek a baleset színhelyére és megkezdték a robbanás okának vizsgálatát. (Telefotó) Karmai fogadta a magyar küldöttséget Kinnock nicaraguai tapasztalatai Neil Kinmook, a brit Mun­káspárt vezére, aki a múlt héten részit vett Daniel Or­tega nicaraguai elnök beik­tatásán, hazaérkezése után adott nyilatkozatában kije­lentette, szerinte Reagan amerikai elnöknek nem vol­na szabad támogatnia a fegyveres nicaraguai ellen- forradalmat. Az elilenforradalmárok, hangoztatta Kinnock, egyet­len szövetségessel sem büsz­kélkedhetnek saját hazájuk­ban — még a polgári ellen­zék is megveti őket. Kinnock elmondta: Nica­ragua fokozott anyagi támo­gatást érdemel. A brit kor- mánnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ez a szegény, háborús pusztítással küszkö­dő ország kilábalhasson a nyomorúságból. Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta az ANDP huszadik évfordu­lója alkalmából Kabulba ér­kezett magyar pártküldöttsé­get, élén Borbély Sándorral, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tagjával, a Munkásőrség országos parancsnokával. A találkozón jelen volt Südy Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és Varga György kabuli magyar nagykövet. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón Babrak Karmai az afganisztáni forradalom jelenlegi szakaszáról, az af­gán népnek a nemzetközi im­perializmus és az ellenforra­dalmi erők elleni küzdelmé­ről beszélt, kifejezte háláját a Szovjetunió és a szocialista országok, köztük Magyaror­szág internacionalista segít­ségéért. Borbély Sándor tolmácsol­ta a magyar párt- és állami vezetők üdvözletét az ANDP évfordulója alkalmából, tájé­koztatta Babrak Karmait az MSZMP XIII. kongresszusá­nak előkészületeiről. A párt­évforduló tapasztalatairól szólva Borbély Sándor kije­lentette: a kabuli ünnepsé­gek, az ott elhangzott beszé­dek választ adtak arra a kérdésre, hol tart az afgán forradalom, melynek céljai­val a magyar dolgozók válto­zatlanul szolidaritást vállal­nak. Pillantás a hétre Nincs modern ország moz­galmas tudományos élet nél­kül. Ez az igazság látszik ab­ból, hogy a héten — kedden, 15- én — a Magyar Tudomá­nyos Akadémián is megtár­gyalják az MSZMP XIII. kongresszusának irányelveit. Az igazi modernség azonban abban rejlik, hogy az irányel­vek megtárgyalása előtt, köz­ben és után, a tudomány gyakorlati hasznát is vizs­gálják. Így a martonvásári mezőgazdasági kutatóintézet­ben négynapos tanácskozás kezdődik a gabona szemmi­nőségének javításáról, neme­sítéséről. Holnapután, január 16- án Budapesten a zöldség­növények életmódjáról, kör­1985 harmadik hete igazán gazdag lesz külpolitikai ese­ményeikben — már ami az előre jelzett, tervbe vett ta­lálkozókat, utazásokat illeti. Ezek köziá válogattunk né­hányat, ami bizonyára a la­pok első oldalára kerül majd a következő napokban. HÉTFŐ: Várhatóan ma érkezik Budapestre Kaare Willoch, a Norvég Királyság miniszterelnöke. — Ronald Reagan amerikai elnök Wa­shingtonban fogadja Wilfried Martens belga kormányfőt. A megbeszéléseken az ame­rikai számyasrakéták bel­giumi telepítése lesz a köz­ponti téma. KEDD: Nakaszone Jaszu­nyezeti tényezőiről szóló tu­dományos dolgozatot vitatnak meg, továbbá egy másikat, amely a fogyasztói magatar­tást, mint az életstílus egyik vetületét vizsgálja. Hasonló célú kiállítás nyílik ma dél­előtt 11 órakor Budapesten, a VIII. kerület Rákóczi út 57. számú házban: A fővállalko­zók és partnereik találkozója címmel. A mai megyei események közül figyelemre méltó: Mis­kolcon megszervezik a Ma­gánépítés ’85 című tanácsko­zást. A családi- és társasház­építés számtalan anyagbe­szerzési gondja lesz várha­tóan a legizgalmasabb téma. hiro japán miniszterelnök Ausztrália fővárosába, Can­berrába érkezik. A csendes- óceáni térséget beutazó Na­kaszone a térség legfejlet­tebb ipari államát képviseli — a hatalmas kiterjedésű, nyersanyagokban gazdag or­szág-földrészen. Ennek meg­felelően valószínűleg a ke­reskedelmi kérdések kapják a fő hangsúlyt. SZERDA: Milka Planinc, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnöke há­romnapos látogatásra Párizs­ba érkezik. A jugoszláv kor­mányfő látogatása a két or­szág kapcsolatán túlmutató jelentőséggel bírhat, ameny- nyiben szó esik majd napja­ink Európájának, a fejlődő országok politikai-gazdasá­gi helyzetének, a fegyverke­zési hajsza veszélyeinek kér­déseiről. CSÜTÖRTÖK: New York­ban először ül le egy tárgya­lóasztal mellé a ciprusi tö­rök és görög közösség veze­tője, hogy megbeszéléseket kezdjen a hosszú ideje hú­zódó válság megoldásának lehetőségéről. Rauf Denktas és Szpirosz Kiprianu idáig csak közvetítők útján érint­keztek egymással. Most, ugyancsak az ENSZ jószol­gálatait igénybe véve, köz­vetlen párbeszéd kezdődik, s ez biztató lehet a jövőre nézve. PÉNTEK: Bonnban Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnököt fogadja Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. A találkozó több hónapi ké­sedelmet szenvedett Indira Gandhi indiai miniszterelnök halála miatt. SZOMBAT: Bogotában a nicaraguai kormány és a miszkitó indiánok között kez­dődnek tárgyalások. Az el­lenzékhez csatlakozott indi­án szervezetek kibékítése nagy lépést jelentene az or­szág belső helyzetének meg­erősítése felé. Az újonnan beiktatott elnök, Daniel Or­tega és a sandinista kor­mány előtt azonban bonyo­lult feladat áll. VASÁRNAP: Beiktatják Ronald Reagan amerikai el­nököt. A hivatali eskü leté­telével hivatalosan is kezde­tét veszi a kaliforniai politi­kus újabb négyéves elnöki megbízatása. Válogatás a jövő hét külpolitikai eseményeiből Gromiko a szovjet-amerikai tárgyalásokról PANORÁMA BERLIN Százezres tömeggyűlést tartottak vasárnap Berlinben a német munkásmozgalom mártírjainak, a hatvanhat esztendeje meggyilkolt Rosa Luxemburg és Karl Liebk­necht emlékére. HANOI A vietnami fővárosban tárgyal Lennart Bodström svéd külügyminiszter Ngu­yen Oo Thach Vietnami kül­ügyminiszterrel. Stockholm annak idején következetesen fellépett az Egyesült Álla­mok indokínai agressziója ellen, 1975 óta pedig jelen­tős támogatást nyújt Viet­namnak az újjáépítéshez. PEKING Csang Aj-ping kínai hon­védelmi miniszter vasárnap Pekingben fogadta az ame­rikai vezérkari főnököt, John Vessey-t, aki előzőleg kínai partnerével, Jang Tö- csevel tárgyalt. ALGÍR A Nyugat-Szaíhara függet­lenségéért harcoló fegyveres erők szombaton lelőtték a marokkói légierő egy repü­lőgépét — jelentette be a Polisario Front. BRÜSSZEL Wilfried Martens belga miniszterelnök, Leo Tinde- mans külügyminiszter kísé­retében vasárnap hivatalos látogatásra Washingtonba utazott. Ottani megbeszélései jelentős kihatással lehetnek a belga kormány döntésére, amelyet március végéig szándékozik meghozni az eu- rorakéták belgiumi telepíté­séről. ISZLÁMÁBÁD Ziaul Hak pakisztáni el­nök tv-beszédében február 25-ére tűzte ki a pakisztáni parlamenti választásokat. A nyolc év óta először megren­dezésre kerülő általános vá­lasztásokon nem vehetnek részt azoik a politikai pártok, amelyeket 1979. óta betiltot­ták. ROMA Rómában vasárnap meg­gyilkoltak egy líbiai diplo­matát, lakása közvetlen kö­zelében. Az ismeretlen tette­sek elmenekültek, de rendőr­ségi források szerint a diplo­mata egyiküket megsebesí­tette. (Folytatás az 1. oldalról) veszik a szövetségesek, a testvéri szocialista országok biztonsági érdekeit. A Szov­jetunió a nyugati országokkal és az Egyesült Államokkal tárgyalva, nemcsak a saját, hanem szövetségesei nevében is beszél. A szocialista orszá­gok külpolitikájának erejét éppen az adja meg, hogy az egységes, elvi politika. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket időről időre megvitatjuk a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének ülésein és a Varsói Szerződés más szerveiben. A tagállamok külpolitikája kö­zös külpolitika, s a Szovjet­unió véleménye az, hogy szö­vetségeseinek biztonsági ér­dekeit ugyanúgy meg kell védenie, mint saját bizton­ságát. Az új tárgyalások egymás­sal szorosan összefüggő té­maköreiről . szólva Gromiko részletesen kitért a kozmi­kus fegyverkezési hajsza kér­déseire. Leszögezte, hogy az űrfegyverkezés megakadá­lyozása esetén sokkal ked­vezőbbé válnának a feltéte­lek a hadászati fegyverzet korlátozásában való előrelé­pésre. A Szovjetunió kész lenne jelentős mértékben csökkenteni hadászati fegy­verzetének szintjét, termé­szetesen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú tiszteletben tartásá­val. Ám, ha nem lesz előre­lépés az űrfegyverzet kérdé­sében, akkor a hadászati fegyverzet csökkentéséről be­szélni is felesleges. A szovjet külügyminiszter . kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok végrehaj­taná űrfegyverkezési elkép­zeléseit, akkor a tárgyalások megszakadnának. Erre gen­fi megbeszélésünkön figyel­meztettük az amerikai felet. A Szovjetunió álláspontja szerint ugyanis az említett kérdésben középútnak nincs helye. Vagy megakadályoz­zák a világűr militarizálását, vagy újabb fegyverkezési hajsza lesz. Félintézkedések- nek itt nincs helye. Andrej Gromiko ezzel kap­csolatban lényegében eluta­sította még az űrfegyverzet kifejlesztésére irányuló ku­tatások gondolatát is, hang­súlyozva, hogy ha a cél a vi­lágűr fegyvermentesítése, ak­kor a kozmikus fegyverek létrehozását szolgáló kutató­munkára sincs szükség. An­nál is inkább így van ez, mert ki adhatna biztosíté­kot arra nézve, hogy a mun­kálatok a kutatásokkal vé­get érnek. Gromiko kitért arra is, hogy tarthatatlanok azok az amerikai állítások, amelyek szerint az Egyesült Államok által tervbe vett és űreszkö­zöket is magában foglaló ra­kétarendszer úgymond kizá­rólag védelmi célokat szol­gál. E sajátos pajzs mögött ott lennének a támadó ha­dászati nukleáris rakéták. Andrej Gromiko leszögez­te, hogy a Szovjetunió már csak azért is az agresszió eszközének tekinti az űr­fegyvereket, mert a rakéta- támadás tényleges végrehaj­tása nélkül is lehetőséget adnak az Egyesült Államok­nak arra, hogy zsarolásra használja fel azokat a Szov­jetunió ellen. Ez tökéletesen illeszkedne abba a washing­toni irányvonalba, amelynek célja: világuralmi helyzet kivívása. Ezt azonban a Szovjetunió soha nem enge­di meg. Mint azt Konsztan- tyin Csernyenko is többször hangsúlyozta, s Reagan el­nökhöz intézett levelében is megírta, a Szovjetunió hatá­rozottan szembeszáll ezzel a törekvéssel. A közepes hatótávolságú nukleáris eszközök kérdésé­ről szólva, Gromiko emlékez­tetett arra, hogy a Szovjet­unió már több ízben javasol­ta ezek befagyasztását. A külügyminiszter leszögezte azt is, hogy ha az Egyesült Államok folytatja a Pers­hing—2 rakéták és a manő­verező robotrepülőgépek nyu­gat-európai telepítését, akkor a hadászati helyzet még a je­lenleginél is bonyolultabbá váli. Szovjet részről Genfben felhívták az Egyesült Álla­mok figyelmét arra, hogy a telepítés folytatásával kérdé­sessé tennék a tervezett tár­gyalásokat. Andrej Gromiko végezetül a jelenlegi nemzetközi hely­zetet nagyon bonyolultnak, s néha veszélyesnek nevezte. Ez készteti a Szovjetuniót árra, hogy állandóan ké­szenlétben legyen, ne veszít­se el éberségét. A Szovjet­unió számára azonban a leg­fontosabb, minden körülmé­nyek között szem előtt tar­tandó célt a béke védelme jeljenti, s ennek érdekében mozgósítja erőit, tartalékait A béke érdekében tett erő­feszítések nagyobb sikeréhez az szükséges, hogy minden álliam még aktívabban küzd­jön a háborús veszély ellen. Egyetlen állam — a kis or­szágok sem — maradhatnak ki ebből a küzdelemből. Magyar-norvég kapcsolatok Jól fejlődnek politikai kap­csolataink a Norvég Király­sággal ; együttműködésünk­ben zavaró tényezők nincse­nek. A két, különböző szö­vetségi rendszerhez tartozó állam fontosnlak tartja a • párbeszéd fenntartását. Kaa­re Willoch norvég miniszter­elnöknek a mostani látoga­tására — amellyel Lázár György miniszterelnök meg­hívásának tesz elegét — en­nek jegyében kerül sor. A magyar—norvég kapcso­latok fejlődéséhez nagymér­tékben hozzájárultak a két ország vezetőinek találkozói. Fontos állomás volt 1974-ben Trygve Bratteli akkori kor­mányfő magyarországi láto­gatása, amelyet Lázár György három évvel később viszonzott. Rendszeres a vé­leménycsere a két törvény­hozó testület, valamint a szakminisztériumok és orszá­gos hatáskörű szervek veze­tői között is. Veress Péter külkereskedelmi miniszter múlt év végi, oslói megbe­szélései idején magyar—nor­vég kormányközi hosszú le­járatú kereskedelmi megálla­podást írtak alá. Ugyancsak egyezmény rögzíti a kettős ‘adóztatás elkerülését. Gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink — sem az áru­forgalom, sem a termelési együttműködés terén — nem alakultak kedvezően az utóbbi évékben. A közel­múltban kötött kereskedelmi egyezmény azonban — amely a GATT szabályainak megfelelően tartalmazza a diszkirimnációmentesség el­vét — várhatóan hozzájárul majd a kapcsolatok bővíté­séhez. Jelenleg Magyaror­szágról elsősorban nyers­anyagokat, félkész terméke­ket, gépeket, berendezéseket és fogyasztási cikkeket szál­lítanák az északi országba; a magyar népgazdaság nor­vég ferromangánt, ónozott lemezt és hallisztet használ fel. Ipari és műszaki együtt­működésünket — a vegy­ipar, a gépipar és a köny- nyűipar területén — hat kooperációs megállapodás fémjelzi. Támogatjuk a har­madik piaci közös fellépést a gázturbina-, daru-, transz­formátorexportban, hírközlé­si és erőátviteli kábelgyár­tásban, a soítwiare-készítés a gyógyszerek, vegyipari anyagok és intermedierek előállításában. A fejlesztési eredmények kölcsönös cseréjére, az együttműködési lehetőségek szélesítésére jó alkalmat kí­nálnak a már rendszeressé vált nemzeti műszaki napok, amelyeket az összevont ke­reskedelmi és kooperációs vegyesbizottság üléseivel pár­huzamosan rendeznek meg. A kapcsolatok fejlődésében jelentősek a TOT és a SZÖ- VOSZ kontaktusai norvég partnereivel. Kulturális kapcsolataink — ezeket egyébként egyezmény szabályozza — kiegyensú­lyozottak. Népszerűek a skandináv országban a ma­gyar művészeti élet képvise­lői. Zenei téren különösein a Kodály-módszer iránt nyil­vánul meg érdeklődés. A ha­zad táncművészet Róna Vik­tor révén lett elismert: köz­reműködésével szervezték meg az Oslói Opera balett­iskoláját. Kedvezően alakul- niak irodalmi kapcsolataink is: Petőfi, Illyés, Weöres, József Attila költészete nem ismeretlen a norvég olvasók előtt, itthon pedig Ibsen mű­ved rendszeresen szerepelnek a színházak repertoárján; az Európa Könyvkiadó norvég költészeti és novella-antoló­giát jelentetett meg, s nagy sikert arattak hazánkban Thor Heyerdahl kötetei. Évek óta kölcsönösen ren­dezünk filmheteket. A ma­gyar filmművészet sikerét bi­zonyítja, hogy évente 6—8 játékfilmünk szerepel a nor­vég televízióban, s a magyar produkciókkal megismerked­hetnek a mozilátogatók is. A tervek szerint idén ismét bemutatják Magyarországon legfrissebb termésüket a norvég filmművészek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents