Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
1985. január 14. r\f£PÜJSÄG3 Iskolakóstolgató A vincellérek mai utódai Budafokon tanúinak A századdal szinte egyidős épület majdnem az enyészeté lett. A tervék szerint alatta futott volna a metró és így az iskola veszélybe került. A metróépítés tervei másképpen alakultak, így most hozzáfoghattak a tatarozáshoz, ami elkerülhetetlenné vált, oly annyira, hogy még a központi fűtést is most szerelik. Jókora, tankcsapdának is beillő akadályokon átjutunk az igazgatóhoz, dr. Gazdag Lászlóhoz, aki itt Budafokon a sók százéves pincék tő- szomszédságában, a borászképzés egyik fellegvárában dolgozik. Budafokon a múlt századi nagy szőlőpusztulás utáni időben kezdtek foglalkozni a pincemesteri képzéssel. Később — 1901-ben — itt tanultak a vincellérek, akik kétévi gyakorlat után ülhettek az iskolapadba, hogy megismerkedjenek a borkultúra minden ágával, hogy fellendítsék a magyar borászatot, pontosabban fogalmazva további hírnevét biztosítsák. A képzés változatlan maradt 1948-ig, amikor Szőlészeti és Borászati Technikummá alakult az iskola. Húsz év múlva lett szakközépiskola és szakmunkásképző, és azóta Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet néven működik. — A tervek szerint hamarosan ismét technikumi képzés lesz itt Budafokon — mondja dr. Gazdag László. — Bővül a profilunk. A borá' szat mellett a sör-, a szesz és az élesztőgyártás oktatásának felelősei leszünk. A budafoki iskola szerencsés helyzetben van. A sok százéves pincékben ma is a z Tavaly készült el Mátyás király hordója ország legnagyobb tároló- és feldolgozókapacitása van. Az iskola kapcsolatban áll a Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Pest megyei Pincegazdasággal, ahol a borkezelés, a vermutgyártás és a palackozás tudományát sajátíthatják el a gyerekek. A Hungarovin vállalat üzemeiben a pezsgőkészítés a tantárgy. Az iskola rendelkezik saját tanüzemmel is, itt a Hungarovin vállalat részére végeznek bérmunkát, évente 30— 40 ezer palack pezsgőt és üdítő italt gyártanak. Rendelkeznek öthektáros szőlő- területtel, ahol a diákok megismerkednek a szőlőműveléssel. Kapcsolatban állnak az ország minden történelmi borvidékével — kivétel Szek- szárd. Tanulmányi munkára mennek a másodikosok minden évben az Alföldre, a harmadikosok Eger és Tokaj-ihegy- álja szőlő- és borkultúrájával ismerkednek, a negyedikesek pedig a Dunántúl borvidékeivel. Egy időben Szek- szárdra is ellátogatták, de ma erre sem igény, sem idő. — Nincs is Tolna megyei diákjuk? — kérdezem az igazgatót. — Jelenleg nincs. Mi írtunk Szekszárdra levelet, kértük, hogy küldjenek ide gyerekeket, de azt a választ kaptuk, hogy Szekszárdon nincs borászra igény. Természetesen nagyon sok Tolna megyei szerzett itt technikusi oklevelet. Emlékszem a paksi Ács Józsefre, akinek a fia is itt tanult, a szintén paksi Csipszer Ferencre, de Kovács Ferencre és Bíró Erikára is, akik szekszárdiak, itt tanultak nálunk. A budafoki borászképzőben négyéves szakközépiskolába mintegy két és félszeres a túljelentkezés. Az iskola felvételi vizsgát tart, alhol kérik a kémia- és a biölógiajegyeket, a felvételin a tollbamondás után matematika- és kémiatudásról kel'1 számot adni. — Nagyon sok olyan gyerek jön hozzánk, akinek az édesapja, vagy az édesanyja itt tanult. Ez azt is jelenti, hogy ezek a fiúk, Lányok érzelmileg már kötődnek a borász szakmához, nekünk már nem kell foglalkozni azzal, hogy megszerettessük velük — mondja dr. Gazdag László. A budafoki borászképzőben 250 diák tanul, közülük 80-an .szakmunkásképzőben. Az ország minden tájáról verbuválódik a diákság. A magyar borkultúra jövője Budafokon is múlik. H. J.—G. K. A halállomány nincs veszélyben A Greifenstein osztrák hajó megmentése — Két jégtábla között miről álmodik a kapitány? — tegnapelőtt jött a telefon- üzenet Bajára: a Sió-torkolat fölött négy kilométerrel a jégmező foglyává lett a Creifenstein nevű osztrák hajó. Ahogy a vízügyi szaknyelv mondja: völgymenetben megfogta a jég, befagyott. Az üzenetet továbbították a Dunán dolgozó jégtörőknek és egy nap múlva kiszabadultak az osztrákok. „Viel tanken!” — kiáltották át a bajai jégtörőkre, jódliforma innsbrucki kiejtésben. De a bajaiak tovább roppantgatták a derékvastagságú jégpáncélt. A hajómotor előrevitt, a hajótest meg menetközben egyet fordult jobbra, s egyet balra, és a jég tíz kilométer messzire is sikoltott, majd tehetetlenül széttört. Tragikus kacsatánc volt a Sió-torok feletti 22 fokos fagyban. Operatőrök, fotósok, újságírók mindenütt. A jól fűtött jégtörő hajókban, a jól hűtött januári Duna-parton, és bent Baján, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság főhadiszállás-forma ügyeletén. Két nap óta agyonírjuk az örökbiztos téli tippet, a jégtörő-témát. Fontos dolog ez persze, az ár- vízvédelem szempontjából. Aztán nemzetközi kérdés is, hiszen, ha odalenn is egymásra csúsznak a jégtáblák? Ezért a bajaiak az NDK-ban készült motorral felszerelt legkorszerűbb jégtörőket küldik le mindig jugoszláv területre. Idehaza, Baján pedig Vukováry Attila főmérnök, igazgató- helyettes irányítja a dunai jégtörőflottát. Egyik alapelvük: a hajók kettesével járnak menteni. Ha egyik bajba kerül, a másik segít. Mégis — nemcsak az a fontos, érdekes, ami a folyam tetején van, vagyis a jég. Legalább annyira fontos, hogy mi van télen a jég alatt: hogyan telel át a közellátásban is fontos halállomány? Vukováry Attila szerint: ha befagy a Duna, akkor az oxigénbevitel hiánya okoz gondot. A kifejezetten haltenyésztésre szolgáló tavakat, csatornákat ezért lékelik meg ilyenkor. A Dunán azonban a téli jégpáncél ősi, természetes állapot, s nem kíván beavatkozást. Hiszen kifejezetten befagyás miatti halpusztulás sosem volt figyelemre méltó arányú. A jégtörők természetesen a víz oxigéncseréjére is hasznos munkát végeznek. Továbbá a most vett vízminta is azt mutatja, hogy a szennyezettség növekedésének mértéke alig kimutatható. Végül Baján nem elcsépelt a kifejezés: munkával ünnepelnek. Hiszen az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ma, hétfőn 30 éves. A város lakói kiállítást láthatnak a három évtized munkájáról, és meghallgathatják az igazgatóság rangos kamara- zenekarának hangversenyét. De, kint a folyón, két ország területén, Pakstól Apa- tinig tizenöt hajó harcol a jéggel. Néhányra ráesteledik és a legénység jól fűtött hajón alszik. Tegnap az újságírók találgatták: miről álmodik egy kapitány, két jégtábla közötti hajón, éjszaka, a magyar januárban? FÖLDESSY DÉNES Tizedszer kiváló a vegyvédelmi szakasz Kircz László megyei parancsnokhelyettes, Szeltner János, a vegyvédelmi szakasz parancsnoka és az asszonyok, akik a köszönőlevelet kapták. (Folytatás az 1. oldalról.) tatásának, közművelődésének 40 év alatt végbement fejlődését, vívmányait. Megemlékezett a munkásőrség megalakulásáról, az 1957 kora tavaszának eseményeiről, köszöntötte az alapítókat, Palkovics Istvánt, Kemény Józsefet, Hajdú Istvánt, Suszter Mihályt, Vágány Istvánt, Horváth Jánost, Varjas Józsefet, Fodor Istvánt, Nemes Jánost, Huszár Józsefet, Németh Józsefet, Király Györgyöt, Simon Jánost, Lőwi Vilmost, Bapp Mátyást, a még tényleges szolgálatot teljesítőket, vagy tartalékosokat. A parancsnoki beszámoló ezután a testület tevékenységére, feladatainak teljesítésére tért ki. — Napjainkban mindenekelőtt a gazdasági munkában való helytállás szerepel az előtérben, de ezzel együtt állandóan erősítenünk kell a harckészültséget is. Az elmúlt évben tovább fejlődött a sokaikat vonzó közösségi szellem, az elvtársi, az emberi (kapcsolatok tartalmukban mélyültek, tehát azdk a tényezők, amelyek a testület vonzó, összetartó erejét jellemzik. Általánosan jellemző, hogy alegység-kollektívák, rajok, szakaszok fognak össze egy-egy munkásőr család érdekében. Gondoskodnak árván maradt családtagokról, segítenek családi házak, hétvégi házak építésében, tatarozásában, felújításában. De az is jellemző, hogy a megye munkásőrei 3000 óra társadalmi munkával építették fel a bonyhádi egység új bázisát, kétezer órában a simontornyai lőte- ret korszerűsítették. Mindemellett az állomány fegyelmezetten végrehajtotta az 1984. évi politikai, kiképzési, szolgálati feladatokat, felkészültsége, kiképzettsége, hadrafoghatósága az elvárásoknak megfelelő. — Az is jellemző a munkásőrökre, hogy megyénk gazdasági, társadalmi életének imliinden területén ott vannak, kezdeményező szerepet vállalnák. Helytállásukat bizonyítja, hogy a XII. kongresszus óta tizenhármán kaptak Munka Érdemrendet, hatvankilencen miniszteri kitüntetést, 212-en lettek kiváló dolgozók. A közéleti aktivitásra jellemző, hogy az állomány 40 százaléka közéleti tisztséget visel, 253-an pártalapszervezeti vezetőségi tagok, vagy irányító pártszervek tagjai. A testületben folyó szocialista versenymozgalommal foglalkozott ezután Tatár Lajos. — Az országos parancsnok elvtárs állásfoglalása alapján értékeltük ia versenymozgalmat. A követelményeknek alegységeink, egységeink a legjobb tudásuk szerint eleget tettek. Ezért, a megyei pártbizottság illetékes titkárának egyetértésével, az „Élenjáró munkásőr egység” címet, a vele járó oklevelet és vándorserleget a szekszárdi Gséby József egységnek adományozom. A megyei parancsnokság szakalegységei közül a „Kiváló szakasz” címet, a vele járó vándorzász- lót és oklevelet a vegyvédelmi szakasz kollektívájának adományozom. Ezt a címet a szakasz a testület létrejötte óta tizedszer nyerte el. Ezért a munkásőrség országos parancsnokától a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapják kollektív kitüntetésként. A híradó rajok közti versenyben a kiváló címet, vándorzászlót és oklevelet a bonyhádi egység híradó raja nyerte, az ellátó részlegek közül pedig a tamási egység ellátói. A parancsnoki beszámoló kitért a társ fegyveres szervekkel folytatott együttműködésre, majd az 1985-ös feladatok közül emelt 'ki lényegesebbeket: összevontan, tábori körülmények között történik a kiképzés; éjszákai, éles lőgyakorlat lesz, és végül a megye teljes személyi állománya magasabb harc- készültségbe helyezési gyakorlatot hajt végre. A legfontosabb feladat vaflameny- nyi munkásőr számára a párt politikájának tudatos, következetes szolgálata. A megyei parancsnok beszámolója után Hohmann József tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését, köszönetét a kiképzésben, a szolgálatban, a termelésben, felelősséggel, elkötelezetten végzett, sok fáradtságot, ön- feláldozást követelő munkáért. A párt XIII. kongresz- szusára, az ország felszabadulásának 40. évfordulójára készülődve, a szocialista munkaverseny révén a megye ipari üzemei számottevően növelték termelésüket 1983-hoz viszonyítva és a mezőgazdaság is nagyszerű eredményeket produkált, az aszály ellenére is. Ezeknek az eredményeknek részesei a munkásőrök is. A párt a munkásőr szolgálatot felelősségteljes politikai tevékenységnek tekinti, és azt kéri: a jövőben is az eddig tanúsított elkötelezettséggel, példamutatással dolgozzanak. Szalma István alezredes, a Tolna megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnok-helyettese a társ fegyveres testületek nevében köszöntötte a munkásőröket, a szovjet alakulat politikai helyettese pedig azt a fegyverbarátságot méltatta, amely elevenen él az alakulat és a megyei parancsnokság törzse között. Ezután Haypál Tibor, az országos parancsnokság képviseletében, Tatár Lajos megyei parancsnok és Hohmann József adták át a kitüntetéséket. A megyei parancsnokság szákalegységei közt folyó szocialista versenyben tizedszer kiváló a vegyvédelmi szakasz parancsnoka, Szeltner János vette át a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, a kiváló címet elismerő zászlót és oklevelet. Az egyéni kitüntetések átadását megelőzően ismertették Borbély Sándor országos parancsnok levelét, amelyet a huszonöt, illetve húsz éve szolgáló munikásőrök feleségeinek írt, majd átadták a levelet a 25 év óta „szolgálatot teljesítő” Mátyás Tibor nénak, a 20 év elismerését Szeltner Jánosnénak, Németh Mihálynénak, Sipos Lajosnénák, Szűcs Lajosné- nak, László Károlynénak, Korozs Albinnénak. Kiváló parancsnok jelvényt négy alegységparancsnok kapott, nyolc munikásőr pedig kiváló munkásőr jelvényt. A Honvédelmi Érdemérem 25 éves fokozatát kapta Mátyás Tibor, a 20 éves fokozatot Szeltner János, Németh Mihály, Sipos Lajos, dr. Daradics Ferenc, Szűcs Lajos, Korozs Albin, László Károly, a 15 éves fokozatot (kilencen kapták, köztük Kircz László, Lénárt Ferenc megyei parancsnokhelyettesek, Hepp József alosztályvezető. Hatan kapták a kitüntetés 10 éves fokozatát, nyolcán az ötéves szolgálatot elismerő munkásőr emlékjelvényt. Munkásőr emlékérmet kapott a leszerelő Andrásik Pál és Teleki János, tizenöt, illetve tizennégy évi szolgálat után. Andrásik Pál meghatott szavakkal köszönt el mun- kásőr-társaitól, majd az egységgyűlés az Internacionálé hangjaival zárult. Teljes kapacitással termelt az atomerőmű Helytállnak az energiaipar dolgozói A szokatlanul kemény tél. a dermesztő hideg fokozott terheket ró az energiaszolgáltató üzemekre, a bánya- és szállítóipari dolgozókra. Vasárnap országszerte megerősített ügyeletet tartottak az erőművekben, dolgoztak a bányákban. Mindenütt arra törekedtek, hogy a kormány takarékossági felhívását szem előtt tartva, minél zökkenőmentesebben, fennakadás nélkül szolgáltassák az energiát. Teljes kapacitással termelt vasárnap a Paksi Atomerőmű. A termelést ott elsősorban a Duna eljegesedése veszélyezteti. A vízszint megfelelő, gond viszont, hogy egyre erősebb az eljegesedés a hűtőcsatornáknál. Az atomerőmű állandó kapcsolatban áll az Országos Vízügyi Hivatallal, a vízügyi szakemberek már a helyszínre is érkeztek. Készenlétben állnak a jégtörő hajók, s ha szükséges, robbantással teszik szabaddá a befagyott vízfelületet. Éjjel-nappal teljes terheléssel dolgozik a Tatabányai Hőerőmű Vállalat valameny- nyi berendezése. A széntároló kiömlő nyílásainak eldugulása és a szállítószalagok lefagyása miatt bekövetkezett üzemzavarokat rövid idő alatt elhárították a vállalat szakemberei. Az I. számú Tatabányai Erőműnek a helyi bányák nagy erőfeszítéssel ugyan, de folyamatosan biztosítják a napi 1600 tonna szenet, s ez elegendő ahhoz, hogy a tartalékkazánokat is üzemeltessék. A Szénbányászati Egyesülés tájékoztatása szerint vasárnap az ország valamennyi mélyművelésű és külszíni szénbányájában egyharmados termelő műszakot tartottak. Több mint tízezren dolgoztak a bányákban, és reggel 6 órától délután 2-ig mintegy harmincezer tonna szenet termeltek.
