Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
19S5. január 12. 'népújság 3 Iskolakóstolgató íróasztal mellett — nehéz fizikai munka Gépírónőnek lenni az álmok netovábbja volt. Biztos megélhetés, tiszta munkahely ... Csak azt nem tudta — vagy mondta — senki sem, hogy a gépírás nehéz fizikai munka. Ma, a gépírónő az iroda ezermestere, nélkülözhetetlen munkatársa, ő tud mindent: a helyesírást, tisztában van a levelezéssel, jártas a gazdasági és jogi kérdésekben ... A titkárnő, a gépírónő megbízható, mindig kedves, mindig friss... A gépírónő az állandóság jelképe is lehetne. Gahó Judit másodikos a szekszárdi gyors- és gépíróiskolában. Legutóbb a tanulók területi versenyén gyorsírásban első lett. A gépírók munkáját sokan csak úgy ismerik, hogy odaülnek az írógép mellé, és lemásolnak bármit. Pedig nem így van. Értekezleteken, tanácskozásokon ott vannak a gépírók, és mindent szó szerint jegyzetelnek, majd azt ugyanúgy leírják, mint ahogy elhangzott. Pedig az élőbeszéd jegyzetelése nagyon nehéz. Számomra mindig is valamiféle kínai írásjeleknek látszanak a gyorsírók jegyzetei. Pedig logikusan felépülő a jelrendszer, amit játszva le lehet fordítani. A helyesírásról nem is merem kérdezni, mert tudom, hogy a fél ország hadilábon áll vele. ök kijavítják a főnök rossz mondatát... a kollégák pontos j-betűjét ly-ra... Ezeket a sorokat is gépírónő fogja szép fehér papírra, tetszetősen és pontosan leírni, mert én össze-vissza firkáltam, javítgattam a szavakat ... A gyors- és gépíróiskola tanulóinak többsége később érettségizik esti tagozaton, mert ma már ez is igény velük szemben. A gépírónőnek jó memóriájának kell lennie, leveleket kell tudnia fogalmazni, pedig tudjuk, hogy sokszor hetekig körmölünk egy levelet a legjobb barátnak is ... Egyszóval: sokoldalúság jellemzi őket, elvárjuk tőlük a talpraesettséget és a tájékozottságot. Gahó Judit hamarosan vizsgázik, kezében a bizonyítvánnyal jelentkezik valamelyik munkahelyen, ahol majd elvárják tőle, hogy hamar illeszkedjen be, ismerje a vállalat ügyeit, mert másolni, jegyzőkönyvet vezetni csak az tud igazán, aki jártas abban a munkában. • íróasztal mellett végeznek nehéz fizikai munkát, úgy, hogy közben teljes egészében szellemi tevékenységet is folytatnak. Amikor látjuk őket a kis gépíróasztalka mögött, ez is jusson eszünkbe... H. J. — G. K. Friss információk és módszertan Propagandistaklub Pakson Megyénkben az els&------—---------------propagand istaklubök a Központi Bizottság 1976. októberi — a pártpropaganda soron levő féladatairól, továbbfejlesztéséről — szóló határozatát követően alakultak azzal a céllal, hogy segítsék a marxista—leninista oktatás-nevelés színvonalának emelését, illetve a propagandisták munkáját. Az utóbbi években megnőtt a propagandis- táklubök száma, ma már — a megye városaiban és nagyközségeiben — tizenkettő működik. Ezek egyike a paksi, amelynek „hatóköre” kiterjed a volt paksi járás csaknem egész területére, három évvel ezelőtt jött létre. Mint Tárnái Antálné, a páksi városi pártbizottság munkatársa, a klub vezetője elmondta, a propagandisták részéről merült föl az igény, hogy szorosabb kapcsolatba akarnak kerülni egymással, szeretnének gyakrabban friss információkhoz jutni, és klubkereteken belül módszereik fejlesztésére, a tapasztalatcserékre is több lehetőség lenne. A korábbi gyakorlatot — a havonta-két- havonta megrendezett, témánkénti fölkészítést — túlhaladta az idő. A propagandisták — nagy részük több év, egy-két évtized óta végzi e szép és nehéz munkát — alaposan ismeri a tananyagot, képes különösebb fölkészítés nélküli is azt oktatni. Elég összehívni e célból évente egyszer-kétszer őket. Am a korábbi módszernél nem jutottak elegendő friss ismerethez. Klub- formában ezen változtatni lehet. A városi pártbizottság a meg és tartja fenn a propagandistaklubot. A programokat oktatási évenként állítják össze a foglalkozások két formájához, a friss ismeretek fórumához és a módszertani foglalkozásokhoz. Előadónak, vitavezetőnek rendszerint központi, a megjelölt témában jártas előadót hívnak meg. így „szerepelt” már Pakson többek között Sugár András, Chrudinák Alajos, Asperján György, Réti Ervin, Heltai András, Ipper Pál, Kulcsár István, Bácska; Tamás ... Meghívót kapnak a klub- foglalkozásra nemcsak azok a propagandisták, akik valamilyen oktatási formát vezetnek, hanem a pártbizottság propagandista-aktívahá- lózatának tagjai is, akik az alapszervezetekben ellenőrzik a pártoktatást, a párt- bizottság előadócsoportjának a tagjai. Néha — egy-egy országosan ismert újságíró, vagy más szakember előadásán, konzultációján százan- százhúszan is részt vesznek. A program ,nam *zen,t'-----—-----2-------- írás. Tavaly p éldául fölfigyeltek a városi pártbizottságnál azokra az információkra, hogy néhány területen hazánk felszabadulás utáni negyvenéves történetével, fejlődésével kapcsolatban különböző, zavaros nézetek vannak. Soron kívül rendeztek előadást és kon- zültációt, ezt Asperján György, a Rádió műsorszerkesztője vezette. A mostani, új oktatási évben pedig vitaklubot szerveztek paksi pedagógusok részvételével szocialista fejlődésünk néhány kérdéséről. A programot és a tematikát a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságának párttörténeti tanA friss ismeretek fórumának ez évi programjában szerepel: Az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdései, a magyar külpolitika; A gazdaságirányítás fejlesztésének kérdései; A népgazdaság helyzete és fejlesztésének 1985. évi feladatai; A szocialista tulajdonviszonyok fejlődésének néhány kérdése; Ifjúság és társadalom. A módszertani képzés terén is sokat tett már eddig is a klub. Itt élénk tapasztalatcsere folyik. Például nagy sikere volt a sárszent- lőrinci propagandistának, Kasza .József tsz-főkönyve- lőnek, aki elmondta, hogy foglalkozásain a résztvevők nemcsak a témához kapcsolódó filmet láthatnak, szép- irodalmi részletet olvashatnak, hanem le is játszanak egy-egy jelenetet, vagy például megrendeznek egy „fegyelmi tárgyalást”. Egyébként, a módszertani megbeszéléseknek, tapasztalatcseréknek köszönhető nagyrészt, hogy egyre több propagandista alkalmazza a korszerű szemléltető eszközöket, elsősorban a filmvetítést. Az idei módszertani program: Hogyan olvassunk klasszikusokat; A propagandista szerepe és feladatai; A bonyolult kérdések megválaszolásának módszertana; A propagandisták pedagógiai feladatai; A politikai oktatás területén a szemléltetés szerepe. A klub tevékenységének ------------- eredménye nemigen mérhető, legalábbis számokkal, adatokkal. Az azonban általános tapasztalat, hogy az utóbbi időben emelkedett Pakson és kör.v árosi Munkásművelődési Központtal lépett kapcsolatszéke állította össze és a foglalkozásokat is az igaznyékén a politikai oktatás színvonala. ba és vele közösen szervezte gatóság tanárai vezetik. E napokban, hetekben az üzemeknél, vállalatoknál az előző évi munka értékelésére, az új feladatok meghatározására, a tervek elkészítésére fordítják a legtöbb időt. Mi ás ebből a meggondolásból írtuk meg visszatekintésünket. Évkezdés Boldog új esztendőt! — ezzel a kedves- udvarias, ám mára már megszokásig elnyűtt jókívánságokkal indítjuk mindig az új évet. A néhány szó mindenképpen valami jobbat, kellemesebbet ígér, mint az elmúlt 12 hónap volt, de legalább olyat. A sorok mögé mindenki mást gondolhat... Ilyenkor év elején születnek a nagy fogadalmak iS, hogy mit csinálunk majd jobban, Okosabban, melyik káros szokásunkról mondunk le, vagy éppen rossz tulajdonságaink melyikén próbálunk változtatni. Egyszóval miben leszünk különbek, míint egy évvel korábban. Közben persze fél szemmel mosolygunk, hiszen ezek a nemes elhatározások éppen a „legbolondabb” éjjelen, szilveszterkor születnek, néhányat másnapra ki is alszunk, de ami megmarad, az elé most tornyosulnak a legelső akadályok. Hasonlóképpen szőkébb kis közösségünkben, a családban is megszületnek a tervek, elképzelések az éves, jelentősebb „beruházásokról”, vagy például a közös nyári vakációról. Ez utóbbi bizony sók család anyagi helyzetét hosz- szú időre (métán utána) meghatározza. Végül a kört tovább tágítva, a nagyobb közösségeink — vállalatok, üzemek, szövetkezetek, intézmények — ugyancsak elkészítik az egész esztendő felaídatait körvonalazó, gyakorlati terveket, s ezzel együtt egyfajta számvetést is, mérlegre teszik a tavalyi év eredményeit, értékelik a sikereket, esetleg feltárják a kudarcok okát lis. Ez a számvetés tehát alap, amire építve lehet csak továbblépni, a tanulságokat átgondolva megfogalmazni. Lapunk tegnapi számában a Tolna megyei kisipari szövetkezetek helyzetét elemeztük, írásunkban múlt, jelen és jövő fonódott szoros egységbe. Ez idő tájt megszaporodnak a hasonló jellegű írások, melyek figyelmet érdemelnek, hiszen útmutatói, meghatározói, mércéi lesznek az 1985-ös évnek. A tél A háztetőkön puha párnaként nyújtózkodó hótakaró ebben az évben több gondot okozott, mint amihez az utóbbi esztendőkben hozzászoktunk. Mit is jelent nekünk igazán a tél? Mi is jut erről eszünkbe? Talán a mindennapos gondjaink? Jó minőségű-e az olaj? Lehet-e gázt kapni? Kellő mennyiségű a szén a Tüzép- telepéken? Talán ezek a pesszimista gondolatok ..., amelyek megoldást tatáinak. Persze, példák is eszünkbe jutnak. Bony- hádon, a Fáy lakótelepen olyan lakások is vannak, amelyekben a konyhában 7—8 fokig is „felszökik” a hőmérő higanyszála ... Azért nem vagyunk mindnyájan pesszimisták, nagyon sök olyan gyerek van, aki az idei esztendőben találkozott először az igazi téllel, a komoly hideggel. Nekik jobbára csak örömet, szánkózást, síelést, kor- csolyáziást jelent (ha van hol) ez az időszak, de a felnőtteknek ugyancsak bokros teendőik albadnak. Egyik kollégánk a Hétről hétre — hírről hírre összeállításakor ugyan vicoként közölte: az uták járhatók, de nem mindenkor és nem mindenkinek. Ez természetesen nem az ÜTINFORM jelentése, lehet, hogy a télnek tudható be: ami a közlekedést illeti, „befagyottabban” gondolkodunk. (Szekszárd központjában a „villanyrendőrnél” történt az eset: A pirosban, a tilos jelzés ellenére a gyalogátkelőhelyen egy idős házaspár az úttesten átballagott. — Bátyám, maga a pirosban jött át... A vállasz: Milyen pirosban, fiAz egészségügyi szakközépiskola diákjai is részt vettek a hóeltakarításban Szek- szárdon am?) Ezúttal is kérnénk a közlekedőket — legyenek gyalogosok vagy gépjárművezetők —, hogy nagyobb körültekintéssel közlekedjenek. A szocialista brigádokról „Segíteni akart a brigádunk” Rendszeresen értesítjük olvasóinkat a szocialista brigádok vállalásairól, felajánlásaikról és arról, hogy az éves tervek végrehajtásában, a közösségek milyen eredménnyel vettek részt. A megyét járva tapasztattuk, hogy az üzemek, vállalatok, gazdasági egységek kollektívái — anyagi, szellemi többletüket is hozzáadva csatlakoztak a felhívásokhoz. Az már természetes, egyértelmű, hogy a termelési tervek teljesítése alapvető követelmény, és időt, fáradságot nem számítva — néha a család gondjait is félretéve — segítenék óvodának, iskolának, vagy kisebb közösségeknek. Az elmúlt héten közreadtuk, hogy egy kislány születésétől kezdve nem lát. Arról, is beszéltünk, hogy a másodszori operáció elvégzéséhez, anyagi feltételeinek megteremtéséhez a szocialista brigádok hogyan csatlakozták. A BHG dolgozói, mert egyik munkatársuk gyermekéről van szó, csatlakoztak a felhíváshoz. Lapunkban megírtuk az esetét, és a megjelenés napján telefonon kereste a szerkesztőséget a BHG muhkaverseny-felelőse, hogy a Volán 11. sziámú Vállalat üzemegységénél a „MÁ- VAUT” szocialista brigádja csatlialkozatt a BHG szocialista brigádjainak felhívásához, és kéri a többi brigád támogatását is. A gyerekeket nagyon szeretem, igazán tisztelem, hogy a Volántól is csatlakoztak a felhíváshoz. Az elmúlt napok elvégzett vagy soron kívül jelentkező feladatai arra ösztönöznék bennünket, hogy munkánkat kellő megalapozottsággal, a rendelkezésünkre álló feltételek optimális kihasználásával végezzük el. Az már köztudott, hogy munkánkat nagy mértékben megkönnyítik a számítógépek, számos gond adódhat a beszerzés, az alkalmazás feltételeiből. Mégis látni kell, hogy a korszerű gazdálkodás magasabb szintű adatrögzítést és -feldolgozást kíván. A gazdálkodó egységek vezetői részéről az a gyakorlat, hogy a költségvetés adta lehetőségek határozzák meg, mit tudnak megvásárolni, és nem az, mire is lenne szükség. A számítógép használhatóságáról, fontosságáról most igazán kár volna vitatkozni, azt viszont mindenképpen figyelembe kell venni: ez nem divat — a hozzíáértők tudják —, hanem tendencia, hogy a korszerű adatfelvétel, értékelés, feldolgozás, elemzés alapvető feltétele a mai gazdálkodásnak. Sokan idegenkednek a számítógép bevezetésétől, alkalmazásától. Annyi bizonyos, hogy az új technikai eszköz használatát meg kell tanulni. Ebben az esetben már felelősséget jelent a vezetők, de a közvetlen beosztottak számára is, hogy a biztosított támogatást, vagy a rendelkezésre álló hiteleket mire használták fel. Sokat törtük a fejünket, most is gondolkodunk azon, hogy a világban hogyan tarthatjuk vagy javíthatjuk jelenlegi helyzetünket. Politikusaink, kereskedőink azon dolgoznak, hogy az ország kereskedelmi egyensúlya az elmúlt évekhez viszonyítva javuló tendenciát mutasson. Most készülnek a számítások, értékelések az elmúlt évről, az új feladatokról. A dolgozók, a gazdasági vezetők tudják, hogy a megváltozott — szigorúbb — körülmények között is számít az ország a megbízható munkára. Az új év kezdete teszi időszerűvé, hogy értékeljük a munkáskollektívák eredményeit, és meghatározzuk a feladatokat. Szűkre szabottan fogalmazzuk meg a gondolatainkat, amikor a számítógépről beszélünk, de tudjuk, hogy kikerülhetetlen az alkalmazása. A különböző szervezetek, intézmények — köztük a megyei művelődési központ is — készülnek arra, hogy itanfölyamot szervezzenek a számítógép megismertetéséért. Azt már tudjuk, hogy a korszerű technika eszközei nagy mértékben segíthetik az ember munkáját. Mégis hozzá kell tennünk, hogy a munkafolyamatban alapvető és meghatározó a sokoldalúan felkészült, az önmagát adó ember. Sz. A. Fotó: Kapfinger A. J. J.
