Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. január 12. Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: Csemyenlko üzenete a fegyverkezési ver­seny megfékezésének szükségességéről egyházi vezetők- nék, köztük dr. Tóth Károly püspöknek. — A bangladesi ellenzék a választások bojkottjára szólít. Hétfő: Salvadorban kiújulnak a harcok. — Izrael ki­vonul a nakurai tárgyalásokról, Libanonban bírálják a lépést. — Damaszkuszban tanácskozik a Szíriái Baiath- párt konferenciája. Kedd: Elvi megállapodás az új szovjet—amerikai tár­gyalásokról: Genfben véget ér Gromiko és Shultz két­napos tárgyalássorozata. — A szovjet—amerikai keres­kedelmi bizottság ülése Moszkvában. Szerda: Reagan sajtóértekezlete. — Sikeres katonai ak­ciók a kambodzsai ellenforradialmárókkal szemben. — Megbeszélések Jordánia és a PFSZ között. Csütörtök: Ünnepi nagygyűlés Kabulban az afgán párt megalakulásának 20. évfordulóján. — Moszkvában az SZKP KB Politikai Bizottsága jóváhagyta a genfi tár­gyalások eredményeit. — Személyi változások az ame­rikai vezetékben. Péntek: A nicaraguai parlament ülésén beiktatják tiszt­ségébe Daniéi Ortegát, az ország új elnökét. — A Conta- dora-csoport új béketervet javasol. A hét kérdése Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó színhelye volt a hét két első napján Genf. Andrej Gromiko és George Shultz a megbeszélések szünetében. Milyen eredményeket hozott a genfi találkozó? A hét szokásos három kérdése helyett (néha egyébként a három főféma is kevésnek bizonyul, hogy nyomon kö­vessük a legfontosabb eseményeket) ezúttal egy kérdés­csoport köré összpontosul a heti összefoglaló. Nem azért, mintha a válsággócokban, vagy a világ más tájain nem történték volna jelentős fejlemények. Elég vezérszavak­ban utalni arra, hogy a Közel-Keleten Izrael kivonult a Libanonnal folytatott nákurai tárgyalásokról; Kam­bodzsában eredményesen számolták fel az ellenforradal­mi erők egyik legfontosabb katonai táborát a thaiföldi határnál; Radzsiv Gandhi jelentős lépéseket tett az or­szág egyes részeiben eluralkodott feszültség felszámolá­sára; s Nicaraguában beiktatták Dániel Ortegát, az újon­nan megválasztott elnököt. Mindezzel együtt indokolt, hogy csupán egy témát érintsünk, a kérdések kérdését, a szovjet—'amerikai pár­beszédet, a kelet—nyugati viszony fő vonalát. A kétna­pos Gromiko—Shultz találkozó Genfben ugyanis kiemel­kedett a nemzetközi események sorából s valamelyest el őr évi hette a fegyverkezési verseny csökkentésére, il­letve felszámolására tett erőfeszítéseket. Nyilván kez­detről, sőt szerény kezdetről van szó, de a nyolcvanas éveikben nem lehettünk annyira elkényeztetve a szov­jet—amerikai párbeszéd eredményeitől, hogy ne örül­nénk annak, ami történt. Miásfól esztendő leforgása alatt negyedszer találkozott a két külügyminiszter. Az 1983 szeptemberében, az Euró- pa-találkozó kapcsán megtartott, rövid madridi össze­jövetelüket beárnyékolta a dél-koreai gép ügye, s csu­pán az alapvető szembenállást jelezte a hűvös eszme­csere. Tavaly a svéd fővárosban a stockholmi konferen­cia, majd New Yorkban és Washingtonban az ENSZ- közgyűlés ülésszaka adott keretet és alkalmat a megbe­szélésekre, ám legfeljebb arról lehetett szó, hogy a vi­szony további romlásának próbálják elejét venni. Most, Genfben egy jó előre megtervezett és bejelentett találko­zóról volt szó, amelyet szovjet kezdeményezésre közvet­lenül azután hívtak össze, hogy elültek az amerikai vá­lasztási kampány főikorbácsolódott hullámai. Időtarta­mát tekintve ezúttal jóval hosszabban tárgyaltak, mint az előző három alkalommal együttvéve, s figyelmüket főként a hogyan továbbra koncentrálták. Az olvasó nemegyszer találkozott a lényeget kifejező mondattal, hogy tárgyalásokat folytattak a tárgyalások­ról. Vagyis, miután az amerikai rakétatelepítés követ­keztében semmissé váltak a korábbi tárgyalások alapjai, s az űrfegyverkezési tervekkel új, minden eddiginél ve­szélyesebb és költségesebb tényező jelentkezett, az eddigi­től eltérő megközelítésben, komplex módon lehet csak napirendre tűzni a fegyverzetkorlátozási megbeszélése­ket. Így születtek meg a különböző „ernyő-tervek”, hogy vegyék egyetlen nagy ernyő alá a különböző tárgyaláso­kat s ez a genfi megállapodás lényege is. Prágában tartotta soros ülését a KGST tervezési együtt­működési bizottsága. Lubomír Strougal csehszlovák mi­niszterelnök nyitotta meg a tanácskozást. A számos kompromlisszumos elemet tartalmazó közös közlemény hírül adta, hogy három csoportban tárgyal­nák majd három kérdéskörről: az űr felfegyverzésének megakadályozásáról (fontos a fogalmazás is, nem az űr­fegyverekről, azok esetleges szabályozásáról, hanem ele­ve a kozmosz militarizálásának tilalmáról folyna a pár­beszéd) ; az interkontinentális jellegű, hadászati, vala­mint a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök korláto­zásáról és csökkentéséről. A tárgyalások pontos idejét és helyét a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül álla­pítják meg, Döbrinyin és Hartman, a két nagykövet egyébként a legszűkebb tárgyaló delegációknak is tagja volt Genfiben. Általában kora tavaszi kezdést tartanak valószínűnék, előreláthatólag Genfben, de Bécs is fel­vetődött a lehetséges helyszínek között. Nincs kizárva egy újabb külügyminiszteri találkozó megtartása sem: erre március—áprilisban Moszkvában kerülhetne sor, a korábbi washingtoni összejövetel párjaként. Ilyen értelemben tehát sikerről beszélhetünk, a tár­gyalásokon megegyeztek a tárgyalásokról. Nem pusztán a szavák formai játékáról van szó, hanem tartalmi elő­relépésről is, hiszen megnyílt az új kezdet lehetősége. A neheze azonban hátra van. Ha majd megkezdődik a hármas konferencia, tisztázni kell számos értelmezési és egyéb kérdést, pontosan milyen fegyverzetek tartóz­nák egy-egy csoportba; az előfeltételnélküliség miként viszonyúk az ésszerű moratórium-indítványhoz, a tár­gyalás alatt álló kérdésekben az újabb minőségi válto­zások elkerüléséhez; lehetséges-e egyik vagy másik te­rületen eredményt elérni, ha a többi vonatkozásban egy helyben topognak, miután éppen az összefüggések fényé­ben lehet biztosítani az általános stratégiai egyensúlyt. A közös közlemény, kompromisszumosabb szóhasználat­tal „stratégiai stabilitásról” beszél.) Ha ezek a részletek s a többiek tisztázódnak, az ér­demi megbeszélések indulásakor alapvetően valószínűleg még mindig különböző, sőt ellentétes nézetek hangzanak majd el. Kölcsönös jóakarattal azonban sok mindent el lehet érni, ezt Genfben is hangsúlyozták. Jómagam nem egyszer hallottam a sajtóközpontban: a tárgyalások meg­hiúsításához elég az egyik fél (tapasztalhattuk tizennégy hónapja), a megegyezéshez azonban ketten kellenek. A Szovjetunión, a szocialista országokon nem fog múl­ni, hogy a magúk részéről mindent megtegyenek a fegy­verkezési verseny visszaszorításáért, azért, hogy az űr végtelen térségét továbbra is a pusztító fegyverek kizárá­sával használják a békés tudomány céljaira. A kulcs­kérdés, mennyire hajlandó majd Washington tudomásul venni a realitásokat. Az amerikai magatartás bizonyos módosulásában nyilván a tényezők egész sora játszott közre. (Kiderü'lheíteft, hogy az egyensúlyt nem tudják felborítani, a Szovjetuniót a versennyel nem tudják „gaz­daságilag kivéreztetni”; az amerikai belpolitika; a nyu­gati szövetségesek, a NATO-partnerek nagyobb érdekelt­sége a feszültség csökkentésében; a fejlődő világ állás­foglalása; a nemzetközi közvélemény, a békeerők mind messzebbre hangzó követelése és folytathatnánk a sort.) Ezek a haltások jelentkeztek és megérleltek bizonyos mó­dosulásokat, Washingtonban ezért történt egy éve, tavaly januárban „retorikai váltás” és a hangnem változását néhány területen, így most Genfben js, a korábbinál ru­galmasabb tárgyállási pozíció kísérhette. Nem vagyunk azonban még az érdemi résznél, ezért szükséges az ala­pos és óvatos mérlegelés. Anélkül, hogy ne hangsúlyoz­nánk a genfi előrelépést, nem ragadtathatnak el senkit a szavák, nincs helye az illúzióknak, a megalapozatlan vá­rakozásoknak. Genf után jobb a kitekintés a világra, de hosszú út kezdetén vagyunk s minden az érdemi folytatástól függ majd. RÉTI ERVIN Kuba és Franciaország tudományos-műszaki és kulturá­lis együttműködéséről megállapodást írtak alá Havanná­ban a két ország illetékesei. (Telefotó.) Ünnepélyesen beiktatták Nicaragua államfőjét Csütörtökön letette a hi­vatali esküt Daniel Ortega Saavedra, a Nicaraguai Köz­társaság új államfője. Az ünnepélyes beiktatásra a ni­caraguai főváros egyik köz­ponti terén, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front megalapítójának, Carlos Fonsecának emelt mauzóle­um mellett került sor, több mint 70 külföldi delegáció jelenlétében. Jelen volt Fi­del Castro kubai államfő, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a magyar kül­döttséget Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára vezet­te. A hivatali eskü letétele után Daniel Ortega üzenetet intézett a nicaraguai néphez. Hangsúlyozta, hogy az or­szág új vezetése a béke megteremtését tartja leg­fontosabb céljának. Az új államfő bejelentette, hogy kész békével visszafo­gadni azokat az ellenforra­dalmárokat, akik leteszik a fegyvert. Ortega és Fidel Castro ta­lálkozása. (Telefotó) A beiktatási ünnepség után letették a hivatali es­küt az új nicaraguai kor­mány tagjai is. Honecker beszéde A szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó sike­re új reményt támasztott vi­lágszerte — állapította meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke. Honecker csütörtök este vacsorát adott a diplomáciai képviseletek vezetőinek tisz­teletére a hagyományos új­évi vadászat alkalmából. Po­hárköszöntőjében üdvözölte, hogy Andrej Gromiko és George Shultz megbeszélé­sein megállapodás jött létre olyan tárgyalások megkezdé­séről, amelynek a célja a fegyverzetek mennyiségének korlátozása és csökkentése, egészen a nukleáris fegyve­rek teljes, átfogó felszámolá­sáig. „Ez kétségtelenül nem jelenti azt, hogy ölbe tehet­nénk kezünket” — hangsú­lyozta Honecker. „A világ azonban gazdagabbá vált egy reménnyel, és mi mindent el­követünk, hogy hozzájárul­junk beteljesítéséhez”. Igen fontos — hangsúlyoz­ta — a béke biztosítása, a józan ész és a realizmus koalíciójának megteremtése, amely elősegíti, hogy békés eszközökkel oldjanak meg még annyira bonyolult nem­zetközi problémákat is. * Felhívást tettek közzé pén­teken Berlinben a hitleri fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulójának méltó megünneplésére. Eb­ben a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága, az NDK minisztertaná­csa és államtanácsa, és a Nemzeti Front Országos Ta­nácsa hangsúlyozza a náci uralom szétzúzásának és a német nép felszabadulásának történelmi jelentőségét. Befejeződtek a magyar-iraki gazdasági tárgyalások A magyar—iraki gazdasá­gi együttműködési állandó vegyes bizottság január 8. és 10. között Bagdadban tartot­ta meg 10. ülésszakát Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Hasz- szan Alinak, a Forradalmi Parancsnoki Tanács tagjá­nak, kereskedelmi minisz­ternők, a vegyes bizottság társelnökeinek vezetésével. A magyar küldöttség ve­zetőjét fogadta Taha Jaszin Ramadan, a Forradalmi Pa­rancsnoki Tanács tagja, a miniszterelnök első helyet­tese. Marjai József találko­zott Szobhi Jaszin Hodeir ipari és bányaügyi minisz­terrel és más iraki vezető személyiségekkel. A tárgyalásokon tájékoz­tatták egymást országaik helyzetéről, s áttekintették a kétoldalú gazdasági kap­csolatok alakulását. Megái­PANORÁMA BUDAPEST Az Országos Szövetkezeti Tanács pénteken ülést tar­tott. Megvitatta az MSZMP KB kongresszusi irányelveit. Állásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságához. A továbbiakban meghatároz­ták az OSZT ez évre szóló munkatervét, valamint költ­ségvetését. Az OSZT soros elnöki tisztét 1985-ben Rév Lajos, az OKISZ elnöke töl­ti be. KABUL • Az afgán hadsereg és a biztonsági erők mind a ha­táron, mind pedig az ország belsejében meghiúsítják az lapították, hogy a bizottság legutóbbi ülésszaka óta a magyar vállalatok eredmé­nyesen járultak hozzá az iraki gazdaságfejlesztési programok megvalósitásához. A bizottság társelnökei meg­erősítették kormányaiknak a két ország közötti kölcsö­nösen előnyös kereskedel­mi, gazdasági együttműkö­dés továbbfejlesztésére irá­nyuló szándékát. Iraki tartózkodása során a kormány elnökhelyettese találkozott a Kelet-Bagdad térségében dolgozó magyar munkásokkal és szakértők­kel. A Minisztertanács elnök- helyettesét a bagdadi repü­lőtéren Hasszán Ali bú­csúztatta. Jelen volt Pe­reszlényi Zoltán, hazánk ira­ki nagykövete is. Marjai József pénteken reggel hazaérkezett Buda­pestre. ellenforradalmi bandák pró­bálkozásait az aktivizálódás­ra. Megbízható kabuli forrá­sok szerint a biztonsági erők­nek nagy részben sikerült felszámolniuk azokat a ter­rorista különítményeket is, amelyek a főváros körüli vé­dővonalakon átszivárogva Kabul elleni rakétatámadá­sokkal igyekeztek azt a lát­szatot kelteni, hogy stratégiai kezdeményezéshez jutottak az Afganisztán elleni had­üzenet nélküli háborújukban. WASHINGTON Az amerikai haditengeré­szeti erők vezérkari főnöke, James Watkins tengernagy Olaszországot, Ománt, Bah­rein! és Pakisztánt érintő körútra indult — jelentette be Washingtonban a Penta­gon szóvivője.

Next

/
Thumbnails
Contents