Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. január 12. Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: Csemyenlko üzenete a fegyverkezési verseny megfékezésének szükségességéről egyházi vezetők- nék, köztük dr. Tóth Károly püspöknek. — A bangladesi ellenzék a választások bojkottjára szólít. Hétfő: Salvadorban kiújulnak a harcok. — Izrael kivonul a nakurai tárgyalásokról, Libanonban bírálják a lépést. — Damaszkuszban tanácskozik a Szíriái Baiath- párt konferenciája. Kedd: Elvi megállapodás az új szovjet—amerikai tárgyalásokról: Genfben véget ér Gromiko és Shultz kétnapos tárgyalássorozata. — A szovjet—amerikai kereskedelmi bizottság ülése Moszkvában. Szerda: Reagan sajtóértekezlete. — Sikeres katonai akciók a kambodzsai ellenforradialmárókkal szemben. — Megbeszélések Jordánia és a PFSZ között. Csütörtök: Ünnepi nagygyűlés Kabulban az afgán párt megalakulásának 20. évfordulóján. — Moszkvában az SZKP KB Politikai Bizottsága jóváhagyta a genfi tárgyalások eredményeit. — Személyi változások az amerikai vezetékben. Péntek: A nicaraguai parlament ülésén beiktatják tisztségébe Daniéi Ortegát, az ország új elnökét. — A Conta- dora-csoport új béketervet javasol. A hét kérdése Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó színhelye volt a hét két első napján Genf. Andrej Gromiko és George Shultz a megbeszélések szünetében. Milyen eredményeket hozott a genfi találkozó? A hét szokásos három kérdése helyett (néha egyébként a három főféma is kevésnek bizonyul, hogy nyomon kövessük a legfontosabb eseményeket) ezúttal egy kérdéscsoport köré összpontosul a heti összefoglaló. Nem azért, mintha a válsággócokban, vagy a világ más tájain nem történték volna jelentős fejlemények. Elég vezérszavakban utalni arra, hogy a Közel-Keleten Izrael kivonult a Libanonnal folytatott nákurai tárgyalásokról; Kambodzsában eredményesen számolták fel az ellenforradalmi erők egyik legfontosabb katonai táborát a thaiföldi határnál; Radzsiv Gandhi jelentős lépéseket tett az ország egyes részeiben eluralkodott feszültség felszámolására; s Nicaraguában beiktatták Dániel Ortegát, az újonnan megválasztott elnököt. Mindezzel együtt indokolt, hogy csupán egy témát érintsünk, a kérdések kérdését, a szovjet—'amerikai párbeszédet, a kelet—nyugati viszony fő vonalát. A kétnapos Gromiko—Shultz találkozó Genfben ugyanis kiemelkedett a nemzetközi események sorából s valamelyest el őr évi hette a fegyverkezési verseny csökkentésére, illetve felszámolására tett erőfeszítéseket. Nyilván kezdetről, sőt szerény kezdetről van szó, de a nyolcvanas éveikben nem lehettünk annyira elkényeztetve a szovjet—amerikai párbeszéd eredményeitől, hogy ne örülnénk annak, ami történt. Miásfól esztendő leforgása alatt negyedszer találkozott a két külügyminiszter. Az 1983 szeptemberében, az Euró- pa-találkozó kapcsán megtartott, rövid madridi összejövetelüket beárnyékolta a dél-koreai gép ügye, s csupán az alapvető szembenállást jelezte a hűvös eszmecsere. Tavaly a svéd fővárosban a stockholmi konferencia, majd New Yorkban és Washingtonban az ENSZ- közgyűlés ülésszaka adott keretet és alkalmat a megbeszélésekre, ám legfeljebb arról lehetett szó, hogy a viszony további romlásának próbálják elejét venni. Most, Genfben egy jó előre megtervezett és bejelentett találkozóról volt szó, amelyet szovjet kezdeményezésre közvetlenül azután hívtak össze, hogy elültek az amerikai választási kampány főikorbácsolódott hullámai. Időtartamát tekintve ezúttal jóval hosszabban tárgyaltak, mint az előző három alkalommal együttvéve, s figyelmüket főként a hogyan továbbra koncentrálták. Az olvasó nemegyszer találkozott a lényeget kifejező mondattal, hogy tárgyalásokat folytattak a tárgyalásokról. Vagyis, miután az amerikai rakétatelepítés következtében semmissé váltak a korábbi tárgyalások alapjai, s az űrfegyverkezési tervekkel új, minden eddiginél veszélyesebb és költségesebb tényező jelentkezett, az eddigitől eltérő megközelítésben, komplex módon lehet csak napirendre tűzni a fegyverzetkorlátozási megbeszéléseket. Így születtek meg a különböző „ernyő-tervek”, hogy vegyék egyetlen nagy ernyő alá a különböző tárgyalásokat s ez a genfi megállapodás lényege is. Prágában tartotta soros ülését a KGST tervezési együttműködési bizottsága. Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök nyitotta meg a tanácskozást. A számos kompromlisszumos elemet tartalmazó közös közlemény hírül adta, hogy három csoportban tárgyalnák majd három kérdéskörről: az űr felfegyverzésének megakadályozásáról (fontos a fogalmazás is, nem az űrfegyverekről, azok esetleges szabályozásáról, hanem eleve a kozmosz militarizálásának tilalmáról folyna a párbeszéd) ; az interkontinentális jellegű, hadászati, valamint a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról és csökkentéséről. A tárgyalások pontos idejét és helyét a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül állapítják meg, Döbrinyin és Hartman, a két nagykövet egyébként a legszűkebb tárgyaló delegációknak is tagja volt Genfiben. Általában kora tavaszi kezdést tartanak valószínűnék, előreláthatólag Genfben, de Bécs is felvetődött a lehetséges helyszínek között. Nincs kizárva egy újabb külügyminiszteri találkozó megtartása sem: erre március—áprilisban Moszkvában kerülhetne sor, a korábbi washingtoni összejövetel párjaként. Ilyen értelemben tehát sikerről beszélhetünk, a tárgyalásokon megegyeztek a tárgyalásokról. Nem pusztán a szavák formai játékáról van szó, hanem tartalmi előrelépésről is, hiszen megnyílt az új kezdet lehetősége. A neheze azonban hátra van. Ha majd megkezdődik a hármas konferencia, tisztázni kell számos értelmezési és egyéb kérdést, pontosan milyen fegyverzetek tartóznák egy-egy csoportba; az előfeltételnélküliség miként viszonyúk az ésszerű moratórium-indítványhoz, a tárgyalás alatt álló kérdésekben az újabb minőségi változások elkerüléséhez; lehetséges-e egyik vagy másik területen eredményt elérni, ha a többi vonatkozásban egy helyben topognak, miután éppen az összefüggések fényében lehet biztosítani az általános stratégiai egyensúlyt. A közös közlemény, kompromisszumosabb szóhasználattal „stratégiai stabilitásról” beszél.) Ha ezek a részletek s a többiek tisztázódnak, az érdemi megbeszélések indulásakor alapvetően valószínűleg még mindig különböző, sőt ellentétes nézetek hangzanak majd el. Kölcsönös jóakarattal azonban sok mindent el lehet érni, ezt Genfben is hangsúlyozták. Jómagam nem egyszer hallottam a sajtóközpontban: a tárgyalások meghiúsításához elég az egyik fél (tapasztalhattuk tizennégy hónapja), a megegyezéshez azonban ketten kellenek. A Szovjetunión, a szocialista országokon nem fog múlni, hogy a magúk részéről mindent megtegyenek a fegyverkezési verseny visszaszorításáért, azért, hogy az űr végtelen térségét továbbra is a pusztító fegyverek kizárásával használják a békés tudomány céljaira. A kulcskérdés, mennyire hajlandó majd Washington tudomásul venni a realitásokat. Az amerikai magatartás bizonyos módosulásában nyilván a tényezők egész sora játszott közre. (Kiderü'lheíteft, hogy az egyensúlyt nem tudják felborítani, a Szovjetuniót a versennyel nem tudják „gazdaságilag kivéreztetni”; az amerikai belpolitika; a nyugati szövetségesek, a NATO-partnerek nagyobb érdekeltsége a feszültség csökkentésében; a fejlődő világ állásfoglalása; a nemzetközi közvélemény, a békeerők mind messzebbre hangzó követelése és folytathatnánk a sort.) Ezek a haltások jelentkeztek és megérleltek bizonyos módosulásokat, Washingtonban ezért történt egy éve, tavaly januárban „retorikai váltás” és a hangnem változását néhány területen, így most Genfben js, a korábbinál rugalmasabb tárgyállási pozíció kísérhette. Nem vagyunk azonban még az érdemi résznél, ezért szükséges az alapos és óvatos mérlegelés. Anélkül, hogy ne hangsúlyoznánk a genfi előrelépést, nem ragadtathatnak el senkit a szavák, nincs helye az illúzióknak, a megalapozatlan várakozásoknak. Genf után jobb a kitekintés a világra, de hosszú út kezdetén vagyunk s minden az érdemi folytatástól függ majd. RÉTI ERVIN Kuba és Franciaország tudományos-műszaki és kulturális együttműködéséről megállapodást írtak alá Havannában a két ország illetékesei. (Telefotó.) Ünnepélyesen beiktatták Nicaragua államfőjét Csütörtökön letette a hivatali esküt Daniel Ortega Saavedra, a Nicaraguai Köztársaság új államfője. Az ünnepélyes beiktatásra a nicaraguai főváros egyik központi terén, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front megalapítójának, Carlos Fonsecának emelt mauzóleum mellett került sor, több mint 70 külföldi delegáció jelenlétében. Jelen volt Fidel Castro kubai államfő, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a magyar küldöttséget Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára vezette. A hivatali eskü letétele után Daniel Ortega üzenetet intézett a nicaraguai néphez. Hangsúlyozta, hogy az ország új vezetése a béke megteremtését tartja legfontosabb céljának. Az új államfő bejelentette, hogy kész békével visszafogadni azokat az ellenforradalmárokat, akik leteszik a fegyvert. Ortega és Fidel Castro találkozása. (Telefotó) A beiktatási ünnepség után letették a hivatali esküt az új nicaraguai kormány tagjai is. Honecker beszéde A szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó sikere új reményt támasztott világszerte — állapította meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Honecker csütörtök este vacsorát adott a diplomáciai képviseletek vezetőinek tiszteletére a hagyományos újévi vadászat alkalmából. Pohárköszöntőjében üdvözölte, hogy Andrej Gromiko és George Shultz megbeszélésein megállapodás jött létre olyan tárgyalások megkezdéséről, amelynek a célja a fegyverzetek mennyiségének korlátozása és csökkentése, egészen a nukleáris fegyverek teljes, átfogó felszámolásáig. „Ez kétségtelenül nem jelenti azt, hogy ölbe tehetnénk kezünket” — hangsúlyozta Honecker. „A világ azonban gazdagabbá vált egy reménnyel, és mi mindent elkövetünk, hogy hozzájáruljunk beteljesítéséhez”. Igen fontos — hangsúlyozta — a béke biztosítása, a józan ész és a realizmus koalíciójának megteremtése, amely elősegíti, hogy békés eszközökkel oldjanak meg még annyira bonyolult nemzetközi problémákat is. * Felhívást tettek közzé pénteken Berlinben a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának méltó megünneplésére. Ebben a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, az NDK minisztertanácsa és államtanácsa, és a Nemzeti Front Országos Tanácsa hangsúlyozza a náci uralom szétzúzásának és a német nép felszabadulásának történelmi jelentőségét. Befejeződtek a magyar-iraki gazdasági tárgyalások A magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság január 8. és 10. között Bagdadban tartotta meg 10. ülésszakát Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Hasz- szan Alinak, a Forradalmi Parancsnoki Tanács tagjának, kereskedelmi miniszternők, a vegyes bizottság társelnökeinek vezetésével. A magyar küldöttség vezetőjét fogadta Taha Jaszin Ramadan, a Forradalmi Parancsnoki Tanács tagja, a miniszterelnök első helyettese. Marjai József találkozott Szobhi Jaszin Hodeir ipari és bányaügyi miniszterrel és más iraki vezető személyiségekkel. A tárgyalásokon tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, s áttekintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulását. MegáiPANORÁMA BUDAPEST Az Országos Szövetkezeti Tanács pénteken ülést tartott. Megvitatta az MSZMP KB kongresszusi irányelveit. Állásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságához. A továbbiakban meghatározták az OSZT ez évre szóló munkatervét, valamint költségvetését. Az OSZT soros elnöki tisztét 1985-ben Rév Lajos, az OKISZ elnöke tölti be. KABUL • Az afgán hadsereg és a biztonsági erők mind a határon, mind pedig az ország belsejében meghiúsítják az lapították, hogy a bizottság legutóbbi ülésszaka óta a magyar vállalatok eredményesen járultak hozzá az iraki gazdaságfejlesztési programok megvalósitásához. A bizottság társelnökei megerősítették kormányaiknak a két ország közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére irányuló szándékát. Iraki tartózkodása során a kormány elnökhelyettese találkozott a Kelet-Bagdad térségében dolgozó magyar munkásokkal és szakértőkkel. A Minisztertanács elnök- helyettesét a bagdadi repülőtéren Hasszán Ali búcsúztatta. Jelen volt Pereszlényi Zoltán, hazánk iraki nagykövete is. Marjai József pénteken reggel hazaérkezett Budapestre. ellenforradalmi bandák próbálkozásait az aktivizálódásra. Megbízható kabuli források szerint a biztonsági erőknek nagy részben sikerült felszámolniuk azokat a terrorista különítményeket is, amelyek a főváros körüli védővonalakon átszivárogva Kabul elleni rakétatámadásokkal igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy stratégiai kezdeményezéshez jutottak az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háborújukban. WASHINGTON Az amerikai haditengerészeti erők vezérkari főnöke, James Watkins tengernagy Olaszországot, Ománt, Bahrein! és Pakisztánt érintő körútra indult — jelentette be Washingtonban a Pentagon szóvivője.
