Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-10 / 7. szám

1985. január 10. ( Toua U KÉPÚJSÁG Kiss Benedek: Hógomoly porzik Havat csipeget egy veréb faágon. Megfeni kis csőre hegyét az ágon. Majd elröppen. Az ág billen, ring magában, mintha szélben, s hógomoly pőrzik nyomában csodásán. Az aranyfejsze (orosz népmese) Élt egyszer két testvér, az egyik szegény volt, a másik gazdag. Egyszer elment a szegény az erdőbe, hogy fát vágjon, és közvetlenül a pa­tak partján látott munkához. Vágta a fát, vágta — és a fejszéje beleesett a vízbe. Leült és keservesen sírni kezdett. Hirtelen megjelent egy fehérszakállú öregem­ber. — Mi történt? — kérdezte. Elmondta a paraszt a bá­natát. Az öreg bement a víz­be, és kihúzott egy arany- fejszét. — Ez volt a tied? — Nem, ez nem az enyém — felelte a szegényember. Akkor az öreg kihozta a vízből a vasfejszét, és oda­adta a parasztnak. Az na­gyon megörült neki. — Hogyan is háláljam meg? Nagyon szégyenlem, de vendégül nem hívhatlak, nem tudlak mivel megven­dégelni. De az öreg csak nevetett: — Nem kell meghálálnod! Jobb ha hazamész, vár a fe­leséged. És eltűnt úgy, ahogy jött. Hazament a szegényember — és nem hitt a szemének: az öreg kunyhó helyén egy gyönyörű új ház állt. A fe­lesége pedig igencsak örven­dezett; az asztalon meg ott volt a vacsora. így lett a szegény gazda­gabb a bátyjánál. Az pedig faggatni kezdte, higy mi is történt. A paraszt elmondta, de az aranyfejszéről hallga­tott. A gazdag ember kifutott a patakhoz, belehajította a fej­széjét a vízbe, és üvöltözni kezdett az erdőben. Megje­lent neki az öregember, föl­mutatta az aranyfejszét és megkérdezte: — Ez a te fejszéd? A gazdag fölkiáltott: — Az enyém, az enyém, add ide! Az öreg odaadta a fejszét, eltűnt — nem is szólt egy szót sem. A gazdag ember elindult hazafelé. Futott, futott, de az erdő mind sűrűbb lett. Beesteledett. Rájött, hogy el­tévedt. Lefeküdt egy fa alá, az aranyfejszét a feje alá fektette, és úgy gondolta, al­szik egyet az egészre. De amikor reggel fölébredt — a saját' szobájában feküdt, és mellette a fejszéje. De nem ám az aranyfejsze, csak a vasból való ... Migray Ernőd fordítása. „Változtasd meg élted...” A több szabad időt so­kan új lehető­ségnek tekintik a család éle­tében. S valóban új lehető­ség! De mire? Ugyanúgy, mint eddig a vasárnap volt, lehet szomorú és lehet vi­dám, lehet értékes tevékeny­ségekre vagy elmélyülésre szánt idő, de lehet fárasztó háztartási munkákra kon­centrálódó, meghosszabbított második műszak, vagy me­gint csak a kenyérkereset ideje... A szombati és a vasárnapi munkaszüneti napok össze­vontan — különösen egyéb ünnepekkel meghosszabbítva — másfajta tervezésre, hosz- szabb távú időbeosztásra késztetik a családokat. El kell szakadni a korábbi hét­végi hagyományoktól, az újonnan megnyert időt újfaj­ta programokkal kell meg­tölteni. „Változtasd meg élted” — hangzik a ritkaszép Rilke- verssor. A hosszú hétvége végre lehetővé teszi azt, hogy több időt töltsünk a szabadban, még télen is. A rövid sétát felválthatja a kirándulás, a kirándulást egy-egy utazás. Sokaknak — fő-ként a gyere­keknek — csak a nyári vagy más iskolai szünidő adott módot eddig arra, hogy hosz- szabb időre kiszakadjanak a megszokott környezetükből. Az 52 vasárnap többségét a négy fal között, a házuk tá­ján vagy a közvetlen köze­lükbe eső környéken élték, ugyanott vagy nem sokkal távolabb, mint a hétközna­pokon. Most távolabbra is eljuthatnak a csalóddal és a barátokkal együtt, s ha a nagyvilágot nem is, hazájuk addi-g ismeretlen tájait fel­fedezhetik. A séta divatjamúlt jelen­séggé vált napjainkban. Ha dolgunk van, sietünk, lótunk- futunk ügyeink után, ha nincs mit tenni, lődörgünk, s eközben elfeledtünk csak úgy sétálgatni, egy ismeret­len városrészben, a közeli hegyekben, vízpartokon. Már- már elfelejtjük, hogyan kell magunkat elengedve, lépte­inket ráérősre fogva, bá­mészkodni, örömmel adva át magunkat az élmények so­kaságának. Lássuk be végre, hogy a családi séta nem luxus, nem szükséges min­dig csak valami hasznos vagy szórakoztató programot szerveznünk: kerti munkát, rokonlátogatást. A séta pi­hentet, s utána hazatérve jólesően megmozgatott tag­jainkkal sokkal könnyebb azután valóban hasznosan tevékenykedni, vagy akár nyugovóra térni. A kirándulás __________________ alkalom a hosszabb családi együttlét- re. Egy-egy kirándulás felér egy-egy felfedezéssel, hiszen ki mondhatja el magáról, hogy ismer minden erdőt, minden vidéket, minden tör­ténelmi nevezetességet sző­kébb pátriájában? A gyere­kek különösen szenvedélye­sen szeretik az újat, szem­ügyre venni ismeretlen vidé­ket: boldogok, ha egyszer vendéglőben ebédelhetnek, vagy szalonnát süthetnek az erdei tisztáson. De szükségük van a szüleikre, olyan fel­nőttekre is, akik ismernek egy-egy barátságos, roman­tikus helyet a Mátrában, a Bükkben, a Mecsekben vagy a várost környező hegyvidé­keken. Szülőknek és gyerekeknek egyaránt érdekfeszítő prog­ram a növényritkaságok megtekintése hazánk arboré­Szag és illat Sok olyan embert isme­rünk, akik óvakodnak attól, hogy a kellemetlen testsza­gokról beszéljenek. Szégyen­ük magukat, dezodorral vagy kölnivel, parfümmel próbál­ják elfedni erős testillatukat. Nem is gondolnak arra, hogy ez meddő vállalkozás, és csak ideig-óráig hatásos. Mit tehetünk? Mielőtt bármiféle tanácsot is próbálnánk adni, ismer­kedjünk meg bőrünkkel. Testünk felszínén több mint kétmillió verejtékmirigy ta­lálható. Ezek a sejteken át- áramló hajszálerek véréből vonnak el vizet és sót — majd kiürítik a bőrre. A vá­ladék összetétele különböző. A hónaljban elhelyezkedő mirigyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeknek egyéni, sajátos szaguk van. A verejtékezés úgy hozzá­tartozik az emberhez, mint az evés vagy a légzés. Ter­mészetes jelenség, nincs ben­ne semmi különös. Nagy melegben többet verejtéke­zünk a kelleténél. Az erős izzadás nem káros, hiszen a párolgó verejték lehűti a bőrt, és így védi a szerveze­tet a túlmelegedéstől télen, nyáron egyaránt. A probléma akkor kezdő­dik, ha valamilyen körül­mény gátolja a verejték el­párolgását, s emiatt fellazul a bőr felszínét borító szaru­réteg. Különösen az össze- fekvő bőrfelületeken nem ké­pes a test megfelelően szel­lőzni, s így a verejték sem párolog kellően. A kövér és a molett em­berek bőre, különösen a hajlatok tájékán nagy felü­leteken fekszik össze, ezért ők hajlamosabbak a külön­féle bőrbetegségekre. Ha a verejték mellé még a fagy- gyú is felhalmozódik, ez a leváló hámsejteket átalakít­ja, és így a bőrön amúgy is megtalálható kórokozókat szaporíthatja, kedvező táp­talajt teremtve számukra. Ne keseredjen el senki. A kellemetlen bőrelváltozások megelőzhetőek. Mivel? A mindennapos, alapos tisztál­kodással. Előfordulhat az is, hogy azért izzadunk jobban, mert idegesek vagyunk. Ilyenkor a mosakodás ön­magában kevés, életvitelün­kön kell változtatni. A dezodordk, a speciális szappanok a szükséges ve­rejték kiválasztását nem szüntetik meg, csak a bom­lási szagokat. Ne használ*, junk dezodort, ha szőrtele- nítettünk vagy a bőrünk iz­galmi állapotban van (pél­dául valami kidörzsölte). Ilyenkor jobb a gyógyhintő- por. Még egy lényeges do­log: naponta cseréljünk fe­hérneműt. A könnyebben iz­zadó emberek a napi két­szeri alapos tisztálkodáson felül szórják be testük haj­latait hintőporral. Ez nem­csak befedi, hűsíti, szárítja az érzékeny bőrt, hanem mi­vel a hintőpor isikos, véd a kidörzsöléstől is. Az anti- szeptikus hintőpor fertőtle­nít is, így a baktériumok szaporodását gátolja. Az egész testet kell ápol­ni, tehát nemcsak az arcun­kat, hanem szájunkat, foga­inkat, orrunkat egyaránt. Hiszen például a kellemet­len szájszagot sokféle beteg­ség előidézheti, de egyszerű oka is lehet: este nem mos­suk meg alaposan fogainkat. Az sem jó, ha naponta több­ször zuhanyozunk, mert a bőr gyorsan kiszáradhat, kellemetlen, reszelős tapin­tású lesz. Elég, ha naponta egyszer zuhanyozunk vagy fürdünk. A zuhanyozás egész­ségesebb, mint a fürdés, mert állandóan tiszta, friss víz éri testünket. Nem jó az senkinek, ha valaki órákig fekszik a vízben, mert a bőr könnyen felpuhul, és a kór­okozók gyorsabban bejuthat­nak a bőrön át szerveze­tünkbe. Manapság a test edzése is hozzátartozik a test ápolá­sához. A hideg és a meleg víz állandó váltakoztatása, a különféle edző, gyógyfüves fürdők kiválóak e célra. DR. KATONA EDIT romantika tumaiban, s nemcsak érde­kes, de tanulságos időtöltés is az erdők, mezők virágai­nak, növényeinek gyűjtése, meghatározása. A gyermeket nevelni kell a természet sze­rété téré, és a szeme elé táru­ló növény- és állatvilág ér­tékelésére. Az élővilággal való megbarátkozás gyorsabb és tartósabb lesz, ha a gyer­mekek nemcsak egy-egy is­kolai tanóra kereteiben is­merkednek a természettel. Nem röstellni való, ha a szülők térképpel a kezükben vágnak neki az idegen tá­jaknak. De az sem baj, ha kéthetente — vagy havonta ugyanazt a helyet keresi fel a család. A kirándulás és az utazás szervesen összekapcsolódhat egymással. Így például egy- egy kevesek számára ismert arborétum meglátogatása nemcsak feledhetetlen eszté­tikai élmény, de tanulságos felderítő út kicsiknek-na- gyofcnalk egyaránt. Akár messze járunk, akár a köze­lebbi vidéket választjuk, a családi együttlét mindenütt új színékkel gazdagodhat a hosszabb hétvégén. Séta, kirándulás, utazás mind-mind segíti a szülőket és a gyerekeket, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz is: az együttlét, az együttmozgás, az együttes tevékenykedés során közös élményekhez jutnak mind- ahányan. A hosszú hétvége időbeosztása így nemcsak új tájak, a természet, a műem­lékek jobb megismeréséhez vezethet el, de hozzásegít egymás arcának új helyze­tekben történő felfedezésé­hez, önmagurtk jobb megis­meréséhez is. MIRTSE MARTA Na és? — Mónika, ma megint fél órát késtél az iskolá­ból! — Na és? Anyukám min­dig azt mondja, hogy ta­nulni soha nem késő! Újra divat a muff. Sokkal inkább, mint a szőrmekéze- lős téli kosztüm vagy kabát, így hát könnyű szívvel át­alakíthatjuk szőrme kézelő­inket — muffá. A rajzon lát­ható módszerrel, először fejt­sük szét a kézelőket, aztán középen varrjuk össze. Az így elkészült téglalapot hajt­suk félbe, varrjuk össík. Két-három centit a bebújó részeknél kézzel varrjunk meg, ez lesz a muff alsó ré­sze. Vékony bőrpentlit illesz- szünk a felső sarkaihoz: kész, a nyakba akasztva viselhető, a meleget szerető, de inkább csak notórius kesztyű-elvesz­tők számára igazán értékel­hető új, divatos téli kellék. Főleg klasszikus szabású té­likabáthoz illik, de megy a mostani legdivatosabb szé­les váll ú, bő kar öl tő jű téli ­kabáthoz is. Tornakarika Az elmúlt évtizedek divat­ja volt a hulahopp karikázás, ami nem volt más, mint egy tornakarikát a derék mozga­tásával hajtani körbe-körbe. Versenyeket is rendeztek, főleg külföldön: ki tudja to­vább pörgetni a karikát a de­rekán, de volt olyan is, hogy időre, ki a gyorsabb. A hula­hopp karika őrület alábbha­gyott, de hogy egy tornaka­rikával mi mindent lehet ját­szani, ahhoz adok nektek né­hány ötletet. Karika teke Akár műanyag bábukat, akár faágakat állítotok fel, az legyen a cél. 5—10 méter­ről a versenyző feladata a karika elgurításával eltalál­ni a bábukat. A bábuknak lehet pontértéke is. De ötlet­tel mást is kitalálhattok. (Páldául: valamilyen feladat van a bábura írva és azt is teljesíteni kell.) Az is egy ér­dekes változat, amikor a ka­rikát nem gurítják, hanem dobjátok a célra. Karika-rodeo Ha sokan vagytok, jöhet egy sorváltó is, ahol min­dent karikával kell végre­hajtani. Indulás: egy tornakarikán átbújni, utána a karikát ve­zetni az első állomásig. Az első állomáson egy te­niszlabdát kell 5 méterről a karikába dobni. Futás to­vább úgy, hogy a karikát a fej fölött kell tartani. Második állomás: a karikát a fejen át áthúzni a testeteken, és alul, a lábnál kibújni, tízszer. Harmadik állomás: a karika vezetésére felada­tok: szlalomozás, levegőbe feldobni, jobb vagy bal ké­zen pörgetni stb. Feladatok további állomásokra: kariká­val célbadobni, célba guríta­ni, guruló karikán átrúgni egy focit, állványra kariká­kat feldobni, lábon egyen­súlyozni a karikát stb. Pinpong a légtérben Még egy párosverseny le­bonyolítására is jó szolgála­tot tehet a karika. Valahon­nan fáról, állványról stb. ló­gassátok le a karikát, hogy fejmagasságban legyen! Ez­után a két játékos ezen a karikán ütögesse át egymás­nak a pingponglabdát ütő­vel. Hibát követ el az, aki­nél földet ér a labda. Lehet pingpongszámolással is ját­szani; 21 poén 1 szett, de körmérkőzés is szervezhető, ha 10 vagy 20 pont elérése után kiesik a vesztes, és jö­het a következő versenyző. Lőj a karikába! Jó reflexfejlesztő játék a „Lőj a karikába!”, mert ügyességet és állóképességet is kíván a résztvevőtől. A fára függesszetek fel egy tornakarikát! A versenyző feladata, hogy a feléje do­bott tollaslabdát a tollasütő­vel átüsse a karikán egyet­len ütéssel. Mindenkinek 25 kísérlete van, minden találat pontot ér. A két versenpző felváltva versenyezzen. Akár 5—10 váltás is előfordulhat. Hulahopp bajnokság Zárja a karikadélutánt a hulahopp verseny. A versenyzők a karikát he­lyezzék a derekukra, és kéz­zel lengessék meg a derekuk körül. Utána pedig derekuk ringatásával forgassák to­vább a karikákat. A ver­seny időre megy, a győztes az, aki a legtovább tudja lendületben tartani a karikát. (Ezt egyszerre többen is csi­nálhatjátok!) HORVÁTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents