Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-10 / 7. szám
1985. január 10. KÉPÚJSÁG 5 Jogról — mindenkinek Döntött a Legfelsőbb Bíróság Segítség az elvált férjnek Válóperebben mindig súlyos probléma; ha a lakás vagy családi ház megosztott használatra alkalmatlan, akkor kinek kell távoznia, ezért milyen kárpótlás illeti meg, és elhelyezéséről ki köteles gondoskodni. Ezekben a kérdésekben hangzott el iránymutató állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy perben az alsó fokú bíróságok a gyermektelen házaspár házasságát felbontották, a közös tulajdonú házat — a volt férjnek járó térítés ellenében — az asz- szonynak ítélték. De a volt feleségnek kell a férfi részére külön bejáratú albérleti lakást biztosítania, amelyben a legszükségesebb bútorait és felszerelési tárgyait elhelyezheti. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket fejtette ki: — Olyan házasságnál, amelyből gyemnek nem származott, a személyi és anyagi körülmények vizsgálatán kívül mindkét félnek a házasság megromlásában közreható magatartását és annak súlyát is figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a perben eljárt bíróságok ezt elmulasztották, és a házasság megromlását előidéző okokkal, valamint azok értékelésével nem foglalkoztak, ezért új bizonyítási eljárásra van szükség. Ennek során meg kell állapítani: a lakás elhagyására kötelezett volt férj tarthat-e igényt elhelyezésre és milyenre. Amennyiben olyan magatartást tanúsított, ami tanácsi bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszony megszüntetését indokolná, elhelyezésére nem tarthat igényt. Ha azonban jóhiszemű jogcím nélküli la- káshasználónak tekintendő, elhelyezéséről nem volt felesége, hanem a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A naposlibák és a madárinfluenza Nagy mennyiségű naposlibát szállított egy mezőgazdasági szövetkezetnek az egyik állami gazdaság. Közülük azonban rövid idő alatt kétezerhatszáz darab betegségben elhullott, ezért a tsz a gazdaság ellen pert indított. Állategészségügyi szakértői vélemények alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az elhullást előidéző betegség fertőzött törzsállományból származott, ezért a gazdaság kártérítéssel tartozik. Törvényes követelmény ugyanis, hogy az állatok minden olyan betegségtől mentesek legyenek, 'ami a felnevelésre való alkalmasságukat hátrányosan befolyásolja, vagy éppen lehetetlenné teszi. Kellékhibásak az olyan állatok, amelyekkel a kívánt célt egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben lehet elérni, mert már az átadáskor betegek voltak. Nemcsak a kezelő állatorvos, a kirendelt igazságügyi szakértő, hanem az állategészségügyi intézet szerint is, a gazdaság állományából származó, tojásokból kikelt állatok egy része — az átadás előtt keletkezett okból — betegségben hullott el. Nem lehet elfogadni azt a védekezést, hogy a törzs- állományt vakcinálták, és ezzel szerintük mindent megtettek a betegség megelőzése érdekében. — Egymagában a vakciná- lás nem elég, azt is bizonyítani kell, hogy az oltóanyag minősége, kezelése az előírt követelményeknek megfelelt — hangzik tovább az ítélet. A szakértő szerint a vakciná- lás későn történt. Ezt a műveletet ugyanis kétszer háromhetes időközben úgy kell elvégezni, hogy a második kezelés a tojáslerakás kezdete előtt egy hónappal történjék. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vakcinázott törzsállomány immunvédelmét számos körülmény befolyásolja. Így például az oltóanyag és a takarmány minősége, a madárinfluenza. Homogén és magas fokú immunitás esetén a fertőzésre jellemző nagy számú elhullás nem következett volna be. A Legfelsőbb Bíróság az állami gazdaságot az elpusztult állatok ellenértéke, tartása, a takarmányozási költségek és az elmaradt haszon megfizetésére kötelezte. Nem csörömpölt a törött üveg A vásárlói kifogás érvényesítéséről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon a következő ügyben: Az egyik vidéki kereskedelmi vállalat üzletében egy láda síküveget vásároltak. A vevő másnap bejelentette: húsz üveg törött volt, amit az okozott, hogy a láda alján két helyen bevert szögek behatoltak az üveglapokba. Az üzlet a panaszt alaposnak találta és a vevőt kártalanította, majd az üveggyár ellen ennek az összegnek visszafizetéséért pert indított. A megyei bíróságon megtartott tárgyaláson a gyár arra hivatkozott, hogy — a tanácsi megbízott jelenlétében felvett jegyzőkönyv szerint — a vasúti kocsiba történt berakáskor, a feladott üvegek épek voltak. A rendeltetési állomáson a szállítmányt a kereskedelmi vállalat kifogás nélkül vette át. A vásárlói panasz rendezéséhez nem hívták meg, és így a törésről, valamint annak okáról, nem volt módjuk meggyőződni. A kárt az okozhatta, hogy a vevő a ládának az üzletből történt elszállításakor gondatlanul járt el. Ezt a védekezést a megyei bíróság nem fogadta el, és a gyárat a vállalat által kifizetett összeg megtérítésére kötelezte. A döntés indokolása szerint a gyár a követelés kiegyenlítését akkor tagadhatta volna meg, ha bizonyltja, hogy a vállalat alaptalan vásárlói igényt elégített ki, illetve, ha a hiba a vevőnek történt átadás után keletkezett. Ezzel szemben a bíróság igazolva látta, hogy az üvegtáblák a rekesz helytelen szegecselése miatt törtek el. Az ítélet elleni fellebbezésében a gyár a korábbi védekezését azzal egészítette ki, hogy a láda alján szilárd poránhab-alátétet helyeztek el, tehát a szegecsek az üveglapokkal nem érintkezhettek. Amennyiben az üvegek a feladáskor töröttek lettek volna, azt a csörömpölésből észreveszik. Erre a vállalat azt válaszolta: a láda alján poránhab-iálátét nem volt, és a gyár a követelés jogosságának ellenőrzésére, felhívás ellenére, nem jelentkezett. A Legfelsőbb Bíróság a történteket nem látta tisztázottnak, ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Kimondta: a vállalatnak kell bizonyítani, hogy az üvegek már akkor töröttek voltak, amikor a gyártól átvette. Ezért meg kell állapítani, hogy a üvegrekeszt miként adták át a vevőnek, az hogyan szállította haza, a felbontásnál kik voltak jelen, milyen indokkal kártalanították a vásárlót. Csak ezek ismeretében lehet megnyugtató ítéletet hozni. HAJDÚ ENDRE Személyes példa Polgári védelem Nagy idő 20 év egy szövetkezet élén, — Kerekes Ferencnek, az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet elnökének élményekben gazdag és fáradságos. A munka, mely gazdagítja mindennapját, sok örömet, de néha csalódásokat is okoz. Sok emberben felvetődhet, vajon a polgári védelem hogyan kapcsolódik a 20 év munkájához. A honvédelmi törvény értelmében a vállalat, üzem, szövetkezet, intézmény stb. vezetője egyben felel az adott terület polgári védelmi feladatainak végrehajtásáért is. Az évről évre fejlődő szövetkezet nagy utat tett meg jelenlegi eredményeinek eléréséig. Ebben nagy szerepe van Kerekes Ferencnek, hiszen vezetése alatt többször volt kiváló a szövetkezet. A szövetkezeti munka mellett mindig nagy gondot fordít a honvédelmi munka színvonalának emelésére is. Azt hiszem, elmondhatom, hogy a szövetkezet fejlődésével a polgári védelmi munka színKerekes Ferenc vonala is emelkedett. — Lépést tartott mindig a gazdasági, társadalmi élet követelményeivel. így van ez Apar- hanton is. A megnövekedett gazdasági követelmények mellett a polgári védelmi munkát a gazdasági feladatokkal jól össze tudja hangolni. Munkáját nagy igényességgel, következetesen hozzáértően végzi. Jó a kapcsolata a község, a város, és nem túlzás, ha azt mondom, hogy a megye párt, állami és tömegszervezeteinek vezetőivel. Ez megmutatkozik a polgári védelmi kiképzés so. rán, amelyben a termelőszövetkezet és a község együttműködése példamutató. A több esetben Aparhan- ton tartott városi és város- környéki polgári védelmi rendezvények lebonyolításában mindig kiemelkedő szerepet vállalt. Személyes példamutatóra, aktivitása ösztönző hatással van a szak- szolgálati és az önvédelmi szervezetekbe beosztott állományra. A munka azonban csak akkor teljes, ha az ember a jövőre is gondol. Ennek egyik területe a tapasztalatok, élmények átadása a fiatal szakembereknek. Ezt teszi akkor, mikor személyes példamutatásával neveli, oktatja fiatalabb kollégáit. Az eddig kifejtett munkája elismeréseként a honvédelmi miniszter 1979-ben a 10 éves, 1984-ben pedig a 15 éves „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetést adományozta neki. Nagy Zoltán törzsparancsnok Sarszentlorinc téli alomban Hófehér világban érkezünk a múltjáról nevezetes kis községbe... Nevét hallva az ország bármely pontján Petőfi Sándort, Illyés Gyulát említik, aztán hirtelen vége szakad a sornak. Ezt a félbemaradt mondatot szeretnénk befejezni, az egykor pezsgő életű, a környék szellemi központjának számító település jelenén keresztül a jövőjét próbáljuk meg körvonalazni. Hó paplan borítja a vidéket és egyszerű, cseppet sem hivalkodó parasztházait, udvarait A téli álomban szuny- nyadó falut csak szánkázó, csúszkáló gyermekek hangja veri fel. Idillikus kép... Egy másik már kevésbé. Sárszentlőrinc mintegy 1360 főnyi lakossága évről évre fogyatkozik, egyre inkább elöregedik. Elköltöznek a fiatalok, mind több az üresen hagyott ház. A gyerekek, unokák már a közeli Nagydoro- gon építkeznek Szekszárdon raknak fészket. Üj házat évek óta nem emeltek. Az okokat kutatva adódik a feltételezés, hogy bizonyára az alapellátással van baj — fordulunk Farkas Julianna tanácselnökhöz. — Azt hiszem, nem erről van szó. A községben talán az elsők között, már 1959- ben megalakították a törpe-- vízmű társaságot, az ivóvízre nincs panasz. Tavaly pedig az egyik kútba búvárszivattyú került, úgyhogy a vízellátás ezzel teljesen megoldottnak tekinthető. Igaz, hogy továbbra is gondot jelent a nyomóvezeték összeköttetése Uzddal, ez azonban a következő ötéves terv feladata lesz. Ugyancsak jövőre fejezik be a Kossuth Lajos utca szilárd burkolatát. Régen megérett ez a felújításra, hiszen ősszel és tavasszal a nagy esőzések idején megkö- zelíthetelen volt, s előfordult, hogy a sártengerben a beteget kézben kellett kivinni a mentősöknek. Az egészségügynél elidőzve, az orvosi rendelőt átalakítottuk, a várótermet is vizesblokkal szereltük fel, és központi fűtéssel korszerűsítettük az orvosi lakással együtt. A faluban bölcsödé nincsen, de óvoda és napközi otthonos általános iskola működik. Sok osztálynak ugyan minimális a létszáma, de összevonásra nem került sor. A kereskedelmi ellátásra sem lehet panasz, hiszen az ABC-áruházban a legalapvetőbb élelmiszerek, háztartási és ruházati áruk megvásárolhatók, s csak a nagyobb dolgokért utazunk Nagydorogra. A tanácselnök úgy ítéli meg, hogy jó évet zárt a község, s ez egy kicsit a tanácsi munkát is értékeli. A községi tanács hatszemélyes kollektívájából, négyen — a többiek betegeskedtek — a körülményekhez képest állták a sarat, egyengették a település lakóinak életét. S hogy mit várnak az 1985-ös esztendőtől? Mindenekelőtt egészséget, békességet... A településen, helyben korlátozottak a munkalehetőségek, a tsz-ben, annak Alapvető élelmiszerekből jól ellátott a kis vegyes bolt kenderfeldolgozó melléküzemágában, vagy a kis létszámot foglalkoztató kihelyezett konzervgyári előkészítő üzemben vállalhatnak munkát az emberek. Legtöbben azonban Nagydorogra, Paksra, vagy a megyeszékhelyre utaznak be naponta. Nagy Zoltánné is Nagydö- rogon dolgozott felszolgálóként, amíg nem született meg a gyermeke. A család „szemefénye” ma már két — éves és a tágas kertben botladozik, amikor a kerítésen túlról, megszólítjuk édesanyját. A válaszok rövidek, cseppet sem közlékenyek. Édesapjáékkal együtt élnek Nagyék a szép kis családi házban, idősebb és ifjabb generáció jól megfér egymás mellett. Nem akartak elköltözni, a legkézenfekvőbb volt elfogadni a szülői segítséget. Azt mondja: így is be lehet jutni a városba, busszal vagy éppen az autóval, amit ugyan ritkán használnák. Az ólban pedig állatok... Hogy a fiatalasszony mit kíván az új esztendőben? Semmit. Kevesen tartanak állatot „Lőrincen”, ezért is vált szükségessé a kényszervágóhely megépítése. Tavalyelőtt kezdték el, és a hatósági húsbolttal együtt idei feladatok között szerepel az átadása. A község ellátását eddig is a tsz biztosította, ahol az állat- tenyésztésben a sertés mellett, a szarvasmarhával már jórészt csak bérhizlalásban foglalkoznak. A tsz tavaly nem zárt kiemelkedően jó évet, az átlagos szintet ismételték meg. A fogyatkozó lélekszámú faluban jórészt ez az a munkahely, ahova fiatal szakemebereket lehetne kötni, maradásra bírni, vagy távolról idecsalogatni. A vegyesbolt egyik ifjú eladója Leimszider Anikó, mint kolléganői megsúgták jegyben jár. — Itt marad-e? Sárszent- lőrincen tervezi-e berendezni jövőjét? — Még néhány évig biztosan. Kereskedőnek, eladónak tanulok levelezőként, ám hosszú távon azt hiszem nem maradok szülőfalumban. — Milyen szórakozási, kikapcsolódási lehetőségei vannak korosztályának? — Most, hogy még discó sincsen, semmilyen. — A faluban működik KISZ-szervezet. Szervezett programokról azonban nem beszélhetünk. A kultúrottho- non belül az ifjúsági klubban elsősorban cigányfíatalok gyűlnek össze, töltik együtt szabadidejüket. De leginkább csak hétvégeken van mozgás, amikor a városból nagyközségekből hazajönnek a diákok, kollégisták, ilyenkor telik meg este a kultúrház. A másik generáció a nagyszülőké. Elöregedő településnek mondják Sárszentlőrincet, ezért fontos szerepe van a két éve októberben átadott öregek napközi otthonának. Kihasználtságát, s egyben szükségességét is híven tükrözi, hogy a húsz férőhelyes otthonban rendszeresen húsz-huszonhárom idős ember tölti napjainak nagy részét. Nekik az étkeztetésük is megoldott, de nem ilyen kedvező a helyzet Uzdon, ahonnan csak néhány jelentkezőt tudnak fogadni.. Az objektív akadály: az iskolai napközi 120 főre tervezett konyhája nem győzi a túlterhelést. A megoldás igénye pedig sürgető. Hasonlóképpen sürgető feladat a régi, elhagyott iskolaépület felújítása, rendbetétele. A helyi tanács a pálfaiakkal közösen emlékhely kialakítását tervezi Illyés Gyula egykori iskolájában. És ha már a jövőbe tekintünk, fel kell eleveníteni a falugyűlésen néhány hónapja elhangzottakat: Illyés-emlék- szobát létesítenek a Petőfi- házban, ahonnan azonban — a reászánt helyet ugyanis kinőtte — a tanácsházába telepítik át a könyvtárat. Elképzelések, tervek, amelyek egy kis közösséget közvetlen környezetükhöz, lakhelyükhöz kötnek. Látszólag eleven, színes, mozgó kép, valójában azonban megdermedt egy időre Sárszentlőrinc. Az utcán köszönünk, kér. dezünk és közeledtünkre nyi- kordul, majd becsukódik a kapu. Mögüle jön a bizalmatlan válasz. Másutt még az sem: „Nincs az embernek erre szüksége”. Még javában a leghidegebb évszakban járunk, de mikor kezd engedni a fagy, és olvadni a jég? A múltjából élőközség megtalálja-e útját a jövőbe? Fotó: Gottwald Károly T. Zs.
