Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
1985. január 9. "NÉPÚJSÁG 3 Iskolakóstolgató A pultnak A népi ellenőrzés egy éve két oldala van... Alkalmazkodni a körülményekhez Beszélgetés Merk! Ferenccel, a megyei NEB elnökével Fülöp Borbála azt bizonygatja, hogy az eladópultnak két oldala van. A vevők általában — jogosan — csak az egyik oldalt figyelik. De neki mint leendő szakembernek más szempontokat is figyelembe kell vennie. Azért kell, mert a vevő érdeke is ezt kívánja. Amikor arról beszél, hogy árukészlet, meg forgási sebesség, mindjárt körvonalazódik a problémakör. A szekszárdi „kéri” negyedéves szakközépiskolás hallgatója joggal mondhatja ezeket, miyel másodikos kora óta tervszerűen készül arra, hogy majd valamikor magasabb szinten művelje a kereskedelmet. Másodikos kora óta részt vesz a főiskolai felvételi előkészítőn. A főiskolától feladatokat kap, amelyeket ő megold ép visszaküld. Munkáját rendszeresen értékelik és kijavítják. Fülöp Borbála Szentgál- pusztáról jár iskolába Szek- szárdra, a családjában nincs kereskedő. De, ez ma már nem számít, mert az eddigi gyakorlata és ismeretei szerint tudja már, hogy mit szeretne és mit akar ... — Az összefüggéseket kell megtalálnom. A választék és a bolt árukészlete között. Olyan összefüggéseket kell tisztán látni, ami elősegíti A történet a szekszárdi kirándulóközpont építésével kezdődött, a megyei Idegenforgalmi Hivatal beruházásával készül. Az ügy ismerői azt is mondhatnák, hogy tévedek, de a rendelkezésemre álló ismeretek alapján megpróbálom az esetet elmesélni. Azért 'mondom. azt, hogy elmesélni, mert nem kívánok felelősöket keresni, feltételezem, megteszi ezt az, vagy azok, akiknek a feladata. A kialakult helyzettel akkor találkoztam, amikor az őszi árvízvédelmi szemlére magam is elkísértem a vízügy illetékes szakembereit, a bátai őr járástól a bőrré vi gátőrházig. Minden a legnagyobb rendben lett volna, ha a szemle résztvevői nem kíváncsiak a borrévi gátőrház közelében épülő szekszárdi kirándulóközpont szennyvíztározójának akkor folyamatban lévő munkálataira. De megnézték, s egyből problémás lett a helyzet. A gondot nem más jelentette ez esetben, mint az hogy az 50 köbméteres, szennyvíztárolásra megvásárolt lemeztartály lehelyezésé- re — a védőtöltéstől 30 méterre — egy öt méter körüli gödröt ástak ki. (A jelenleg is érvényben lévő vízügyi szabály azt írja elő, hogy a védtöltéstől 110 méteren belül munkagödröt, a vízügyi hatóság engedélye nélkül nem lehet nyitni. Csupán abban az esetben lehetséges ez, ha az előzőleg elvégzett geofizikai kutatások azt igazolják, hogy olyan vízzáró réteggel rendelkezik az adott töltésszakasz, hogy árvízvédelmi helyzetben sem veszélyezteti a mentett terület biztonságát.) A döntés gyors volt és szigorú: a munkálatokat azonnal be kell fejezni, s a gödröt visszatemetni. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi csoportvezetőjének, Tóth Istvánnak kellett intézkedni a beruházó, a TOLNABER értesítéséről. Néhány gondolat erejéig kanyarodjunk vissza az elmondottak előzményét keresve. Információszerző utam során megtudtam, először az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjétől, dr. Bercsényi Vincéazt, hogy az én boltomban csak olyan áru legyen, ami... Itt meg is szakíthatjuk mondandóját, mert mi vevők tudjuk: arról van szó, hogy olyan kurrens cikkeket kell árulni, amit szívesen megveszünk. Amennyiben az összhang megteremtődik, akkor mi is elégedettek leszünk és a kereskedők is. Ehhez azonban olyan megfontolt és a szervezésben jártas vezetőkre, kereskedőkre, eladókra van szükség, akik a szakma minden fogását' ismerik. Arra a kérdésre, hogy szereti-e a vevőket, azt válaszolja Fülöp Borbála: tői, hogy ők adtak megbízást a tervek elkészítésére a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak, kérve, ihogy a kedvezményesen megvásárolt lemeztartályt a szennyvíztárolási lehetőségeknél vegyék számításba. Megtörtént az előzetes műszaki bejárás — amelyen a vízügy képviselői , nem jelentek meg —, s 8 napon túl sem emeltek kifogást a helykijelöléssel kapcsolatban. A szekszárdi Városi Tanács műszaki osztályán a tervek alapján Simon Lajosná kiadta az építési engedélyt, de előbb a területfelhasználási engedélyt is be kellett szerezni. Az eredeti tervdokumentációban a tartály 80 méterre lett volna a töltéstől, s amikor a borrévi gátőrház átadásakor tudomására jutott, hogy a kivitelezés során eltértek a tervtől, a műszaki osztály utasította a beruházási vállalatot, hogy szerezze be a vízügyi szakhatósági engedélyt, mert enélkül az építés nem folytatható. A TOLNABER megrendelte a vizsgálatot, ezek után kérte a TÁÉV-et, a kivitelezőt, hogy amíg nem érkezik meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Intézetének kutatási eredménye, a munkát szüneteltesse. Számítottak arra, hogy a vízzáró réteg jó, s az eredmények után a tartály helyének kialakítása folytatható. De a vizsgálat azt állapította meg, hogy a vízzáró réteg nem megfelelő, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság újabb intézkedése már úgy szólt, hogy a gödröt be kell temetni a megfelelő tömörítéssel, a technológiai előírások betartásával. Nem volt mit tenni, a korábban kialakított vákuum- kutas rendszer folyamatos megszüntetésével a gödröt vissza temették. Megkerestem a TOLNA- BER-nél Huszti Pálnét, műszaki osztályvezetőt, Véner István, mélyépítő műszaki ellenőrt, Körösi Károlyt, műszaki osztályvezetőhelyettest, s a beszélgetésünkből a következő összkép alakult ki. A vállalat az előkészítési munkálatokban nem vett — Szeretem, ha sokan vannak a boltban, mert akkor nem lehet unatkozni, van mindig munka. Én nem erre gondoltam, de az a véleményem: aki szereti a munkát, ellenzi a tétlenséget, az a vevőket is szeretni fogja. Legyen az boltvezető, áruházigazgató, vagy eladó ... Fülöp Borbála valószínűleg a pultnak azon a részén fog dolgozni, amit mi nem látunk, de értünk dolgozik majd, és ezzel a tudattal az ember szívesebben megy majd a boltba is ... H. J. — G. K. részt. Akkor kapcsolódott be, amikor a tervek már készen voltak, s a dokumentációban nem szerepelt, hogy vízjogi engedélyt is kell kérni. Miután rendelkezésre állt a területfelhasználási engedély, a tanács, kiadta az engedélyt, s megbízásuk alapján a TÁÉV elkezdte az építkezést. Amikor a tartály helyét akarták elkészíteni, akkor derült ki, 'hogy az. eredeti helyszínrajzon bejelölt területen már ott egy trafóépület... Üj megoldást kerestek, s mert az erdészet kikötötte, hogy több fát nem enged kivágni, ezért egy ismételt műszaki bejárás után — amelyben a tervező, a kivitelező, a beruházó vett részt — határoztak a jelenlegi hely mellett. Kérésemre Tóth István árvízvédelmi csoportvezető a kialakult helyzetről így nyilatkozott. — A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nem járul hozzá, hogy a lemez-szennyvíztárolót elhelyezzék. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a térségben, és abban a mélységben, ahova a szennyvíztározó kerülne, a vízzáró réteg nem megfelelő, s ez védelmi veszélyhelyzetet jelenthet. Továbbá, a terület felszín alatti vízkészlete Székszárd város vízellátásában játszik szerepet — üzemzavar esetén a talajvíz szennyezésének lehetősége fennáll. A 'lemeztartályt csak a terepszint felett lehet üzembe helyezni. A másik lehetőség, a most kialakított helyen vízzáró rétegű vasbeton szennyvíztároló építhető meg, de a tervet is be kell mutatni a hatóságnál. Azt még fontosnak tartom elmondani, hogy a téli időszakra a gödör nem maradhat nyitva, azt vissza kell tölteni, erre határidőt adunk. A történetnek még közel sincs vége, mert az üdülőépület falai már állnak, talán a tetőt is elkészítették azóta. A szennyvíztárolásra mindenképpen kell megoldást találni. Most azon gondolkodom — hogyan lehetne ezt elérni — egy engedély nélkül kiásott gödör újabb betemetése nélkül. SZARVAS ANTAL — Milyen év volt 1984 a népi ellenőrzés számáI ra? — A korábbi évek átlagának megfelelő. Ugyanakkor azért jelentős állomás a népi ellenőrzés életében, hogy az országgyűlés törvényt hozott, ami újrafogalmazza a feladatokat és megerősíti a népi ellenőrzést korábbi hatáskörében. Néhány olyan pontja is van, amelyek korábban is feladataink közé tartoztak, de a törvényben még nem fogalmazódtak meg. Érdemes ezek közül néhányat kiemelni, ezzel be is tudjuk mutatni magunkat azoknak, akik kevésbé ismerik tevékenységünket. Megerősíti a törvény, hogy a népi ellenőrzés „általános hatáskörű szervezet”, amely részt vesz a lakosság életkörülményeinek figyelemmel kísérésében is. Korábban is csináltuk, de nem volt rögzítve. Feladatunk az állami ellenőrzés összehangolása, a vezetők tájékoztatása a törvények végrehajtásáról, ugyanakkor információink szolgálják az újabb döntések megalapozását is. Más szerveknél figyelemmel kísérjük a közérdekű bejelentések intézését. Eddig is együttműködtünk másokkal, a törvény ki is mondja, hogy feladatainkat a társszervekkel együttműködve végezzük. — A megyei NEB részt vesz az országos vizsgálatokban, másfelől saját, a megyei tanács által elfogadott munkaterve szerint is dolgozik. — Munkánkban a központi feladatok, tehát az országos vizsgálatokban való részvétel körülbelül ötven százalék, a járási bizottságoknál hatvan-hetven, mert ők meg a megyei vizsgálatokban vesznek részt.. A saját témák megválasztásánál is igyekeztünk alkalmazkodni a megváltozott gazdálkodási körülményekhez, pontosabban már most levonni a következtetéseket az új szabályok, lehetőségek és gazdálkodási formák eredményéről, hiányosságairól. Már most elemezni kívántuk a hatásukat. Az illetékes szervekkel egyetértésben, vizsgáltuk a szerződéses üzemeltetés tapasztalatait a kereskedelem és vendéglátás területén. Az összegezésre azért van szükség, hogy tudjuk, és tudják az illetékes szervek, hogy melyek a továbblépés feladatai. A rövid összegzés lényege az lehetne, hogy a központi szervezetek, tehát a vendéglátó és kereskedelmi szervezetek, a bérbeadók saját belső rendjüket nem tudták még a helyzethez alakítani, ezért fordul elő, hogy intézkedéseik nem tartanak lépést a valósággal, nem alakult ki a hatékony ellenőrzés. Hasonlóan fontos téma volt a lakásfelújítás vizsgálata, e tekintetben is tapasztalunk előrelépést. A városi NEB-ek vizsgálták a vállalati és szövetkezeti GMK-k, illetve kisszövetkezetek szerepét, ellenőrizték a reprezentációs keret felhasználását, a belső ellenőrzés helyzetét, a társadalmi tulajdon védelmét egy-egy részterületen. Az év utolsó megyei témája is az új gazdálkodási lehetőségekhez kapcsolódik. Megnéztük hogyan alakult a szolgáltatások helyzete, amióta a mammut- rendszerek helyett kisebb állami vagy szövetkezeti egységek végzik az autók és a háztartási gépek javítását. Nem vagyunk műemlékekben gazdag megye, mégis szükségesnek látszott megnézni, milyen a műemlékek, műemlék jellegű épületek, vagy a települések képéhez hozzátartozó épületegyüttesek védelme, beleértve azok fenntartását, karbantartását vagy szükség szerint a restaurálást is. Ez a vizsgálat még nem is fejeződött be. — A témavizsgálatokon kívül vannak, az úgynevezett célvizsgálatok, ezeknek melyek voltak a főbb tapasztalatai? — Megnéztük például Szekszárdon, hogy mi a helyzet a nagyközösségi televíziós antennarendszerekkel. A kiindulási ok az volt, hogy hozzánk is tömegével érkeztek a vételi panaszok. Társadalmi oka is volt, hiszen az országban több helyütt megkezdődött a helyi, az úgynevezett kábeltelevíziózás, tisztában kell lennünk a megyei lehetőségekkel. Az év végén néztük meg a TITÁN hűtőszekrény-akcióját, hiszen egész évben hiány volt bizonyos típusokból. Az év végén a nagykereskedelmi vállalat akciót hirdetett részben ugyanezekből a cikkekből. Kiderült, hogy szabálytalanság nem történt, a nagykereskedelemnek van jogszabályi lehetősége a közvetlen értékesítésre. — Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy hogyan alakult a vizsgálatok eredményessége? — Valóban kulcskérdés, hogy mit sikerül előmozdítanunk, vagy mozdíttatnunk. Az már a vizsgálatok folyamán rendszerint látszik, hogy hoznak intézkedéséket. Az már megint más kérdés, hogy azokat miiként hajtják végre. Ha szabálytalanságot, vagy visszaélést tapasztalunk, akkor arra megvannak az eszközeink, hogy a rossz gyakorlatnak véget vessünk, a felelősségrevonást is elő tudjuk mozdítani. Az esetek többségében azonban nem erről van szó, hanem arról, hogyan lehetne a gazdálkodást jobban, eredményesebben, hatékonyabban csinálni? Ez már bonyolultabb kérdés, már csak azért is, mert anyagi vonzatai is vannak. Éppen ezek miatt a népi ellenőrzés eredményességét rövid távon lemérni nehéz. Hosszabb távon viszont mérjük, mert egy-két vagy éppen három év után utó- vizsgálatban ellenőrizzük mi is történt a korábbi vizsgálat óta, javaslataink mennyiben realizálódták. Nemrég tájékozódtunk egy korábbi vizsgálat következményeiről, az állampolgárok munkaidőn túli ügyintézéséről. Most mit mondjak? Az elmozdulás lassú. Több helyütt megteremtették a nyújtott idejű ügyfélszolgálatot, ügyeletet, de ezt az állampolgárok nem veszik igénybe, mert megtehetik. Ügy tűnik, hogy a munkahelyek többségének még mindig nem igazán érdeke a munkaidő teljes kihasználása. Persze, azért közvetlen eredmények is akadnak, az említett szerződéses üzemeltetés vizsgálata után intézkedések születtek az indokolatlan kintlévőségek behajtására, illetve ezek keletkezésének megelőzésére. Odafigyelnek a bérbeadók ezentúl a forgalomnak megfelelő készletezésre is. — Hogyan alakultak a közérdekű bejelentések és a magánpanaszok? — Évek óta az a tapasztalat, hogy a bejelentések csökkennek, s ezek között is egyre kevesebb a valóban közérdekű, a többség az inkább olyasmire vonatkozik, amit az állampolgár másutt nem tudott elintézni. Ezek többsége sem az adott szerv munkájához kapcsolódik, hanem többnyire személyes, vélt vagy valódi sérelmet tartalmaz, amellyel hozzánk mint valami szuperellenőrzési szervhez fordulnak. A közérdekű bejelentésekkel foglalkozó 1977. évi I-es törvény előírásai alapján oda továbbítjuk a hozzánk érkező ügyeket, ahova azok valóban tartoznak, ahol azokat érdemben el lehet intézni. — Mi az oka a csökkenésnek? — Sok oka lehet, ezek között szerepel az is, hogy általában javult az ügyintézés színvonala. Bizonyos típusú viták megoldódtak, elévültek, ilyen vagy olyan módon elintéződtek, gondolok itt például a termelőszövetkezetek szervezésével kapcsolatos földhasználati ügyekre és másokra. Csökkentette a munkát az is, hogy számon tartjuk más szerveknél is a bejelentések intézését, tehát, ha ugyanaz a panaszos több szervhez is fordult, általában rövid úton odakerül, és csak azok foglalkoznak vele, ahova az hatáskörileg tartozik. Ma már az állampolgárok is tájékozottabbak jogaikat és kötelességeiket illetően. Minden nagyobb munkahelyen — igen eredményesen — működik jogsegélyszolgálat, ez biztosan hatással van a hozzánk érkezett bejelentések, panaszok alakulására. Ugyanakkor tapasztalható az állampolgárok részéről egyfajta türelmetlenség a hibákkal szemben, igény a határozottabb és gyorsabb intézkedésre. — Indokoltnak találja? — Ha a bejelentés valós, ha a hiba vagy visszaélés létezik, indokoltnak tartom, hiszen mindenki munkája iránt nőttek az igények, nagyobbak a követelmények, mint korábban voltak. Legyen tehát a vezetői munka is jobb. Annál is inkább, mert a bejelentések alapján feltárt gondok, problémák vagy visszaélések nagyon gyakran a belső és a felügyeleti ellenőrzés, vagy a szövetkezeti önkormányzat hiányosságára utalnak. Többször kell nekünk foglalkozni olyan kérdésekkel, amelyek ezek hatáskörébe tartoznak, tehát az ellenőrzés elmaradt, felületes volt, vagy pedig nem volt elég preventív. — Milyen évet kezd a népi ellenőrzés? — Folytatjuk a munkát, ami nálunk sem megszakított, hanem folyamatos, hiszen a vizsgálatok egy része is áthúzódó, tavaly kezdtük, az idén fejeztük be. Végezetül még azt szeretném elmondani, hogy munkánk nem lehetett volna eredményes, ha nem kapunk széles körű, hatékony társadalmi támogatást a népi ellenőröktől éppúgy, mint a társszervektől, tömegszervezetektől. A. népi ellenőreinktől már eddig is sokat kértünk, a jövőben még nagyobb felkészültséget, tudást és tapasztalatot igényel a munkájuk, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. — Mi is köszönjük a tájékoztatást. IHAROSI IBOLYA Hol a tengeri kígyó farka vége? leállítottak egy építkezést
