Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

A IfiíÉPÜJSÁG 1985. január 9. Kölcsönadott műalkotások Szovjet lapokból Legnagyobb múzeumaink­ban már elkészültek az idei vendégkiállítások, a külföldi társintézetekkel kialakított együttműködés tervei. Széles körűek a kapcsolatok: im­már hagyomány, ha bárhol nemzetközi összefogással je­lentős kiállítást rendeznek, legtöbbször az alkotások kö­zött szerepelnek a magyar múzeumok — így a Szépmű­vészeti Múzeum és a Galéria — műkincsei is. A Szépművészeti Múzeum az elmúlt esztendőben össze­sen hét külföldi kiállításon vett részt alkotásaival. • Régi képtárának négy festménye az év végén érkezett vissza a Philadelphiai Művészeti Mú­zeumból, valamint Európa nagy múzeumaiban látható vándorkiállításáról, amely a XVII. század holland élet­képfestészetet mutatta be. A szeptember 30-án zárult NSZK-beli Maulbertsch-kiál- lításról 29 alkotást kaptak vissza. A XVIII. századi mű­vész szülőhelyén, Langenar- genben rendezett bemutatóra ugyanis ennyi művet — Maulbertsch-festményt és rajzot, illetve kortárs alko­tást kölcsönzött a múzeum. A modern gyűjtemény egyik képe Oscar Kokoschka Ve­ronika című festménye a szá­zadforduló bécsi képzőmű­vészetét és kultúráját bemu­tató velencei tárlaton szere­pelt. Tavaly Baselbe is utaz­tak múzeumi rajzok: a To­bias Stimmer festőművész halálának 400. évfordulójára Megújul a Bodor-kút A tervek szerint még az idén helyreállítják a margit. szigeti Bodor-kútat, — a köz­ismert zenélő kutat — ame­lyet Budapest kedvelt pihe­nőhelyén 1936 júniusában ál­líttatott föl a Fővárosi Köz­munkák Tanácsa. A miinka megszervezését, összehango­lását — a Budapesti Város­szépítő Egyesület felkérésé­re — a Metro Közlekedés- fejlesztési és Beruházási Vál­lalat intézi. A margitszigeti tó mellett álló zenélő kutat — amelynek eredetijét Bodor Péter szé­kely ezermester 1820—22-ben készítette el, és lebontásáig, 1911-ig Marosvásárhelyen állt — leírások alapján Páll Andor és Jankó Gyula re­konstruálta 1935—36-ban. A tizenegy méter magas épít­mény — amelynek tetejét Neptun szobor díszíti, vala­ha hat óránként szórakoztat­ta zenével a szigetre látoga­tókat, s a szerkezet pénz be­dobására is eljátszotta a me­lódiát. A második világhábo­rú idején megrongálódott ze­nélő tornyot 1954-ben Pfannl Egon építész tervei alapján állították helyre. A Főváro­si Kertészeti Vállalat a gon­dozásában lévő kutat — a korlátot, a lépcsőt — legu­tóbb 1980-ban újította fel. A zenélőszerkezet meghibá­sodása miatt az 1960-as évek­től lemezjátszóról, 1980-tól pedig magnóról szólt a „to­ronyzene” 10 órától, este 8- ig — kétóránként. A Nep­tun szobor óraművének és a kút zenélőszerkezetének, valamint a Bodor-kút meg­újításáról a Városszépítő Egyesület 1983-ban döntött, s azóta megnyerték a Fővá­rosi Idegenforgalmi Hivatal támogatását is. A Metrober tájékoztatása szerint az Idegenforgalmi Hivatal által felajánlott 500 ezer forint a gépészeti mun­kák helyreállítására lesz ele­gendő, ezért olyan vállala­tokat keresnek, akik társa­dalmi munkában vállalkoz­nának a Bodor-kút felújítá­sára. A felkért vállalatok és a Városszépítő Egyesület munkatársai a közeljövőben helyszíni szemlén állapítják meg, milyen teendődet kell mindenképpen elvégezni a zenélő kúton. megnyílt kiállításra két raj­zot adtak kölcsön. Az idei esztendő kiemelke­dő eseménye lesz többek kö­zött az a vándorkiállítás, amelyet Mesterrajzok a Szép- művészeti Múzeumból cím­mel Washington, Chicago és Los Angeles múzeumaiban mutatnak be. A száz kivá­lasztott híres alkotás — köz­tük Leonardo, Raffaello, Forreggio és Veronese mű­vei — decemberben térnek majd vissza a múzeum gyűj­teményébe. Moszkvában, a Puskin Múzeumban áprilisban nyí­lik bemutató a Szépművé­szeti Múzeum anyagából. A XIX. és XX. századi mester­rajzok című kiállításra — amelyet hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulójának alkalmából rendeznek meg — összesen száz rajzot, egye­bek között Delacroix, Cézan­ne és Renoir-alkotásokat küld a múzeum. Ugyancsak áprilisban utazik az NDK-ba a XIV—XVI. századi né­metalföldi szobrászatot be­mutató tárlat, amelyet a Szépművészeti Múzeum és a Berlini Állami Múzeumok gyűjteményéből állítottak össze, s amely jelenleg Bu­dapesten látható. Több európai múzeum anyagának szomszédságában látható majd az idén egy Dürer-rajz, amelyet a bécsi Albertinába, a Dürer növény- és állattanulmányait bemu­tató kiállításra, valamint két A vízkereszttel megkezdő­dött a farsang, a vígságok, bálozások ideje. Vas megye számos településén az idén is felelevenítik, tovább ápol­ják az évszázados farsangi népszokásokat, ősi, vidám néphagyomány több község­ben — mint például Gyön­gyösfaluban, Viszákon, Rába- gyarmaton, Pinkamindszen- ten —, ha a farsangban nincs esküvő, rönkhúzást rendeznek. Ahol a lányok nem találnak párra, „móka­lakodalmat, álesküvőt” tar­tanak. A német nemzetiségű Felsőcsatáron rozmaringolás­ra készülnek. Ezzel búcsúz­tatják a farsangot. A legé­nyek, férfiak, a szőlőhegyen pincéről pincére járva vígad­nak, majd csoportosan zene­szóval, nótázva keresik fel a faluban a lányos házakat. A legények a házaknál vidám táncra perdülnek, a lányok régi népszokás szerint roz­Cavallino-festmény, amelyet a nápolyi múzeumba, a XVII. századi festő monografikus tárlatára küldenek. A Magyar Nemzeti Galé­ria tavaly többek között az ausztriai Grafenegg-kastély- ban rendezett Ferenc József és kora című kiállításon vett részt képeivel. Az október végén zárult kultúrtörténeti tárlatra az egykori monar­chiabeli országok adtak gaz­dag anyagot. A Galéria gyűj­teményéből húsz kép: Mun­kácsy, Székely Bertalan, Zichy, Hollósy és Színyei- festmények, vázlatok és raj­zok utaztak a bemutatóra. A Galéria nagysikerű Kondor­kiállításával egyidőben kül­földi magyar intézetekben is bemutattak Kondor-váloga­tást: Prágában, Bécsben és Varsóban mintegy negyed­száz kép került közönség elé. A budapesti Kondor élet­mű-kiállítás anyagából 200 képet az idén tavasszal a Belgrádi Nemzeti Galériában és a Szabadkai Múzeumban, decemberben a prágai Nem­zeti Galériában láthat majd a külföldi közönség. Nyáron Luganóban, a hí­res Thyssen-Bornemisza gyűjtemény ad helyt a Szép- művészeti Múzeum és a Ga­léria közös kiállításának: a két intézmény anyagának keresztmetszetét nyújtó be­mutatóra 46 kép utazik majd. Viszonzásként október elején a Galériában látható negy­ven híres mű a luganói gyűj­teményből. maringgal díszítik fel őket, a gazda pedig jó falatokkal, sonkával, borral kínálja a vendégeket. Kőszegfalván a farsang búcsúztatása három napig tart. Az első napon maska­rába öltözött fiatalok járják a házakat, másnap tartják az asszonyok napját, amikor csak a nők mulatoznak, s „megbüntetik” azokat a fér­fiakat akik közéjük merész­kednek, a következő nap a „legényvágás” ideje, amikor együtt borozgatnak, nótáz- nak az öregek és fiatalok, de most már csak a férfiak. Köztük van a falu legöregebb embere is, akinek tiszte a legényvágás, pohárköszöntő­jében legénnyé avatja a ti­zennyolc éves fiatalokat. A farsangi rendezvények­re megyeszerte lelkesen ké­szülnek a hagyományőrző vasi falvakban. SZOVJETUNIÓ Óriási teleszkóptükrök moz­gásától az erekbe juttatandó készítmények továbbításáig seregnyi helyein teremtenek merőben új vezérlési lehető­ségeket a mikroszkópikus vibromotorok. A nemzetközi vívmányokat kiegészítve a természet egyik eredendő mozgásformáját, a sokszor károsnak bizonyuló rezgést állították a technika és a tu­domány szolgálatába a Kau­nas! Műszaki Egyetem vibro- teohnikaii kutatórészlegében. Technika és orvostudo­mány „frigyéből” született az a műtőasztal (A XXI. század műtője?), amelyet Fjodorov moszkvai szemészprofesszor tervei alapján a nyugatné­met Siemens cég gyártott. Az operációt — bizonyos mű­veletekre szakosodva — öt orvos végzi. Míg a hagyomá­nyos eljárással fél tucatnyi beteget, gyógyíthattak meg naponta, az új módszerrel negyvennél több páciens tá­vozik saját lábán a műtőből. Egy nemzetközi viszonylat­ban is különleges színházba, a leningrádi Ifjú Nézők Szín­házába kalauzol el az Ahol játszani is engednek című riport. A 60 esztendős intéz­ményben — külön foglalko­zásokon — a gyermekközön­séget és szüleiket is beavat­ják a színház munkájába. Mintegy 200 millió négyzet­kilométernyi területen élő 240 millió embert lát el mű­sorral a Szovjet Televízió. A legnagyobb hatósugarú szov­jet tömegtájékoztatási szer­vezet tevékenységét ismerte­tő cikk egyik értéke az a térképvázlat, amely feltünte­ti, hogy a Horizont, Ekran, Molnyija és Orbita mestersé­ges holdak segítségével, mely körzetekbe szórják a műsort a szovjet televízióstúdiók. Az ország legészakibb gaz­dasági körzetét mutatja be A Tajimir-félsziget című össze­állítás. Ezen a 862 ezer négy­zetki loméemyi, az Északi- Jeges-tenger partján fekvő területen mindössze ,50 ezren élnek, de 67 nemzetiséget képviselnek. Az örök fagy birodalmában tekintélyes nyersanyag- és energiahordo- zó-kitermelő ipart és ered­ményes mezőgazdaságot hoz­tak létre. Itt valósítottak meg először számos, a Távol- Észak különleges viszonyai­hoz alkalmazott építészeti megoldást. A folyóirat magyar tárgyú oldalainak figyelemre méltó írása a felszabadulási soro­zatban megjelent, Ellenállás és partizánharc Magyaror­szágon című cikk. LÁNYOK,ASSZONYOK Folytatja a múlt év szep­temberében elindított, Ma­gyarország felszabadulásának 40. évfordulóját köszöntő so­rozatát. Ebben a számban befejező­dik Anna Gagarina vissza­emlékezéseinek közlése. Az ember és a természet című rovat ezúttal az Okai Állami Természetvédelmi Terület életével, az ott folyó nagyon érdekes munkával ismerteti meg az olvasót. Darunevelő telepet hoztak itt létre, hogy megakadályoz­zák e madarak kipusztulását. A. Melik-Szimonjan Az el­nök asszony életútja örmény cikke egy érdekes örmény asszony, Marijam Martirosz- jan sorsát, mai munkáját, életét tárja elénk. A Bon-vidék konyhája cí­mű írás recepteket közöl. Megtudhatjuk belőle például, hogyan készül a töltött ká­poszta — kozák módra. Az új év alkalmából nap­tárral is kedveskedik olva­sóinak a Lányok, Asszonyok. A szovjet népek művésze­tét ismertető sorozat most a világhírű palehi miniatűr­festészetet mutatja be sok képpel. Az írás címe: Korok és mesterek Falehben. A Te meg én rovat Az anyÓ6 című írása életből el­lesett történetet mesél el: két házasság alakulását. A gyerekek e számban is megtalálják a mesét, az Ügyeskedj, okoskodj! és az Orosz nyelv anyuval című rovatokat. A melléklet rejt­vényei a kicsiknek nyújtanak szórakozást. Gazdag tartalmat kínál a Szputnyik 1985. januári szá­ma. Van egy téma, amelyet a szerkesztők átvettek ta­valyról, sőt a korábbi évek­ről — ez életünk és a hol­nap záloga: harc a békéért. Ennek jegyében íródott a folyóirat Aktívabb harcot a békéért! című nyitóanyaga is. Bizonyos értelemben e té­mához kapcsolódik Jurij Ma- lov Amerikaiak és fegyve­reik című cikke is. Egy ame­rikai írótól, Kurt Vonnegut- tól vett idézetet használ a szerző cikke mottójaként: „Pusztán az a tény, hogy fegyverünk van, akaratlanul is bűntettek elkövetőivé tel­het bennünket.” Igen, jó lenne már egy fegyverek nélküli világban élni, ám úgy látszik, még nem jött el az ideje. Pedig a számok és az adatok, ame­lyeket a szerző idéz cikké­ben, elképesztőek. ímé né­hány: amerikai statisztikusok szerint az USA 230 millió polgára 120 millió különféle fegyvert tart a keze ügyé­ben ... Ezzel a töméntelen fegyverrel évente elkövetnek 22 ezer gyilkosságot, 15 ezer öngyilkosságot, és megsebe­sítenek 200 ezer embert. A cikk szerzője a számok felsorolásán túlmenően fel­tárja a szooiális és érdekhát­teret, amely rávilágít a fegy­vergyártás és a fegyverke­reskedelem lényegére. Mit rejt az „igazságtalan” határok tézise? című írásá­ban Vlagyimir Jaszenyev professzor a Kínai Népköz- társaság határpolitikáját, te­rületi igényeit, követeléseit teszi vizsgálata tárgyává. A többi között megállapítja, hogy a kínaiak szerint: „ ... történelmileg Kínához tar­toznak a szomszédos orszá­gok jelentős területei, s ezt arra alapozzák, hogy .kínai­nak’ nyilvánítanak olyan te­rületeket, amelyeket több száz vagy több ezer évvel ez­előtt kínai katonák lába érin­tett. Ha pedig más népek ha­toltak be Kínába, ez eset­ben a nagyhatalmi koncep­ció népszerűsítőinek logiká­ja szerint ezek a népek ,az egységes kínai nemzet tagjai­vá váltak.” A Szovjetunió legtávolibb keleti részén, a Kamcsatka- félsziget és Japán között hú­zódik az Ohotszki-tengert a Csendes-óceántól elválasztó szigetek láncolata, a Kurili- szigetek. Ide kalauzolja el ol­vasóit Ahol a Nap felkel — a Kurili-szigetek című érde­kes útleírás. Vásároljunk-e vizet kül­földről? — teszi fel a nem szabvány kérdést írása egyik alcímében Vlagyimir Gzovsz- kij, a Szovjet Tudományos Akadémia Közgazdasági In­tézetének tudományos fő­munkatársa Természeti erő­forrásaink sorsa című cikké­ben. Üj korszak kezdődik a tu­dományos-technikai forrada­lomban, amely századunk vé­gére gyökeresen átalakíthat­ja az iparban dolgozó embe­rek tevékenységét — állapít­ja meg Pjotr Beljanyin pro­fesszor Üj korszak, új tech­nológia című tanulmányá­ban. Noha bolygónkon sem igen tudnak közös nevezőre jutni az emberek, mégis szüntelen folyik egy nagyon sok tudóst foglalkoztató kutatómunka — vajon léteznek-e más boly­gón is értelmes lények? A téma iránt érdeklődők sok ismeretet meríthetnek Bo­risz Feszenko Figyelmeztetés a földlakóknak című cikké­ből. Gondolkodnak-e az álla­tok? Hosszú ideig egyáltalán nem foglalkoztak ezzel a kér­déssel. Ám az utóbbi évti­zedek figyelemre méltó kí­sérletei arra késztették a tu­dósokat, hogy másképpen fo­galmazzanak. Mennyire értelmesek az ál­latok? — teszi fel a kérdést írása címében Alekszandr Dimkovec. Az ember élete során a legkülönbözőbb veszélyes vagy kritikus helyzetbe ke­rülhet; mindenekelőtt az ele­mekkel szemben érzi magát gyengének, tehetetlennek, Vitalij Volovics professzor, az orvostudományok doktora Túlélni tudni kell című cik­kében izgalmas eseteket idéz, hasznos tanácsokkal látja el az olvasót a kritikus helyze­tek elviselésére. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom 1985. januári száma két kisregényt és egy elbeszélést közöl Jurij Nagibin Rahmanyinov című műve (Hegyi Imre fordításá­ban) a fiatal zeneszerzővel, zongoraművésszel ismerteti meg az olvasót, akinek élet­útját, vívódásait kíséri végig Oroszországban, majd a sváj­ci, amerikai emigrációban egészen haláláig. Jevgenyij Dolmatovszkij Ütközet a Zöld brámában című, dokumentu­mokon alapuló kisregénye (Barta Gábor fordítása) egy, a háború elején lezajlott üt­közet körülményeit vizsgál­ja. Danyiiil Granyin Megmé­rettél című elbeszélése (G. Lányi Márta fordítása) egy festőművész temetésén össze­találkozó társaság, a pálya­társak és barátok közös em­lékezését idézi meg, melynek során különös megvilágítás­ban ismerik meg újra az im­már halott társat. Vlagyimir Kosztrov költe­ményeit alig ismerheti a ma­gyar olvasó. Verseiből állí­tott össze egy csokorra valót ízelítőül a Líra rovat. A ver­sek bevezetőjében Szentmi- hályi Szabó Péter ezt írja Kosztrovról: „ ... spontán lí­rikus. Gondolatai, képei úgy gyűrűznek elő, mint ahogy a vízesés ontja új meg új víz­tömegét. Mindig ugyanaz, mégis percről percre más.” Kosztrov verseit Garai Gá­bor, Rózsa Endre és Szent- mihályi Szabó Péter fordí­tották. Kiemelten közli a folyóirat a Szovjet Írószövetség meg­alakulásának 50. évforduló­ján tartott jubileumi ülés legjelentősebb dokumentu­mait: Konsztantyin Cser­nyenko beszédének teljes szövegét, a kongresszus ma­gyar vendégeinek nyilatko­zatát, és idéz a felszólalások­ból is. A fasizmus feletti győzelem 40. évfordulója tiszteletére az 1941-ben meg­jelent Viharos évek című an­tológiából közöl egy csokor­ra valót a folyóirat Konsz­tantyin Fegyin, Vera Inber, Fjodor Gladkov és Marietta Saginjan tollából. A Közös dolgaink rovatban Georgij Korotkevios számol be a ma­gyar irodalom tbiliszi bará­tainak munkájáról és Zappe László elemzi a budapesti Vígszínház, illetve a Moszk­vai Művész Színház előadá­sában látott Sirályt. Mozigrafikusok A FŐMO Károlyi utcai grafikusműhelyében évente több száz óriás moziplakát készül. Készül a Pereputty című szovjet film plakátja. Évszázados farsangi népszokások Vas megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents