Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 6. szám ARA: 1,80 Ft 1985. január 9., szerda A PULTNAK KÉT. OLDALA VAN... (3. old.) KÖLCSÖNADOTT műalkotások (4. old.) MÉSZÖLT KÜLFÖLDRE SZERZŐDIK? (6. old.) GTERMEKRUHA, HALÓING — NÉGVSZAZTfZ BEDOLGOZÓ (5. old.) Kádár János a SZOT vezetőivel találkozott Kádár János a SZOT székházában (Telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának kíséretében kedden találkozott a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetőivel. A vendégeket a SZOT székházában Gáspár Sándor elnök és Méhes Lajos főtitkár, a Politikai 'Bizottság tagjai fogadták. A találkozón Kádár János áttekintést adott politikai és gazdasági terveink 1984. évi teljesítéséről, a párt soron lévő XIII. kongresszusának előkészületeiről, és elismeréssel szólt a magyar szak- szervezetek, a szervezett dolgozók munkájáról. Gáspár Sándor és Méhes Lajos tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának 1983. októberi, a szakszervezeti munkával foglalkozó határozata óta végzett munkáról, szóltak a SZOT elnökségének közelmúltban megtartott üléséről és a szakszervezeti munka más időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vettek a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai. Befejeződött Gromike és Shnltz genfi találkozója Shultz és Gromiko a megbeszélések szünetében (Telefotó) Heltai András, az MTI kiküldött tudósítója jelentette Géniből: Kedden este röviddel 20 óra előtt befejeződött Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter kétnapos genfi megbeszéléssorozata, amelyen arról tárgyaltak: milyen kereték között és milyen célokkal lehetne felújítani a két nagyhatalom tárgyalásait az űrfegyverek, illetve a nukleáris fegyverzet korlátozásáról. A két külügyminiszter, vezető diplomaták és leszerelési szakértők kíséretében összesen mintegy 15 órát tárgyalt. Ez volt az első szovjet—amerikai tárgyalássorozat a fegyverzetkorlátozás kérdéseiről 1983 novembere óta, amikor megszakadtak a hadászati fegyverek, illetve a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyt megbeszélések, azt követően, hogy az amerikai fél megkezdte új nukeláris támadó- fegyverek telepítését Nyugat- és Dél-Európában. A rendkívül beható genfi tárgyalássorozat megfigyelők szerint minden bizonnyal elősegítette az álláspontok alapos, kölcsönös megismerését, és tisztázását. A genfi tárgyalások itteni vélemények szerint nem adtak választ arra a kulcskérdésre: van-e végre egységes álláspont az amerikai kormányban, vagy pedig Reagan elnök változatlanul meghallgatja mind a reálpolitikusokat, mind a bármilyen fajta megegyezést ellenző, főként hadügyminisztériumi köröket — végül is folytatódhat-e a felemás politika, miközben gyorsul a veszélyes, költséges fegyverkezési verseny. E kérdésre a választ csak a (várható, vagy remélhető) további szovjet—amerikai tárgyalások adhatják meg. A beható genfi eszmecsere ténye mindenesetre jelentős fejlemény. Nem kevésbé az a közismert tény, hogy a Szovjetunió, félretéve a Rea- gan-kormány első négy évének nehéz örökségét, a jelek szerint hajlandó új lapot nyitni a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében, és a kialakult realitások alapján keresni a megegyezést — természetesen csak az egyenlőség, az egyenlő biztonság és a kölcsönös engedmények alapján. — Még sok, a kölcsönös megértés útjában álló akadályt kell legyőzni — állapította meg kedden este genfj tudósításában Valen- tyin Zorin, a szovjet televízió kommentátora, megvonván Andrej Gromiko és George Shultz kétnapos találkozójának előzetes mérlegét. Zorin — aki még a megbeszélések befejezése előtt készítette el tudósítását — hangsúlyozta, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozójának mélyreható elemzéséhez, végleges értékeléséhez hosszabb időre van szükség. Az azonban márts megállapítható — mutatott rá —, hogy az amerikai küldöttség által Géniben képviselt álláspontban tükröződtek a washingtoni kormányzatnak azok a korábbi koncepciói, amelyek megnehezítették a mindkét fél számára elfogadható megoldások felkutatását. Ezek a koncepciók azoknak a hatalmas befolyással bíró amerikai köröknek a kézjegyét viselték magukon, amelyek elleneznek mindenféle szovjet—amerikai megállapodást. fJ Mínusz 13-14 fokot mértek Szekszárdon Ugyancsak „bemutatkozott” január Vacogunk, de ennél nagyobb baj eddig nem volt A rádió kedd reggeli adásaiban Kerényi Nárcisz alaposan ránkijesztett, a Meteorológiai Intézet jelentéseiben csak úgy röpködtek a mínusz huszon-fokok. Aztán örömmel nyugtázhattuk, hogy lényegesen lemaradtunk az idei országos rekord —26 “Celsius mögött, hiszen Szekszárdon „mindössze” mínusz 13mat, 14-et mértek. Vacogtunk mi is, de azért nem annyira, mint szegény nyírségiek. A szekszárdi távfűtésben nem okozott különösebb gondot a hirtelen lehűlés, jelentősebb fennakadás nem volt. Ami a havat, a síkosságot illeti, elvégezte a városgazdálkodási vállalat a ráháruló munkákat, s felkészült a várható újabb havazásra is. Itt azonban szabadjon néhány szó erejéig a szekszárdi járdák egy részéről beszélni, amelyek állapota a kedd déli órákban a legenyhébb kritikát sem bírta ki. S ami elgondolkodtató, nem a magánházak előtti járdákról van szó, hanem a közintézmények előttiekről. Elég kisétálni a Garay térre, hogy a fenti mondat igazságáról bárki meggyőződhessen. A tűzoltóknak, hétfőn és kedden, a hóval és hideggel kapcsolatban nem kellett ki- vonulniok, a rendőrség központi ügyeletére se jelentettek komolyabb közlekedési balesetet, az áramszolgáltatót nem érintette a kemény hideg, és a MÁV-nál sem volt nagyobb késés. A vizes csatornaműnél nem került rendkívüli állapotra sor, a távbeszélő-hálózatban sem volt lényeges zavar. Az utak járhatók Ha az utakról és a rajtuk való közlekedésről szólunk, 5.-ével kell kezdeni, amikor még minden főút fekete, tehát biztonságosan járható volt. Ekkor már mínusz 9, mínusz 10 fokra süllyedtek a hőmérők. A délelőtt folyamán megindult a havazás, délben már a megye egész területén esett a hó. A közúti igazgatóság emberei megkezdték az alásó- zást, amely eredményesnek is bizonyult, hiszen ezen a napon mindössze két elakadást jelentettek, a szálkai autóbuszt és a bátai tsz tejeskocsiját kellett kiszabadítani. Másnapra már nem volt járhatatlan út a megyében, bár kisebb hófúvások előfordultak. Tizenhét hóeke dolgozott ekkor megállás nélkül a megyében. Hétfőre a hőmérséklet tovább csökkent, de minden út járható volt. Ugyanez volt a kedd reggeli helyzet, és nem változott mostanáig sem, amikor ezeket a sorokat írom. A közútiakkal kapcsolatban még egy nagyon fontos tudnivaló: ha valaki az ország útjainak helyzetéről kíván tájékozódni, a következő budapesti telefonszámok va!me a bizonyság: síkosak az utak ■ lamelyikét hívja: 227-643, 229-831, 227-052, 222-238, vagy a következő telexszámot: 22-6055, 22-6056. A szekszárdiak ugyanis csak a Tolna megyei úthelyzetről tudnak tájékoztatást adni. L. Gy. Fotó: Cz. S. K. A. Hajnali indítás a Volánnál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szokatlannak mondható hideg idő a hét első napján próbára tette a Volán 11. számú Vállalat telephelyein a járműveket és vezetőiket egyaránt. Jelentős volt a kimaradt és késett járatok száma. Mentést 12 településre kértek az autóbusz-vezetők, többek között Pálfa, Bátaszék, Majos, Lengyel, Tevel községekbe, ahonnan az első járatok a megdermedt gázolaj, a lemerült akkumulátorok miatt nem indultak el. Mint megtudtuk, kedd hajnalban már jobb volt a helyzet. Három óra 40 perckor érkeztünk a 11-es számú Volán szekszárdi telephelyére, (Folytatás a 2. oldalon.)
