Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 5. szám. ARA: 1,80 Ft 1085. január 8., kedd Mai számunkból GYŐZELEM — REMÉNYEKKEL (2. old.) FELHÍVÁS £S BRIGÁDVERSENY (3. old.) VIZSGÁZNÁK A FŐISKOLÁSOK (5. old.) ÖTVENÉVES LENNE A ROCK AND ROLL KIRÁLYA (1. old.) BATASZEKEN IS: KARATE (6. old.) Gromiko Shultz genfi megbeszélései Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter tárgyalásuk els6 fordulóján a szovjet misszió épületében Genf ben (Telefotó). Faluvégi Lajos Prágába utazott Önállóság Az új vállalatirányítási formák, — a vállalati ta­nács, illetőleg a választott vezetőség — módosítják a munkáltatói jogok gyakor­lásában az állami szervek, és a vállalatvezetés kö­zött a munkamegosztást. Bár az egyszemélyi felelős­ség elve változatlanul érvé­nyes, a döntéshozatal egy- egy testület joga, s arra is van lehetőség, hogyha szak­mai, politikai vagy embe­ri okok miatt alkalmatlan­nak látják és minősítik a dolgozók a vállalat vezető­jét, a vállalati tanácsot, il­letve vezetőségét akkor — mint ahogy megválasztot­ták — vissza is hívhatják a vállalatvezetőt, illetőleg a testületet is. Az MSZMP KB múlt év áprilisi állásfoglalása alap­ján létrejövő új formák az eddiginél nagyobb önálló­ságot biztosítanak a válla­latoknak, s noha a terme­lés szerkezetét a rendelke­zésükre álló eszközök, a szakemberek és az anya­gi lehetőségek jórészt meg­határozzák, rugalmasabb döntésekre van mód, job­ban érvényesül a kollektív akarat, hisz egy-egy ilyen vezetői megbeszélésen min­denki megméretik. S mert megméretik — legyen szó akár veztőről, vagy a ta­nács, illetve vezetőség tag­járól — önmaga szakmai lelkiismeretének és tekin­télyének, emberi tartásá­nak, a kollektíva iránti fe­lelősségének tartozik any- nyival, hogy alaposan át­gondolt, az üzemrészekben, termelési egységekben megtárgyalt, s a dolgozók véleményét tükröző javas­latok kerüljenek a vezető­ség elé, s olyan döntéseket hozzanak, amelyek a hosz- szú távú érdekeket és a dolgozók megelégedését egyaránt szolgálják. A nagyobb önállóság minden bizonnyal minősé­gi változást von maga után, hisz az, akinek köz­vetlenebbül van joga a döntésekbe beleszólni, job­ban vigyáz arra, hogy mi­lyen munkát ad ki a ke­zéből. Minőségjavulás vár­ható az emberi kapcsola­tokban is, hisz találkoz­hattunk korábban olyan vezetővel is, aki megen­gedhetetlen hangnemben, durván, lekezelően beszélt bosztottjaival, gyakran ' azokkal, akik ezt nem ér- } demelték meg. Márpedig a dolgozók j nagy része szívesebben, ki- egyensúlyozottabban, és jobban dolgozik, ha han- , goskodás, rosszízű vita he­lyett a problémákat egy­más munkájának és szemé­lyiségének tiszteletben tar­tásával — megbeszélik. Ha ez így lesz, akkor bátran állíthatjuk: minden üzem képes lesz megoldani be­lülről saját konfliktusait. DVM Három és fél órát tartott hétfőn Andrej Gromiko szovjet és George Shultz ame­rikai külügyminiszter első tanácskozása. A megbeszélé­seken az űr- és a nukleáris fegyverek korlátozásáról ter­vezett új tárgyalások előké­szítéséről volt szó. Az első fordulóra a genfi szovjet misszió épületében került sor, mig a délutáni órákban, a második forduló színhelye az amerikai képviselet volt. Szovjet részről Andrej Gromiko mellett Georgij Komyijenko, a külügymi­niszter első helyettese, Vik­tor Karpov nagykövet (aki a korábbi hadászati fegyver­zetcsökkentési tárgyalásokon vezette a szovjet küldöttsé­get), valamint Aniatolij Dob- rinyin washingtoni szovjet nagykövet vesz részt a tár­gyalásokon. George Shultz első számú munkatársa a genfi megbeszéléseken Ro­bert McParlane nemzetbiz­tonsági tanácsadó, aki — amerikai források szerint — Reagan elnök személyes bi­zalmát bírva, egyfajta „egyensúlyozó” szerepet ját­szik az amerikai küldöttség különböző irányzatai között. A tárgyalóasztalnál ül Paul Nitze veterán diplomata, aki ugyancsak egy Sor fegyver- zetkorlátozási tárgyaláson vezette már az amerikai de­legációt, továbbá Arthur Hartman moszkvai amerikai nagykövet. Mindkét részről további vezető kormányfér­fiak és szakértők tartózkod­nak a tárgyalások színhelyén, hogy adott esetben bekap­csolódhassanak a munkába. Három és fél órán át tar­tott Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai öt éve kapcsolódott be a szekszárdi MÁV-pályaudvar a konténerszállítás országos rendjébe. A MÁV az elmúlt időszak, ban sorra tette ajánlatait a szekszárdi és környékbeli üzemeknek, hogy áruikat, termékeiket minél nagyobb mértékben konténerekben szállítsák. A szervező mun­külügyminiszter második ta­nácskozása, ezúttal a genfi amerikai képviselet épületé­ben. A megbeszéléseken — amelyekről részleteket ezút­tal sem közöltek — minden bizonnyal folytatódott az esz­mecsere arról, milyen felté­telekkel és milyen keretek között vehetné fel a két nagy­hatalom újra a tárgyalásokat a fegyverkezés korlátozásá­ról. A kiszivárgott értesülé­sek szerint a nap beható, az előirányzottnál hosszabb tár­gyalásait tárgyszerű, helyen­ként szívélyes légkör jelle­mezte. A délutáni fordulót köve­tően George Shultz szűkkö­rű fogadást adott a szovjet ka eredményes volt, például ha a múlt heti teljesítményt nézzük, biztató képet kapunk. Naponta félszáznál több konténer érkezett Szekszárd- ra. A fővárosban, illetőleg a közbeeső nagy vasúti cso­mópontokon gyűjtik a kon­ténerszállító vagonokat, és hajnalra mind megérkezik a célállomáshoz. küldöttség tiszteletére, ahol minden valószínűség szerint nemhivatalos keretek között folytatódott az eszmecsere a vezető amerikai és szovjet politikusok, diplomáciai és katonai szakértők között. A következő tárgyalási fordulóra ma délelőtt, ismét a szovjet képviseleten kerül sor. Az eredeti tervek szerint ez lehet egyben az utolsó megbeszélés, jóllehet a felek nyitva hagyták a lehetőséget, hogy szükség esetén kedden délután ismét találkozzanak. Az eddigiek szerint a szov­jet—-amerikai külügyminisz­teri tárgyalásokról érdemi tájékoztatás egyik fél részé­ről sem várható a találkozó lezárása előtt. A Volán 11-es Vállalat ki­alakította a megyeszékhelyen a konténerfogadó, -leadó, -felvevő bázisát. Speciális felépítményű tehergépkocsi­kat állítottak munkába, amelyek egy része a kis, má­sik része a közepes konté­nerek szállítására is alkal­mas. De megbízás alapján a vagonnyi rakományt magá­Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével hétfőn Bőripari kiállítás nyílt hét­főn Budapesten az Országos Piackutató Intézet bemutató- termében. A kiállítás sajtótájékozta­tóján három vállalat, a Pé­csi Bőrgyár, a Budapesti Bőripari Vállalat és a Si- montornyai Bőrgyár képvi­selői elmondották: az ipar minél több hazai bőrt akar feldolgozni, csökkentve a nyersanyag drága importját. A szakemberek számos új eljárást dolgoztak ki, külön­böző típusú sertésbőrök elő­állítására. Mindezek eredmé­nyeként a bőripari vállalatok évente 3,2 millió négyzetmé­ter sertésbőrt dolgoznak fel, mégpedig olyan színvonalon, hogy termelésük jelentős ré. szét exportálhatják. A hazai felhasználók viszont évente csak egymillió négyzetméter bőrre tartanak igényt a bőripariak szerint, mert nem ismerik eléggé új termékei­ket, s azok felhasználási le­hetőségeit. Ezért rendezték meg a kiállítást, amelyen a legújabb sertésbőr-kínálatot ba foglaló szállító alkalma­tosságot is fogadni tudják. A konténeres szállítás első időszakában a fél tonna te­herbírású kis konténereket használták. Főleg a kereske­delmi vállalatok helyi lera- Ikatai, illetőleg az áruházak szállították így áruikat. Eze­ket nemcsak kiviszik a hely­színre, hanem vissza is szál­küldöttség utazott Prágába a KGST Tervezési Együttmű. ködési Bizottság 34. ülésé­mutatják be. Ezúttal szak­mai megbeszéléseket is foly­tatnak a ruhagyárak, külön, böző bőrfeldolgozó szövetke­zetek, cipőgyárak képviselői­vel a további fejlesztési te­endőkről, s a termelési el­képzelések összehangolásáról. A bőripar nemcsak a ter­melőkkel igyekszik jobban együttműködni, hanem a ha­zai húsipari vállalatokkal is. A nyersbőr ilyen célú hasz­nosítását javította, hogy az elmúlt években mintegy 50 százalékkal emelkedett a fel- vásárlási ár. Emellett a bőr­ipari vállalatok együttmű­ködve a húsiparral közösen dolgoztak ki olyan új nyúzási technológiákat, amelyekkel úgy lehet exportképes hús­ipari termékeket előállítani, hogy közben a sertésbőr is épségben marad. Import nyú­zógépek vásárlásához is ad­tak pénzt. A kiállítás az Országos Piackutatási Intézet Nagy­mező utcai bemutatótermé. ben január 10-ig tart nyitva. (MTI) lítják. A Tolna megyei Épí­tőanyag-Ipari Vállalat csatá­ri üzeméből is konténerekkel szállítják el az égetett ter­mékeket. A Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyárába pedig gu­mikonténerben hozzák az extrudáláshoz szükséges anyagokat, amelyből dréncsö­vek és különböző lécek ké­szülnék. A nagyobb konté­nerek fogadója főleg az ál­lami építőipari vállalat, ille­tőleg a TITÁN nagykeres­kedelmi lerakata. A szek­szárdi pályaudvarról Tolná­ra, sőt még Bajára is visz­nek tele, illetve üres konté­nereket. A szekszárdi konténer*pályaudvaron Az év első hetében is nagy volt a forgalom Naponta félszáznál több konténer érkezik Szekszárdra re. A simontornyaiak részvételével Bőripari bemutató a fővárosban A kényesebb áruval rakott konténereket — papíráru, textília stb. — ponyvával fe­dett kocsival viszik a célállomáshoz, az üzembe vagy boltba A közepes méretű konténerből négyet tud elvinni a sa­ját daruval felszerelt tehergépkocsi

Next

/
Thumbnails
Contents