Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

A tíÉPÜJSÁG 1985. január 31. Vigyázat, édesség! Az emberi társadalom fej­lődésével együtt megváltoztak a táplálkozási szokások is. Változatosabb lett az élelem­anyagok köre, de megválto­zott ezek fogyasztási módja is. Fokozatosan rátértek az emberek a kevesebb rágást igénylő ételekre, és ezzel a rágóképesség is csökkent. Puhára főzött vagy sütött, sokszor pépessé változtatott ételek kerültek az asztalra, így csökkent a fogak igénybe­vétele. Talán ekkor kezdő­dött a fogszúvasodés, hiszen a rostos, rágást igénylő éle­lemanyagok helyébe lépő pu­ha ételeket nem kellett a fo­gaknak előkészíteni. Dr. Perényi Miklós adatai szerint a fogszuvasodás el­terjedését jól mutatják az alábbi statisztikai adatok: az ókorban 6, a középkorban 19, az újkorban 26, a jelenkorban 90 százalék felett van a fog­szuvasodásban szenvedők aránya. Egyes területeken, például Nyugat-Európában ez az arány eléri a közel 100 százalékot! így világszerte valóságos népbetegséggé vált a fogromlás. Az egyszerűbb körülmények között élő ember fogait a napi táplálkozásban intenzí­vebben veszi igénybe a rostos étel. A mai ember azonban rosszul rágja meg az étele­ket, vagy olyanokat fogyaszt, amelyek alig igényelnek rá­gást, így elfelejt rágni. A rosszul megrágott étel azon­ban tovább marad az ember gyomrában, emésztési ideje is elhúzódik, ezért a gyomor és az emésztési szervek meg­betegednek. A sok szénhid­rát, a lisztes, édes ételek, cukrok pedig elősegítik a szúvasodást. Aki rendszeresen és erősen rág, annak ugyan kissé kopik a foga, de azért még nem válik szuvassá. A kemény és rostos ételek fel­aprítása a fogakkal azt is eredményezi, hogy a fogak felülete sima és tiszta marad, nem fogja be lepedék. Az erős rágás sok nyállal jár, és ez elősegíti a fogakról a fel­aprított anyagrészecskék el­távolítását. A fogvédő zománc kemény anyag, amit a benne lévő fluor-calcium biztosít. A fo­gakon megtelepedő lepedék azonban még ezt a zománcot is kikezdi. A fogban tehát megindul a szuvasodás, hi­szen a belső fogszövetig is eljut. így benne üreg képző­dik. A cukor, a keményítő, a cellulóz könnyen erjedő szén­hidrát, amely erősen savkép­ző hatású. Az erős sav pedig még a fogzománcot is el­pusztítja. A sav ugyanis a fogyasztott szénhidrátokból keletkezik, és az ételmaradé­kok, melyek a fogak baráz­dáiban, redőiben megtapad­nak, a szájban lévő bakté­riumok hatására elbomlanak. A savak és a baktériumok a zománcon keletkező résen át a fog belsejébe hatolnak, és ott elvégzik bomlasztó tevé­kenységüket. A fogállományt, a dentint felpuhítják, a fog­ideget pedig elkorhasztják, ami a fog egészének pusztu­lását okozza. Gyakran a fog­gyökér körül tályog keletke­zik, ami további gyulladások­kal jár. A fogbetegségek igen sok kellemetlenséget okozhatnak. Megfelelő figyelemmel, or­vosi segítséggel csökkenteni lehet ezeket az ártalmakat. RUDNAYJÁNOS A csecsemő „beszéde Szabad időben - kézimunka A kisgyermek kezdetben teljesen zárt egységben él az édesanyjával. Kapcsolatuk­nak az első pillanattól kez­dődően a kölcsönösségen kell alapulnia: ahogyan a gyermek fokozatosan megtanulja any­ja jelzéseinek az értelmét, éppen úgy kell az anyának is megtanulnia, megérteni mindazt, amit a csecsemő kö­zöl vele. Mert már az újszülött is közöl: finom rezdülésekkel, hangokkal, arckifejezésekkel adja tudtul azt, hogyan érzi magát, mit kíván, mikor elé­gedett. A gyermek viselkedé­sének megértését pusztán szakkönyvekből nem tanul­hatja meg egyetlen anya sem, ehhez az kell, hogy ismerje csecsemőjét, folytonossan fi­gyelje őt. A felnőttek hajla­mosak arra, hogy a gyerme­kek érzelmi állapotait saját tapasztalataik alapján értel­mezzék, s ebből adódhat, hogy még az édesanya is félreérti, mit jelez a kisbaba a számára. Gyakran előfor­dul, hogy újra meg újra étel­lel kínálja meg őt, ha étkezés után sír, nyugtalan, vagy az öklét szopja. Az anya e jelzé­seket a baba éhségének jele­ként értelmezheti, holott le­hetséges, hogy a gyermek azért nyugtalan, mert túlsá­gosan gyorsan evett, vagy ép­pen maga az anya nyugtalan, ideges volt a táplálás közben. A gyermek jelzéseinek he­lyes értelmezése múlhatatla­nul fontos, hiszen ettől függ, hogy az anya mennyire ké­pes kielégíteni a szükségle­teit. A meg nem értett cse­csemő mély álomba eshet, kóros kábultsággal válaszol­hat, esetleg túlingerlékennyé, nyugtalanná válik. Ha az anya érdektelen a gyermeke iránt, ha nem hallja meg a sírásban a segélykérést, a baba étvágya hamar elromlik, gyakran böfög, hány, sűrűn kap kólikát. Nem elegendő tehát a csecsemőt fizikailag ellátni. Az újszülött mozgásformája meglehetősen szűk: szopik, fejét, végtagjait, testét moz­gatja, mosolyog, sír és más hangot ad. Ezekből áll össze a 2—3 hónapra egy olyan vi­selkedési eszköztár, amely se­gítségével mind aktívabb kezdeményezője lesz a fel­nőttekkel való kapcsolatnak. Sokan úgy hiszik, hogy a csecsemő pusztán reagál az anya cselekvéseire, jóllehet, saját eszközeivel ő maga is aktív részese kapcsolatuknak. Az első napokban az újszü­lött szinte állandóan alszik, keveset mozog, ritkán sír, csak akkor ébred fel, ha éhes. A szülés folyamán ká­rosodást szenvedett csecsemő azonban nyugtalan, arcán a kín kifejezése figyelhető meg, még alvás közben is. Gyakran felriad, sokat sír. A nehéz születés a kábult, mély álom előidézője is lehet. Sokan azt tartják, hogy az élet első né­hány hónapjában a sírás a gyermek nyelve. Ez csak részben igaz, ám abban egyet érthetünk, hogy a csecsemő­sírás igen sok információt hordoz. Néhány hét múlva az anya egyszercsak kezdi meg­érteni, hogy „mit sír a baba”. Minden mama megfigyel­heti, hogy újszülött gyermeke másként sír, mint az idősebb gyermekek. Inkább visít, leg­többször könnyek nélkül. Az újszülött sírását kiválthatja az éhség, a nedves pelenka, a fájdalom, vagy az ijedtség. Ha sírása gyenge, s közben szopó mozdulatokat tesz, vagy a szája felé kapkod, minden bizonnyal éhes. Ha nyűgösen sírdogál, s a szempillája le­lecsukódik, valószínűleg ál­mos, míg a hangos, nyugta­lan sírás azt jelzi, hogy tisz­tába kéne tenni. Ha megijed, éles, visító hangot hallat; ha fájdalma van, erősen és ki­tartóan sír. Az unatkozó gyer­mek is sírhat. Tévedés azt hinni, hogy a csecsemő nem únhatja magát. Éppen olyan szüksége van társaságra, és a különféle ingerek sokaságára, mint a felnőttnek. Ha a gyermek nagyon izga­tott, és erőteljesen sír, a kül­ső ingerek számára hozzáfér­hetetlenné válnak. Hiába pas- kolják, beszélnek hozzá, hasz­talan. Ilyenkor meg kell vár­ni, míg izgalma csillapul, és csendes szóval, ringatással meg kell nyugtatni. A csecsemő sírása olykor életfontosságú jelzés. Egyedül nem tudja elhárítani a ve­szélyt, nem tud megszaba­dulni kényelmetlen helyzeté­ből — az anyját hívja hát se­gítségül. A sírás a beszéd előtti korszak segélykérő jel­zése is. Éppen ezért kell min­dig megnézni, mi az oka an­nak, ha a baba sír. Nem sza­bad három—négy percnél to­vább sírni hagyni, abban a hiszemben, hogy biztosan csak „rosszalkodik”. A mosoly — a síráshoz ha­sonlóan — veleszületett moz- gásos minta, amely arra hiva­tott, hogy előhívja az anya gyengéd, gondozói magatar­tását. A mosoly veleszületett voltára utal, hogy a vak gyerekek is mosolyognak, holott ezt nem állt módjuk­ban leutánozni. A csecsemő mosolya kezdetben nemcsak az anyának szól: eleinte min­denkire rámosolyog, aki fölé- hajol, még akkor is, ha mér­gesen, vagy támadó arccal fordulnak feléje. Rámosolyog még az emberi arcot utánzó rajzra is. Csak a hatodik hó­nap körül jelenik meg az anya személyét felismerő, csak az anyának szóló mosoly. A mosollyal a gyermek csak­hamar elkezd játszani: rá­mosolyog az anyjára, aki visszamosolyog rá, s ez újra meg újra megismétlődik. A kommunikáció elsajátí­tásában nagy szerepe van a felnőttek megerősítő viselke­désének. Tükörreakciónak ne­vezzük, ha a felnőtt ugyan­azt az arckifejezést, ugyan­azt a gagyogó hangot utánoz­za, amit a csecsemő hallat, így indul meg a mama és a csecsemő között az első bizal­mas „beszélgetés”, így alakul ki kettejük kölcsönös, benső­séges nyelve. FLAMM ZSUZSA A nők legkedvesebb elfog­laltsága — ha van szabad idejük — a kézimunkázás. Jobb, mint a nyugtató — mondják sokan, s ez való­ban így van. Nemcsak kelle­mes kikapcsolódást jelent, hanem hasznos időtöltést is, hiszen egy-egy szép, jól sike­rült munka — túl a sikerél­ményen — megszépíti a la­kást, vagy éppenséggel egyé­nivé varázsolhatja ruhatá­runkat. A hímzést kedvelők számá­ra mutatunk be néhány szép — Amikor valamilyen édes­ség elkészítéséhez 4 dl tej­szín az előírás, csak a felét, 2 dl-t verjünk fel. Ugyanak­kor verjünk keményre 2 to­jásfehérjét, és vegyítsük ösz- sze a tejszínhabbal. Az ered­mény: majdnem dupla meny- nyiség, és kevesebb kiadás mellett kevesebb kalória. — A kávézaccot felhasz­nálhatjuk a háztartásban szagtalanítására. Alaposan bedörzsöljük vele az edényt vagy a vágódeszkát, pár per­cig rajta hagyjuk, majd a szokásos módon elmossuk. — A megrepedt tojást is kalocsai virágmotívumot, amelyet kissé felnagyítva, külön-külön is alkalmazha­tunk blúzok, mellények, ru­hák, kislányoknak kötény- ruhára, vagy párnáki szettek, térítők díszítésére. Akik na­gyobb munkák elkészítésébe is belevágnak, nagyon szép asztalterítőt készíthetnek ka­zettás megoldással: ilyenkor egy kocka hímzett, egy üres, a következő sorban fordít­va, az üres kocka fölé hím­zett kerül. megfőzhetjük, ha előbb alu­fóliába csavarjuk, és úgy tesszük fel hideg vízben fő­ni. — Ha alaposan kimossuk a literes tartóstej dobozát, felhasználhatjuk főtt ételek mélyhűtőben való tárolására. — Ropogósabb, pirosabb lesz a sült, ha pár csepp cit­romlével vagy egy kanálka konyakkal, pálinkával meg­fröcsköljük, mielőtt kiven­nénk a sütőből. — Naponta 3 teáskanálnyi zabpehely nyersen, megszün­teti a gyomorégést. |§ n§ 18 Bf Jó, ha tudjuk... Ászén Razvetnikov: A fürge szúnyogok Volt egy időben száz szúnyog. Elhatározták, hogy el­mennek a vásárba, és tűt vesznek vékony orrocskáik he­gyére. Mentek, mendegéltek, elértek egy szilvafáig, ott meg­álltak, hogy pihenőt tartsanak. Levetették sorban fehér makaróni-pantallójukat, lehúzták zöld káposztalevél- trikójukat, lerúgták a piros paprika-csizmát, maguk elé helyezték a hegyes gyapjúsapkát, és lefeküdtek a száz puha medvebocsbőr derékaljra. Feküdtek, aludtak, jól kipihenték magukat, akkor aztán felkerekedtek. Mentek, mendegéltek, elértek a másik szilvafáig, ott megint csak megálltak, hogy pihenőt tartsanak. Levetet­ték ismét fehér makaróni-pantallójukat, lehúzták zöld káposztalevél-trikójukat, lerúgták a piros paprika-csizmát, maguk mellé helyezték a hegyes gyapjúsapkát, és leheve- redtek száz puha medvebocsbőr derékaljra. Heverésztek, aludtak, jól kipihenték magukat, akkor felkeltek, felhúzták megint fehér makaróni-pantallójukat, felöltötték zöld káposztalevél-trikójukat, belebújtak piros paprika-csizmáikba, föltették a hegyes gyapjúsapkát. Mentek, mendegéltek, elértek a harmadik szilvafáig, ott újfent megálltak, hogy pihenőt tartsanak. És minthogy út­juk során még sok-sok szilvafa akadt, ahol mindig pihenőt tartottak, a mi szúnyogjaink — maguk látják kárát — még mindig nem érkeztek meg a városba. KISS BENEDEK fordítása Bélyeggyűjtőknek Kanada A gyűjtők részére is fontos hír, hogy az észak-amerikai földrész második országában magántársaság üzemelteti a postát. Továbbra is kétnyelvű felirattal jelennek meg a bé­lyegek, amelyekre 400 ezer előj egy zőt tartanak nyilván, de nagy igyekezettel szeret­nék növelni a számukat. A 25 millió lakosból mintegy 1 millió polgár hobbija a gyűj­tés, tehát az összlakossághoz viszonyított számarányuk még a magyarországinál is magasabb. Kanadában is első­sorban a hazai bélyegeket gyűjtik, az újdonságok negye­dét a szomszédos Egyesült Államokban lakó filatelisták vásárolják. A világ többi ré­széről kevesen szerepelnek a kanadai posta vevői között, például Németországba még 2000 sorozatot sem szállíta­nak, ami jóval kevesebb az NSZK-ba irányuló magyar küldeményeknél. A bélyegtervek közül a megvalósítandót ott is bizott­ság jelöli ki, ennek tagjait a nyilvánosság előtt titkolják, hogy befolyásolásukra ne le­gyen mód. Az elutasított ter­veket hosszabb idő múltán a postamúzeumban állítják ki, így a kiválasztás feletti kri­tika elveszti időszerűségét. Kanadában a postai keze­lés egyszerűsítése érdekében mind bel- és mind külföldön egységes díjat kell fizetni a levélért és a levelezőlapért. rx. icuuuiocg a iiicgiuvuu­hatója: szinte „menetrend­szerűen” nő a gyermekeLtű- nések szánna a félévi és az év végi b'izonyítványosztiások idején. Persze, hogy ezek ki­rívó esetek, persze, hogy csak tucatnyi az a gyerek, aki — félve a bizonyítványban sze­replő jegyek otthoni követ­kezményeitől — ilyenkor „vi­lággá” indul. Természetes, hogy minden­ki örül annak, ha a gyereke sikeres az iskolában. Annak örül, ha jó a bizonyítvány. De vajon nem túl tág foga- lom-e a jó bizonyítvány?” Tudok olyan gyerekről, aki két darab hármas miatt in­dult világgá. Tudok olyanról, alki nem merte otthon meg mutatni -a bizonyítványát, merít az ötösök mellé két négyes is becsúszott. Tudom: ezek is kirívó ese­tek. De az már általános, hogy nagyon sok szülő nem (azt nézi, mire képes a gye­reke, milyenek voltak az erőfeszítései, hanem azt, hogy mit mutat a bizonyítvány. Ha a gyerek gyenge képes­ségű (és milyen kevés .szülő hajlandó ezt még saját ma­gának is bevallani!). akkor is a maximumot kívánja tő­le. A másik véglet az a szülő, aki nem törődik gyereke is kólái szereplésével. Az ilyei szülő általában nem törődi! a gyermekével és nagy a va lószínűsége, hogy ezeket ; sorokat sem olvassa el. E: még talán a túlzott követe lésnél is rosszabb, mert ; gverek kedvét veszi el altitól hoev legközelebb produkál jón. Szélsőségekről írtam, di őszintén remélem, hogy azol a szülők vannak többségben akik nemcsak a hizomyít ványosztás idején, hanen egész esztendőben odafigyel nek a gyermekükre. Ezek : szülők tudják, mi az, ami a bizonyítványtól reálisan i várhatnak. Az ő részükre leg feljebb figyelmeztetés, ho kell erősebb segítség a gye reknek. És ez a fi°velmez tetés ilyenkor, a félévi bízó nvítványosztás idején méi idejekorán is van, hiszen a: év végéig lehet segítsége nyújtani azokban a tárgyak ban, amelyek nehezebbel mennek. És az, amiről érdé mes ilyenkor a családban be szélgetni. És érdemes meg i dicsérni a gyereket azért amiben jól teljesített, és ér demes arról is szót váltan vele, miiben várunk még töb bet tőle, miben lenne többr iis ,ktár>f*s. Félévkor Városok Induljatok el a bal felső sarok S betűjétől, és lóugrás­ban haladva olvassátok össze a betűket! Ha helyes útvo­nalon haladtok végig, négy magyaT város nevét kapjátok eredményül. Melyik ez a né gy város?

Next

/
Thumbnails
Contents