Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

1985. január 31.

TOLNA 'S _

KÉPÚJSÁG 5

Lőtérépítés, előadások

MHSZ-méHeg

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

Az MHSZ kölesdi klubja megtartotta az elmúlt évet értékelő foglalkozását.

A klub helyi titkára, Bak- sa László elmondta: — A 42 tagot számláló szervezetünk eredményes évet zárt. Tovább folytatódott a lőtér építése, illetve annak körülkerítése. Az épületben megkezdtük a fékpadok helyének kialakítását. Segítséget nyújtottak a szekszárdi városi lőcsarnok építéséhez annyiban, hogy a kölesdi téglagyártól szállított téglát a mi fiataljaink rakták a kocsikra — egy vízügyes brigád aktív közreműködésével. E társadalmi munka értéke kb. négyezer forint, s pénz helyett a klubunk négy légpuskát kapott. Jelentős vállalkozásunk volt, hogy az iskolában minden évben megrendezett honvédelmi nap előtt egy héten keresztül fegyvertechnikai bemutató zajlott. Így az érdeklődő tanulók megismerkedhettek a hadseregben lévő kézifegyverekkel. Maguk az iskolások is eredményesen szerepeltek az úttörő Honvédelmi Kupa lövészeti versenyein. A lányok második, a vegyes csapat harmadik, Zsebe Anita nyolcadikos kislány első helyezést ért el. Űttörőgárdánk a lövészeti versenyen a 3. helyet szerezte meg.

— A lőtér további építéséhez, a kerítés elkészítéséhez, a fékpadok kialakításához jelentős pénzbeni támogatást kaptunk a tanácstól. A téesz anyagi támogatásából két távcsövet vásároltunk, az általános iskolai honvédelmi szakkör részére pedig műanyag maketteket.

— Feladataink sem kisebbek. A klub tagjainak ösz- szefogásával befejezzük a lőtér elkészítését. Illetékes helyen elmondták, hogy ebben az évben is számíthat klubunk anyagi támogatásra. Ebből a pénzből szeretnénk beszerezni egy MCM pisztolyt és három légpuskát. A fentebb említett munkánál nemcsak tagjainkra szeretnénk támaszkodni, hanem a helyi munkásőrszakaszra; a KISZ-szervezetre. A rendszeres klubfoglalkozásokon minden alkalommal elhangzik egy haditechnikai előadás — vetítéssel egybekötve. Ezzel is segíteni akarjuk, hogy a katonai szolgálat előtt álló fiatalok ismerkedjenek azzal a közeggel, amely rövidesen körülveszi őket. Egyre gyakoribb, hogy összejöveteleinkre nemcsak a hivatalosan bejegyzett tagok jönnek el, hanem más érdeklődők is. Mindenkit szeretettel és szívesen várunk körünkben.

Konrád László

A résztvevők egy csoportja

Visszhang

Hőgyészi takarmánykészítési módszer a Szovjetunióban

A Tolna megyei Népújság az elmúlt hét szombati számában „Takarmánykészítés magyar technológiával” címmel közölte Pjotr Jascsenko írását. A Hőgyészi Állami Gazdaság által kidolgozott nedves kukorica szem-, csutkakeverék (CCM) készítési technológiát a magyar mező- gazdasági nagyüzemek 1980- tól kezdődően alkalmazzák, mellyel elsősorban a sertések számára lehet kiváló minőségű, a korábbinál lényegesen olcsóbb takarmányt biztosítani.

Egy moszkvai mezőgazda- sági intézet munkatársainak közreműködésével az AGRO- BER gondozásában a Hőgyészi Állami Gazdaság szakemberei 1983 augusztusában nagy sikert arattak a doni földön tartott takarmánytermesztési bemutatóval. Már 1984-ben az AGROBER—AG- ROINVEST a módszer gépeire és a technológiára szerződést kötött szovjetunióbeli partnerével, Belgorod és Rosztov területén pedig hét szovhoz, illetve kolhoz összesen több mint 30 000 tonna CCM abraktakarmányt készített a Hőgyészi Állami Gazdaság szakembereinek segítségével. Külön említésre méltó, hogy a kukoricanövény egyéb részeit is begyűjtötték szarvasmarhák takarmányozása céljából.

Jelenleg a jövőre vonatkozó tárgyalások folynak, várhatóan ebben az évben az AGROBER—AGROINVEST és a Hőgyészi Állami Gazdaság még nagyobb méretekben fog gazdasági kapcsolatokat kialakítani.

BUSA LÁSZLÓ

gépészmérnök,

Hőgyészi Állalmi Gazdaság

Gombatermesztés kemencében

ötletesen hasznosítja egy hajdani téglagyár régen nem működő égetőkemencéjét a hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezet: champignon gombát termesztenek benne. A spórákkal beoltott speciális táptalajt a csepeli Duna tsz-től szerzik be.

A régi kemencében viszonylag kevés fűtéssel elérhető előbb 20, majd később 15 fok körüli hőmérsékleten fejlődnek ki a nagyméretű gombák. 340 négyzetméteren ősztől a tavasz végéig mintegy 80 mázsa gombát termelnek és szállítanak az üzletekbe.

Vízvédelmi tervek Tolna megyében

A közelmúltban tanácskozott három megye vízvédelmi bizottsága, jelentős sikerekről szóltak, ugyanakkor megoldásra váró tennivalókról is hangzott el sok értékes javaslat. Tolna megyében a vízgazdálkodás-vízvédelem komplex kezelése több évtizedes múltra vezethető vissza. A további tennivalókról kértünk véleményt Kiing Bélától, a megyei tanács csoportvezetőjétől.

— Mindenekelőtt szeretnénk, ha vázolná a hatodik ötéves terv főbb eredményeit, a létesítményeket, és hogy mi jellemezte a munkát.

— Tolna megyében — az ország más megyéihez hasonlóan — a vízellátás volt az, ami dinamikusan fejlődött. A tervidőszak végére eléri a lakossági ellátottság a 88 százalékot. A vízellátás fejlődése, ha az nem párosul a csatornázással, magában hordhatja a felszín alatti vizek fokozottabb elszennyeződésének a veszélyét. Ehhez hozzájárul a mezőgazdasági üzemek esetleg nem megfelelő mű- trágyázási technológiája, az állattartó telepek hígtrágyaelhelyezési gondja, valamint az ipari üzemek szennyezése.

Megyénk másik jellegzetessége az a körülmény, hogy viszonylag kevés a sok szeny- nyező anyagot rendszeresen kibocsátó üzem, de felszíni vizeink zöme (Sió, Nádor, Kapos) jelentős mértékben szennyezett a megyén kívüli szennyeződés következtében. A VI. ötéves terv végére tanácsi és vállalati beruházások eredményeként jelentős vízvédelmi létesítmények elkészültéről számolhatunk be. Befejeződött a szekszárdi szennyvíztisztító-telep bővítése, ami a szennyvíziszapok víztelenítését is megoldja. Gyönkön a biológiai tisztító- telep építése, Bonyhádon a szennyvíztisztító-telep bővítésének I. üteme készül el. Hőgyészen a lakosság jelentős anyagi áldozatvállalásával a község részleges csatornázása és a szennyvizek tisztítására alkalmas, úgynevezett „nyárfás” tisztítótelep valósul meg. Faddon a termelőszövetkezet és a tanács összefogásából kis tisztítótelep, és a település egy részén közcsatorna fog megépülni. Bonyhádon, az északnyugati városrészben lakossági összefogással, társulati úton elkészült a szennyvízcsatorna-hálózat. Városainkban az újonnan épült lakások nagyobb hányada közcsatornázott területen épült. Az ipari üzemek vezetői is egyre inkább érzik azt, hogy a víz szennyezése jelentős kiadásokat eredményezhet bírság formájában, de azt is átérzik, hogy a szennyezésnek milyen környezetkárosító hatása van. A megyében megépült új üzemek (Szekszárdi Húsipari Vállalat, tejipari vállalat) jelentős anyagi ráfordítással előtisztító berendezéseket építettek, és komoly összegekkel támogatták a városi tisztítótelep építését.

A mezőgazdaság területén a VI. ötéves tervben a megye több üzemében megkezdődött a hígtrágya visszajuttatása tápanyag-utánpótlásként a termőtalajba. A műtrágyák tárolásában jelentős volt a fejlesztés, ami az agrokémiai tárházak kialakítását eredményezte. Ezek csökkentik a hatóanyag-veszteséget, a műtrágya szakszerűtlen tárolásából adódó vízszennyezéseket.

— A hetedik ötéves terv készítésének időszakában vagyunk, a megyei vezetés milyen főbb szempontok alapján javasolja a szakembereknek a részletes program kidolgozását?

— Tolna megye Tanácsa 1984. IX. 26-án tárgyalta a vízellátás és csatornázás távlati tervének időarányos végrehajtását. A tanácsülés a vízvédelmet érintő feladatokat is meghatározott. Ugyancsak az elmúlt évben az Országos Vízügyi Hivatal — kormányhatározat alapján — intézkedési tervben határozta meg a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programját, ami jelentős munkát ad a tanácsok számára is.

— A feladatokat három fő csoportba sorolnám. Az első azon fejlesztési feladatok köre, amelyek közvetlenül hatnak az élővizek védelmére. Ide sorolhatók a szennyvíztelep-építések, csatornázási létesítmények, amelyek városok esetén a túlterheltség csökkentését, azáltal a tisztítási hatásfok növelését eredményezhetik, kisebb települések esetén pedig lehetőséget adnak a több fokozatban történő csatornázás kiépítésére és az elszikkasztott szennyvízmennyiség csökkentésére.

— Az új szennyvíztelepek építésénél meg kell oldani a közcsatorna nélküli lakásokban keletkező, szippantott szennyvizek előkezelésének és fogadásának feltételeit is ...

— Ez a fontos feladat a meglévő és a távlatokban igénybeveendő vízkészletek védelme érdekében. Tolna megyében főleg a Duna menti kavicsterasz és a Duna menti parti szűrési vízkészletek védelmét jelenti, ami Szekszárd város távlati vízigényeit van hivatva kielégíteni. Ezeken a területeken meg kell oldani az intézményes szemétszállítást és ártalommentes elhelyezést, valamint a folyékony települési hulladék károkozást nem okozó gyűjtését és kezelését.

— A legsürgősebb tennivalók?

— Fel kell tárni a szennyezőforrásokat, meg kell akadályozni továbbterjedésüket, csökkenteni hatásukat. A második fő témacsoport a mezőgazdaság és a környezet kapcsolata. A mezőgazdaságnak fokozottabban kell figyelembe venni a környezettel kapcsolatos összefüggéseket. Folytatni kell az állattartás során keletkezett, és használható melléktermékeknek a környezetbe történő visszajuttatását. Azokon a területeken, ahol nem készültek agrokémiai tárházak, elő kell segíteni további centrumok létesítését. A növénytermesztés számára biztosítani kell, hogy lehetőleg csak any- nyi műtrágya kerüljön kiszórásra, amennyi a növénytermesztéshez feltétlen szükséges, ezáltal csökkentve az élővizekre gyakorolt hatását. A harmadik témacsoport a hatósági tevékenység köre, amely során a közcsatornát károsan szennyező üzemeket a bírság eszközével szorítjuk a határértékek betartására. A bírságoláson kívül más vízügyi szervekkel közösen a vállalatok vízgazdálkodásának megismerése és tanulmányozása, javaslatokon keresztül elősegítheti a víztakarékosságot és vízvédelmet.

— Megyénk lakosságát élénken foglalkoztatja Fadd- Dombori sorsa-jövője, konkrétan milyen tennivalókról lehet a jövőben beszélni?

— Örülök ennek a kérdésnek, mivel lehetőség nyílik arra, hogy megyénk érdekelt olvasóit tájékoztatni tudom a holtággal kapcsolatos kérdésekről. Általánosságban először annyit kívánok megjegyezni, hogy az itt észlelhető folyamat minden olyan holtágnál fellelhető, ahol a megfelelő vízutánpótlás lehetősége nem biztosított. Ezt a folyamatot a külső körülmények esetenként kedvezőtlenül befolyásolhatják. 1983. februárjában a megyei tanács kezdeményezésére az illetékes szakmai szervezetek és hatóságok bevonásával 13 pontból álló intézkedési terv készült a minőség romlásának megelőzése érdekében. Ezen intézkedési terv a teljes vízgyűjtő területre vonatkozó környezetvédelmi, illetve a vízminőséget közvetlenül befolyásoló feladatokat tartalmaz. Az elvégzendő beavatkozások nagysága és költség-/ vonzata a vízminőség negatív változásának függvénye.

— És javult a helyzet?

— A vizsgálatok alapján megfigyelhető volt ugyan a vízminőség bizonyos fokú romlása, azonban ez nem olyan jellegű, ami az ott für- dőzők egészségét veszélyeztetné. A víz minőségét összehasonlítva más holtágak vizével, ez azoknál kedvezőbb. A nyáron tapasztalt kedvezőtlen tünetek elsősorban nem a vízminőséggel kapcsolatosak, hanem az alacsony vízállással és az iszapnak a für- dőzők által történő felkeverésével, mivel olyan területre tolódott át a fürdés, ahol előzőleg a meder rendezése nem történt meg.

— Önök ezt vizsgálják, regisztrálják?

— A víz vizsgálata, a víz kémiai, bakteriológiai szempontból 1983. év óta folyamatos kiértékelése rendszeresen megtörténik. A kiértékelés függvényében kerülnek meghatározásra a végrehajtandó feladatok. A közbeavatkozás nemcsak anyagi kérdésektől függ, hanem azoktól a bekövetkezendő hatások számbavételétől is, amelyeket azok esetleg kiválthatnak. Ezért ezeket csak fokozatosan lehet végrehajtani, utólagos vizsgálatok mellett, nehogy a többcélú vízhasználatot (fürdés, horgászat) károsan befolyásolják.

— Hogyan tudná összefoglalni a tennivalókat?

— A közeljövőben mindenképpen célszerűnek látszik — lokálisan —, főleg a strandok környékén kotrási és meder- kavicsolási munkálatok elvégzése.

Meg kell oldani a részleges frissvíz-utánpótlás biztosítását úgy, hogy olyan szennyezőanyag, ami eddig nem volt, a holtágba ezután se kerüljön. Ilyen lehetőséget biztosít a korábban kiépített dunai szivornya.

Vizsgálni kell a dombori hétvégi házas telep és Fadd község szennyvízcsatornázásának lehetőségét, megoldásának módját, és a szennyvizek más vízgyűjtőbe történő átvezetését. Ezen a téren előrelépésre csak az érintett üdülőtulajdonosok bevonásával van lehetőség.

— A társadalmi feladatról, kötelességről is szeretném az ön véleményét kérni.

— A vízvédelemmel kapcsolatban általam felsorolt elvégzett és elvégzendő feladatok azt a látszatot kelthetik, mintha ezen a téren csak vízügyi szerveknek, vállalatoknak, tanácsoknak, az ezzel hivatalból foglalkozóknak lennének tennivalóik. Azonban az az igazság, hogy ezek a dolgok meghatározó jelentőségűek ugyan, de önmagukban teljes eredményt nem hozhatnak, ha ez nem párosul a lakosság, az itt élő emberek aktív támogatásával.

— Az előbb szó volt a dombori holtág vízminőségéről...

— Foglalkozhatunk mi a vízminőséggel, ha például az üdülőtulajdonos zárt szennyvíztározó helyett nyitottat épít, ha Faddon az állattartásból származó szennyező anyagokat közvetlenül a vízbe vezetik, ha a holtágat tápláló vízfolyást szemétlerakóhelynek használják, ha a horgászok túletetést végeznek. Ilyen körülmények között az eredmény kialakulása kétséges. Más példa: egy község lakóinak nagy örömére elkészül a településen a vízmű. Komfortosítják a lakásokat, majd a keletkező szennyvizet a felhagyott kútba vezetik, veszélyeztetve a mélyebb vízadó rétegek minőségét is. Egy idő után aztán rájövünk arra, hogy amit eddig jó víznek hittünk, már az sem jó, és újabb helyet kell kutatni.

— Ma már ott tartunk, hogy a vízvédelemmel kapcsolatos feladatok nem tűrhetnek további halasztást, és azt a jövő érdekében mindenkinek át kell gondolnia. Szükséges, hogy a természetes és mesterséges vizek védelme társadalmi üggyé váljon. Sokat tehetnek ezért a társadalmi szervezetek — erre megyénkben jó példák vannak —, és minden ember, aki azt szeretné, hogy az utódai még jó ivóvízhez jussanak, és nyáron elmehessenek valahová, ahol természetes körülmények között, minden veszélyeztetettség nélkül esetleg fürödni is lehet.

A Szekszárdi Húsipari Vállalat részére korszerű vízmüvet építettek

PALKÓVÁCS JENŐ Fotó: Ck