Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. január 30. Új ülésszak Stockholmban (Folytatás az 1. oldalról.) A munkaokmány javaslatai szerint a felek: — tartózkodnak attól, hogy a konferencia más résztvevőivel szemben katonai erőt bármilyen módon alkalmazzanak, ami összeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel, különös tekintettel más állam területére való behatolásra, vagy ellene intézett támadásra; — nem fenyegetik a nemzetközi tengeri, légi és kozmikus útvonalak biztonságát azokban a térségekben, amelyekre nem terjed ki nemzeti joghatóság. Kötelezettséget vállalnak arra is, hogy nem alkalmaznak erőt harmadik országokkal szemben, álljanak akár kétoldalú szövetségben velük, legyenek el nem kötelezetitek, vagy semlegesek. A szerződés résztvevői erőfeszítéseket tesznek az űrfegyverkezési hajsza elhárítása, a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési hajsza beszüntetése, a fegyverzet korlátozása és csökkentése, valamint a leszerelés érdekében, amely a jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség elvein, a biztonsági érdekek azonos tiszteletben tartásán alapulna. A felék együttműködnek abban, hogy növelik az ENSZ hatékonyságát a nemzetközi viták és konfliktusok békés rendezésében, az egressziók megakadályozásában, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyek elhárításában. Háborús veszély kelétkezése és katonai erő alkalmazása esetén sürgős konzultációkat tartanak, egymás rendelkezésére bocsátják a szükséges információkat. A szerződés azonban az ENSZ Alapokmányának 51. cikkelye értelmében nem korlátozná a résztvevők elidegeníthetetlen j oigát az egyéni és a kollektív védelemre. A szerződés nyitott minden más állam számára, és ákkor lépne hatályba, ha csatlakozna hozzá a Varsói Szerződés és az Észak- atlanti Szövetség minden résztvevője. Tisztogató répa „akciók” . Tanácskozás a közös űrprogramról A salvadori hadsereg tíz nagyszabású „tisztogató” akciót indított az év első hónapjában a hazafiak ellen — közölte hétfőn a Salpress független salvadori hírügynökség. A hadműveletekben több, mint 13 ezer katona vett részt. A hadsereg az ország 14 tartománya közül nyolcban próbálta meg — sikertelenül — kiszorítani a Fa- rabundo Marti Nemzeti Fe1- szabadítási Front fegyvereseit állásaikból. A leghevesebb harcok az ország keleti részén — Usulutan és S-n Miguel tartományokban — folytak. Az egyre nagyobb amerikai támogatás eredményeképpen jelenleg a legkisebb közép-amerikai ország rendelkezik a térség legkorszerűbben felfegyverzett hadseregével. Washington az elmúlt három évben 231 millió dollár katonai segélyt adott Salvadornak. 1985-re 132 millió dollár segélyt terveznek, de a Reagan-kor- mány várhatólag növelni fogja ezt az összeget. A salvadori reguláns erőket 1981-ben 7 ezer katona jelentette. Jelenleg a hadsereg létszama meghaladja a 30 ezer főt. A szintén katonai feladatokat ellátó Nemzeti Gárda ás a rendőrsé!; létszámát ebben az időben 20 ezer főről 50 ezerre növelték. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok elsősorban a salvadori légierő fejlesztéséhez nvújtott segítséget. A nyugat-európai űrprogram jövője a tét az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) tanácsának kétnapos ülésén, amelyet Rómában tartanak ma és holnap. A tagállamok kutatási és technológiai miniszterei hivatottak dönteni több, az elkövetkezendő tíz évben megvalósítandó programról, amelyeknek távolabbi célja: önálló nyugat-európai űrállomás létrehozása. A kormányközi szervezetet 1975-ben hozták létre, tagja az NSZK, Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Írország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország és Svájc. A szervezettel együttműködési megállapodásokat kötött Norvégia, Ausztria és Kanada is. Az űrprogram Nyugat- Európában is a legköltségesebb váltatkozáisok közé tartozik és é’-'-ien ez a tény adja a mostani tanácskozás jelentőségét. Az ESA évi költségvetése jelenleg 850 millió ecu (egy ecu = 0,81 dollár), és a nyugat-európaiak űrterveihez ennek legalább a kétszeresére lenne szükség. Rómában megvitatásra kerül az űrszállítás! program, az „Ariane—5” hordozórakétával (2,6 milliárd ecut szánnak erre), az űrinfrastruktú- ra kialakításának programja, amelynek keretében ki akarják fejleszteni a nyugatnémet—olasz tervezésű „Columbus” emberek lakta űrállomást (szintén 2,6 milliárd ecu), és a Franciaország által javasait „Hermes” mini-űrrepülőgépet, amelynek árát 1,8 milliárd ecura becsülik. Ezenkívül számos tudományos és távközlési terv is sze. repel a napirenden. Ugyancsak itt döntenek arról, hogy milyen alapon kezd. jenek tárgyalásokat egy amerikai űrállomásban való részvételről, amire Reagan elnök hívta fel őket. Nem kizárt, hogy a „Columbus” éppen a 3000 kilométernyi magasságba felbocsájtandó amerikai űrkomplexum egy része lenne. Az Egyesült Államok e célra 1990-dg 8 milliárd dollárt fordít. Nyugat- Európában az űrprogram költségeinek közel egyhar- madát két ország: Francia- ország és az NSZK fedezi. Akárcsak a világpolitika és a gazdaság más területén, Nyugat-Európa és Washington viszonyában e téren is némi tudathasadás érezhető. A hatalmas költségek miatt szüksége van Nyugat-Euró- pámak az Egyesült Államokra, ugyanakkor ez az önálló nyugat-európai űrprogramot szinte lehetetlenné teszi, mert így a nyugat-európai űriparnak nincs lehetősége a dinamikus fejlődésre. Ebből az ördögi körből próbálnak most kilépni Rómában. Havasi Ferenc washingtoni megbeszélései Havasi Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, országgyűlési képviselőt — aki amerikai kongresszusi képviselőik, az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata meghívására tartózkodik az Egyesült Államokban —, kedden Washingtonban fogadta Romáid Reagan amerikai elnök. Havasi Ferenc megbeszélést folytatott George Bush alelnökkel és George Shultz külügyminiszterrel, valamint az amerikai kormány több más tagjával nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Találkozott az amerikai törvény- hozás és az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata töíbb tagjával. A találkozón jelen volt dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni és Nicolas Salgo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. PANORÁMA BUDAPEST Péter János, laz országgyűlés alelnöke a görög kormány meghívására kedden Athénba utazott, hogy részt vegyen az öt kontinens kezdeményezései a békéért elnevezésű tanácskozáson. HANOI Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár, aki látogatáson Vietnamban tartózkodik, keden találkozott Pham Van Dong kormányfővel és Nguyen Co Thatah külügyiminiszterrel. ADDISZ ABEBA Szovjet repülőgépekkel, helikopterekkel és gépkocsikkal több mint tizenhét- ezer tonna különféle terméket juttattak el eddig Etiópia természeti katasztrófa által sújtott lakosságának. Emellett a szovjet járművek mintegy nyolcvanezer embert szállítottak új otthonukba a szárazság sújtotta területekről. TORUN A torumi perben az ügyész kedden halálbüntetést kért Jerzy Popieluszko varsói pap elrablásának és meggyilkolásának fő szervezője, Grze- gorz Piotrowskira, s 25—25 évi börtönbüntetést a másik három vádlottra: Leszek Pe- kalára, Waldemar Chmie- lewskire és Adam Pietrusz- kára. Mai kommentárunk Á delhi deklaráció Aligha gyökértelen, még kevésbé visszhang nélküli a „hatok” Üj-Delhiben tartott csúcsértekezlete. Gyökerei abból a világszerte tapasztalt óhajból erednek, amit indiai, mexikói, tanzániai, argentin, görög és svéd államférfiak még a múlt esztendőben fogalmaztak meg. Nevezetesen: az atomhatalmak újítsák föl a leszerelési tárgyalásokat, fagyasszák be az atomfegyverek kísérleteit és gyártását. A mexikói, az argentin és a tanzániai elnök, valamint a görög és a svéd kormányfő most elfogadta Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök meghívását, s hétfőn egynapos csúcs- találkozón találkoztak Űj-Delhiben. A hatok múlt év májusi felhívására Moszkvából kedvező válasz érkezett: a szovjet vezetés üdvözölte a hat különböző politikai orientációjú ország államférfiainak nyilatkozatát. Washingtonban annak idején, sajnos, nem talált megfelelő fogadtatásra a kezdeményezés. Most az egynapos csúcs közös nyilatkozat közzétételével zárult. A „delhi deklaráció” ismételten nyomatékkai hangsúlyozza a nukleáris fegyverkezési hajsza megállításának szükségességét, s felhívja az öt atomhatalom vezetőit: szüntessék be a tömegpusztító fegyverekkel folytatott kísérleteket, korlátozzák ezeknek az eszközöknek a gyártását és telepítését. A hat politikus ezen túlmenően azt is szükségesnek tartotta megfogalmazni, hogy a világűr ne váljék a jövő csataterévé, hanem „az egész emberiség hasznára legyen”. Természetesen a hatok nem elégedtek meg azzal, hogy egy jelentős deklarációt elfogadtak. Annak szövegét — mint a csúcstalálkozót követő nemzetközi sajtókonferencián elmondták — átadták az atomhatalmak új-delhi nagyköveteinek, s eljuttatják a világ valamennyi állam- és kormányfőjének. Ami a további visszhangot illeti, Űj-Delhi nem marad egyedi eset a hatok kezdeményezéseiben, Papandreu görög kormányfő ugyanis a közeli napokban Athénba vár mintegy ötven politikai személyiséget, akikkel ugyanezekről a kérdésekről folytatnak majd eszmecserét, remélhetőleg bővítve a felhívást helyeslők körét. Annak csak örülni lehet, hogy a mai feszült világhelyzetben más-más orientációjú államok is a leglényegesebb kérdésre: a leszerelésre, az atomháború veszélyének kiiktatására összpontosítják figyelmüket, s megtalálják a közös nyelvet. A hatok példamutató kezdeményezése éppen olyan időszakban kapott új erőre, amikor küszöbön áll a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások megkezdése. A „delhi deklaráció” mindenekelőtt azt sugallja: Moszkva és Washington mielőbb jusson közös nevezőre a tömegpusztító fegyverek korlátozása és csökkentése ügyében, s járuljon hozzá a világméretű enyhülés újbóli térnyeréséhez. A hatok deklarációja ebbe az irányba hat, s a bizalom légkörének helyreállítását szorgalmazza. GYAPAY DÉNES A csúcsértekezlet után sajtókonferenciát tartottak Üj- Delhiben. (Telefotó) Taba - vihar egy fürdőhelyen Az angol vagy nyugatnémet turisták, a Sonesta-szál- ló és a közeli üdülőtelep lakói, csak pár lépést tesznek könny űbúvár-f els zerel és ükét cipelve, és izraeli határőrökbe ütköznek. Másik pár lépés kell csupán, hogy egyiptomi határőrökkel találkozzanak. Ez Taba. Az egész nem több, vagy nem sokkal több ezer négyzetméternél. Kié? Izraelé-e, amely 1967 óta birtokában tartja? Egyipto- mé-e, amely század eleji török térképéket mutogat, hogy hozzá tartozik? Az Akabai-öböl mentén fekvő apró terület nyilvánvalóan Egyiptomot illeti. Taba a Sínai-félsziget és Izrael határán terül el. A Camp David-i különpaktum visz- szaadta Egyiptomnak a Sinai területeit; tizenhét ha- tárfeiszögellés azonban vitás. Közülük a legtöbb szó Tabá- ról esik: Taba jelképpé magasztosult. Hovatartozásának rendezéséit Kairó politikai vezetése az Izraellel fenntartott és tartósan feszüli viszonyának középpontjába helyezte. Ha visszakapja, akkor már csak Libanonból kell Izraelnek végképp kivonulnia; „csak” a megszállt Ciszjordániia, illetve Gáza légkörét javítania, s Egyiptom — minit közli — máris visszaküldi nagykövetét Tel- Avivba. Ez utóbbi lépést sürgetik az izraeliek, s velük együtt amerikai barátaik, s a Reagan-ikormány is, amely évi 2,2 milliárd dollárt ad Egyiptomnak, egyik közel- keleti stratégiai szövetségesének. A tabai ügyről január 27- én az izraeli Negev-sivatag- ban, Beér-Sevaban kezdett tanácskozásokat a Camp David-i különös házasságban összekapcsolt két fél, amerikai felügyelet alatt. Valós vita nem lehet köztük, mivel Izrael tulajdonképpen már 28 évvel ezelőtt elismerte az egyiptomi tulaj dón jogot. Ez akkor történt, amikor az angol—francia—izraeli invázió után Izrael állam Tabáról is hazarendelte csapatait. A Camp David-á paktum idején már más volt a helyzet. Egy sor idegenforgalmi létesítmény állt Tabán. Az egyiptomiak nem mentek bele kompenzációs tárgyalás részleteibe. Az a félmegoldás született, hogy a kis partszakasz ügyét tárgyalások, közvetítések, döntőbíráskodások útján, majd a későbbiekben oldják meg. Minthogy nem oldották meg, Taba ütőkártya lett Egyiptom kezében, és voltaképp Izraelében is. Hosszú huzavona előzte meg a megállapodást a mostani, beér- sevai tanácskozásról. Ezt a politikai összejövetelt — ha igaz —, később a Szuezi-csa- torma mentén fekvő Iszmá- iliában folytatják. Az egyiptomi—izraeli „hideg béke” tehát (talán) olvadásra ítéltetett. Libanonra például rá lehet fogni, hogy helyzete rendeződni látszik. A következő lépés így logikusan Taba. A tárgyalások Simon Peresz miniszterelnök részéről engedményt jelentenek annyiban, amennyiben nem köti ezeket a kétoldali viszony egyéb, 1982. óta pangó kérdéseihez: a kereskedelem és a turizmus bővítéséhez. Egyiptom részéről az engedmény az, hogy egyáltalán tárgyalóasztal mellé ül Izraellel. A napokban Egyiptom vezető napilapja, az Al-Ah- ram, mindenesetre megállapította, hogy Tába próbaköve az izraeli rugalmasságnak, ami Viszont a többi rendezetlen közel-keleti kérdés fokmérője. Izraelben meg azt mondják, hogy Beér-Sevá- ban, aztán pedig Iszmáiliá- ban dől el, létezik-e még Camp Dayid-i szerződés egyáltalán. A nagy szavák végeredményben egy formulát írnak körül. Nevezetesen, hogy a határproblémát mindkét fél hajlandó-e a több nemzetiségű (a főparancsnokkal együtt tizenegy országból álló) felügyelő erő közreműködésével rendezni. A 2700 katona — közöttük fi- dzsiek — Izrael és Egyiptom békéjét ellenőrzik a Sínai- félszigeten. Ha Izrael hozzájárulna ahhoz, hogy kivonja rendőri erőit Tabáról és — átmenetileg — csak a több nemzetiségű felügyelő erő képviselje ott' a karhatalmat, a Taba-tángyalások sikerére lenne remény. Ha viszont Izrael a saját rendőreivel akarja oltalmazni a Sonesta hotelt, nem beszélve a fürdővendégeknek épített bungalókról, akkor fennmarad Camp David tökéletes csődje. PATAK KÁROLY Taba legnagyobb értéke, a Sonesta luxusszálló (Telefotó)
