Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 24. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. január 30., szerda Mai számunkból TABA — VIHAR EGY FÜRDŐHELYEN (2. old.) SZEKSZÁRD VERSENYT FUT ÖNMAGÁVAL (3. old.) ISKOLAKÓSTOLGATÖ (3. old.) LABDARŰGÖÖSZ ’84 (6. old.) A TANÁR YAMAHA TROMBITÁJA (5. old.) Pártmegbízatások - pártonkívülieknek Néhány héttel ezelőtt történt; még december elején, egy alföldi nagy iparvállalat egyik üzemrészében, az ottani pártalapszervezet vezetőségi ülésén. A vezetőség azt az előterjesztést tárgyalta meg előzetesen, amely a beszámoló taggyűlésre készült öt esztendő munkájáról. Nem egy „kéz” írta az anyagot, többen állították össze; azt a legterjedelmesebb, és számomra, kívülálló szá­mára is legérdekesebb részt például, amely a vállalat gazdasági helyzetéről, a nehézségeikből való kilábolás lehetőségeiről szól, egy viszonylag fiatal, harmincöt év körüli közgazdász készítette. Kissé furcsállottam, hogy a vezetőségi ülés végén azt a fiatal, lelkes, ötlettel teli közgazdászt hívták meg a beszámoló taggyűlésre, de ekkor még nem töprengtem sokat a megjegyzésen. Csak az ülés után értettem meg, miről van szó, amikor kettesben maradtam az alap­szervezet titkárával, s megjegyeztem: igazán szerencsés helyzetben van egy ilyen testület, amelynek tagjai kö­zött egy ilyen „jó fej” akad. A titkár mosolygott: nem, az elvtárs nem tagja a vezetőségnek, sőt, még csak nem is párttag. Az igazgatóságon dolgozik, a kereskedelmi osztály helyettes vezetője. Mint kívülállót kérték fel a beszámoló összeállításában való közreműködésre, il­letve ugyanezt a vállalati pártbizottság pártmegbízatá­sul adta neki. Hivatali és társadalmi munkája alapján ugyanis meggyőződtek arról, hogy jól felkészült, nagy tapasztalaté, széles látókörű, kreatív alkatú, amellett pártonkívüli létére egyértelműen szocialista elkötele­zettségű szakember. Pártmunka, pártmegbízatás — egy pártonkívülinek? Az eset, bevallom, meglepett. El is meséltem, mint ér­dekes tapasztalatot pártmunkás ismerőseimnek. Ám ki­derült, nem kuriózumról, nem egyedülálló példáról van szó. Megemlítették például, hogy az egyik nagy lakó­telepen működő körzeti pártszervezetben — amint persze másutt is —, sok az idős vagy beteg ember, akik nem szívesen hagyják el lakásukat; még a taggyű­lések látogatása alól is fel vannak mentve, őket a kör­zeti pártszervezet vezetősége — fölváltva, egymás közt beosztva, de bizonyos rendszerességgel, általában fél­évenként — sorra látogatja. Mindebben nincs semmi különös, sokfelé dívik ez a szép, emberi szokás. Ami itt, ebben a gyakorlatban többlet: a vezetőség tagjait rendre elkíséri ezekre a látogatásokra a pártonkívüli körzeti orvos, egy, már maga is a nyugdíjkorhatár felé tartó, egyedülálló asz- szony. Igaz, az ő hivatásából eredően, ha hívják, ha szükséges, máskor házhoz megy; ezek az idős párttagok is a betegei. De mégis más az, ha csak vizsgálat cél­jából, gyógyszert felírni kopogtat be; s más, ha ven­dégként, beszélgető társként. Fölvetődhet természetesen az a kérdés, hogyha egy­szer ezek az emberek ilyen lelkesen, odaadóan teljesí­tik azt, amire a helyi pártszervezet felkéri őket, akkor miért pártonkívüliként, miért nem a párt sorain belül teszik ezt? A kérdés jogos. Mellesleg azért is, mert a fenti jó példákkal ellentétben akadnak elszomorító, lehangoló esetek is; olyanok, amikor egyes párttagok kihúzzák magukat a pártmunka, a pártmegbízatások teljesítése alól. Ám a legfontosabb: az MSZMP nyolc- százötvenezres tagsága több mint háromnegyedének van valamilyen pártmunkája. Vagy folyamatos, vagy egyedi, alkalmi, de rendszeresen adott — mindig más és más — megbízatása. De, hogy a kérdésre feleljünk: a pártonkívüliként pártmegbízatást teljesítők többségének útja — azoké, akik készek vállalni a párttagsággal járó kötelezettsé­get is, előbb-utóbb természetesen elvezet a párthoz. A bevezetőben említett közgazdászé is. A legkevésbé sem vadonatúj jelenség ez, hogy pár- tonkívüliek is végeznek pártmunkát, teljesítenek párt­megbízatásokat; hozzátartozik ez a mozgalom nemes tradícióihoz. Gondoljunk csak azokra az ügyvédekre, akik a múlt rendszer osztálybíróságai előtt védték a bebörtönzött illegális kommunistákat. Azokra az orvo­sokra, akik bejártak a börtönökbe, s nemcsak gyógyu­lást hoztak magukkal, hanem információkat is; vagy kint segítették a lebukottak családjait a Vörös Segély aktivistáiként. És akik a párt hívó szavára vállalkoztak a háború, a fasizmus elleni fegyveres küzdelemre, éle­tüket kockáztatva, vagy fel is áldozva. Nem voltak mind kommunisták, még ha sokuk útja törvényszerűen elvezetett is a párthoz. Nem is szólva azokról, akik a kommunisták kérésére, élére állva egy-egy helyi közös­ségnek, segítették a földosztást, az újjáépítést, becsü­lettel védték a néphatalmat az ellenforradalmi támadás súlyos napjaiban, szervezték a termelőszövetkezeteket, és így tovább. Pártunknak megbízatásokat teljesítő szövetségesei átmenetet képeznek a kommunisták és azok között a pártonkívüli százezrek között, akik a tanácsokban és tömegszervezetekben tevékenykednek, mondhatnánk, kettős kötésben: választóik bizalmából, lakóhelyükön az állampolgárok, munkahelyükön dolgozó vagy tanuló társaik érdekeit képviselve; egyszersmind azonban a párt kérésére is. Kommunisták és pártonkívüliek egy­azon közös ügyért dolgoznak végeredményben: a szo­cialista társadalom építéséért, népünk boldogulásáért. KONCZ ISTVÁN Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke mondott megnyitó beszédet (Telefotó) Nemzetközi tanácskozás kezdődött kedden Budapes­ten, a Stadion-szállóban a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problémáiról. Az Országos Báketanács és a Béke-világtanács szervezésé­ben több minit 30 országból étkeztek vendégek a konfe­renciára, amelyen számos hazai szakértő is előadást tart. A kétnapos összejövete­len részt vesz Romes Csand- ra, a Béke-világtanács elnö­ke. A nemzetközi tanácskozás fő témája: a fejlődő országok gazdasági és társadalmi prob­lémáinak súlyosbodása a je­lenlegi világpolitikai és vi­lággazdasági helyzetben. E kérdéshez számos referátum és hozzászólás kapcsolódott. Több felszólaló riasztó ada­tokkal támasztatta alá mon­dandóját. A fejlődő országok részesedése a világ ipari ter­meléséből például mindössze kilenc, a gabonatermesztés­ből pedig 30 százalék, holott napjainkban ebben a 127 ál­lamban él a világ népességé­nek mintegy 75 százaléka. A gyarmati múlt, aiz évszázados elmaradottság okozta gazda­sági és társadalmi problémák az utóbbi években súlyos­bodtak. A világgazdasági válság, a fejlett tőkés orszá­gok protekcionizmusának erősödése, a nyersanyag- árak gyors ütemű csökkené­se, az adósságok, s az élelmi­szertermelés elmaradottsága nehéz helyzetbe hozták az országcsoport csaknem vala­mennyi kategóriáját. A leg­kevésbé fejlett országok helyzete katasztrofálissá vált. A tanácskozáson megálla­pították: a nemzetköm fe­szültség növekedése, a fegy­verkezési verseny fokozódása újabb nehézségek forrása, és mind nyilvánvalóbb, hogy amíg továbbra is a jelenlegi méretekben folytatódik a hajsza újabb és újabb fegy­verekért, addig nem várha­tó anyagi eszközök átirányí­tása a fejlődő országokba. Az imperialista hatalmak közvetett Vagy közvetlen módon azzal is terhelik a fejlődők gazdasági erőforrá­sait, hogy elnyomó rezsáime- ket támogatnak, és ezzel a haladó korményzaitokat és forradalmi erőket arra kény­szerítik, hogy több pénzt for­dítsanak védelmi célokra. Szomorú tény, hogy például 1982-ben 102 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre a fejlődő országok, s a világ fegyverexportjának három­negyed részben a fejlődő vi­lág ad piacot. Az eszmecsere résztvevői hangsúlyozták azt is, hogy a fejlődő országok gazdasági és társadalmi helyzete olyan globális probléma, amely- lyel az egész világnak szem­be kell néznie. A fennálló egyenlőtlenségek nagy része nem csökken, s ez a helyzet politikai szempontból veszé­lyes, gazdaságilag pedig ész­szerűden. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. Ilj ülésszak Stockholmban A svéd fővárosban kedden megkezdődött az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konfe­rencia új ülésszaka. A keddi ülésen Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője fel­szólalásában a többi között megállapította: a konferen­cia két munkacsoportjának megalakulása lehetővé teszi, hogy egyidejűleg vizsgálják fa politikai és a katonai jel­legű bizalomerősítő intézke­déseket, és megkezdjék az érdemi tárgyalásokat. Ha az Egyesült Államok és a töb­bi NATO-ország 'kész a be­csületes és az egyenrangú tárgyalásokra, akkor a ta­nácskozás azonnal behatóan foglalkozhat a napirendi kér­déseikkel. Hozzáfűzte: a Szovjetunió javaslatai azt cé­lozzák, hogy gyökeres fordu­lat következzen be az euró­pai helyzet javulásában, és egyben átfogják a fontos •problémák széles skáláját, kezdve attól, hogy nem al­kalmaznak elsőként nukleá­ris fegyvert, a nagyobb had­gyakorlatok, illetve csapat- mozdulatok bejelentéséig. Grinyevszkij ezután áttért a szovjet küldöttség által be­terjesztett munkaokmány is­mertetésére, amelynek lénye­ge, hogy a konferencián résztvevő államok kötelezik magukat: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképpen egyáltalán nem vetnek be egymás ellen katonai erőt. (Folytatás a 2. oldalon.) Növényvédő szerek lorgalmazása A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna Megyei Szer­vezete Növényvédelmi és Ag­rokémiai Szakosztálya, a Tol­na megyei Tanács V. B. Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a szekszárdi AG- ROKER Vállalat, a TSZKER Területi Központ, a decsi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a Budapesti Vegyiművek szer­vezésében Növényvédő sze­rek forgalmazása, új termé­kek bevezetése címmel szak­mai tanácskozást tartottak kedden délelőtt Szekszárdon a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Megnyitót dr. Nagy Ele­mér, a Tolna megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója mondott. A bevezető után dr. Kovács Imre (MÉM—NAK) főigaz­gató a kemizálás lehetőségei­ről — a rendelkezésre álló választék ismertetésével — tartott előadást. Majd Kónya Árpád, az AGROTEK vezér­igazgató-helyettese az 1985. évi növényvédőszer-forgal- mazásról beszélt. A szünet után a résztve­vők tájékoztatást kaptak az ez évben gyártásra kerülő növényvédő szerekről és az új termékekről, továbbá a BVM növényvédő szerek fel- használásának tapasztalatai­ról. Az előadások után a vitá­ban többen hozzászóltak és elmondták véleményüket a kemikáliák alkalmazásával kapcsolatban. Új termékek Bátaszékről A Bátaszéki Fémipari Szö­vetkezetben az 1984-re elő­irányzott tervet 94 százalé­kosan teljesítették, a bérszín­vonal fejlesztése megfelelt a beütemezettnek, míg a szö­vetkezet nyeresége a terve­zettnél kedvezőbben alakult. Tavaly két új termékkel jelentkezett az egység, me­lyek gyártására ez évre is jelentős megrendeléseket kaptak. A gépjárművek hű­tőtartályának ürítéséhez szükséges vízleeresztő szelep­ből 80 ezer darabot gyárta­nak le, a megrendelők a Rába és az Ikarus. A szódás- ballonokban használatos PS 8-as szeleptestből 40 ezer darabot készítenek. Tovább folynak a belső rekonstruk­ciós munkák az üzem terü­letén, egyes műhelyek üze­meltetése a magas karban­tartási költség miatt nem ki ­fizetődő, ezek egy része le­bontásra kerül, másikak ki­ürítésével szeretnék megva­lósítani a dolgozók üzemben történő étkeztetését. Az évi 2—3 milliós fejlesztési alap nagyobb részét az idén is az épülő új üzemcsarnokra for­dítják, melyek megléte a munkakörülmények javítá­sán és az ésszerűbb munka- szervezésen túl a termelé­kenység növelését is elősegí­ti. Korszerűsíteni kívánják a gépparkot is, sok az alacsony hatékonyságú, elavult gép. Az új szabályozók nagyobb jövedelem elérését teszik le­hetővé annak az üzemnek, mely takarékoskodik a mun­kaerővel és a nyersanyaggal egyaránt. Ezt az utat vá­lasztja a Bátaszéki Fémipa­ri Szövetkezet is. Az épülő új üzemcsarnok Fejlődő országok Nemzetközi tanácskozás Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents