Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 24. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. január 30., szerda Mai számunkból TABA — VIHAR EGY FÜRDŐHELYEN (2. old.) SZEKSZÁRD VERSENYT FUT ÖNMAGÁVAL (3. old.) ISKOLAKÓSTOLGATÖ (3. old.) LABDARŰGÖÖSZ ’84 (6. old.) A TANÁR YAMAHA TROMBITÁJA (5. old.) Pártmegbízatások - pártonkívülieknek Néhány héttel ezelőtt történt; még december elején, egy alföldi nagy iparvállalat egyik üzemrészében, az ottani pártalapszervezet vezetőségi ülésén. A vezetőség azt az előterjesztést tárgyalta meg előzetesen, amely a beszámoló taggyűlésre készült öt esztendő munkájáról. Nem egy „kéz” írta az anyagot, többen állították össze; azt a legterjedelmesebb, és számomra, kívülálló számára is legérdekesebb részt például, amely a vállalat gazdasági helyzetéről, a nehézségeikből való kilábolás lehetőségeiről szól, egy viszonylag fiatal, harmincöt év körüli közgazdász készítette. Kissé furcsállottam, hogy a vezetőségi ülés végén azt a fiatal, lelkes, ötlettel teli közgazdászt hívták meg a beszámoló taggyűlésre, de ekkor még nem töprengtem sokat a megjegyzésen. Csak az ülés után értettem meg, miről van szó, amikor kettesben maradtam az alapszervezet titkárával, s megjegyeztem: igazán szerencsés helyzetben van egy ilyen testület, amelynek tagjai között egy ilyen „jó fej” akad. A titkár mosolygott: nem, az elvtárs nem tagja a vezetőségnek, sőt, még csak nem is párttag. Az igazgatóságon dolgozik, a kereskedelmi osztály helyettes vezetője. Mint kívülállót kérték fel a beszámoló összeállításában való közreműködésre, illetve ugyanezt a vállalati pártbizottság pártmegbízatásul adta neki. Hivatali és társadalmi munkája alapján ugyanis meggyőződtek arról, hogy jól felkészült, nagy tapasztalaté, széles látókörű, kreatív alkatú, amellett pártonkívüli létére egyértelműen szocialista elkötelezettségű szakember. Pártmunka, pártmegbízatás — egy pártonkívülinek? Az eset, bevallom, meglepett. El is meséltem, mint érdekes tapasztalatot pártmunkás ismerőseimnek. Ám kiderült, nem kuriózumról, nem egyedülálló példáról van szó. Megemlítették például, hogy az egyik nagy lakótelepen működő körzeti pártszervezetben — amint persze másutt is —, sok az idős vagy beteg ember, akik nem szívesen hagyják el lakásukat; még a taggyűlések látogatása alól is fel vannak mentve, őket a körzeti pártszervezet vezetősége — fölváltva, egymás közt beosztva, de bizonyos rendszerességgel, általában félévenként — sorra látogatja. Mindebben nincs semmi különös, sokfelé dívik ez a szép, emberi szokás. Ami itt, ebben a gyakorlatban többlet: a vezetőség tagjait rendre elkíséri ezekre a látogatásokra a pártonkívüli körzeti orvos, egy, már maga is a nyugdíjkorhatár felé tartó, egyedülálló asz- szony. Igaz, az ő hivatásából eredően, ha hívják, ha szükséges, máskor házhoz megy; ezek az idős párttagok is a betegei. De mégis más az, ha csak vizsgálat céljából, gyógyszert felírni kopogtat be; s más, ha vendégként, beszélgető társként. Fölvetődhet természetesen az a kérdés, hogyha egyszer ezek az emberek ilyen lelkesen, odaadóan teljesítik azt, amire a helyi pártszervezet felkéri őket, akkor miért pártonkívüliként, miért nem a párt sorain belül teszik ezt? A kérdés jogos. Mellesleg azért is, mert a fenti jó példákkal ellentétben akadnak elszomorító, lehangoló esetek is; olyanok, amikor egyes párttagok kihúzzák magukat a pártmunka, a pártmegbízatások teljesítése alól. Ám a legfontosabb: az MSZMP nyolc- százötvenezres tagsága több mint háromnegyedének van valamilyen pártmunkája. Vagy folyamatos, vagy egyedi, alkalmi, de rendszeresen adott — mindig más és más — megbízatása. De, hogy a kérdésre feleljünk: a pártonkívüliként pártmegbízatást teljesítők többségének útja — azoké, akik készek vállalni a párttagsággal járó kötelezettséget is, előbb-utóbb természetesen elvezet a párthoz. A bevezetőben említett közgazdászé is. A legkevésbé sem vadonatúj jelenség ez, hogy pár- tonkívüliek is végeznek pártmunkát, teljesítenek pártmegbízatásokat; hozzátartozik ez a mozgalom nemes tradícióihoz. Gondoljunk csak azokra az ügyvédekre, akik a múlt rendszer osztálybíróságai előtt védték a bebörtönzött illegális kommunistákat. Azokra az orvosokra, akik bejártak a börtönökbe, s nemcsak gyógyulást hoztak magukkal, hanem információkat is; vagy kint segítették a lebukottak családjait a Vörös Segély aktivistáiként. És akik a párt hívó szavára vállalkoztak a háború, a fasizmus elleni fegyveres küzdelemre, életüket kockáztatva, vagy fel is áldozva. Nem voltak mind kommunisták, még ha sokuk útja törvényszerűen elvezetett is a párthoz. Nem is szólva azokról, akik a kommunisták kérésére, élére állva egy-egy helyi közösségnek, segítették a földosztást, az újjáépítést, becsülettel védték a néphatalmat az ellenforradalmi támadás súlyos napjaiban, szervezték a termelőszövetkezeteket, és így tovább. Pártunknak megbízatásokat teljesítő szövetségesei átmenetet képeznek a kommunisták és azok között a pártonkívüli százezrek között, akik a tanácsokban és tömegszervezetekben tevékenykednek, mondhatnánk, kettős kötésben: választóik bizalmából, lakóhelyükön az állampolgárok, munkahelyükön dolgozó vagy tanuló társaik érdekeit képviselve; egyszersmind azonban a párt kérésére is. Kommunisták és pártonkívüliek egyazon közös ügyért dolgoznak végeredményben: a szocialista társadalom építéséért, népünk boldogulásáért. KONCZ ISTVÁN Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke mondott megnyitó beszédet (Telefotó) Nemzetközi tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, a Stadion-szállóban a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problémáiról. Az Országos Báketanács és a Béke-világtanács szervezésében több minit 30 országból étkeztek vendégek a konferenciára, amelyen számos hazai szakértő is előadást tart. A kétnapos összejövetelen részt vesz Romes Csand- ra, a Béke-világtanács elnöke. A nemzetközi tanácskozás fő témája: a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problémáinak súlyosbodása a jelenlegi világpolitikai és világgazdasági helyzetben. E kérdéshez számos referátum és hozzászólás kapcsolódott. Több felszólaló riasztó adatokkal támasztatta alá mondandóját. A fejlődő országok részesedése a világ ipari termeléséből például mindössze kilenc, a gabonatermesztésből pedig 30 százalék, holott napjainkban ebben a 127 államban él a világ népességének mintegy 75 százaléka. A gyarmati múlt, aiz évszázados elmaradottság okozta gazdasági és társadalmi problémák az utóbbi években súlyosbodtak. A világgazdasági válság, a fejlett tőkés országok protekcionizmusának erősödése, a nyersanyag- árak gyors ütemű csökkenése, az adósságok, s az élelmiszertermelés elmaradottsága nehéz helyzetbe hozták az országcsoport csaknem valamennyi kategóriáját. A legkevésbé fejlett országok helyzete katasztrofálissá vált. A tanácskozáson megállapították: a nemzetköm feszültség növekedése, a fegyverkezési verseny fokozódása újabb nehézségek forrása, és mind nyilvánvalóbb, hogy amíg továbbra is a jelenlegi méretekben folytatódik a hajsza újabb és újabb fegyverekért, addig nem várható anyagi eszközök átirányítása a fejlődő országokba. Az imperialista hatalmak közvetett Vagy közvetlen módon azzal is terhelik a fejlődők gazdasági erőforrásait, hogy elnyomó rezsáime- ket támogatnak, és ezzel a haladó korményzaitokat és forradalmi erőket arra kényszerítik, hogy több pénzt fordítsanak védelmi célokra. Szomorú tény, hogy például 1982-ben 102 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre a fejlődő országok, s a világ fegyverexportjának háromnegyed részben a fejlődő világ ad piacot. Az eszmecsere résztvevői hangsúlyozták azt is, hogy a fejlődő országok gazdasági és társadalmi helyzete olyan globális probléma, amely- lyel az egész világnak szembe kell néznie. A fennálló egyenlőtlenségek nagy része nem csökken, s ez a helyzet politikai szempontból veszélyes, gazdaságilag pedig észszerűden. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Ilj ülésszak Stockholmban A svéd fővárosban kedden megkezdődött az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia új ülésszaka. A keddi ülésen Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában a többi között megállapította: a konferencia két munkacsoportjának megalakulása lehetővé teszi, hogy egyidejűleg vizsgálják fa politikai és a katonai jellegű bizalomerősítő intézkedéseket, és megkezdjék az érdemi tárgyalásokat. Ha az Egyesült Államok és a többi NATO-ország 'kész a becsületes és az egyenrangú tárgyalásokra, akkor a tanácskozás azonnal behatóan foglalkozhat a napirendi kérdéseikkel. Hozzáfűzte: a Szovjetunió javaslatai azt célozzák, hogy gyökeres fordulat következzen be az európai helyzet javulásában, és egyben átfogják a fontos •problémák széles skáláját, kezdve attól, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert, a nagyobb hadgyakorlatok, illetve csapat- mozdulatok bejelentéséig. Grinyevszkij ezután áttért a szovjet küldöttség által beterjesztett munkaokmány ismertetésére, amelynek lényege, hogy a konferencián résztvevő államok kötelezik magukat: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképpen egyáltalán nem vetnek be egymás ellen katonai erőt. (Folytatás a 2. oldalon.) Növényvédő szerek lorgalmazása A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna Megyei Szervezete Növényvédelmi és Agrokémiai Szakosztálya, a Tolna megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a szekszárdi AG- ROKER Vállalat, a TSZKER Területi Központ, a decsi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a Budapesti Vegyiművek szervezésében Növényvédő szerek forgalmazása, új termékek bevezetése címmel szakmai tanácskozást tartottak kedden délelőtt Szekszárdon a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Megnyitót dr. Nagy Elemér, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója mondott. A bevezető után dr. Kovács Imre (MÉM—NAK) főigazgató a kemizálás lehetőségeiről — a rendelkezésre álló választék ismertetésével — tartott előadást. Majd Kónya Árpád, az AGROTEK vezérigazgató-helyettese az 1985. évi növényvédőszer-forgal- mazásról beszélt. A szünet után a résztvevők tájékoztatást kaptak az ez évben gyártásra kerülő növényvédő szerekről és az új termékekről, továbbá a BVM növényvédő szerek fel- használásának tapasztalatairól. Az előadások után a vitában többen hozzászóltak és elmondták véleményüket a kemikáliák alkalmazásával kapcsolatban. Új termékek Bátaszékről A Bátaszéki Fémipari Szövetkezetben az 1984-re előirányzott tervet 94 százalékosan teljesítették, a bérszínvonal fejlesztése megfelelt a beütemezettnek, míg a szövetkezet nyeresége a tervezettnél kedvezőbben alakult. Tavaly két új termékkel jelentkezett az egység, melyek gyártására ez évre is jelentős megrendeléseket kaptak. A gépjárművek hűtőtartályának ürítéséhez szükséges vízleeresztő szelepből 80 ezer darabot gyártanak le, a megrendelők a Rába és az Ikarus. A szódás- ballonokban használatos PS 8-as szeleptestből 40 ezer darabot készítenek. Tovább folynak a belső rekonstrukciós munkák az üzem területén, egyes műhelyek üzemeltetése a magas karbantartási költség miatt nem ki fizetődő, ezek egy része lebontásra kerül, másikak kiürítésével szeretnék megvalósítani a dolgozók üzemben történő étkeztetését. Az évi 2—3 milliós fejlesztési alap nagyobb részét az idén is az épülő új üzemcsarnokra fordítják, melyek megléte a munkakörülmények javításán és az ésszerűbb munka- szervezésen túl a termelékenység növelését is elősegíti. Korszerűsíteni kívánják a gépparkot is, sok az alacsony hatékonyságú, elavult gép. Az új szabályozók nagyobb jövedelem elérését teszik lehetővé annak az üzemnek, mely takarékoskodik a munkaerővel és a nyersanyaggal egyaránt. Ezt az utat választja a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet is. Az épülő új üzemcsarnok Fejlődő országok Nemzetközi tanácskozás Budapesten
