Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

1985. január 28. iríÉPÜJSÁG 3 Iskola kóstolgató Vasutasok munkaversenye Zakatoló, öreg gépek között finomliszt készül Auth Vendel, az építkezés egyik művezetője igazolja — baloldalt — a szállítólevelet, amely újabb építőanyag időbeni érkezését jelentette Szedres a társadalmi munkák tükrében Szorosabb együttműködés Jtd a szállíttatok és az építők között Kommunista műszakokat tartanak Az öreg Bencze Zoli nagyapja molnár volt. Büszke, öreg molnár. A búza, a liszt mindentudója. Az unoka most másodikos molnártanuló, nem kis büsz­keséggel és rátartisággal. Szalai Kati édesapja Bony- hádon volt főmolnár, a leány ma elsős szakközépiskolás. A főmolnár lánya „belisztező- dött”, és aki lisztes lesz, az már ettől a szakmától nem szabadul, mondják. Zsók Sanyi, a bonyhádi fiú pedig úgy gondolta, hogy körülnéz a malomban, meg­kóstolja ezt a szakmát. Lisz­tes, poros helyet képzelt el... azóta már túl van az első szakmai gyakorlaton, amit természetesen a bonyhádi malomban töltött. Barcza Pali pedig hallott valamint a dunai vízimolná­rokról. Székesfehérváron kö­tött ki, és ma négyőjük közül ő magyarázza el legérzékle­tesebben, hogy a malom cso­dás hely... Sok beszédnek sok az al­ja, gondolják, mert nem igazán beszédesek partne­reim. Mit is mondjunk? — kérdezik. Ösztöndíjat kapnak az iskolában, a vállalat tár­sadalmi szerződést kötött ve­lük. Havonta 150 forint ér­tékű csomagot kapnak, az van benne, amit kérnek. Aztán azt mondják, hogy a kenyeret mindenki szereti, a foszlós, ropogós, piros héjú házi fe­hér kenyeret... A molnárok jobban szeretik, mint bárki más... Beszélünk arról is — amit kevesen tudnak —, hogy mol­nár szakmunkás-bizonyít­vánnyal dolgoznak a keverő­üzemek szakmunkásai is. Ezt ők nem nagyon szeretik, mert a granulátum, meg a minden­féle tápok azért mégsem em­líthetők egy napon a liszttel, de azért az fontos, hogy az elhelyezkedésük egy életre megoldott. . . Teljesen várat­lanul jön elő a szó a felelős­ségről, ezt Szalai Kati mond­ja, a többiek megerősítik ... Mert a molnár igen felelős­ségteljes ember. Ezért is lehetett büszke szak­májára Bencze Zoli nagyapja, ezért süvegelték meg mindig az emberek ... Az öreg mol­nár unokája tudja ezt, így aztán határozottan mondhat­ja: molnár leszek, olyan, mint a nagyapám... Az utóbbi heteikben kissé többet beszélünk a télről, s talán kevesebbet azokról, akik tél tábornokkal vias­kodnak. A vasutasok közéjük tartóznák. A rendkívüli idő­járás ellenére is példás ter­melési eredményeket érnek el. Nem rajtuk múlik, hogy néhány szakterületen nehéz­ségek vannak, ugyanis a szállíttatok, azaz a feladó és fogadó cégek áruikat, termé­keiket nem tudják úgy kezel­ni, mint az kívánatos volna. A MÁV Pécsi Igazgatósá­ga több mint tizenháromezer vasutasának helytállásáról Fényes József igazgató szólt pénteki sajtótájékoztatóján. A kongresszusi és felszaba­dulási murtkaversenyben 550 brigád vesz részt 6792 fővel. A szolgálati helyéken már 198.3-ban készültek a múlt évi nagy munkára, azonos technikai színvonalon, keve­sebb emberrel kellett a MÁV teljesítményét a korábbi években megszokott formá­ban tartani. Ez a törekvés sikerűit. A pécsi igazgatóság területén a vagonigényes szállítási fel­adatokat 98,9 százalékra tel­jesítették — sóder, szén stb. —, decemberben lényegesen nagyobb volt a százalékban kifejezhető teljesítmény, mert a múlt év első heteiben csakúgy, mint az idén, a szállíttatok kisebb -mérték­ben foglalkoztatták a vas­utat. A személyszállítás is a bázisszinten volt, valamivel több, mint 16 millió utast vittek a pécsi illetőségű vo­natok 1984-ben. Jelentős fel- adtatnéhezítő körülmény volt az, hogy az év folyamán az igazgatóság területéről 15 ezer vagont küldtek fonto­sabb határátkelő helyekre, illetve tranzitforgalomba, mint ;azt tervezték. Az igazgató munkatársai részletes számokkal is szol­gálták -a munikaverseny eredményét illetően. Például Dombóvárra a tervezettnél egy hónappal előbb tudott befutni az első Villamos -moz­dony vontatta szerelvény. De hasonló jó eredmény az is, hogy Péosbányán kocsijavító üzemet építtetnek — a gene­rálkivitelező a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat — és ez is jóval a -határidő előtt -készül el, júliusban a nagycsarnokban már vago­nokat javítanak, s elkészítik a kiszolgáló műhelyek több­ségét. A MÁV-Val együtt­működő építővállalatok kol­lektívái is részesei a szocia­lista mun'kaverseny-eredmé­nyeknek, hiszen ennek révén tudják ismét egy hónappal a határidő előtt, idén novem­ber 29-re Pécsig vezetni a villamos áramöt, amely lehe­tővé teszi, hogy a villamos mozdonyok Pécs—Budapest között az eddiginél rövidebb idő alatt tegyék meg -az utat, az expressz például 165 perc alatt. A MÁV vezetősége úgy döntött, hogy a szocialista munkaversenyt -kibővítik, jobban érdekeltté -teszik a dolgozóikat. Például a v-asút- igazgatóságök között ver­senyt rendeznek, úgyszintén az igazgatóságok üzemfőnök­ségein. A verseny a két leg­fontosabb területre, az üze­meltetésre és a fenntartásra terjed ki. Tehát a két szol­gálati ágnak jobban együtt kell működni. A területi ver­senyen a hót — Tolna, Ba­ranya, Somogy -megyében működő — üzemfőnökség között folyik majd a ver­seny. A két szakterület első helyezettjei az országos ver­senyre -mennek, amelyet idén a viasutasnapon tartanak meg. A szocialista munkaver­senyben új, hogy az első he­lyezett harmincmillió forin­tot kap, a szolgálati főnökség a dolgozók javaslata alapján használhatja csak fel ezt az összeget, kizárólag szociális jellegű létesítmények beru­házására. A brigádok tagjai pedig -harmincezer forint ju­talmat kapnak. A helyezet­tek tízmillió, és ötmillió fo­rintot jutalomként vihetnek haza a főnökségükre, illető­leg iaz igazgatóságra, a sze­mélyi jutalom huszonötezer forintra rúg. Ugyanakkor még -a tizenkilencedik helye­zett lis kap beruházásra pénzt, egymillió forintot és személyi jutalmat. A MÁV újjászervezett szocialista munkaversenyében hat igaz­gatóság tizenkét -brigádja, il­letve iaz építési szakágazat kettő, a járműjavítóik kettő, a hivatali szervek egy, míg a záhonyi körzet ikét brigád­dal vesz majd részt az orszá­gos versenyen. A pártkongresszus előtt, illetőleg felszabadulásunk évfordulóján és majd utána is, több alkalommal tartanak a pécsi igazgatóság vasutasai kommunista műszakokat, amelyekből a befolyó pénzt főleg a fiatalok lakásépíté­sének támogatására szándé­koznak költeni. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gk molnár unokája Az őrlés minden mozzanatában ellenőrizni kell a minő séget Beszélgetőtársaink, a négy molnárjelölt Tapasztalt tanácstagok szervezik (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Csípős hideg uralkodott odakinn, amikor Szedresben jártam. Először a tanácshá­zán Resch Ferenc vb-titkár- nál vendégeskedtem, a köz­ségről beszélgettünk. Megle­pődve hallgattam azokról az 1985. évi tervekről, amik eb­ben a jó ütemben fejlődő fa­luban megfogalmazódtak. Ta­valy átlagban (az időseket és a csecsemőket is beleszámol­va) 833 óra társadalmi mun­kát végeztek. Mit tettek eddig? Megszer­vezték a felesleges háztar­tási hulladék elszállítását, a társadalmi munkák tervsze­rű beosztását, a falu parkosí­tását, fásítását, az utak és járdák megépítését. Mindeh­hez csak az anyagot biztosí­totta a tanács, a munkaerő adott. Sok helyen az a legnagyobb probléma, hogy a település lakóit csak nehézségek árán, nemegyszer kisebb-nagyobb viták után sikerül megnyer­ni olyan céloknak, amik tu­lajdonképpen saját javukat szolgálják. Itt, Szedresben a fiatal vezetés mellett állnak a tapasztalt és a lakossággal jó kapcsolatot tartó tanács­tagok, akikre nagyon sok mindenben számíthatnak. El­sősorban az ő dolguk a „to­borzás” is. S hogy mennyi­re sikerül ez nekik, mi sem bizonyíthatja jobban, mint­hogy itt már csak „kettő és fél” utca vár szilárd burko­latra. Ezek közül legelőször a Bezerédj utca csinosítása kezdődik meg közös össze­fogással. Kik végeznek társadalmi munkát? Beszélgetőpartne­rem szerint szinte mindenki részt vesz abban, ki így, ki úgy — a maga módján. A Szekszárdi Állami Gazdaság, és az OVIT-lerakat dolgozói, a faluban élő kisiparosok, a KlS-Z-es fiatalok, az általá­nos iskolások, a nyugdíjasok. Kérdésemre, hogy milyen ér­tékű a társadalmi munka, rengeteg számadatot kaptam bizonyításul. Ebből csak egyet emelnék ki: a most épülő or­vosi rendelőnél eddig már húszezer forint értékű a kö­zös munka. Ha minden jól megy, az idén júniusban át­adhatják az így már egész­ségügyi komplexumnak szá­mító létesítményt. A másik szép összefogás „gyümöl­csét” két év múlva élvezhe­tik a szedresi tanulók. Eh­hez a szülők hozzájárulása, illetve a társadalmi munkák­ból befolyt pénzösszeg meg­közelíti a kétszázezer forin­tot. Resch Ferenc elmondta, hogy 1982-ben megkapta a község a „Kiváló Társadalmi Munkáért” zászlót, amit 150 ezer forint jutalom „kísért”. Ezt is a község fejlesztésére fordították. Az általános iskolások és a KISZ-es fiatalok is sokat se­gítettek. Például ők végzik az évi kb. 300 facsemete kiülte­tését, a Bezerédj-síremléket gondozzák. A hulladékgyűj­tésért kapott összeget, ami 54 ezer forintot tesz ki, ők is felajánlották a tornaterem költségeire. S hogy ezek után mit terveznek? Buszvárókat szeretnének építeni és a mű­velődési ház korszerűsítését is tervezik. A vb-titkár úgy vélekedik, hogy a szedresi emberek megértik a társa­dalmi munka szükségességét. Továbbra is számítanak a délutáni, esti, hétvégi lelkes vállalkozókra, akik társadal­mi összefogással hozzájárul­nak a község további fejlesz­téséhez. NAGY PIROSKA A TÁÉV építi az igazgatóság kocsijavító üzemet. Jelentős határidő-rövidítésre szá­mítanak. Az alvállalkozók, illetve a MÁV speciális gazdasági egységei jól együttmű­ködnek Mehring György építésvezető csapatával. A beruházás értéke 150 millió forint felett lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents