Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-28 / 22. szám
( TÓIM* ' _ A ImEPUJSAG 1985. január 28. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e zöldhullám? Szerkesztőségünket telető, non kereste meg egy szekszárdi olvasónk, aki azt kérdezte, hogy nem lehetne-e összehangolni a közlekedési jelzőlámpák működését, ne kelljen mindegyiknél várakozni. Ügy tapasztalta, hogy Szekszárdon a jelzőlámpáknál egyáltalán nincs zöldhullám. Másik kérdése: a KRESSZ előírja, hogy útkereszteződésben tilos a várakozás. Pl.: a Gemenc-szálló előtt állandóan személygépkocsik várakoznak, melyek akadályozzák az út teljes belátását, a biztonságos közlekedést. Lehet-e ezen változtatni? A Tolna megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője, dr, Nedók Pál válaszolt: — A közúti forgalomirányító jelzőlámpák összehangolásának fő célja: az akadályoztatások (kényszerű megállások, várakozások) minél nagyobb mértékű csökkentése, az utazási sebesség, az utazási kényelem, valamint a forgalombiztonság növelése és a közlekedésüzemi költségek csökkentése. Az összehangolás alapfeltétele, hogy a rendszerhez tartozó valamennyi csomópont azonos periódusidejű jelzőlámpás forgalomirányítás legyen és az útvonalon nem lehet jelzőlámpa nélküli kijelölt gyalogos-átkelőhely. — Az 56. számú főút szekszárdi átkelési szakaszán jelenleg négy csomópontban van jelzőlámpás forgalomirányítás. Kiépítésük helyét és sorrendjét a főút, valamint az abba csatlakozó, illetve keresztező alárendelt utak forgalmának növekedése határozza meg. Mivel ezen jelzőlámpák a főúton úgy helyezkednek el, hogy közöttük a főút forgalmát jelentősen befolyásoló, jelzőlámpa nélküli csomópontok, gyalogos-átkelőhelyek vannak, összehangolni őket nem lehet, illetve nincs értelme. Az 56. sz. főút jelenlegi forgalomszabályozását tekintve a Palánki úti csatlakozás és a Garay tér közötti szakaszon valósítható Telefonszámunk: 16-211 meg összehangolt jelzőlámpás forgalomirányítás — zöldhullám. Ehhez további csomópontokban szükséges jelzőlámpákat telepíteni: a Kil- lián György, a Parászta, a Várköz utcai, a Pázmány téri csomópontban. Szükséges továbbá a Borkombinát előtti kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzőlámpás biztosítása. Tekintettel a csomópontok forgalmi terhelésére, a jelzőlámpa-telepítés költségeire, valamint arra, hogy tervben van a jelenlegi útvonalat tehermentesítő un. elkerülő út kialakítása, a fent említett jelzőlámpák telepítése és azok összehangolása a közeljövőben nem várható. — A Mészáros Lázár út forgalmi rendje szerint a Gemenc-szálló környéki szaka, szón az út keleti oldalán (vasút felőli oldalon) az úttesten a várakozás megengedett, a nyugati oldalon várakozási tilalom — a szálloda előtti szakaszon megállási tilalom van érvényben. A várakozó gépkocsik nem jelentenek a forgalom biztonságát veszélyeztető belátási akadályt, az úttest és a járda közötti lánckorlát pedig megakadályozza, hogy gyalogosok a várakozó járművek között az úttestre lépjenek!. Megítélésem szerint a KRESZ szabályainak betartása mellett a közlekedés a Mészáros Lázár utcában is akadálytalan és biztonságos. Miért nem nyitották föl a sorompót? Pálföldi József szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „1984. november 20-án 16 óra után néhány perccel érkeztem Szekszárdon a Tart- say utcából a Keselyűsi úti vasúti átjáróhoz. A sorompó leeresztett állapotban volt. Két-három percnyi várakozás után Bátaszék felé elment a személyvonat, s kezdtem örülni, hogy mindjárt továbbmehetek. De az öröm korai volt, mert a sorompó kb. 50 percig zárva maradt. Több esetben is volt 10—15 perces időszak, amikor nem volit tolatás. A vasúti átjáró ilyen hosszú lezárása következtében hosszú kocsisor alakult ki, mely 20—25 perc után dudakoncertet rendezett. _ Ez vagy tetszett a vasútnak, vagy bosszúra ingerelte, de tény, hogy 50 percig nem engedte át a közúti forgalmat.” A Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatóságától Fényes József igazgató válaszait: — A Keselyűsi úti átjáró közúti forgalma igen nagy. A sorompó kellő időben történő lezárását sok esetben akadályozzák a gépjárművezetők, akik még a mozgásban lévő sormpórudak alatt is áthajtanak az útátjárón. Természetesen a gépjárművezetők ilyen magatartása nem mentség a sorompó 10 percen túli zárva tartására. A jelzett időpontban indokolatlanul1 zárva tartották a sorompót, de csak kb. 15 percig. A mulasztást elkövető dolgozót felelősségre vonattam, egyúttal az előírás szerinti sorompókezelésről az állomás többi kezelőjével együtt kioktattam. Meg kell azonban jegyezni, hogy amennyiben a gépjárművek az állomás ellenkező oldalán megépült vasúti felüljárót vennék igénybe, a jelenleginél jóval nagyobb arányban, kevesebb bosszúsággal jutnának át a vasút másik oldalára. Kinek jár a gyermekgondozási díj? Egy kismama — mint levelében írta — arról értesült, hogy 1985. március 1-től gyermekgondozási díjat kapnak a kismamák. Kérdése is ezezl kapcsolatos: Igényelheti-e ezt a kedvező formát az is, akinek gyermeke március 1. előtt született és még nem töltötte be az 1 évet? A gyermek 1 éves kora után hogyan alakul a gyes? A Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatója, Nagy Zoltán válaszolt a kérdésekre: — A népesedéspolitikai célokkal egyezően a gyermeket vállaló családok támogatására 1985. március 1-től új ellátás, a gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. A gyermekgondozási díjat az 1 éven aluli gyermeket nevelc anyák, vagy egyedülálló apák vehetik igénybe a gyermek egyéves koráig, ha rendelkeznek a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeivel, vagyis a szülést megelőző két éven belül van 270 napi munkaviszonyuk, melyben munkaidejük a törvényes munkaidő felét elérte. A gyermekgondozási díjhoz az igénylőnek fizetés nélküli szabadságot is igénybe kell vennie. — A gyermekgondozási díj a táppénzhez hasonló ellátás összege az egyéni keresethet, mértéke pedig a táppénzhez? igazodik, tehát a gyermek- gondozási segélynél általában magasabb összegű ellátást nyújt (a kereset 65, ileltve 75 százaléka a táppénzre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával). Napi összege nem lehet kevesebb 75 forintnál és több 150 forintnál. A gyermekgondozási díjat igényelni kell, mégpedig onnan, ahonnan az anya terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. A gyermekgondozási díj minden naptári napra jár, és az is igényelheti, akinek 1985. március 1-én gyermeke az első életévét még nem töltötte be. A gyermekgondozási díjra valő jogosultságot, anak összegét a társadalom biztosítási kifizetőhellyel ren delkező munkáltatóknál a ki- fizetőhely, egyéb esetekben a megyei társadalombiztosítási igazgatóság bírálja el. Gyermekgondozási díjra, megfe lelő feltételek fennállása esetén jogosultak a bedolgozók és a termelőszövetkezeti tagok is. — Nem jogosultak a gyér mekgondozási díjra azok, akik a gyermekgondozási segélyre sem voltak jogosultak, így például kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, munkaviszonyban nem álló előadóművészek stb. A gyermekgondozási díj igénybevételét követően -természetesen továbbra is lehetőség van a gyermekgondozási segély igénybevételére a gyermek 3 éves koráig, ileltve beteg gyermek esetében annak 6 éves koráig (ez utóbbi esetben megfelelő orvosi igazolás szükséges). Ml VÁLASZOLUNK Kilencszáz nap A Leningrádba látogató külföldit a legmegrázóbb élmény a piszkarjovói temetőben éri. Ebben a hatalmas nekropoliszban helyezték örök nyugalomra a város védelmében elesett és a blokád alatt éhenhalt 600 ezer embert. A tömegsírokon a szürke márványlapok csak az évszámot mutatják, mégis az ember itt érti meg igazán, mekkora áldozatot hoztak Leningrád lakói városukért, mennyi borzalmat és szenvedést éltek át azalatt a 900 nap alatt, ameddig el voltak zárva a külvilágtól. A fasiszta német csapatok 1941 szeptemberében bekerítették Leningrádot és elzárták a Szovjetunió többi részétől. Megkezdték a város rendszeres bombázását és ágyúzását. Mikor a támadás újra és újra kudarcot vallott, Hitler a mintegy hárommilliós Leningrád kiéhez- tetése mellett döntött. Az ittlakók nehéz helyzetbe kerültek. Az élelmiszerkészletek csak 30—40 napra voltak elegendőek, nem volt elég fűtőanyag. Iszonyatos télnek néztek elébe. A fejadagokat többször csökkentették. A munkások naponta 25 dkg kenyeret, 1—2 dkg zsírt, húst és cukrot kaptak, a tisztviselők, családtagok és gyermekek ennek a mennyiségnek mintegy a felét., A szörnyű éhség csillapítására az emberek enyvbőli, hajolajból készítettek „ételt”, az elhullott kutyákat, macskákat is megették. Azon a télen naponta 3—4 ezer ember halt éhen Leningrádban. Mivel a közlekedéssel is bajok voltak, elhatározták, hogy helyben jelölnek ki temetőket. Koporsóhoz jutni szinte lehetetlen volt, a holttestek százai újságpapírba csomagolva feküdtek a temetőkben. A legyengült embereknek nem volt erejük a sírok ásására. A kórházakban az orvosok és ápolónők is széde- legtek az éhségtől. Mikor a vízvezeték-hálózat is felmondta a szolgálatot, közvetlen járványveszély fenyegetett. A faházakat szétszedték; így tüzeltek. De az élet nem állt meg, a leningrádiak hősiesen ellenálltak a fasiszta túlerőnek. A termelés tovább folyt, a gyárak a néhány kilométerrel arrébb húzódó frontnak dolgoztak. Eközben hallatlan erőfeszítéssel kívülről is próbáltak segíteni a városon. A szovjet csapatok egy kisebb vasútvonalat és kikök'jrrfjmUiM. '» J.MtA Atrr-tilm in iJ.-nMr MiWm; A piszkarjovói temető tőt építettek a Ladoga-tó partján. Ezen az „életvonaton” sikerült némi élelmet juttatni az ostromlott Leningrádba, majd megkezdték a lakossák kimentését. Ezen az úton 1942 végéig mintegy egymillió embert, főleg gyerekeket sikerült kijuttatni. Tavasszal a szovjet katonáknak sikerült a Ladoga-tóban egy olajvezetéket lefektetni, így már fűtőanyaghoz is juthatott a város. Ennek ellenére 1941—42 telén több mint félmillió ember halt meg. A túlélők fizikailag és lelkileg felkészültek a további szörnyű ostromra. Üjabbra azonban már nem került sor. 1943 nyarán részlegesen, 1944. január 27-én pedig végleg felszabadult Leningrád... Január 27-én sokan visznek virágot a piszkarjovói temetőbe. A 900 nap emléke mélyen bevésődött a leningrádiak emlékezetébe, hiszen szinte nincs olyan család, amely ne vesztette volna el egy vagy több tagját a második világháború alatt. A legnagyobb télben itt pompázó virágok az élet, a béke tiszteletét hirdetik, a szovjet emberek azon óhaját bizonyítják, hogy soha többé, sehol a világon ne ismétlődjék meg ez a szörnyű 900 nap. Bécsi Katalin A gyógy- és üdülőhelyekről szól a Minisztertanács 62/1984. (XII. 19.) számú rendelete, amelynek célja a települések gyógyászati és üdülési adottságainak és lehetőségeinek fokozottabb hasznosítása, az üdülési, idegenforgalmi fogadóképesség területi kiterjesztése, valamint e téren a tanácsok érdekeltségének és önállóságának növelése. A rendelet meghatározza, hogy a megfelelő adottságokkal rendelkező valamely település mely feltételek mellett nyilvánítható gyógyhellyé, illetőleg kiemelt gyógyhellyé, továbbá üdülési adottságokkal rendelkező település mikor nyilvánítható üdülőhellyé. Kiemelkedőnek tartjuk, hogy azok a személyek, akik gyógy-, illetőleg üdülőhelyen nem állandó lakosként tartózkodnak — a jogszabályban írtak kivételével — gyógy-, illetőleg üdülőhelyi díjat kötelesek fizetni, az a magánszemély pedig, akinek a gyógy-, illetőleg üdülőhely területén üdülő (üdülőegység) van a tulajdonában, illetőleg a haszonélvezetében, — üdülőszövetkezeti tulajdon esetében — az állandó használatban, gyógy-, illetőleg üdülőhelyi díj helyett díjátalányt köteles fizetni. A gyógy-, illetőleg üdülőhelyen vendégként tartózkodó személy után fizetendő díjat a szállásadó köteles beszedni és az illetékes helyi tanács részére befizetni. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a díjátalány fizetését a kötelezettek kérelmére — a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetükre vagy a településfejlesztéshez való hozzájárulásuk más módjára és mértékére tekintettel — a helyi tanács végrehajtó bizottsága mérsékelheti, vagy elengedheti. A rendelet a Magyar Közlöny 1984. évi 55. számában jelent meg és 1985. évi január hó 1. napján hatályba lépett. A közlekedési miniszternek az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM számú rendelete a Magyar Közlöny 1984. évi 56. számában olvasható. A jogszabály rögzíti: az országos közlekedési hatóság a Közlekedési Főfelügyelet, a területi közlekedési hatóság pedig a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve. Tudni kell, hogy az utak forgalomszabályozásáért, valamint a közúti jelzések elhelyezéséért és fenntartásáért az út kezelője (tulajdonosa) felelős. A forgalomszabályozás általános előírásai közül is kiemeljük azt, amely szerint tilos az úton, útkereszteződésben és azok térségében olyan hirdetőtáblák, hirdetések, jelek vagy berendezések elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel, csökkentik azok láthatóságát, vagy hatásosságát, vakítják az út használóit vagy olyan módon terelik el figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát. A jogszabály mellékleteként szerepel a Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat, amely rendkívüli részletességgel írja elő a vasúti átjárók biztosítását, azok közúti jelzéseit, valamint a gyalogosoknak vasúti pályán történő átvezetését. A szabályzatból idézzük még: „Gyalogos-átkelőhelyet az úton csak olyan helyen szabad kijelölni, ahol a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet és az azon áthaladó gyalogosokat az úton közlekedő járművezetők — napszaktól függetlenül — legalább 50 méter távolságból felismerhetik.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke AZ ÉPÍTŐK ÜDÜLÖTÄRSASAGA FELVESZ azonnali belépéssel is NÉPMŰVELŐT, FELSZOLGÁLÓ LÁNYOKAT ÉS KONYHALÁNYOKAT. Jelentkezni lehet az üdülő igazgatójánál hétfőtől péntekig a reggeli órákban. Felvétel esetében útiköltséget térítünk. Balatonfüred, Szabadság u. 4. (519) A BÁTASZÉKI BŰZAKALÁSZ MG. TERMELŐSZÖVETKEZET felvételt hirdet szarvasmarha-tenyésztési ágazatvezetői munkakörbe Feltételek: szakirányú felsőfokú végzettség és megfelelő gyakorlat. Lakást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. Bátaszéki Búzakalász Mg. Tsz. 7140 Bátaszék, Budai u. 7. (608)
