Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
1985. január 26. NÉPÚJSÁG 5 Mit várunk idén a mezőgazdaságtól? Az idei esztendő a változások jegyében kezdődött. ___ — Ezek a változások persze a korábbi e redményekre alapozhatok, és kedvező irányba mutatnak. Tolna megye agrárágazatának hosszú távú feladatait a gazdasági fejlődés folyamatosságának biztosítása, a növekvő lakossági szükségletek magas színvonalú kielégítése, az exportképes áruallapok gazdaságos növelése, a népgazdasági egyensúly javításához való hozzájárulás határozza meg. A megye adottságaiba való tekintettel a népgazdaság joggal várja el, hogy az élelmiszertermelésünk elsődleges feladatát a gabona- és hústermelés megfelelő ütemű növelése képezze. A termőföld védelme és racionális hasznosítása továbbra is kiemelt feladat. A parlagterületek felszámolásával, az üzemek közötti ésszerű földcserékkel, földvédelmi jogszabályok fokozottabb érvényesítésével, a művelésből kivont területek rekultiválásával kívánják elérni, hogy a mezőgazdasági területek csökkenésének üteme lassuljon. Ezzel biztosítható, hogy az ezredfordulóig a szántóterület csökkenése tervidőszakonként nem haladja meg a fél százalékot. Az üzemek közötti földcserékkel a gazdaságok tagoltságát, a művelés költségeinek csökkentését kívánják elérni. A művelési ágak változásán bélül a megye szántó művelési ága 2000-ig várhatóan összesen ezer hektárral csökken. A szőlőterület 2000-ig várhatóan 9000 hektár körül lesz. A kertművelési ág — elsősorban a belterületi beépítések miatt — várhatóan csökken. Megyénkben az üzemi méretek döntően kialakultak. A már jól bevált agrokémiai centrumok fejlesztése továbbra is feliadat. Az építés alatt álló nagydorogi, dombóvári bonyhádi centrumokon kívül, Tamási térségében indokolt további tárházak létesítése. A tápanyag-gazdálkodás színvonalának javítása érdekében a már meglévő és üzemelő argokémiai centrumoknál a folyékony műtrágyázás feltételei megteremthetőek. A kialakított mikrokörzeteken belüli együttműködési formák, a költség- és energiatakarékos gazdálkodás, az eszközök használatának optimális szervezési kereteit valósíthatják meg. Az eddig kialakult és működő termelési rendszereknek munkájukban meg kell újulniuk. A magais termelési színvonalat biztosító technika a termelésben rendelkezésre áll. A jövőben alapvető cél a kutatási eredmények gyors adaptálása mellett a gazdaságosság és hatékonyság szem előtt tartása. Az élelmiszeripari vállalatoknál a termelő szféra integrálása a feladat. A piac változásainak, hatásainak ismeretében annak gyors továbbításával kedvező hatást gyakorolhatnak a piaci igényeknek megfelelő termelésszerkezet kialakítására. A termelés területi elhelyezésében adott a nagyarányú komló- és sörárpaltermelés feltétele Tamási, Kocsola és Hőgyész térségében. Erre alapozva kialakítható a megyében a söripari vertikum. A megye hűtőkapacitása elaprózott és nem kielégítő. A Szekszárdi Húsipari Vállalat hűtőkapacitása a termeléssel nincs összhangban, ezért azt komplexszé kell tenni. A jövőben nagy kapacitású puffer hűtőtároló létrehozása indokolt a termelésben jelentkező csúcsidőszakok levezetésére. Ehhez igazodó termelésszerkezeti módosítással — például bogyós gyümölcsök termesztésével — ennek a folyamatos üzemelése megoldható, ami kedvező hatást gyakorol a munkaerő-tartalékok termelésbe vonására. A növénytermesztés és az állattenyésztés összhangjának biztosítása érdekében törekedni kell a megtermelt növénytermesztési termékek teljes körű hasznosítására. Ezért az elkövetkezendő években fokozódik azoknak a technológiáknak a gyakorlatban történő elterjedése, amelyek a megtermelt teljes növényi termékek feldolgozását és energiatartalmának hasznosíthatóságát állati transzformáción keresztül biztosítja. Ez. zel intenzíven növelhető a takarmánytermő területek állateltartó képessége. A takarmánytermő terület további csökkenését teszi lehetővé a kettős termesztés, az öntözési lehetőségek jobb kihasználásával fokozódik a jelentősége A megye vetésszerkezete lényegében kialakult, továbbra is meghatározó szerepet játszik a gabonafélék területi részaránya. A gabonafélék területe szerény mértékben növekedhet, melyet a kettős termesztés felkarolásának, illetve a gyepterületek intenzivebb hasznosításának eredményeként felszabaduló árutermelő területek tesznek lehetővé. A növénytermesztés hozamai várhatóan jelentősen növekednek. Az agrotechnika korszerűsödése és a genetikai potenciái még jobb kihasználása biztos alapot teremt ehhez. A gabonafélék termésmeny- nyiségének növekedése szükségessé teszi a jelenlegi szűkös tárolókapacitás növelését. A gabonaipar fejlesztési elképzeléseiben szereplő tárolótér-bővítés a növekvő terméstöbblettel összhangban van, de a megoldást csak az üzemi beruházásokban megvalósuló tárolótér-bővítésekkel együtt biztosítják. A zöldségtermesztésben az üzemi termelés keretein bélül a gépesíthető és gazdaságosan termelhető zöldségfélék termelését indokolt fenntartani. A korszerűtlen fajtaösszetételű gazdaságtalan nagyüzemi gyümölcsültetvények kivágása és a terület szántóművelési ágra átminősítése megtörtént. A szőlőtermesztés fejlesztése során az eddigieknél nagyobb ütemű új terület-felhasználással nem számolhatunk, tovább csökken az elöregedett szőlők aránya, az átlagtermések jelentősen javulnak. Feltétlen cél. hogy a telepítések és kivágások összehangolásával hosszú távon is a fiatal szőlők aránya legyen túlsúlyban. Fajta tekintetében elsősorban a jó minőséget biztosító kék szőlőfajták telepítésére kerül sor. Ez az arány a borvidéken eléri a 80 százalékot, a megye egyéb te- területein a 60 százalékot. A megye agrárágazatának dinamikus fejlődése együtt jár a mezőgazdaságban használatos kemikáliák fokozottan növekvő felhasználásával. Az ágazat a termények, termékek növelését — nyugodt lelkiismerettel — csak akkor valósíthatja meg, ha a környezet, a természet védelmét kiemelten, elsődleges szempontként kezeli. Környezetünk szennyeződésének fokozódásával nagy felelősség hárul a mezőgazdaságra, hiszen környezetünk legnagyobb felületét hasznosítja termelése során. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az okszerű és környezetkímélő műtrágyázásra, növényvédelemre, a korszerű hígtrágya-kezelési eljárások alkalmazására. A mezőgazdasági művelésből kivont területek mérsék- 6 6 lése, a rekultiváció további fokozásával érhető el.. Kiemelt feladat a meliorált termőterület megóvása, a fenntartási munkák rendszeres elvégzése. Már a VII. ötéves tervidőszakban elsődleges feladat a történelmi borvidék megkezdett talajvédelmének és vízrendezésének komplexszé tétele, az érintett térség síkvidéki szakaszának, a Sárköznek, térségi, komplex melioráció keretében történő rendezése. ESZESBEN” A bőrök áztatásáról öt mixergép gondoskodik Simontornyára, a bőrgyárba a világ szinte minden ré széről érkezik feldolgozásra nyersbőr. Az alapanyag ellenőrzése után a készárunak megfelelően programozzák a nyersbőröket a feldolgozáshoz. Az utóbbi években technikai és technológiai fejlesztést végeztek a gyárban, de a fizikai munka, még napjainkban is meghatározó. A meszesműhelyben — ahol képriportunkat készítettük — a kézi erő jelentősége éppoly fontos, mint korábban volt. A készbőr minőségét alapvetően meghatározza a „meszesben” elvégzett munka. Aki nem járt még a műhelyben, el sem tudja képzelni, milyen kemény, szívós fizikai munkát kell végezni az ott dolgozó munkásoknak. Felvételeinkkel erről szeretnénk beszámolni. Fotó: Kapfinger András Kovács László a 60-as évek óta a műhely szakszervezeti főbizalmija Varga István A targoncák beállításával könnyítettek a nehéz mun- Fölösleges részek eltávolítása ún. stuccolással D V. M.
