Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
1985. január 26. rtÉPÜJSÁG 3 Iskolakóstolgató A molnárnak mindig jnt kenyér Ősrégi a címben szereplő mondás, ma is tartja magát, akkor is, ha tudjuk, hogy a huszadik század végén nálunk Magyarországon mindenkinek jut kenyér. Kinek vastagabb, kinek vékonyabb szelet. De, ott a kenyér az asztalunkon. Ettől függetlenül nagyon fontos, hogy a molnárok, malomipari szakmunkások jól értsék szakmájukat. Mert az már nem mindegy, milyen az a liszt, amiből a kenyeret sütik. Jámbor Lajosné a székes- fehérvári Vántus Károly Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója mondja, hogy a jó molnár főnyeremény, ezért is fontos: kikből lesznek a molnárok. A székesfehérvári iskola foglalkozik malomipari szakközépiskolások és szakmunkástanulók, állategészség- őrök, sütő szakmunkások, húsfeldolgozók, tejtermékgyártó szakmunkások képzésével. Az évek, évtizedek során az iskola folyton alakulásban volt. Gimnázium, mezőgazda- sgi felsőfokú technikum ... a molnárokat 1968 óta tanítják itt. Zömmel a Dunántúlról és Bács-Kiskun megyéből jelentkeznek ide fiatalok. A molnárképzésről beszélgetünk, mert számunkra ez a fontos. Tolna megye malmaiba Székesfehérvárott képezik a szakembereket. — A tárgyi feltételeink adottak — mondja az igazgató. — Külön molnár kollégiumunk van. Megkaptuk a volt Agócs malmot a városban, így valóságos üzemi körülmények között sajátíthatják el diákjaink a szakmát. — Tolna megyével milyen a kapcsolat? — Nappali tagozaton is és a levelező oktatásban is vannak tolnai diákjaink. Sokan kaptak nálunk szakmunkásbizonyítványt, vagy lettek érettségizett szakmunkások ... Nagyon jó a kapcsolatunk minden megyei vállalattal. Támogatják az iskolát], a gyerekeket, érdeklődnek a tanulmányi eredmények iránt, ösztöndíjat adnak, gondoskodnak a nyári szakmai gyakorlatról. Egyszóval minden téren jó a kapcsolat a Tolna megyeiekkel... Azt mondják, hogy a mol- nárság — ellentétben a közhiedelemmel nem nehéz fizikai munka. Az emberek nagy része ismeri a molnár szót, de a szakmát nem, vagy csak régi könyvekből, abból az időből, amikor a molnár nehéz búzás- és liszteszsákokat emelgetett. — A molnárnak inkább komplex, folyamatban gondolkodni tudó embernek kell lennie — mondja Jámbor Lajosné. — A malom esztétikus hely, hiszen az itt előforduló alapszínek is ezt sugallják. A búza gyönyörű barnasága, a liszt fehérsége élményt nyújtó, örök emlék ... H. J. — G. K. Székesfehérváron a város szivében van a molnárok szakközép- és szakmunkásképző iskolája Munkásgyűlés a Láng Gépgyárban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Munkásgyűlést tartottak a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységében. A már hagyományosnak mondható fórumon Lőrinczi Attila, a Láng Gépgyár vezérigazgatója ismertette a vállalat tavalyi eredményeit, szólt a jelentős fejlődésről az előző évekhez viszonyítva. — A sikerhez nagyban hozzájárult a dombóvári gyáregység kollektívája is — mondta a vezérigazgató —, azzal, hogy maradéktalanul teljesítette a tervet. Különös elismeréssel szólt arról, hogy az önálló gazdálkodásra való törekvés első feladatát, a gyáregységi önálló bérgazdálkodást kiválóan oldotta meg a kollektíva. A vállalati beszámoló után Bilek Sándor gyáregységvezető ismertette a dombóvári eredményeket és az 1985. évi feladatokat. A gyáregység a 400 milliós éves értékesítési tervét több mint 401 millió forintra teljesítette, amihez jelentősen hozzájárult a decemberi kiemelkedően magas teljesítmény. Az 1985-ös évre 450 millió forintot terveznek. A gyártmányösszetétel nagymértékben már ismert. Továbbra is jelentős tételt képez — mintegy állandó profilt képvisel — a Szovjetunióba szállítandó pa- radicsom-besűrítő és különböző kiegészítő berendezése. Készülnek még 1985-ben vegyipari gépek, vasszerkezetek, cukor- és papíripari berendezések, és természetesen kazánok. Az önálló gazdálkodás tovább bővül a gyáregységben, a bérgazdálkodás mellett az önálló költségelszámolás is itt helyben történik. Létrehoznak egy utókalkulációs részleget, így a saját termékek költségelemzése Dombóváron történik. Oszlánczi János A téeszek és a Gabonaforgalmi A Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége elnökségi ülésére tegnap délelőtt került sor a szövetség szekszárdi, Széchenyi utcai székházában. Az ülésen részt vett Nagy Ferenc, az MSZMP Tolna megyei bizottsága osztályvezetője, Fülöp László, a TOT al- elnöke, valamint Bagi József, a Gabonatröszt vezérigazgató-helyettese. Az ülés résztvevői meghallgatták Horváth Józsefnek, a TESZÖV titkárának jelentését, melyben a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról volt szó. Ezt követően János Jeromos szólt a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek kapcsolatáról az együttműködés továbbfejlesztéséről, és válaszolt az ezzel kapcsolatban felmerült kérdésekre. Bagi József a Gabonatröszt előtt álló feladatokról adott tájékoztatást. Az elmúlt hét híradásai közül — légyen a közreadó a rádió, a televízió vagy a nyomtatott sajtó — leginkább az időjárásról szóló információkra figyeltünk. Tettük ezt azért, mert a hosszam tartó hideg országunk gazdaságát érintve a holnapunkat is befolyásolhatja. Varjú, tűn, jég, bárány A madarak vándorlása előjele lehet az időjárás változásának. Ennek rendkívüliségét az is jelzi, hogy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-alföldi felügyelőségéhez érkezett jelentés szerint első ízben ejtették el olyan vetési varjút, a több száz közül, amelyik előtte Moszkva környékén fészkelt. A valamilyen oknál fogva hazánkban maradt vízi madarak is minden lehetséges menedéket felfedeznek. Megyénkbe is vetődött egy, a szó szoros értelmében igen drága madár, hiszen amint a Nagykócsag a kazánházban című tudósításból is kiderült „a címer madár” eszmei értéke 50 ezer forint. Védeni kell tehát a madarakat csakúgy, mint gazdaságunkat, házunk táját. Erre hívja fel a figyelmet az évszakhoz képest szokatlan nagy számban előforduló tűzesetről szóló jelentés, Gyünk, Tamási, Dombóvár, Döb- rököz, Dunaföldvár, Hőgyész és Mucsfa tűzesetei nagyobb anyagi kárral jártak, ami mögött emberi felelőtlenség is felfedezhető. Söhia nem elég — úgy látszik — a figyelmeztető, intő szó, nem vagyunk elég óvatosak. A tűz mellett a víz is sok veszélyt rejt. Minden évszakban csábító és minden évszakban áldozatot is kíván. Télen a befagyott szikrázó jég nemcsak a szemet gyönyörködteti, de a siklásra vágyókat is csábítja. Meggondolatlanul jégre lépni egyet jelent az életveszéllyel. Példát erre is találunk híreink között. Amint •a vándormadarak igazodnak az évszak- váltáshoz, az időjárás a háziállatok szaporodását is befolyásolja. A téli melegítő ruhaneműkhöz gyakran párosul a birkagyapjú fogalma. A juhászat is lehet nyereség« mezőgazdasági ágazat — vallja a pálfai Egyetértés Tsz vezetősége —. Itt a juhok gyapjúhozama megközelíti az átlag 5 kilogrammot. A bárányokról szóló tudósítás megjelenése időjárásváltozással is egybeesett. Turizmus mindenkor Szombaton még százak és százak örültek a tél kínálta sportolási, szórakozási lehetőségeknek. A megyeszékhely közelében, öosényben a Kossuth Termelőszövetkezet állattenyésztő agranómusa, Kiss János — aki kettes fogathajtó is egyben — szívesen állt a loVasszánkózást kedvelők rendelkezésére. A sárközi falvák iránt megnövekedett turistaérdeklődés az őcsényi termelőszövetkezetet is olyan elhatározásra készteti, hogy használja ki a lehetőségeket. a TOLNATOURIST szervezett programjainak egy része a községet is érinti. A statisztikai adatok is buzdítanak. Ge- mencbe az elmúlt évben 37 500 fő látogatott el. A falusi üdültetésre a szomszéd megyék szép példáit adtak. Követésükre Mórágy és Tárnáéi felkészült. Érdemes elgondolkodni e terület fejlesztésén akkor, amikor Dombori, Gunaras, Dunaföldvár, Szekszárd moteljeiben, sátras kempingjeiben az elmúlt idényben 30 500-an töltöttek több napot, néha heteiket. tásosabb átadására. Azok a legnépszerűbbek, amelyek ismeretanyagát a gyakorlati életben, a háztáji gazdaságokban, kiskertekben hasznosíthatják egy-egy szakkör, klub tagjai. Ez talán természetes is. Emellett érdekes megfigyelni, hogy fokozottabb érdeklődés jelentkezik a települések, falvak, de üzemek, gyárak, szövetkezetek, gazdaságok múltja iránt is. Honismereti körök tárgyi emlékeket gyűjtő munkájában egyre többen vesznek részt. Az így összegyűlt anyagok, használati eszközök, korabeli dokumentumok, hiteles képet rajzolnák a kutatott időszakról. Az ilyen jellegű visszapillantásra jó alkalmat kínál felszabadulásunk 40. évfordulója. Bogyisz- lón ismert a népi szokások, hagyományok ápolása. Az elmúlt héten hétfő esti beszélgetések keretében kezdte meg hét előadásiból álló sorozatát a népművelési intézet. A falu érdeklődésének figyelembe vételével állították össze az elsősorban néprajzi és történelmi tárgyú előadásokat. A megyeszékhely módszertani feladatokat is ellátó intézményében, a megyei művelődési központban pedig új ismeretterjesztő forrna meghonosítását határozták el. A Babits Mihályról elnevezett szabadegyetem nagy hírű, népszerű előadói szociológiái, filozófiái kérdésekre adnak választ, azonosítják gondolataikat. Félévi bizonyítvány, pálya választás A múlt szombaton még repült a szán az őcsényi hómezőn Szabadegyetem Ebben az évszakban mindig is több hírt olvashattunk azokról az eseményekről, amelyek a művelődési házak rendezvényeire hívták fel a figyelmet. így volt ez a mögöttünk levő legutolsó hat napon is. Tucatnyi program szinte minden településen. A főhivatású népművelők keresik az alkalmakat, amelyek a legmegfelelőbb módszert kínálják az ismeretek minél haRészlet a szekszárdi Munkásotthon pálya- választási kiállításáról A családok zömében ezek a napok jobban összehozzák a szülőket a gyerekekkel. A félévi bizonyítvány eredménye, ha nem is erősíti az apa és fia közötti kapcsolatot, de fokozottabb az érdeklődés egymás tevékenysége iránt. Az általános és középiskolák végzős diákjainak holnapját befolyásolja az elmúlt félév tanulmányi átlaga. Megyénkben 3378 nyolcadikos, és 1114 negyedikes középiskolás tanulót foglalkoztat a pályaválasztás kérdése. Ezt segítendő az illetékesek kiállításokat, kóstolóval egybekötött termékbemutatókat rendeztek. Egy ilyennek a szekszárdi Munkásotthon is helyet adott. Az ügy fontosságát jelzi, hogy e rendezvényt 17 vállalat és szövetkezet, valamint 8 középfokú oktatási intézmény segítette. A rendezők szándéka, hogy az igen gazdag kiállítási anyag érdeklődést keltsen a pályák, a szakmák iránt. Segítse szembesíteni a tanulók vágyait, elképzeléseit, az adott, a bemutatott lehetőségekkel, esetleges következményekkel. A látottak állapján felmerül a kérdés, hogy mikor is kell tulajdonképpen pályát választani? A válasz egyszerű. A lehető legkorábban. Ügy kell a gyermek tanulását irányítani, olyan célokat meghatározni, amelyek elérése a gyereket érdeklődéssel és örömmel tölti el. Az az egészséges pályaválasztás, amikor a szülői elképzeléseket a valóság talaján maradva egyezteti a gyermek adottságaival. Ismét Amint a bevezetőben az időjárásról szóltunk, most ismét térjünk vissza rá. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ismét hidegebb lett. Néha beborul, és esni kezd az eső, a hó, vagy éppen vegyesen. A most elhagyott hét sok tanulsággal járva óvatosságra, figyelmességre, takarékosságra és egymás iránti felelősségre intve köszönt el. DECSI KISS JÄNOS
