Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

1985. január 26. 2^ÉPÜJSÁG A Központi Statisztikai Hivatal jelentése gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) te igénybe, mint 1983-ban. Legjelentősebben az autóbu­szon utazók száma emelke­dett, de villamoson és met­rón is többen utaztak az egy évvel korábbinál. A szállítási feladatok le­bonyolításában a közlekedési és más népgazdasági ágaza­tokba tartozó vállalatok és szövetkezetek mellett egyre jelentősebb a szerepe az áru- és személyszállító kis­iparosoknak, számuk megha­ladta a 20 ezret. Folytatódott a vasút villamo­sítása, az összhálózat több mint 23 százalékát kitevő vil­lamosított vonalakon a von­tatási teljesítmények mint­egy 60 százaléka bonyolódik le. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek járműbe­szerzései teherszállító jármű­vekből 1984-ben tovább csök­kentek, közúti személyszál­lító járművekből kissé nőt­tek. Az év folyamán össze­sen 95 ezer személygépkocsit értékesítettek, a lakosság tu­lajdonában levő személygép­kocsik év végi állománya meghaladta az 1,3 milliót, a teljes állomány 97 százalé­kát. Befejeződött az Árpád- híd és a hozzá kapcsolódó forgalmi csomópontok átépí­tése, újabb metrószakaszt ad­tak át a forgalomnak. A bekapcsolt távbeszélő fő­állomások száma 29 ezerrel nőtt. Ezen belül a lakások­ban felszerelt állomások szá­ma mintegy 24 ezerrel, 5 szá­zalékkal gyarapodott. A fő­állomások 80 százaléka táv­hívásra alkalmas. A közlekedés, a posta és távközlés területén .foglal­koztatott munkások és alkal­mazottak száma 1984-ben mintegy 3 ezer fővel, 0,8 szá­zalékkal csökkent. Külkereskedelem Az 1984. évi behozatal mennyisége lényegében azo­nos volt az előző évivel, a kivitelé jelentősen megha­ladta az egy évvel azelőttit, ez tette lehetővé a külkeres­kedelmi egyenleg javulását. Külgazdasági kapcsolata­inkban 1984-ben is meghatá­rozó szerepe volt a szocialis­ta országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelben elszámolt beho­zatal mennyisége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen be­lül energiahordozókból, egyes nyers- és alapanyagokból, továbbá fogyasztási iparcik­kekből több érkezett, mint egy évvel korábban. A rubel elszámolású kivitel 7 száza­lékkal bővült. Mindenekelőtt az ipari késztermékek ex­portja fokozódott. A csere­arányromlás mérséklődött. A behozatali többlet az előző évihez képest jelentősen csökkent. Nem rubel elszámolások­ban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 szá­zalékkal emelkedett. A beho­zatal nyersanyagokból, fél- késztermékekből és alkatré­szekből, fogyasztási iparcik­kekből nőtt, termelési ren­deltetésű gépekből jelentősen csőikként. A kivitel főként néhány kohászati és vegy­ipari alapanyagból, illetve félkésztermékbőil, mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­mékekből fokozódott. A gép­export elmaradt az 1983. évi­től. Több fontos exportcik­künk tőkés piaci ára ked­vezőtlenül alakult, a csere­arány romlott. A kiviteli többlet meghaladta az 1983. évit. Idegenforgalom A külgazdasági egyensúly javítását a növekvő idegen- forgalom is segítette. 1984- ben több mint 13 millió kül­földi érkezett Magyarország­ra, 3 millió fővel, csaknem 30 százalékkal több mint egy évvel korábban. A beutazók több mint 70 százaléka a szo­cialista országokból érkezett. Számuk az előző évhez ké­pest egyharmaddal, a nem szocialista országokból érke­zőké egyötöddel emelkedett. A hazánkba érkezett kül­földiek 65 százaléka turista volt. Átlagos tartózkodási idejük kissé emelkedett. Magyar állampolgárok 1984-ben 5,4 millió esetben utaztak külföldre, ami az előző évhez képest 0,6 mil­lió fős, 13 százalékos növeke­dést jelent. A kiutazók 88 százaiéba a szocialista orszá­gokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevéte­lek 1984-ben is meghaladták a kiadásokat. Az aktívum ru­bel ás nem rubel elszámo­lásokban egyaránt nagyobb volt, mint 1983-iban. Beruházás A szocialista szervek beru­házásaira 186 milliárd forin­tot fizettek ki, kb. 1 száza­lékkal kevesebbet, mint az előző évben. A beruházások volumene 6—7 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csök­kent. Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra 79 milliárd forintot fordítottak, ami lényegében az 1983. évi kifizetéssel azonos. Az elő­irányzottnál nagyobb kifize­tésekben szerepet játszott többek között a Márkushegyi bányaüzem biztonsági beren­dezéseinek kiegészítése, a Dunai Vasmű kokszolóművé­nek gyorsított kivitelezése, a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztésének gyorsítása. A vállalati és szövetkezeti dön­tésű beruházásokra csaknem 107 milliárd forintot fizettek ki, 2 százallékkal kevesebbet az előző évinél. Nőttek a be­ruházási hitel és az állami támogatás segítségével meg­valósuló beruházási kifize­tések. A 100 millió forintnál na­gyobb beruházások körében a befejezett beruházások költségelőirányzata megha­ladta a megkezdettekét, így a megvalósítás alatt álló állo­mány csökkent. 1984-ben építési és gépbe­ruházásokra valamivel keve­sebbet, egyéb beruházásokra többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A belföldi beszerzésű gépeik beruházása nőtt, a rubel és a nem rubel elszámolású importgépeké csökkent. A beruházási ráfordítások volumene valamennyi nép­gazdasági ágban kisebb volt, mint az előző évben. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1985. január 1-én az or­szág népessége 10 658 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983-ban. A születések számának évek óta tartó csökkenése mérséklődött, a szülési hajlandóság valame­lyes élénkülése következté­ben. Ezer lakosra 11,7 élve- születés jutott. A születések alacsony számában szerepe van annak, hogy a szülőké­pes korú — elsősorban a 20 —29 éves — nők száma 3—4 éve csökken. 1984-ben 146 ezren haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,7 volt, némileg kevesebb, mint 1983-ban. A csecsemőhalan­dóság évek óta tartó csökke­nése nem folytatódott: ezer élveszülöttre 20 egy éven aluli haláleset jutott, 1983- ban 19. 1985. január 1-én az aktív keresők számla 4 920 000 fő volt, 20 000 fővel, 0,4 száza­lékkal kevesebb, mint egy év­vel korábban. A keresők szá­ma az anyagi ágakban csök­kent, a nem anyagi ágakban nőtt. A kisszervezetek keretében foglalkoztattak számának nö­vekedése folytatódott. 1984 végén több min#Í!7 000 szer. vezeti egységben mintegy 320 000 fő dolgozott. Tovább­ra is legelterjedtebbek a szo­cialista gazdálkodó szerveze­tek keretein belül működő formák; a vállalati gazdasági munkaközösségek és az ipari és szolgáltató szakcsoportok, amelyeknek év végi száma 17 ezer, illetve 2,5 ezer volt, E szervezetekben 1984. év vé­gén mintegy 185 000, ill. 60 000 fő dolgozott. A lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság összes jöve­delme nominálértéken mint­egy 9 százalékkal, a fogyasz­tói árszínvonal átlagosan 8,3 százalékkal volt magasabb az 1983. évinél. Az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott szinten tartással szemben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó brut­tó havi átlagkeresete 5510 forint volt, 5,8 százalékkal több, mint 1983-ban. A me­zőgazdasági szövetkezetek­ben dolgozók közös gazdaság ból származó átlagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett, összege havi 4840 forint volt. A munkából származó jöve­delmet növelte, hogy a külön­böző kisvállalkozási formák­ból származó jövedelmek ősz- szege, mindenekelőtt az e formában tevékenykedők számának jelentős emelkedé­se miatt, majdnem megkét­szereződött. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az összes munkajö­vedelem reálértéke lényegé­ben nem változott. A pénzbeli társadalmi jö­vedelmek összege folyó áron 12 százalékkal nőtt, és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kul­turális — jövedelmek össze­ge és reálértéke. Nyugdíjakra az év folya­mán 84 milliárd forintot fi­zettek ki, 12 százalékkal töb­bet, mint 1983-ban. A növe­kedésben szerepe volt annak, hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez képest 45 ezer­rel, 2 260 500-ra nőtt, vala­mint annak, hogy az új nyug­díjasoknak magasabb a nyug­díja, mint a régebben nyug­díjazottaké. Hozzájárult a nö­vekedéshez a nyugdíjak évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítése, to­vábbá az év eleji központi fogyasztói áremelések hatásá­nak mérsékléséhez az ala­csony összegű nyugdíjakhoz nyújtott jövedelemkiegészí­tés. 1984-ben az egy nyug­díjasra jutó nyugdíjak és já­radékok átlagos havi összege 3 130 forint volt, 10 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Családi pótlékra 1984-ben 19,4 milliárd forintot fizet­tek ki, 21 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedés­ben szerepe volt annak, hogy a kétgyermekesek családi pótlékát emelték, és egy gyer­mek után is fizetnek csalá­di pótlékot. Továbbá az 1984. év eleji áremeléssel egyidejű­leg a családi pótlékot kiegé­szítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyer­mekgondozási segélyt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1983- ban. A gyermekkondozási se­gélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak, valamivel töb­bet, mint 1983-ban, mivel az áremelések ellentételezésére a gyermekgondozási segélyt is kiegészítették. A lakosság fogyasztása a reáljövedelemhez hasonlóan, kb. 1 százalékkal, a tervezett­nél némileg gyorsabban emelkedett. A kiskereskede­lem folyó áron 8,7 százalék­kal, összehasonlító áron 0,2— 0,3 százalékkal több árut ér­tékesített, mint az előző év­ben. Az eladott vegyes ipar­cikkek volumene mintegy 2 százalékkal nőtt, az élel­miszerek és élvezeti cikkek bolti eladásának mennyisége lényegében nem változott. A vendéglátó-forgalom 4 szá­zalékkal, a ruházati cikkeké 2,5 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerek­ből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében ki­elégítő volt. Ruházati cikkek­ből az előző évhez hasonlóan választéki hiányosságok za­varták az ellátást. A vegyes iparcikkek közé tartozó né­hány termék — hazai gyártá­sú hűtő- és fagyasztószek­rény, színes televízió, vil­lanybojler, tetőcserép stb. — tartósan a hiánycikkek között szerepelt. A takarékbetét-állomány az év folyamán a kamatokkal együtt 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31- én 219 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett. Az év fo­lyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet léte­sült. Az egy körzeti és gyer­mekkörzeti orvosra jutó la­kosok száma 1954-re csök­kent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi ál­lások aránya kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1 600 új kórhá­zi ágy létesült. A működő kórházi ágyak száma a fej­lesztések és megszűnések kö­vetkeztében 100 400-ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2 057-tel nőtt, és a tanév ele­jére megközelítette a 415 ez­ret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka jár óvodába. 1984/1985-ös tanévben az általános iskola nappali ta­gozatán 1 286 000-en tanul­nak, 16 000-rel többen, mint az előző tanévben. Az álta­lános iskolák oszálytermei- nek száma a tanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál. Az egy osz­tályteremre jutó tanulólét­szám kevesebb az előző évi­nél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma nem vál­tozott. Az általános iskola 8. osz­tályát befejezők 93 százalé­ka tanul tovább, fele közép­iskolában, fele szakmunkás- képző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tago­zatán tanulók száma emel­kedett. A középiskolákban 17 500 pedagógus tanít, 580- nal több, mint az előző tan­évben. 1984-ben nappali ta­gozaton az előző évinél töb­ben, 46,4 ezren tettek ered­ményes érettségi vizsgát. A felsőfokú oktatási intéz­ményeknek csaknem 100 ezer hallgatója van. Ebből 63,2 ezren tanulnak nappali ta­gozaton, 300-zal többen, mint az előző tanévben. A 18—22 éves népességnek az előző évinél valamivel nagyobb ré­sze, 9,9 százaléka tanul a fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatán. Az általános iskolai tanu­lók 42,6 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban. Diákotthonokban, vagy kollé­giumokban lakik a középis­kolai tanulók több mint ötö­dé, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele. (MTI) Air Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület megtárgyalta az 1984-ben elintézett állampol­gársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ál­lampolgársági törvény ren­delkezései időállóak és jól érvényesülnek. Az ügyekben hozott döntések előkészítését, a belügyi, a tanácsi és a kül­képviseleti szervek a törvény által megkívánt jogpolitikai elvek figyelembevételével végezték. Az állampolgársági ügyekben tett megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és államérdekek is. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a kegyelmi ügyek ta­pasztalatait, és megállapítot­ta, hogy a kegyelmezési gya­korlat az elmúlt évben is ki­egyensúlyozott volt. Érvé­nyesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott bün­tetéseket végre kell hajtani, s kegyelmezésre mint kivéte­les államhatalmi aktus alkal­mazására csak különös mél­tánylást érdemlő, humánus okból kerüljön sor. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet Daniel Ortega Saa­vedra, a Nicaraguái Köztár­saság elnöke beiktatásának alkalmából, január 7. és 12. között Nicaraguában tett lá­togatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és válasz­tott meg. BUDAPEST Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, országgyűlési képviselő, ame­rikai kongresszusi képviselők, az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata meghívá­sára pénteken az Amerikai Egyesült Államokba utazott. • Pénteken hazaérkezett Moszkvából az a delegáció, amely Grósz Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a budapesti pártbi­zottság első titkárának veze­tésével részt vett a moszkvai Budapest-napok rendezvény- sorozatán. VESZPRÉM Az egyetemi és a főiskolai KISZ-vezetők hagyományos téli konferenciáján pénteken Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára előadást és konzultációt tar­tott aktuális politikai kérdé­sekről. LUANDA Az angolai kormányerők január második hetében si­keres akciót hajtottak végre az UNITA elleforradalmi szervezet egységei ellen Hu- ambo, Bié, Moxico, Dél-Cu- anza és Lunda tartományok­ban — közölte az angolai rá­dió. ŰJ-DELHI Az indiai sajtó értesülései szerint a múlt héten leleple­zett kémhálózatban öt NATO- tagország hírszerzése vett részt. A francia ügynökökön kívül amerikai és még há­rom, meg nem nevezett NA- TO-ország hírszerzői működ­tek közre az indiai nemzet- biztonságot érintő titkos do­kumentumok megszerzésé­ben. Eddig legalább tizenöt indiai személyt tartóztattak le az ügy kapcsán. BÉCS Pénteken az osztrák fővá­rosban megkezdődött a béke erőinek harmadik nemzetkö­zi dialógusa. A háromnapos nagyszabású tanácskozáson a magyar küldöttséget Kovács Jenő, az Országos Béketanács tagja vezeti. NEW-YORK Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa határozatot hozott ar­ról, hogy konzultációkat kell kezdeni a közel-keleti béke­konferencia összehívásáról. \ JERUZSÁLEM Szakszervezeti választáso­kat tartottak az Izrael által megszállt Ciszjordánia Bir Zeit egyetemén és egy kelet- jeruzsálemi arab elektromos társaságnál. Mindkét válasz­táson az Arafat vezetése alatt álló Fatah szervezettel ro­konszenvező jelöltek nyerték el a szavazatok többségét. PÁRIZS Jianuár első felében Nyu- gat-Szaharában, a terület függetlenségéért harcoló Po- iisario Front jelentése sze­rint, erői megöltek vagy se- besítetitek több mint 1300 marokkói katonát, lelőttek három harci repülőgépet, megsemmisítettek 17 harcko­csit és 28 páncélozott jármű­vet. A marokkói jelentés sze­rint halottákban és sebesül­tekben mindkét fél körülbelül hetven embert vesztett. BONN A Der Soblesier című lap provokatív cikkét, amely „a német újraegyesítést” a nyu­gatnémet hadseregnek a szo­cialista országok elleni tá­madásával véli megvalósít­hatónak, a kormány is elítélte és a szóvivő kijelentette: el­várja, hogy az „Elüldözött sziléziaiak” szervezetének ve­zetése felelősségre vonja a cikkírót.

Next

/
Thumbnails
Contents