Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 21. szám ARA: 2,20 Ft 1995. január 26., szombat Mai számunkból mit varunk idén A MEZÖGAZD AS Ágtól? (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) LABDARŰGÓÓSZ ’84 (13. old.) HÉTRÓL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal és az életkörülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubel-elszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el. A nemzeti jövedelem ösz- szege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszköz-állomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráfordítás kismértékben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztása is. Az energiaigények kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe. A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983-ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infra- struktúrális fejlesztések hozzájárultak az életkörülmények jaívtásához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felszereltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányosan bővült. Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban fokozott mértékben vett részt a lakosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek növekedéséhez hozzájárult, hogy a kisszervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vállalati gazdasági munkaközösségek — és a bennük részt vevők száma gyors ütemben tovább emelkedett. évet. Az ipar értékesítési árszínvonala 4 százalékkal, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyanannyit hoztak felszínre, mint az előző évben. A földgáztermelés 6 százalékkal, 6,9 milliárd köbméterre nőtt. A villamos- energia-,termelés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1,8 százalékkal több, mint 1983- ban. Üzembe helyezték a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkját. A villamosenergia- termeléshez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen belül az év utolsó két hónapjában 23 százalékkal járult hozzá. A folyamatban lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Már- kushegyi bányaüzemében befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év folyamán 1,2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászfati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export emelkedett. .Az export bővülése nem rubel elszámolásokban következett be. A tőkés export az óv első felében kedvező árakon, -kiemelkedően nőtt, a későbbiekben az árak nagymértékben csökkentek. Vaskohászati termékekből a belföldi értékesítés ősökként, az export mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően nőtt. A kivitel bővülése nem rubel elszámolásokban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Ózdi Kohászati Üzemek salakfel- dolgozó műve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentősen, 6 százalékkal növelte termelését a villamosgép- és készülékipar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedési eszköz ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikk-ipar, csökkent a gép- és gépi berendezés ipar termelése. A gépipari termékek kivitele rubel elszámolásokban számottevően emelkedett, nem rubel elszámolásokban, főként a fejlődő országokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyag-ipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat, az azbesztcement, valamint a mész- és cement- ipar termelése csökkent, a többi szákágazaté emelkedett, legnagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelés is, ennék ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányok vottfc. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül kisebb- nagyobb mértékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyiparé, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6—7 százalékkal bővült a műanyagfeldolgozás, valamint a gyógyszeripar termelése, A műtrágya- és növényvédőszer-gyártás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolaj feldolgozó-ipar, a műanyag- és vegyiszálgyártás, valamint a gumiipar 1—2,4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubel elszámolású piacokon volt erőteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított. Űj kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piacképességük. A Tiszai Vegyi Kombinátban befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Dunai Kőolajipari Vállalat új katalitikus krakküzeme megkezdte termelését. A könnyűipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a termelésnövekedés a papír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati ágazatok termelése összességében 2,4 százalékkal, ezen belül a cipőiparé 6,5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar belföldre ugyanannyit, rubel elszámolású exportra többet szállított, mint az előző évben. Befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A legnagyobb élelmiszeripari ágak közül a húsipar termelése számottevően, a tejiparé is az átlagot meghaladóan emelkedett. A baromfifeldol- gozási, valamint a tartósítóipar termelése az előző évi szint körül alakult. A malomipar termelése némileg, a cukoriparé erőteljesebben csökkent. A kisebb ágazatok közül jelentős volt a termelésnövekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édesiparban. Az élelmiszer- ioar a lakossági igények kielégítése mellett erőteljesen növelte elsősorban nem rubel elszámolású exportját. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezette* némileg meghaladóan, 4—5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt kevesebbet. Csökkent az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége és növekedett a magánépítkezések volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési teljesítménye, amely az országos építésiszerelési munkáknak 2—3 százalékát tette ki. Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében levő építmények és technológiai szerelési munkák száma és értéke csökkent. A megkezdett munkák költség- vetési összege kisebb, az átadottaké nagyobb volt, mint az előző évben. A kivitelező építőipar által visszautasított építési igények tovább csökkentek. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegsen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar által elvégzett munkák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,0 százalékkal, mintegy 8 600 fővel csökkent. A létszámcsökkenés a korábbiaknál mérsékeltebb volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala elmaradt az 1983. évitől. 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfelel az előirányA mezőgazdasági termékek termelése 2,5—3 százalékkal, a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. A növénytermelés több mint 4 százalékkal nőtt, az állattenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél, és a két évvel azelőttit is meghaladta. A búzatermés 7,3 millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet, mint 1983-ban. A búza hektáronkénti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A cukorrépatermés — az előző évi nagymértékű csökkenés után — 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedvezőbb az 1983. évinél. Napraforgóból valamivel több termett, mint 1983-ban, a termésátlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek többet, mint 1983-ban. A zöldségfélékből az összes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöldborsóból, káposztából jóval több, paradicsomból, zöldpaprikából lényegesen kevesebb volt a termés, mint az előző évben. Á gyümölcstermés 13 százalékkal elmaradt az előző évitől. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek, 11 százalékkal kevesebbet, mint 1983- ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év végén 9,2 millió darab volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kocaállomány is csökkent kismértékben. A juhok száma kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertéstermelés 5 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A vágómarha- és vágójuh- termelés 5, illetve 12 százaA közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szállított áruk tömege 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. A szállítási távolság nőtt, és ezzel összefüggésben az árutonna-kilométer telje, sítmény a vasúti közlekedés kivételével valamennyi közlekedési ágban fokozódott. A távolsági személyszállítás utasainak száma valamivel elmaradt az 1983. évitől. zat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a tervezettnél kevesebb épült állami erőből. Magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel, az előző évinél több lakás épült. Az új lakások 41 százaléka az állami és a szövetkezeti építőipari szervezetek, a többi a magánkisipar és a lakosság házilagos kivitelezésében készült el. lékkai csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből valamivel több, tojásból 5 százalékkal kevesebb volt a termelés, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységén kívüli tevékenysége a korábbi gyors növekedés után 1984- ben alig változott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1984-ben mintegy 30 ezer fővel, 3 százalékkal csökkent. A csökkenés a nagyüzemekben főként az alaptevékenységen foglalkoztatottaknál következett be, de mérséklődött az ipari, építőipari munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágyafelhasználása csökkent, az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya kb. 230 kg volt. Az év folyamán korszerűbb gépekkel bővült a mezőgazdaság traktor-, tehergépkocsi- és munkagépállománya. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonala kb. 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei tovább romlottak. Az exportárak számottevően csökkentek, a kivitt áruk mennyisége 8 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodási vállalatok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter — valamint erdőtelepítése azonos volt az előző évivel. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvalósultak. 1984. év végén a lakosság 83 százaléka részesült vezetékes vízellátásban. Javult az egészségtelen ivóvízű települések vízellátása is. A lakások 38 százalékából vezették el közcsatornán a szennyvizet. A mező- gazdasági üzemek megközelítőleg 25 százalékaki több öntözővizet vettek igénybe, mint 1983-ban. Folytatódott az árvízvédelmi művek építése, és valamelyest nőtt azok védelmi biztonsága. Tovább épültek a belvízelvezető főművek. A vasúton utazók száma emelkedett, az autóbuszon utazóké mérséklődött. Az átlagos utazási távolság nagyobb volt az előző évinél, így az utaskilométer-teljesítmény a vasúti és az autóbuszközlekedésben egyaránt nőtt. A helyi tömegközlekedést 3 százalékkal több utas vet(Folytatás a 2. oldalon) A népgazdaság 1984. évi fejlődésének számai: Terv főbb mutatóTény 1983. év százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás Az ipari termelés (a kisszervezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelkedett. Az állami iparvállalatok 2,5 százalékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkisipar ennél nagyobb mértékben növelték termelésüket. Az ipari termékek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5 —6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több, beruházásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szállított. Az ipari termelés kb. háromnegyedét kitevő szakágazatokban a termelés kisebb- n agy óbb mértékben emelkedett, a többiben nem változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némileg — a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszö101.5— 102,0 98—99 101.5— 102,0 97—98 103—1104 100,0 100,0—100,5 102,8—103 ikb. 100 103 95—96 102,5—103 kb. 101 kb. 101 vétkezeteknól viszont számottevően emelkedett a létszám. valamennyi ipari szervezetet figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1984- ben lényegesen nem tért el az előző éviitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és a könnyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgoztak. Részben az új kapacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, köztük a vil- lamosenergiia-'iparban, a vegyiparban, az élelmiszer- iparban, az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 3 százalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az an y agfakaréko sságot oélzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbialknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vállaHaitók költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építőanyagipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszeripari vállalat veszteséggel zárta az Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Közlekedés, posta és távközlés
