Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-17 / 13. szám
1985. január 17. ^ÉPÜJSÁG 3 Iskola kóstolgató A mi sulink Vezetőségválasztó párttaggyűlés a GÉM-ben az eü-szakközép A Szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskola — Az országban egyedülálló a mi iskolánk — mondja Égi Tünde, a Szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója. — Ezt az iskolát már a tervezéskor is egészségügyi taninltézeitnök készítették, így varrnak olyan szaktantermeink, amelyek más iskolákban később lettek kialakítva. — Szekszárdon 1968-ban kezdték meg a szakközépiskolái képzésit iaz egészségügyben. Négy év múlva lettünk önállóak, és 1975-ben pedig már elkészült az új iskolánk. — A négyéves képzés során az itt tanuló diákok érettségi vizsgát tesznek és általános asszisztens, valamint általános ápolói képzettséget kapnak. — Az utóbbi mondatrész nagyon fontos. Kevesen tudják, hogy az idei tanévtől már járhatnak ide fiúk is. Tehát nem általános ápolónői, hanem általános ápolói képzettséget kapunk. Természetesen nagyon sok a lehetőségünk a továbbtanulásra: huszonkét szakágban tízhónapos és kétéves tanfolyamon lehet még képesítést szerezni. — Iskolánk régebbi tanulói megdöntötték azt a tévhitet, hogy szakközépiskolából nehéz bejutni egyetemekre, főiskolákra. Vannak már olyanok, akik orvosi egyetemen, főiskdlán tanulnak tovább. Azért is hozták létre az egészségügyi főiskolát, hogy ott a szakközépiskolában végzettek továbbtanulhassanak. Itt közegészség- ügyi ellenőr, diabetikus, gyógytornász és védőnő képesítést lehet szerezni. — Szakmai képzésünk az első két évben itt az iskolában történik. A felsőbb osztályba járók már a kórházban tanulják meg az ápolói hivatást, a beteggel való foglalkozást. Ez — szakemberek egyből meglátják — abban is kidomborodik, hogy egy-egy gyakorlati nap után a harmadikosok és a negyedikesek másképpen viselkednek. Foglalkoztatja őket az, hogy mit láttak és mit sikerült tenniük a kórháziban. — Ügy érzem, hogy nagyon jó közösség a miénk. Háramszáznyolcvannyolcan vagyunk és van egy fiútanuló is, aki bizonyítani fogja — reméljük —, hogy nemcsak a lányoknak való ez a szakma. — Nagyon sokat segítünk másoknak. Rendszeresen kijárunk a csecsemőotthonba, meseszolgálatot tartunk, pót- mamaszolgálatunk pedig nagyon sok gyerekes családon segített már. Harmadikosaink szombatonként a kórházban segítenék enyhíteni az ápolónőhiányt. Rendszeresen eljárunk a gyönki szociális otthonba. — KISZ-szervezetünk jó kapcsolatban van a Rózsa Ferenc Szakközépiskola és a Pajlánki Mezőgazdasági Szakközépiskola szervezetével. Többször tartunk közös klubfoglalkozásokat. Kollégiumunk — ahol 250 diák van — korszerű körülményeket biztosít a tanuláshoz. Majd minden tanulótársunk részt vesz valalmilyen szakköri munkában. Ezzel is elősegítve azt, hogy jó szakemberekké váljunk... H. J.—G. K. Vélemények, kérések, javaslatok Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai A gazdasági vezetés érdeke odafigyelni a fiatalokra A címben, föltehetőleg, sokat sikerült érzékeltetni abból, milyen tapasztalatokat szereztek a szakszervezeti szervek a múlt évben lezajlott ifjúsági parlamentekről. Megtárgyalta az SZMT titkársága is a tapasztalatokat, s azok tanúlságait hasznosítani kívánja az elkövetkezőkben. Szerencsés volt, vagy sem, hogy a parlamentek túlnyomó többségét az év utolsó negyedében tartották — ennek különösebb jelentősége nincs, valamint annak sem, hogy igen sok fajta variánst alkalmaztak, a vállalati szín- tűektől az osztályszíntűekig. A lényeg az, hogy a fiatalok elmondhatták, és el is mondták véleményüket a legkülönbözőbb kérdésekről. Meglehetősen vegyes volt a megjelenési arány, és ez elgondolkodtató. Nem biztos, hogy csupán az előkészítés színvonalában kell keresni ennek az okát, hanem legalább annyira a hosszabb távú politikai munkában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott voltak sikeresek a parlamentek, ahol előzetesen a fiatalok rendelkezésére bocsátottak minden dokumentumot, amely a részvétel hasznosságát biztosította. A felszólalók száma is igen változó volt, háromtól huszonkettőig, sőt, akadt két ifjúsági parlament, amelyen egyetlen fiatal sem kért szót. Ez egyáltalán nem a résztvevők számának függvényében történt így, sokkal inkább azért, mert egyik helyen megfelelő, alapos tájékoztatást kaptak a fiatalok — megfelelő hangnemben—, másutt pedig nem. Érdemes összeszedni, mi volt az, ami a fiatalokat leginkább érdekelte, és amely kérdésekben szót emeltek. Első helyen, szinte mindenütt, a munkakörülmények szerepeltek, a szociális ellátás, köztük az egészségügyi ellátás. Sokan és sok helyen foglalkoztak a fiatalok jövedelmével, és igen sok igazságtalanságra is rámutattak. Sokan szóvá tették a szakmai és politikai képzés hiányosságait, valamint azt is, hogy a lakásárak emelkedésével a fiatalok önálló lakáshoz jutásának valószínűsége nagyon lecsökkent. Kiderült a parlamenteken, hogy a fiatalokat igenis érdekli a munkavégzés hatékonysága, de azt is elvárják, hogy a jobb teljesítményt magasabb bérrel is elismerjék. Lehetne folytatni a sort, de ennyi is elég annak érzékeltetéséhez, hogy a fiatalok nemcsak jelen vannak az élet minden területén, de érdeklődnek is minden iránt, ami a társadalmi cselekvéssel ösz- szefügg. Sőt, véleményük van, de ami a legfontosabb, tenni is akarnak a fejlesztés, a jobbítás érdekében. L. Gy. Alapos előkészület előzte meg a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetben a kedd délutáni taggyűlést. A jelölő bizottság az alapszervezet minden tagjának kérte a véleményét javaslata elkészítéséhez — és mint az a második napirendi pont tárgyalásakor beigazolódott, jó munkát végzett, mert egyhangú szavazásikor minden jelenlévő párttag őket tartotta a legalkalmasabbnak. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveit páirtoso- part-értekezleteken vitatták meg. Általában két, két és fél óráig tartottak ezek a tanácskozások, minden ' jelenlévő hozzászólt, némelyikük többször is — védve álláspontját, vagy elismerve az ellenérvek helyességét. Elmondták, hogy az országos átfogó érvényű megáLlapíitásdk- hoz milyen konkrét helyi tapasztalatok kapcsolódnak az aiapszervezet működési területén és a lakóterületen. A vezetőség összesítette, elemezte a pártcsoportokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat és ezt terjesztette a taggyűlés elé Robimé Palotás Györgyi pártititkár. A pártcsoport-értékezle- tékre jellemző volt a párttagság azonosulása a helyzetértékeléssel, az irányelvekben megfogalmazott célokkal, a következő öt évre szóló programmal. Ám megnyilvánult az aggodalom is, hogy nehéz helyzetben vagyunk, az évenkénti termelésnövekedés — és így a nemzeti jövedelem gyarapodása is — minimális volt az elmúlt öt évben, súlyos adósságterhek nyomasztanak bennünket. Elmondták a párttagok azonban azt is, hogyha az ember elfogulatlanul nézi a tényeket és értelmesen gondolkodik, ha az ada- tdkat a feltételek romlásához méri, ha van kitekintése a világra és összehasonlítást tud tenni, akkor mégiscsak nagyra kell értékelni a mégoly szerény eredményeket is. Mert igen komoly eredmény, hogyha csak társadalmi méretekben és nagy vonásokban is, sikerült megőrizni az életszínvonalat. Vitathatatlan eredmény, hogy óriási erőfeszítések árán, de meg tudtuk állítani a külgazdasági egyensúly romlását. Hogy gazdaságunkban egészséges folyamatok indultak meg, s vannak kibontakozóban. Egyetért a GÉM párttagsága az irányelvék javasolta programmal. Hogy egyértelműen szocialista úton járva kívánunk kilábalni gondjainkból, s az elért eredmények birtokában határozottan továbblépni. Szocialista úton és módon: vagyis a társadalmi tulajdon erősítésével, az ebben rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, amihez mint eszköz, jobb feltételeket hivatott adni a gazdaságirányítás továbbfejlesztése. Fokozni kell gazdaságunk jövedelemtermelő képességét, ez az irányelvek egyik legfőbb kulcsmondata, amely mögött rendkívüli nehéz és bonyolult feladatok sorakoznak. Azonban az élet- színvonal érzékelhető emelését csak ezzel tudjuk megalapozni. A vitában sorra vették az irányelvek fejezeteit, pontjait, alátámasztva a dokumentumban foglaltakat, helyenként kiegészítve. Egyetértenek a nemzetközi helyzet értékelésével, mely szerint a párt a béke megtartását, a békés egymás mellett élés erősítését tekintjük alapvető külpolitikai feladatnak. Többek közt szükségesnek tartják a KGST korszerűsítését, továbbfejlesztését, hatékonyabbá tételét. Társadalmi és politikai viszonyainkkal kapcsolatban többen elmondták, hogy a szocialista tulajdon erősítése egyértelmű, de a felszínen a látszat az, hogy a gazdasági munkaiközösségek és más kisvállalkozások létrejöttével gyengül. A közvéleményt erősen befolyásolja a negatív jelenségek felnagyítása egyes újságokban, a rádióban-tévé'ben, a kabarékban. Valóban erősödött a differenciáltság a szakképzettség, a teljesítmény, a munka- és lakóhely különbözősége miatt, ezek közül a Legszélsőségesebb differenciálódáshoz a lakóhely különbsége vezet. Nő az értelmiség szerepe, de anyagi megbecsülésük még mindig nem áll arányban munkájukkal. Vitát váltott ki többek között — a taggyűlésen is — a fiatalok helyzetének megítélése, a demokratikus fórumok működése a nők helyzetére vonatkozó megállapítások, az ipar szerepe (olyan látszat- és hangulatkeltés, hogy a mezőgazdaság tartja el az országot), a környezetvédelem helyzete, a lakáshelyzet. Az életszínvonal szinten tartása egyes rétegeknél nem valósult meg. Am a külső tarttallékok feltárásával elérhetőnek tartja a GÉM párttagsága, hogy életszínvonalunk a VII. ötéves tervidőszakban érezhetően emelkedjék. Nem tartja kielégítőnek a párttagság a tájékoztatást, igényli, hogy az gyorsabb, pontosabb legyen. Javítani szükséges az oktatás színvonalét. Többen rámutattak az oktatási rendszer problémáira. Egyetértenek azzal, hogy a párt betölti a társadalomban a vezető szerepet. A tagság nagy része azonban megkérdőjelezi a gyakran érvényesülő statisztikai szemléletet : meggondolandó, hogy ebben a korban, amikor a tudomány közvetlen termelőerővé vált, kell-e ilyen éles határvonalat húzni osztályók és rétegek között. Következetesebb káderpolitikát igényelnek minden szinten. A pártcsoportokban kialakult, alapos, elemző vitának volt a következménye, hogy a taggyűlésen csak hárman szólaltak fel, kapcsolódva az előterjesztéshez, majd egyhangú szavazással elfogadták azt. Ismét Rohmé Palotás Györgyit választották párt- titkárnak és ugyancsak a korábbi négy vezetőségi tag kapott megbízást a következő időszakra. A nagyközségi pártértekez-letre hét küldöttet választottak. J. J. Rohmé Palotás Györgyi párt titkár előterjeszti a vezetőségnek az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalását Energiatakarékosság A kormány felhívása nyomán számos vállalatnál hoztak intézkedéseket az energia megtakarítására, illetve hatékonyabb felhasználására. Kemény harcot folytatnak a hideg ellen a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozói is Százhalombattán. Folyamatosan ellenőrzik a több kilométer hosszú, szabadban futó, s így a fagynak kitett csővezetékek állapotát. A hideg ellenére is teljes kapacitással dolgozik a vállalat, hiszen a kőolajszármazékú energiahordozókra minden eddiginél nagyobb szükség van. Sőt éppen a hideg miatt a termékek fizikai tulajdonságait is javítanunk kell: a dízel-üzemáinyagok és a háztartási tüzelőolaj esetében például a szokásoshoz képest másfélszer több adalék felhasználásával biztosítják, hogy mínusz tíz fok helyett csak mínusz 15 fokon dermedjenek meg. Az energiatakarékosság érdekében a vállalat mérsékelte földgáz-felhasználását, és teljes kihasználással működteti a hulladékenergdia-hasznosí- tó rendszerét. Ennek részeként munkába állították a krakküzem energia-vissza- nyerő rendszerét. Ez a krak- kolásnál keletkező füstgázok hőenergiáját hasznosítja villamos áriam, illetve gőz fejlesztésével. A vállalat egyéb üzemeiben a csőkemencék füstgázainak melege is gőzt termel. Borsod megye egyik legnagyobb energiafogyasztója, a Tiszai Vegyi Kombinát különféle műszaki intézkedések révón elérte, hogy a nagy hideg ellenére sem kellett emelnie energiaadagját: az egyébként átlagos mennyiségűvel tudta biztosítani a termelő részlegek folyamatos, megszokott üzemmenetét. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben mindenekelőtt a saját energiatermelő egységek hatékonyságát növelték: ahol csak leheti házon belül állítják elő az energiát. Miskolc mintegy 30 000 lakása is a Lenin Kohászati Művekből kapja a meleget. A nagy kapacitású fűtőműből kibocsátott forró víz hőmérsékletét állandóan szabályozzák, hogy a több tízezer családi otthon melegét az előírt szinten tartsák.
