Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-11 / 290. szám

2 KÉPÚJSÁG 1984. december 11. Magyar-finn kormányfői tárgyalások Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) zánk helsinki nagykövete. A Finn Köztársaság képvisele­tében Matti Tuovinen kül- ügyminisztériumi államtit­kár, Osmo Väinölä, Finnor­szág budapesti nagykövete és Erkki Mäentakanen, a kül­ügyminisztérium külkereske­delmi főosztályának vezető­je ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris tárgyaláson részt vettek a magyar és a finn küldöttség szakértői is. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a kért; kor­mányfő áttekintette a ma­gyar—cfiimn káipcsdlatokat. Megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonítottak Kádálr Já­nos, az MSZMP Központi Blízotrtsiág első titkaira fimn- arszálgi és Mauno Kői v ist o finn köZtárisaisági elnök ma­gyarországi llátogatásánaik. Hiamgsúlyoztálk, hogy a két ország, a két nép között szé­les körűek, gyümölcsözőek és kölcsönösen előnyösek a kap­csolatok. Megállapították: miinidlkét ország ezek fejlesz­tésiéért, elmélyítéséért mun­kálkodik. A kormányfői találkozón kiemelték a Magyarország és Finnország közötti szabad kereskedelmi megállapodás jelentőségét, amelynek ered­ményeként számottevően emelkedett aiz áruosereforga- lom nagysága. Hangsúlyoz­ták a termelési kooperációk­ban és a harmadik piaci együttműködléshen rejlő lehe­tőségek fontosságát. Moszkvában hétfőn, orszá­gos ideológiai tanácskozás kezdődött a fejlett szocialis­ta társadalom tökéletesítésé­nek és az SZKP ezzel össze­függő idécTJógiaii munkájának kérdéseiről. Aiz értekezlet megnyitása után fél olvasták KonsZtanitylin Osernyenko üzenetét. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára, a Szorvj.et- umió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke a többi között megáMapfltoitta, hogy a konferenoiá témája rend­kívül időszerű. Osernyenko szükségesnek mondta', högy minden párt­munkás, az egész párták ti va jól megértse, a gyakorlati propagandával! és a nevelő munkává! szorosan összskap- asoLja a fejtett szocializmus tökéletesítésének azt a reá­lis stratégiaiját!, amelyet a párt gondos mérlegelés után dolgozott ki. Ezt követően Mihail, Gor­bacsov, a® SZKP KB PB tag­ja, az SZKP KB titkára man - dioltt előadói beszédet. Gorbacsov méltatta az SZKP KB múlt év júniusá­ban megtartott ideológiai kérdésekkel foglalkozó plé­numának jelentőségét. A gazdasági, társadalmi és ideológiái életben több fon­tos intézkedést hajtottak végre. Ezek lehetővé tették, hogy véget vessenek a gaz­daságban tapasztalható ked­vezőtlen irányzatoknak, meg­gyorsuljon a gazdaság növe­kedésének ütemie. Kedvező­en hatottak ezek az intézke­dések az ország erkölcsi és politikai légkörére is, meg­növelték a párt tekintélyét, erősítették a tömegekhez fű­ződő kapcsolatait. Az SZKP Központi Bizott­sága ma nagydbíb követelmé­nyeket támaszt a különböző szintű pártbizottságok ideo­lógiái munkájával szemben, intézkedéseket hozott a tö­megkommunikációs eszközök munkájának javítása, az if­júság kommunista nevelésé­nek tökéletesítése, a dolgo­zók körében végzett hazafias és ateista propagandamunka magasabb sizíntire emelése céljából — mutatott ró Gor­bacsov. Az előadó megállapította, hogy a szovjet társadalom je­Elismeréssel szóltak a két ország kulturális kapcsola­tainál, mint az együttműkö­dés hagyományos területé­ről. Kölűsönösen üdvözölték az e kapcsolatok történetéről idén kiadott közös könyvet. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét fél aggodal­mát fejezte ki a feszültség növekedése, a fegyverkezési hajsza gyorsuló üteme miatt. Egyetértettek abban, hogy a szovjet—amerikai viszony­nak meghatározó szerepe van a nemzetközi helyzet alakulásában. Üdvözölték a két nagyhatalom kapcsolatai­ban bekövetkezett legújabb fejleményt, az érdemi kon­taktusok újr afel vételé r e uta­ló jeleket. Megállapították: Magyarország és Finnország egyaránt abban érdekelt, hogy e kontaktusok érdemi tárgyalásokhoz, majd meg­egyezéshez vezessenek a nuk­leáris fegyverek valamennyi fajtájának csökkentéséről. A tárgyalócsoportok leszö­gezték, hogy az 1975. évi hel­sinki megállapodás életké­pesnek bizonyult, s mindent mag kell tenni a folyamat fenntartása érdekében. Mind­két fél fontosnak ítélte a stockholmi bizalom- és biz­ton? ágetrasítő konferencia tárgyalásait. Lázár György és Kalevi Sorsa tárgyalásain teljes né­zetazonosság nyilvánult meg a tekintetben is, hogy az európai és világhelyzetet mi­lentős események előtt áll. Az SZKP soron következő XXVII. kongresszusa új tör­ténelmi távlatokat nyit az or­szág előtt, elfogadja a párt újjászerkesztett programját, és meghatározza a következő ötéves terv fő feladatait. A párt stratégiai irányvonalá­nak, az ideológiai és az egész szervezeti munkának az alap­ját Konsztantyin Csernyenkó- nak a szovjet társadalom érettségének szintjére vonat­kozó elméleti megállapításai képezik. Alapvetően indokolt az a megállapítás, hogy jelen­leg a fejlett szocializmus tör- történelmileg hosszú szaka­szának kezdetén tartunk. Er­ről az elvi alapról kiindulva születnek meg a fejlett szo­cialista társadalom koncepci­ójának konkrét megfogal­mazásai. Az elkészült érté­kelések és következtetések óvnak az Indokolatlan előre- szaladástól, a már elért és a még elérendő eredmények összekeverésétől. Ugyanakkor határozottan kimondják, hogy a gyakorlati cselekvés­ben, a döntésre érett problé­mák megoldásában, a hiá­nyosságok kiküszöbölésében nincs helye a halogatásnak. Mélyreható változásokat kell végrehajtani a gazdaságban és a társadalmi kapcsolatok egész rendszerében, s biz­tosítani kell, hogy a szovjet emberek életszínvonala mi­nőségileg magasabb színvo­nalra emelkedjék. A szocia­lista társadalom e változások eredményeként jut el a ma­gasabb érettségi szintre. A továbbiakban Gorbacsov kitért néhány, a szocialista társadalom fejlődésével ösz- szefüggő, s a társadalomtu­dományok által még kellően meg nem oldott kérdésre. Példaként említette, hogy a közgazdaságtudomány még mindig adós a dinamikusabb, hatékonyabban működő gaz­daság megteremtésének, a a tökéletesebb gazdasági mechanizmus létrehozásának átfogó koncepciójával. A korszerű termelőerők és a szocialista termelési viszo­nyok közötti kölcsönhatások értelmezésében is gyakran jelentkeznek még dogmati­kus nézetek, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból káros hatásúak. Tovább kell fejleszteni a előlbb vissza keli vezetni az ernyő ülés, a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi együttmű­ködés útjára. (Kaiévá Sorsa fán»o<r&zági látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára délután a KB szék- házában talólk oaotit Kalevi Sorsával, a Finn Köztársaság mi nliis/zter elmökév el. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón megvitatták a nemzetközi élet időszerű kér­déseit. Alüáist foglaltak a ke­let-nyugati párbeszéd konst­ruktív folytatása mellett, és megerősiitették országaik készségét, hogy a hagyomá­nyosan jó kétoldalú kapcso­latok fejlesztésével, aktivi­tásuk fokozásával is hozzá­járulnak a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez, a hizalom építéséhez, a népek javát szolgáló enyhülési fo­lyamat továbbviteléhez. A találkozóm jelen volt Lá­zár György. Lasonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament­ben fogadta a finn kormány­főt. A megbeszélésen részt vett Niaigy János, Matti Tuo- vimen, valamint Pujä Frigyes és Osmo Väimolä. Este Lázár György és fele­sége díszvacsorát adott Ka- lievi Sorsa és felesége tiszte­letére az országház vadász- termében (MTI) szocialista társadalom politi­kai rendszerének fejlődésére vonatkozó elméleteket is. Mihail Gorbacsov beszédé­ben az egyik legfontosabb politikai feladatnak nevezte a népgazdaság fejlesztését, működésének magasabb szintre emelését mind tudo­mányos-műszaki, mind gaz­daságszervezési téren. Külön kiemelte a társadalmi ter­melés intenzívebbé és haté­konyabbá tételének jelentő­ségét, mivel csak a legújabb tudományos és műszaki ered­mények alapján intenzíven fejlődő gazdaság lehet meg­bízható anyagi bázisa az életszínvonal növelésének, csak ez biztosíthatja az or­szág nemzetközi pozícióinak erősödését, s csak ez teheti tehetővé, ihogy a Szovjet­unió erős és virágzó hata­lomként lépjen az új évez­redbe. A legidőszerűbb megoldás­ra váró kérdések egyike a gazdálkodás módszereinek és formáinak átalakítása, a fej­lett szocializmus támasztot­ta követelményeknek meg­felelő gazdasági mechaniz­mus létrehozása. Fontos ál­lomása ennek az útnak a szovjet iparban most folyó gazdasági kísérlet. A jövő­ben még energikusabban kell keresni, hogy melyek azok a legcélszerűbb formák és módszerek, amelyekkel összhangba hozhatók a tár­sadalom, a dolgozó kollektí­vák és minden egyes dolgozó gazdasági érdekei — muta- tótt rá a szónok. A társadalom életének tö­kéletesítéséről szólva Mihail Gorbacsov szólt arról, hogy a szocialista demokrácia egyik elengedhetetlen vonása, az egész közélet normája a nyíltság. A száles körű, ide­jében jövő és nyílt tájékoz­tatás az emberek iránti bi­zalom tanújele, ami jelentő­sen növeli a tömegek akti­vitását is. A nyíltság a párt- és állami szervek munkájá­ban hatékony eszköz a bü­rokratikus torzulások ellen vívott harcban is; meggon- doltabb döntéshozatalra, a végrehajtás ellenőrzésének alaposabb megszervezésére kényszerít, s egyik feltétele annak, hogy a propaganda- munka meggyőző legyen. Ideológiai szempontból is nagy jelentősége van a szó­Kádár János fogadta a Pergamon Press elnökét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta lan Robert Maxwellt, az angol Pergamon Press Könyvkiadó Budapesten tartózkodó elnö­két. A beszélgetésen jelen volt Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese. A londoni kiadó — a ma­gyar Akadémiai Kiadóval együttműködve — a közel­jövőben jelenteti meg angol nyelven Kádár János válo­gatott beszédeit és interjúit. Magyar-egyiptomi megállapodás Magyar—egyiptomi pénz­ügyi tárgyalások folytak a napokban Kairóban és eze­ken megállapodást írtak alá az illetékes felek. A megál­lapodás arról intézkedik, hogy az Egyiptomi Arab Köztársasággal fenntartott gazdasági kapcsolatok elmé­lyítése és továbbfejlesztése, az Egyiptomba irányuló ma­gyar gépexport bővítése cél­jából a Magyar Népköztár­saság kormánya és vállalatai hitelt nyújtanak az egyipto­mi vásárlóknak. A hiteleket a nemzetközi pénzügyi gya­korlatban szokásos feltételek szabályozzák. A hitellehetőség egyebek között a mezőgazdasági és energetikai berendezések szállítását segíti elő. ciallsta társadalom elosztási elvei maradéktalan érvénye­sítésének, mivel a tőlük való bármilyen eltérés munkahe­lyi és közéleti passzivitáshoz, erkölcsi nihillizmushoz, rej­tett, ellenőrizhetetlen elosz­tási formák kialakulásához vezet. A gazdasági feladatok vég­rehajtásának ideológiai je­lentőségéről mondottakat összegezve Gorbacsov leszö­gezte: a világ sorsának ala­kulására a szocializmus a legnagyobb hatást gazdaság- politikáján, a gazdasági te­rületen elért sikerein keresz­tül gyakorolja. Mindenfajta előrehaladás ezen a téren a legmeggyőzőbb érv a szocia­lista társadalom, a szocialis­ta életmód mellett. Az ideológiai munka né­hány nemzetközi vonatkozá­sára kitérve az előadó rámu­tatott arra, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a monopoltőke ideológiai ak­tivitása. A szocializmus el­lenfelei hatalmas propagan­dagépezetet építettek ki. In­tenzitását, tartalmát és mód­szereit tekintve az imperia­lizmus által indított pszicho­lógiai háború a más országok szuverenitását sértő agresz- szió egy különleges fajtájá­nak tekinthető. Ilyen körül­mények között különösen fontos, hogy a Szovjetunió­ban folyó propagandamunka offenzív, kezdeményező le­gyen. Ez az offenzív jelleg nem jelentheti csupán az el­lenséges burzsoá ideológiai nézetek leleplezését, fő voná­sává a szocialista eszmék igazságának bizonyítása, az SZKP és a szovjet állam, va­lamint a szocialista közös­ség békeszerető külpolitikájá­nak legaktívabb propagálá­sa kell hogy váljon. A kez­deményező propagandához feltétlenül hozzátartozik a tá­jékoztató munka pártos elv­szerűsége és operativitása. Idejében és a lényeget érin­tően kell megválaszolni azo­kat a kérdéseket, amelyeket a világ fejlődése, a két szem­ben álló társadalmi rendszer küzdelme és versengése fel­vet. Idejében tudni kell mó­dosítani az elméleti elképze­léseket és a mindennapi gya­korlatot is, ha az élet ezt kö­veteli — állapította meg vé­gezetül Mihail Gorbacsov. BUDAPEST December 10-én ülést tar­tott az MSZMP XIX. kerü­leti (bizottsága. Az ülésen részt vett és MfciZóJált Bor­bély Gábor, a budapesti párt- bizottság titkára. A pártbi­zottság érdemed elismerése mellett felmentette első tit­kári funkciójából Hámori Csabát, akiit a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titká­rává választottak. A testület a XIX. kerületi Pártbizott­ság első titkárává Faibriczki Andrást választotta. PRAGA Urbán Lajos közlekedési miniszter VHaddmiir Rlazek csehszlovák szövetségi köz­lekedésügyi miniszter meg­híváséra hétfőn' egynapos hivatalos látogatást tett Prá­gában. A imdnlsZterék az együttműködés további erő­sítését szolgáló intézkedések­ről állapodtak meg. MOSZKVA Moszkvába érkezett hétfőn (az SZKP KB meghívására a Tegnap munkalátogatásra megyénkbe érkezett Kovács Antal államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke. Megbeszélést folytatott Csá­szár Józseffel, a Tolna me­gyei Tanács és az Országos Vízügyi Választmány elnöké­vel. Ezt követően Kovács Antal és Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, vala­mint Császár József felkeres­te a Szekszárd—paksi Vízi­Japán Kommunista Párt kül­döttsége. A delegációnak, amelyét Mijaimioto Keadzsii, a JKP KB elnöke vezet, töb­bek között tagja Kaneko Mi- cuhdiro, a JKP KB titkársá­gának elnöke is. TEHERÁN Az iráni biztonsági erők vasárnap este megrohamoz­ták a teheránd repülőtéren veszteglő kuvaiti utasszállító gépet és kiszabadították a túszokat. Ezzel véget ért az a drámai gépeltérítési akció, amely — a korábbi jelenté­sekkel ellentétben — nem négy, hanem két emberéletet követelt. Az a két kuvaiti, akiknek kivégzését korábban bejelentették, valójában csak megsebesiüfllt. RÓMA A nagyhatalmak közötti komoly tárgyalások mellett foglalt állást, s egyúttal bí­rálta a comiisód rakétatelepí­téseket vasárnap Alessandro Natta, az OHaisz Kommunista Párt főtitkára, aki Palermó- ban, Szicília déli tartomány- székhelyén mondott beszédet. társulatot, ahol Huth József igazgatóhelyettes, főmérnök tartott rövid tájékoztatót a vízitársulat munkájáról, ten­nivalóiról, eredményeiről. A vendégek több munka­helyet kerestek fel. Megis­merkedtek a szekszárdi re­konstrukciós és meliorációs munkákkal, valamint felke­resték a már megépült szál­kái völgyzárógátat és az épülő mőcsényi záportározót. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. december 11-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 106,70 6 112,81 6 118,92 Ausztrál dollár 4 339,21 4 343,55 4 347,89 Belga frank 81,54 81,62 81,70 Dán korona 455,43 455,89 456,35 Finn márka 790,82 791,61 792,40 Francia frank 535,10 535,64 536,18 Hollandi forint 1 453,11 1 454,56 1 456,01 Japán yen (1000) 205,48 205,69 205,90 Kanadai dollár 3 838,90 3 842,74 3 846,58 Kuvaiti dinár 16 746,13 16 762,89 16 779,65 Norvég korona 568,51 569,08 569,65 NSZK márka 1 638,43 1 640,07 1 641,71 Olasz líra (1000) 26,52 26,55 26,58 Osztrák schilling 233,28 233,51 233,74 Portugál escudo 30,90 30,93 30,96 Spanyol peseta 29,27 29,30 29,33 Svájci frank 1 981,97 1 983,95 1 985,93 Svéd korona 577,62 578,20 578,78 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 5 080,77 5 085,86 5 090,95 VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. december 11-töl Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5 929,43 6 296,19 Ausztrál dollár 4 213,24 4 473,86 Belga frank 79,17 84,07 Dán korona 442,21 469,57 Finn márka 767,86 815,36 Francia frank 519,57 551,71 Görög drachma a) 36,53 38,79 Holland forint 1 410,92 1 498,20 Japán yen (1000) 199,52 211,86 Jugoszláv dinár b) 22,35 23,73 Kanadai dollár 3 727,46 3 958,02 Kuvaiti dinár .16 260,00 17 265,78 Norvég korona 552,01 586,15 NSZK márka 1 590,87 1 689,27 Olasz líra (1000) 25,75 27,35 Osztrák schilling 226,50 240,52 Portugál escudo 30,00 31,86 Spanyol peseta 28,42 30,18 Svájci frank 1 924,43 2 043,47 Svéd korona 560,85 595,55 USA dollár 4 933,28 5 238,44 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-cfmlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as az Államközi megállapodásokon alapuló HIVATALOS Árfolyamok Érvényben: 1984. december 11-től Vásárolható Árfolyam Pénznem legmagasabb 100 egységre, bankjegyeim! etek forintban Albán lek — 289,00 Bolgár leva 20 1 676,14 Csehszlovák korona 500 200,00 KNDK von — 910,42 Kubai peso 20 1 328,80 Lengyel zloty 1000 24,58 Mongol tugrik 20 406,70 NDK márka 100 575,00 Román lei 100 170,00 Szovjet rubel 10 1 770,00 Vietnami dong 154,45 Ideológiai tanácskozás Moszkvában Kovács Antal szekszárdi munkalátogatása

Next

/
Thumbnails
Contents