Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-11 / 290. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 290. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 11., kedd Mai számunkból A MI SULINK: A LENG VÉLI (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) ASZTALITENISZ NB I (6. old.) IV. HÚSOS KUPA («. old.) A színest szürkének látva? Vdütaík. vannak, lesznek viták azon, hogy a változó gazdasági föltételek következtében miként módosul­nak az egyes tórsaidailmd oszltólyok, rétegek jövedelmi viszonyai, étetkörüüményei. Ahogy mondani szokták, a változásoknak — legyenek aszok bárrraiilyen jellegűek — minidig vannlak nyertesei és vesztesei, furcsa mó­don azonban az emMtett vitáiknál eJsdkklad gyakran a nyertesek, vesztesek csoportjainak összevetése. A sok­féle szán jellegtelen szürkévé olvad össze a hamari megítélések, megíltéltetések tégelyeiben, plédig a való­ság legkevésbé a szürkét tűri, mutatja, örökíti tovább. Az áldott helyzet eltenltmondásálnak felmutatásában példát kínálnak témánk helyes megközelítésére a Má- gyar Szodiailiisfoa Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára, amikor ki­mondják: „A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életköriülmjények javítására vonatko­zó hattároztatlai társadalmi méretekben teljesülnek. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása — bár rétegen­ként eltérően alakult — összességében növekedett. Az áruellátás kiegyensúlyozott volt. Jelehtős eredmény, hogy megvalósulnák az életkörülmények javítását szolgáló kiemelt programok a közoktatásban, az egész­ségügyben, a lakaselllótáSban. A reálbérek azonban csökkentek, egyes rétegek megélhetése nehezebbé vált.” Öröm és gond, haladás és helyben maradás együtt — ezít nyújtja a fogalmazás, azaz iránytűt ahhoz, hogy a megtett és megteendő utakat hol kell Máikbztaitni. ■Ami a színest szürkének látó, láttató vitákban — családokban, munka- és lakóhelyi közösségekben, ba­ráti beszélgetéseken, testületi üléseken — szinte kö­vetkezetesen födve marad: nemcsak egyes társadalmi osztályok, rétegek fogyasztása — annak nagysága és összetétele — eltérő, hanem az egyes családoké is, másokhoz viszonyítva. Oka a jövedelmek, a fogyasz­tási szokások különbözősége, továbbá a kínálat terü­leti, foglalkoztatási tényezőkre visszavezethető kiegyen­súlyozatlansága. Hazánkban minden száz háztartásból negyven a munkás megjelölésű csoportba tartozik, az­az a döntő részt ezek alkotják. Érzékeltetésül az egyes háztartábtíipuSofcon belüli eltérésekre, a következő szemléletes piéldát említjük: 1977-lhen a munikáscsalá- dokrtak 36 százaléka tartozott a havi 2600 forintnál kisebb egy főre jutó személyes jövedelmet magáénak tudók közé, öt év elteltével ez a szám 33,4 százalékra csökkent, ugyanakkor a 4400 forintnál magasabb jöve­delműek részaránya 12,3-irófl 14,6 százalékra nőtt. A munikásaSaládük döntő része — 41 százaléka — havi 2600—3800 forint közé jutó — egy főre számított — személyes jövedelmet könyvelhetett el az 1982-es fel­mérés szerint. iFoHytatva a sokszínű moZalikkép kirakását: amíg a hetvenes években a szellemi háztartások nyers húsra, hentesárura többet költöttek, mint a munkáscsaládók, napjainkban megfordult a helyzet. Figyelmeiteitő ugyanakkor, hogy nemicslak .itt észlelhető növekedés, hartem az élvezeti cikkekre adott bankóknál is, ezek tavaly, egy fóré vetítve, mór 3488 forintot tettek ki ä mu nkásosaládioknál'. Bonyolult rajzolatú térképen kell eligazodnia an­nak, aki valóban reális képet szeretne alkotni ennek az alapvető társadalmi osztálynak a helyzetéről, élet­körülményei változásáról, mért a sémák használhatat­lanok. Milyen sémák segítségével lehetne ugyanis ma­gyarázatot találni arra, hogy az előbbiekben említett, élvezeti cikkekre kiadott 3488 forint több, minit a szel­lemi foglalkozásúnk háztartásafinál — itt 3400 forint volt 1983-ban —, ám ugyanakkor és ennek ellenére a hetvenes évek második felétől jelentősen csökkent az egyes háZtiartástápusok közötti különbség a tartás fo­gyasztási cikkekkel való ellátottságiban; kiegyenlítődés ment, megy végbe. Száz munkélsháztartáslből 1970- Iben negyvenegyben volt hűtőgép (1983:98), hetvenhét­ben mosógép (99), ötben személygépkocsi (32), hetven­ötben tv-készülék (109). Az akkori és a zárójelbe tett tavtalyú adatok aligha igényelnek magyarázatot, önma­gukért beiszélnek. Létezik persze a miurtkáscsaládotanál is — ahogy a szákmai nyelv jelöl —, akárcsak a többi háztartás- típusnál, „nem ésszerű fogyasztó”. Olyan, aki az egész­séges fogyasztási szerkezetet eltorzítva jövedelme dön­tő részét evésre, ivásra köllti — a munkésíhálztartő- sOkban az egy főre jutó személyes célú kiadások egy- barmiada élelmiszerekre, tíz-itíz százaléka élvezeti cik­kekre, illetve ruházkodásra megy el —, esetleg éppen ellenkezően., az étkezéstől a művelődésiig, mindenen irreálisan takarékoskodik, csakhogy a gépkocsit, az üdülőtelket fenntarthassa. Ez is beletartozik a színek sorába, amint az úgyszintén, hogy művelődésre, üdü­lésre, szórakozásra a miumlkiá sósaié dóknál minden ki­adott száz forintból — tavaly 6,50, a szellemi foglai- kozósúaknál 10,20, a nyugdíjasoknál 5,50, a szövetke­zeti paraszti háztartásokban 4,90 jutott... Különbözőségek és azonosságok szinte végtelen — és folyamatosan módosuló — sorát keltene tehát ös­szevetni az ítélkezélshez, amit elérhetnek egy elektro­nikus számítógéppel, az embernek marad a minden­napos tapasztalat, mert képességeiből — „memória- kapaoitásáibóy’ — erre futja. Nem is ez a gond. Ha­nem ha a sok tapasztalatból, színből egy valami tesz, egybeolvadó, unalmas szürke ... MÉSZÁROS OTTÓ Tudományos ülésszak az Akadémián Magyar-finn kormányfői tárgyalások Budapesten Kádár jános és Losonczi Pál fogadtai Kalevi Sorsát A Lázár György vezette magyar, illetve a Kalevi Sorsa (jobbról a második) vezette finn delegáció. (Telefotó.) Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, Lá­zár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívá­sára vasárnap hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett. Útjára elkísérte felesége, Ire­ne Sorsa is. A Ferhegyi repülőtéren — ahol az esti órákban landolt a finn kormányfőt és kísére­tét hozó különgép — ünnepé­lyesen fogadták a vendége­ket. A magyar és finn zász­lókkal díszített légikikötőben csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Várko- nyi Péter külügyminiszter, valamint politikai és gazda­sági életünk több más vezető személyisége. Jelen volt Púja Frigyes, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, a Finn Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Elsőként Lázár György üd­vözölte Kalevi Sorsát, kö­szöntve a kíséret tagjait is. Úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a vendégeknek. A díszszázad parancsnoka je­lentést tett a finn kormány­főnek, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a magyar és a finn személyisé­gek kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — a magyar vezetők társaságában — szál­lásukra hajtattak. Kalevi Sorsa hétfőn reggel megoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét a Hősök te­rén. Ezt követően Lázár György és Kalevi Sorsa a Parlament­ben szűk körben megbeszé­lést folytatott. A program a délelőtti órák­ban az Országház Delegációs termében folytatódott, ahol Lázár György és Kalevi Sor­sa vezetésével megkezdődtek a magyar—finn hivatalos tárgyalások. A magyar tár­gyalócsoport tagjai: Nagy Já­nos külügyminisztériumi ál­lamtitkár, Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes és Púja Frigyes, ha- (Folytatás a 2. oldalon.) Az elmúlt negyven eszten­dő társadalmi fejlődése cím­mel háromnapos tudományos ülésszak kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában. Az MTA, az MSZMP Párttörténeti In­tézete, Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főisko­la, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem rendezte ta­nácskozássorozatot Szentágo- thai János, az MTA elnöke nyitotta meg. Ezt követően Benke Valé­ria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának elnöke mondott beszédet. A továbbiakban Berend T. Iván akadémikus, Berecz Já­nos, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je, Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Társa­dalomtudományi Intézet fő­igazgatója, Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA al- elnöke tartott előadást. Az egyes témakörökhöz kapcso­lódó referátumok egyebek közt a néj»i demokratikus ál. lamiság alakulásával és fej­lesztésének irányaival, a népi demokratikus fejlődés nem­zetközi és hazai feltételeivel foglalkoztak. Varroda Döbröközön Szovjet exportra termelnek Az elmúlt év októberében a dombóvári áfész, a Skála- COOP és a Kiskunhalasi Kö­töttárugyár közreműködésé­vel varrodát hoztak létre Döbröközön, hogy az ott élő lányoknak, asszonyoknak miunkaíailikallmat, keresleti le­hetőséget biztosítsanak. Akis üzem megalakulásának kö­rülményeiről, az eddigi ered­ményekről Király Gábor, a varroda vezetője kérésünkre a következőket mondta el. — A dombóvári áfész az épületet, a Skála-COOP a beutalási időszakra járó munkabért, míg a Kiskunha­lasi Kötöttárugyár a felsze­relést, berendezést adta. Ez év áprilisától — mivel a Skála megvásárolta a Kis­kunhalasi Kötöttárugyárat — a vállalkozás TEX-COOP né­ven forgalmazza az előállí­tott termékeket. A betanulási időszak alatt a dolgozók kitű­nően elsajátították azokat a szakismereteket, amelyek az eredményes munkavégzéshez szükségesek. Az 54 döbröközi leány és asszony most szovjet exportra készit sötétkék szí­nű dzsekiket. A közelmúltban bővítették és korszerűsítették az üzemet, új szociális helyiségeket és munkatermeket alakítottak ki. Az eddigi eredmények alapján minden biztosíték adott, hogy 1984. évi terme­lési tervüket teljesítsék. A varroda egy részlete A gépek „orvosa” Nagy Attila műszerész ______ I A kész árut csomagolja Bozsonyi Mihályné (balról) Szalai Józsefné Tobler Márta munka köz ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents