Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1984. december 8. NÉPÚJSÁG 7 Tszdokumentumok NAPJAINKBAN gyakran hallani elismerő nyilatkozatokat a magyar mezőgazdaságról, a termelőszövetkezeti mozgalomról. A termelési sikerek mögött, a technika mögött az ember áll. Az az ember, aki elindult hajdanán a cselédházakból, a nyomorúságos pár holdacs- kák barázdáiból, és verejtékével, gyakran nélkülözéseivel megteremtette ezt a sokarcú, gazdag termelőszövetkezeti mozgalmat, amelyik nemcsak a gazdálkodásban, de a demokráciában, szocialista fórumok létrehozásával embert formáló közösségeiben is követendő példákat mutat fel. Elérkezett annak az ideje is, hogy folyamatosan Ősszegyűjtsék azokat a szellemi termékeket; könyveket, brosúrákat, tsz-történeti kiadványokat, fényképeket, filmeket, videokazettákat, szakdolgozatokat, visszaemlékezéseket, helytörténeti kiadványokat, jelentősebb publikációkat, amelyek híven, dokumentumértékkel tükrözik vissza korunkat, és őrzik meg az útókornak. Néhány éven belül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is korszerű, a kor követelményeinek megfelelő dokumentációs és információs központtal rendelkezik majd. Ennek a központnak a feladata többek között, a fentiek gyűjtése mellett, a különböző kiadványok koordinálása, megjelentetésének segítése, nyomdakapcitástól a szerény anyagi támogatásig, videokazetták készítéséig. Termelőszövetkezetekről, azok gazdasági, kulturális sikereiről, a jó és más kollektívákban is felhasználható tapasztalatokról, azok átadásáról, a hagyományőrző népi és táncegyüttesekről tájékoztató anyagok készítése, tsz-történeti kiállítások rendezése, fotó- és sajtópályázatok hirdetése a termelőszövetkezeti mozgalom jeles jubileumaira. MINDEZEK mellett, de nem utolsósorban, a szövetkezeti mozgalom szerepet vállal az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékpark gazdagításában, mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjtésével, tsz-történeti, vándor- és állandó kiállítás megrendezésével, és az agrármúzeum építésével. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának vezetése támogatja ezeket a törekvéseket. Lehetőség nyílik arra, hogy a szövetkezeti mozgalom felelősségteljesen és hozzáértéssel, jobban kézbe vegye önmaga propagálását, közhasznú értékeinek felmutatását. Annál inkább, mivel ez különösebb anyagi beruházásokat sem igényel. Már olyan szellemi értékek halmozódtak fel, és olyan jelentős szellemi tőke teremtődött, amelyeknek felhasználásával, alkalmazásával sikeresen felkészíthetik a termelőszövetkezeteket, szakszövetkezeteket, társulásokat a jövő követelményeinek teljesítésére. Remélhető, hogy az elkövetkezendő esztendőkben a mozgalom szellemi arculatának formálása még tudatosabb lesz. Ezt szolgálja a Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza, amelyet igen kellemes környezetben, Budapesten, a Szabadság-hegyen épített a mozgalom saját erejéből, részben azért, hogy a különböző tanfolyamok, nyelvoktatás, konzultációk, tanácskozások színhelye legyen, másrészt pedig azért, hogv tavasztól őszig jutányos áron üdülhessenek ott a szövetkezeti gazdák. AZ IDŐ sürget, s feleletet vár, friss információt, hiteles dokumentálást a megtett, küzdelmes útról és a holnapra való felkészítésről. Közös felelősség ez a munka, lehetővé teszi, hogy még időben sikerül megmenteni, összegyűjteni minden olyan értéket, amelyet az elmúlt évtizedekben ez a mozgalom teremtett. Mindezt az útókornak megőrizni, átadni, em- béh kötelességünk. SZ. L. I. A mecseki banyában A vaslady simogat ást érdemel szerepe volt a szeptember hónapban üzembe állított Dowity-Mecsek komplex gé- pesítésű frontfejtésnek, amely október hónapiban az üzem fejtési termelésének 50,9 százalékát, az összes üzemi termelés 45,8 százalékát adta”. Bár kilométer gyaloglás utón — lehet, hogy pár száz méter? — után érkezünk az ötödik sünt első keresztvágatától nyugatra, a négyes frontfejtésre. Szemünket sok ezer szén- kristály bombázza a léghuzatban. Elmúlik pár perc, mire megszokjuk, hogy a levegőben lévő szénpor a tüdőnkbe jut, a bőrünkbe fúródik. A fejtésen Csirke János aknász jelenti az üzemvezetőnek, hogy a fejtésen 13-an dolgoznak, a munka folyamatosan halad... Osete András magunkra hagy, tárgyálndvalója akad, a vasladyről. A maróhenger körül felgyülemlett szénkupacra telepednek: Révész János csapatvezető, Varga József körletvezető, az aknász és az üzemvezető. Mi állunk a hidraulikus támaszlopok mellett. Nézelődünk. Szakjuk a légkört. Dolgozni nem tudunk, mert parancsba kaptuk, hogy csak akkor fényképezhetünk, ha már megmérték a metánt... Fejünk fölött a biztosít ó- pajzsok, melyek egyenként 160 tonnányi tömeget tartanak fölöttünk. Hetvennégy ilyen pajzs van, és kilencven méter hosszan tartja fejünk fölött a földet. Amikor leszállás után újból földet érzünk a talpunk alatt, az amatőr Ibányászkí- váncsaság teteti fel velem a kérdést. — Milyen mélyen vagyunk? — (Teljesen mindegy. Kétszáz méter is és az ezer is a föld alatt van — mondja Csele András, a Pécs-bá- nyaiüzem vezetője. Időt nem ad a gondolkodásra, öles léptekkel halad előttem, alig győzöm, de a nyomában kell maradni. A vasvájánhoz, vagyis a vas- ladyhez igyekszünk. (A be- oézés már azt is jelenti, hogy a bányászok megkedvelték). Olvasom egy jelentésben; „A Pécs^bányaüzem termelési eredményének ilyen mértékű javulásában döntő A Mecsekben óriási erőfeszítéseket tesznek a gépesítésért. A geológiai viszonyok azonban minduntalan akadályokat gördítenek. A természet nehezen adja meg magát. Több okból is szükséges a gépesítés. A Mecseki Szénbányáknál évente több száz emberrel csökken a föld alatti dolgozók száma, itt az István-aknán 1983-ban 160, az idén novemberig pedig 140-nel csökkent a létszám. A szénre pedig szükség van. (Közbevetőleg: ne a bányászokat kárhoztassuk, hogy most nehezen lehet szenet kapni, az igényeket mérték fel rosszul.) A Dowty-Mecsek komplex gépesítésű frontfejtő berendezés angol—magyar együttműködés alapján, a mecseki bányákra szabottan készült el. Figyelembe véve a hegység geológiai viszonyait, a föld alatt elhelyezkedő szénmezőket — pontosabban a mezőoskéket. Azért nehéz itt gépesíteni: kevés olyan hely van a Mecsekben, ahol a fejtésben gépeket lehet alkalmazni. A vaslady három egységből áll; a biztosító pajzsrendszerből, a maróhengerből és a folyamatos szállító berendezésből. Az első hónap eredményei megmutatták, hogy 13 bányász képes 100 munkáját elvégezni e berendezés segítségével. Természetesen ez sok pénzbe, 120 millió forintba került. De gépesítés nélkül nincs előrehaladás, nincs szén, így áldozni kell. A megbeszélés után beindítják a maróhengert. Az embeinmagaisságnyi átmérőjű henger beleváj a szénfalba, pillanatok alatt szénporral telítődik a vágat, megindul a szállítóberendezés... tőlünk pár száz méterre telnek a csillék ... — A Mecsekben ez az egyetlen fejtési lehetőség — mondja az üzemvezető* — Sok gondunk akad, mert egyenetlen a szén elhelyezkedése, ahhoz pedig nem tud alkalmazkodni a gép, nekünk kel korrigálni a munkáját. Most is erről tárgyaltunk a kollégákkal, meghatároztuk, hogy a következő 24 órában mi a feladat, ezt beírtuk az ellenőrző naplóba, és holnap reggel újból megnézzük, mennyire jutottunk előre. A gép teljesítménye szinte összehasanl íthaitaWan az eddigi fejtésekkel. — Érdemes tudni — mondja Mátyás Zoltán, a munkaügyi osztály munkatársa —, hogy ez a gép 100 ember helyett dolgozik, de olyan emberek helyett, akik nincsenek. még egy ilyen berendezést vásárol, melyet a komlói Zo- bák-aknában helyeznek el. Folyamatos munkával készül az omlaiszitásos pajzsberendezés és tervezés alatt van a dőlésben lefelé haladó pajzs is. Felszállás után hosszabb ideig tart a kifürdés — a bányászok legkedvesebb tevékenysége —, vastagon ránkrakódott szénpor eltávolítása. A bányaüzem udvarán állunk, és azt mondják, hogy jól nézzünk körül, mert az üzemet hamarosan — egy, két év — lebontják, és két kilométerre arrébb épül már az István III. akna. — Azért kell áttelepíteni az üzemet, mert itt alattunk 20 millió tonna szén van még, azt feltétlenül a felszínre kell hozni. — mondja Csete András üzemvezető. — De, ehhez olyan gépek kellenek, mint a vaslady. A vaslady 450 méterre van a föld alatt. Megkönnyíti a bányászok munkáját, ha érzelmesek lennénk, azt mondanánk: a vaslady simoga- tást érdemel. A vaslady munka közben _________________________________________\ A megbeszélés eredménye: naplózzák a tennivalókat Mintha nem is bányában lennénk És már magasodik az új, a jövő üzeme Pár év múlva lebontják a régi bányaüzemet Az eredmények alapján megkezdték a tárgyalást, hogy a Mecseki Szénbáyák HAZAFI JÓZSEF GOTTVALD KAROLY
