Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1984. december 8. rtÉPÜJSÁG 5 bocsánatos bőn BIZONYÁRA még a régi jogból maradt meg az emberekben: az ittasság enyhítő körülménynek számít. így védelmezték valamikor az ittas embert: „Szegény nem tudta, hogy mit tesz!” Valamikor? Sajnos, ilyen „érvek” ma is gyakran elhangzanak. Szó, ami szó: vannak, akik úgy leisszák magukat, hogy nem tudják mit cselekszenek. Akkor már nem. De előtte, józanul még mindenki tudja. Egy anekdota szerint az egyszeri ember rendelt tíz féldecit. Egyszerre. A pincér kihozta. A vendég katonás rendbe sorakoztatta a féldeciket. Miután végignézett a soron, leütötte az első, majd az utolsó féldecit az asztalról. Amikor a pincér megkérdezte, miért tette ezt, azt válaszolta: azért mert mindig az első és az utolsó a bűnös. Az első pohár a bűnösebb. Azt még józanul fogyasztja el. A többi csak követi a bűnbeesésben. Hányszor hallani: „Ez a kicsi nem árt meg!" Orvosi, tudományos megállapítások cáfolnak minden olyan állítást, amely szerint van olyan embter, akire az alkohol nem hat. Mindenkire hat valamiképpen. Mindenkiben lejátszódik egy olyanféle folyamat, mint amikor a komputert megbolondítják, zajt kevernek a programba. Kinél jókedvű felszabadultságban, a gátlásosság, a félelem feloldódásában, játékos könnyedségben, kinél pedig pont az ellenkezőjében, depresszióban jelentkezik ez a „komputer-zavarodottság”. Évről évre több az olyan ember, aki ittasan ül a volán mögé. A legtöbbnek nincs is lelkifurdalása, öt év alatt 7861 halálos kimenetelű balesetet regisztráltak az országban. E balesetek több mint húsz százaléka kimutathatóan abból eredt, hogy ittas volt a gépjármű vezetője. A rendőri ellenőrzések során általában évente mintegy 50 ezer vezetőnél állapítják meg, hogy alkohol hatása alatt vett részt a közlekedésben. Még ennél is borzasztóbb, hogy becslések szerint az ittas vezetés a jogosítvánnyal rendelkezők negyven százalékával előfordul, s ezek döntő többsége már több alkalommal is vezetett így. Csak szerencséjük volt. ök megúszták. Sőt, nemcsak ők, mások is. Mindazok, akiket elgázolhattak volna csupán azért, mert vezetés előtt virtuskodtak, bizonyítani akarták, hogy ők is mernek, nekik sem árt meg az az egy-két deci. Talán abból is adódik az ittasan vezetők mentegetése, hogy mint az adatok mutatják, sokan isznak. És, aki egyszer is ivott, az már mentséget talál nemcsak önmagának, hanem másoknak is. Nemcsak önmagát próbálja meg felmenteni a felelősség alól, hanem másokat is. Ezért van az, hogy beszélgetés közben az emberek még el is dicsekszenek azzal: mennyire berúgtak, de szerencséjük volt, nem találkoztak rendőrrel. VANNAK alkalmanként ivók és vannak, akik rendszeresen isznak. Az alkoholistát betegként kezelik. Az alkoholizmus betegség. Ezt a betegséget, amikor eldöntik: alkalmas-e a gépjárművezetésre, nem vizsgálják. Ha éppen akkor, amikor megjelent az orvosnál józan volt, akkor szabad előtte a pálya. Szerencsére ilyen kevés akad. De sok az olyan, akin a betegség első jelei már mutatkoznak. Nyugodt lelkiismerettel le merem írni: aki ittasan ül a volán mögé, mégha egy pohár bort is ivott, annak nincs meg a józan ítélőképessége. Nem tudja, vagy nem is akarja felfogni józan ésszel, milyen tragédiákat okozhat ittasan. Szerintem a betegség nem akkor kezdődik, amikor már elvonókúrára kell vinni. Szem- betegség miatt nem akkor tiltják el az orvosok a gépjármű- vezetőt, amikor már alig lát Valamit, amikor már műteni kell. A keringési zavarban szenvedőket sem akkor parancsolják el a volán mellől, amikor ... a cukorbetegeket sem ... Egy szóval: ha az ivás betegség, akkor úgy is kell kezelni. Aki nem vezet, az ihat. Természetesen az is csak akkor cselekszik helyesen, ha mértéket tart. Aki gépjárművet vezet, az még mérsékelten sem fogyaszthat szeszt, mert ő minden korttyal nemcsak a saját, mások életét, testi épségét is veszélyezteti. Ha pedig nem tud ellenállni a szesznek, akkor kezdődik, amikor már elvonókúrára kell vinni. Szemvegyen a forgalomban. Nem tudom, csak gondolom, Finnországban, Hollandiában, Svédországban például az ittas vezetőtől azért veszik el a jogosítványt is, hogy „gyógyuljon”. Ha valakinek valamilyen más betegsége van, akkor addig nem vezethet, amíg egészségi állapotában javulás nem áll be. Finnországban amellett, hogy magas pénzbírsággal, szabadságvesztéssel sújthatják az ittas gépjárművezetőt, „egészségügyi” okokból a jogosítványt is bevonhatják legfeljebb két évre. Svédországban is mellékbüntetésként egykét évre vonják be a jogosítványt. Hollandiában viszont a pénzbírság mellett 5—10 éves jogosítványbevonással számolhatnak az ittasan vezetők. Ennyi idő alatt bizonyára meg is „gyógyulnak”. Kigyógyulnak abból a „betegségből”, amely szerint az az igazi ember — nem is merem ide írni, hogy férfi, mert sajnos a nők között is találni ilyeneket — aki mer is, tud is inni. Fejetetejére állított logika ez. Azt állítja, hogy az iváshoz kell nagyobb erő és nem ahhoz, hogy valaki tartóztassa magát. Ebből a fejetejére állított logikából fakad az is: ha valaki ivott, akkor már azt is be akarja bizonyítani, hogy ő is ember, mert az igazi ember, ha ivott, akkor is tud gépkocsit vezetni. Talpára kellene állítani ezt a logikát, mégpedig így: az az igazi ember, akinek van tartása, aki nem enged a gyengébb ellenállásnak, a csábításnak. Próbálják csak ki az „igazi emberek” mennyivel nehezebb, mennyivel emberhez méltóbb döntés ez. A legfontosabb döntés: józanul elhatározni, ha iszom, akkor nem ülök autóba, nem vezetek járművet. MERT nem az ivás a bűn, hanem, ami ebből következik. Közvéleményünkben ma még elég mélyen él a megbocsátás az ittasan vezetők iránt. Természetesen csak azok bo- csájtják meg ezt, akik nem szenvedő alanyai a balesetnek. Az az anya, akinek a gyermekét elütötte egy ittasan száguldozó, az a család, amelyből az apa ittas vezető áldozata lett, az a rokonság, azok a hozzátartozók, barátok, ismerősök, akiket érint egy-egy ilyen baleset — nem tudnak megbocsáj- tani. Mint a példák bizonyítják, egyre több az ittasságból eredő baleset. Ez egyben azt is jelenti: egyre több az olyan ember, aki tapasztalatból tudja: az ittas vezetés nem lehet bocsánatos bűn. Hogy ne is legyen: az mindannyiunkon múlik, azokon is, akik még nem tudják — ne is tudják meg soha —, hogy milyen tragédiához vezethet egy pohár bor is. Útjavítás - útszépítés Az Aszfaltútépítő Vállalat veszprémi főépítésvezetőségének dolgozói csütörtökön délelőtt Szekszárdon a borkombinát előtt megkezdték az útburkolat felújítását. Az INFRA-DOMINÖ melegítő berendezés propán-bután gázzal működik, s a megrongálódott útfelület 100— 120 Celsius hőfokon 2—2,5 centiméter mélységig felmelegíti, majd a ráterített új fedőréteget az úthenger segítségével összepréselik. Ez az eljárás a korábban alkalmazott módszernél lényegesen olcsóbb, annak mintegy 50 százaléka. A gépekkel naponta 6000 négyzetméter felületet tudnak felújítani, a munkákat 10— 12 nap múlva fejezik be. Kapfinger András képriportja mm Nagyobb figyelmet a gépkocsi vezetőktől! A régi útburkolat egyenetlenségeit mérik Szalai János Gyors, megbízható gépsor A kezelő a pb-gáz adagolását szabályozza Bérdi György sofőr az aszfaltot hordja Azért a kézi munkaerőre is szükség van... Az új bori tő réteg szállítása folyamatos
