Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-08 / 288. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 288. szám ARA: 1,80 Ft 1984. december 8., szombat Mai számunkból 1984 KARÁCSONYA ELŐTT (4. old.) NEM BOCSÁNATOS BŰN (5. old.) TOLNA MEGYE 1984. ÉVI SPORTOLÓI ______ (1 4. old.) A MECSEKI BANYÁBAN (7. old.) Az új vállalatvezetési formák irányelveiből A vállalatok önállóságát, rugalmasságát növeli, s a munkahelyi demokratizmust is bővíti az a változás, hogy a vállalatok jelentős részénél a jövőben vállalati tanács, vagy a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése látja el az általános vezetői teendőket. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, megszűnik a mai vállalatfelügyelet. A vállalatoknak csak egy része marad államigazgatási irányítás alatt. A Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének most megjelent együttes jogi iránymutatása rendezi az új vezetési formákra való áttérés módozatait, s egyben felhívják a szakszervezeteket, hogy az átalakulás során vállaljanak kezdeményező, szervező szerepet. Tájékoztassák a dolgozókat a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről, és a vállalatvezetés formájának módosításáról, segítsék a vállalati szervezeti keretek korszerűsítését. Ismerjék meg, összegezzék és képviseljék a vállalati kollektívák véleményét. Az alapító szerv az ágazati miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, valamint az illetékes iparági szakszervezet és a megyei, illetve Budapesti Pártbizottság véleményének kikérésével 1984. december 31-ig előzetesen állást foglal abban, hogy mely vállalat melyik vállalatvezetési formába, mikor és milyen szervezeti keretekben alakuljon át. Ezt az előzetes állásfoglalást — amelyet az ágazati hivatalos lapban tesznek közzé — a vállalati demokratikus fórumokon — termelési tanácskozásokon, összevont szakszervezeti taggyűléseken — megismertetik a dolgozókkal, kikérik véleményüket, javaslataikat szavazásra bocsátják. A dolgozók álláspontját — köztük a jelentősebb csoportok kisebbségi véleményét is — ismertetik az alapító szervvel. A dolgozók kérhetik például a tervezett vállalat- vezetési formának, valamint az átalakulás tervezett időpontjának módosítását, és azt is, hogy az alapító szerv tekintsen el a szervezeti módosítástól. Ezeket a véleményeket legkésőbb 1985. április 30-ig lehet az alapító szerv tudomására hozni, amely a vállalati vélemény figyelembevételével 60 napon belül dönt. A vállalati vezetés átalakításával a vállalati szervezeti és működési szabályzat is megváltozik. A vállalati tanácsok esetében a szabályzat rögzíti például a tagok, ezen belül a dolgozók küldötteinek, illetve az igazgató által delegált tagoknak a számát, a tanács működésének részletes szabályait, a vezetőség létszámát, stb. A szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg a vezető szervek, az igazgató és a szakszervezet együttműködésének módozatait, az igazgató munkájával kapcsolatos legfontosabb követelményeket. A szervezeti és működési szabályzat tervezetéről is ki kell kérni a társadalmi szervek véleményét, mégpedig oly módon, hogy a dolgozók összevont taggyűlésen, vagy ha ez nem lehetséges, bizalmi testületi ülésen fejthessék ki álláspontjukat. E vélemények figyelembevételével a szabályzat tervezetéről a szerkesztőbizottság dönt, végleges szövegét azonban a vállalati tanács, illetve a közgyűlés állapítja meg. Az iránymutató okmány intézkedik a vállalati tanácsban résztvevők megválasztásának módjáról. A közgyűlés vezetésével működő vállalatoknál a közgyűlésnek a vállalattal munkaviszonyban álló valamennyi dolgozó tagja, tehát itt választásra nincs szükség. A közgyűlés helyett a dolgozók létszáma, a tevékenység tagoltsága, a munkahelyek szétszórtsága esetén küldött- gyűlés működhet azonos hatáskörrel. Az első közgyűlést, illetve küldöttgyűlést az igazgató hívja össze, s itt titkos szavazással döntenek arról, hogy az igazgatót megerősítik-e funkciójában. Ha az igazgatót leszavazzák, pályázatot kell kiírni. Az új igazgató megválasztásáig a kinevezett igazgató vezeti a vállalatot. Az iránymutatás az új vállalatvezetési formák létrehozásával összefüggő sok egyéb részletkérdésről is intézkedik. Losonczi Pál és Lázár György fogadta az iráni külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlament Nándorfehérvári termében fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Ali Akbar Velajati iráni külügyminisztert. A találkozón érintették a nemzetközi élet és a magyar—iráni kapcsolatok fontosabb kérdéseit. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd fontosságát. A megbeszélésen kifejezésre juttatták a két ország érdekeltségét az együttműködés bővítésében, főként a gazdaság és a kereskedelem területén. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke dolgozószobájában fogadta az iráni külügyminisztert. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Ali Akbar Farazi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti és Nagy S. Lajos, hazánk teheráni nagykövete. A nap folyamán az iráni diplomácia vezetője felkereste Kapolyi László ipari minisztert is, akivel a magyar- iráni ipari együttműködés kérdéseiről folytatott megbeszélést. Délutáni programja keretében Ali Akbar Velajati Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteken ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a a Szakszervezetek Országos Tanácsa soron következő ülésének írásos anyagait. Ezek között megtárgyalta, az 1985. évi népgazdasági tervet és meghatározta a végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti föladatokat. Tudományos-műszaki KGST-tanácskozás Moszkvában december 7- én befejezte munkáját a KGST Tudományos-műszaki Együttműködési Bizottság 31. ülésszaka. Az ülésszakon kidolgozták a tagországok felső szintű gazdasági értekezlete, valamint a KGST 39. ülésszaka határozataiból származó tudományos-műszaki együttműködési feladatok intézkedési tervét. Áttekintették a KGST-tagországok tudósai és szakemberei álltai javasolt kutatási és műszaki fejlesztési, valamint együttműködési feladatokat, a 2000-ig szóló tudományos-műszaki komplex program kidolgozásához az elektronizáció, az automatizálás, az atomenergetika, az új anyagok és technológiák, valamint a biotechnológia területén. Megvizsgálták a tudományos-műszaki fejlesztési hosszú távú prognózisok kidolgozása, a mikroprocesszor-technika alkalmazása, laz ipari robotok fejlesztése és a hegesztés- technikai együttműködés terén elért eredményeket. A bizottság ülésszakán a magyar delegációt Pál Lé- nárd, az OMFB elnöke vezette. A nyomdászok munkasikere A Szekszárdi Nyomda Vállalat dolgozói, szocialista brigádjai határidő előtt — december 6-ig — egymillió forinttal túlteljesítették 85 millió forintos éves termelési tervüket. Képünkön az ofszet gépterem. Tornacsarnok épül Tolnán Széles körű társadalmi összefogással kezdték meg Tolnán a tornacsarnok építését. Az elsődlegesen iskolai célokat szolgáló új épület a Bartók Béla utcai Általános Iskola udvarában kapott helyet. A 30 méter széles és 48 méter hosszú csarnok belső terének megosztását géppel működtetett elválasztó függönyökkel tervezik. Az épülethez tartozó szociális létesítmények mellett központi fűtőmű is készül, amellyel az iskola fűtése is megoldható. A huszonhatmillió forintra tervezett költségvetés összegéből ötmilliót a megyei tanács biztost. A nagyközség területén lévő vadamennyi üzem, gyár, szövetkezet a lakossággal együtt részt vállal az építkezésiből. Jelenleg a Gemenc Ipari Szövetkezet lakat osibrigádja végzi a fém- szerkezetek felállítását. Felker József, Tózer Ferenc és Bániczki Béla szerelés közben Daruval emelik helyére az öntöttvaselemeket
