Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-28 / 303. szám

2 ^fepÜJSÄG 1984. december 28. Tyihonov ankarai tárgyalásai Nylkolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök (balra) vendég­látójával, Turgut Özal miniszterelnökkel. (Telefotó.) Nyiikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden Turgut özal török miniszterelnök meghí­vására hivatalos látogatásra Ankarába érkezett. Tyihonovot a repülőtéren Turgut özal és több más hi­vatalos személyiség fogadta. Ankarában kedden meg­kezdődtek a szovjet—török kormányfői tárgyalások. Tyihonov és vendéglátója, Turgut özal török miniszter- elnök a tárgyalások sorén áttekintették a két ország kapcsolatainak helyzetét és továbbfejlesztésük kérdéseit, valamint időszerű nemzetkö­zi problémákat vitattak meg. Tyihonov és özal elége­dettségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a két or­szág számos területen a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés jegyében fejleszti ál­lamközi kapcsolatait. Ki­emelték az utóbbi időben született gazdasági-kereske­delmi és műszaki együttmű­ködési kormányközi megálla­podások, egyebek között a szovjet gázszállításokról kö­tött hosszú távú megállapo­dás jelentőségét. A kor­mányfők kifejezték közös óhajukat, hogy tovább fej­lesszék és erősítek a szovjet —török jószomszédi kapcso­latokat. A nemzetközi helyzetet át­tekintve a két kormányfő aggodalommal szólt a világ­ban kialakult feszültségről. Hangsúlyozták, hogy továb­bi erőfeszítések szükségesek a feszültség okainak meg­szüntetésére. Nyiikolaj Tyiho­nov rámutatott, hogy a Szov­jetunió külpolitikája a nuk­leáris katasztrófa veszélyé­nek elhárítására irányul, s a Szovjetunió kész együttmű­ködni minden olyan kis és nagy állammal, amely gya­korlati lépéseket kíván ten­ni a feszültség csökkentése és a bizalom légkörének megteremtése érdekében. Tyihonov felhívta vendég­látója figyelmét az új szov­jet javaslatokra, valamint arra a kezdeményezésre, amelynek alapján az ame­rikai vezetéssel megállapodás született arról, hogy a két ország külügyminisztere ja­nuárban Genfben tárgyalá­Grönland — bár több, mint kétmillió négyzetkilométeres területével a Föld legna­gyobb szigete, és fekvése folytán stratégiai jelentősége sem csekély — viszonylag ritkán szerepel a nemzetkö­zi hírekben. Mostanában azonban, ahogy az új eszten­dő közeledik, egyre sűrűbben hallhattuk-olvashatjuk nevét. Különösen az Európai Gaz­dasági Közösség brüsszeli székhelyén emlegetik mind gyakrabban az alig 50 ezres, zömében eszkimó lakosságú szigetet. Grönland ugyanis január elsejével kilép a Kö­zös Piacból, helyesebben szól­va eddigi státusa helyett a jövőben „tengerentúli terü­letként” kötődik a nyugat­európai gazdasági szervezet­hez. Ez az árnyalt megfogalma­zás nem fölösleges szőrszál- hasogatás. A szakértők sietve figyelmeztetnek, hogy nincs szó teljes szakításról, inkább arról, hogy a jogilag Dániá­hoz tartozó, ám fél évtizede kiterjedt önkormányzattal rendelkező Grönland a szá­mára jobban megfelelő for­mát keresi külgazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatainak alakításához. E törekvés ép­pen az öt évvel ezelőtti auto­nómia-elnyeréskor erősödött meg érezhetően. Dánia 1973­sokat kezd az űrfegyverke­zés megakadályozásáról, a nukleáris fegyverzet — a hadászati és a közepes ható- távolságú fegyverek — csökkentéséről. Turgut özal elégedettségét fejezte ki a közelgő szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalá­sokkal kapcsolatban. A közel-keleti kérdést érintve a kormányfők meg­állapították, hogy folytatni kell a térség helyzetének át­fogó, igazságos és tartós rendezéséért tett erőfeszíté­seket. A rendezés csakis azon az alapon lehetséges, ha az izraeli csapatokat kivon­ják az 1967 óta megszállt területékről, s érvényesítik a palesztin nép törvényes jo­gait — hangoztatta a két kormányfő. A tárgyszerű, baráti lég­körben megtartott megbeszé­lésen több kérdésiben egye­ző vagy közeli álláspontot képviseltek a felek. Nyikolaj Tyihonov és kí­sérete kedden koszorút he­lyezett el Kemal Ataíürk mauzóleumánál. — Baráti kapcsolatainkban és együttműködésünkben az elmúlt húsz évben elért ha­ladás nemcsak Töröikqrszág és a Szovjetunió javát szol­gálja, hanem térségünk és az egész világ békéjét — jelen­tette ki Turgut özal a szov­jet kormányfő tiszteletére adott díszvacsorán. — A tö­rök kormány nagy jelentő­séget tulajdonít a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatai­nak, és síkraszáll a török— szovjet jószomszédi kapcso­latok stabilitásának megőr­zése mellett, függetlenül a nemzetközi helyzetben be­következő változásoktól. A török miniszterelnök meggyőződését fejezi ki, hogy Nyikolaj Tyihonov lá­togatása a kétoldalú együtt­működés továbbfejlesztését szolgálja. A török kormány határozott szándéka, hogy új lendületet adjon a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági együttműködésnek az egyen­jogúság és a kölcsönös előny biztosításának elvei alapján. Elégedetten szólt a két or­szág közti megállapodások­ról, amelyek konkrét szerző­dések megkötését segítették elő — egyebek között a as EGK-csatlakozása előtt még hiába voksolt a sziget lakóinak többsége a döntés ellen, az anyaország tulaj­donképpen automatikusan „bevitte” külbirtokát a brüsz- szeli közösségbe. A széles kö­rű önkormányzat azonban 1979-től lehetővé tette a kül- kapcsolatok részben önálló formálását is. így kezdődtek meg a tagság átminősítéséről a tárgyalások, majd ezen az alapon rendeztek két eszten­deje népszavazást a kérdés­ről. A voksolás, amint az vár­ható volt, az EGK-ellenes irányvonalat igazolta. A fő vitapont — s egyben a kivá­lás talán legfőbb oka — a sziget körüli halászati jo­gok témája volt. Végered­ményben Grönland elérte ki­tűzött célját: mintegy két­éves tárgyalások után olyan szerződést sikerült tető alá hoznia, amely nagyvonalú anyagi hohzzájárulás fejében továbbra is engedélyezi ugyan a többi tagország ré­szére a halászatot, de a ren­delkezési jog, az elsőbbség és a kvóták meghatározása a grönlandi illetékesek kezébe került. (A határozott grön­landi tárgyalási pozíció in­doka egyébként nem pusztán a felségvizek védelme, vagy szovjet gázszállításokról megszületett hosszú távú megállapodásról —, s remé­nyét fejezte ki, hogy azok meggyorsítják a kétoldalú kereskedelemben meglévő jelentős tartalékok feltárását. A Szovjetunió és a Török Köztársaság együttműködé­sének nagy hagyományai vannak, ezek kezdetei több mint hat évtizedre nyúlnak vissza, amikor a török nép antiimperialista harcát vívta nemzeti függetlenségéért — hangsúlyozta Nyikolaj Tyi- hanov azon a díszvacsorán, amelyet kedden adott tisz­teletére a török kormányfő. A Szovjetunió mindig ar­ra törekedett, hogy a Lenin és Kemal Atatürk által megteremtett hagyományok­nak megfelelően fejlessze kapcsolatait Törökországgal. Határozottan síkraszállunk amellett, hogy az országa­ink közti államhatár mindig a béke és jószomszédság ha­tára legyen — mutatott rá a szovjet kormányfő. Sajnos, az elmúlt években komoly károsodás érte az európai biztonságot, az eny­hülés folyamatát, növekedett más elméleti-jogi szempont volt, hanem az a figyelmen kívül nem hagyható ténye­ző, hogy a halászat és a hal- feldolgozás még napjainkban is a legfontosabb bevételi forrást és foglalkoztatási ágat jelenti a szigeten.) Gazdasági vonatkozásban tehát a sziget státusa meg­változott. Brüsszelben azon­ban ennek ellenére némi homlokráncolással követték az eseményeket, mivel a grönlandi lépés — ha gazda­ságilag nem is, de — poli­tikai tekintetben messzeha- tó következményekkel jár­hat. A Közös Piac nem egy vezetője emlékeztetett arra, hogy az ellenzéki brit Mun­káspárt vagy például a kor­mányon lévő görög szocialis­ták bizonyos köreiben jelent­kező EGK-ellenes hangulat január elseje után felerősöd­het, mert (itt a szombolikus jelentőség) Grönland volt az első, amely hosszú ideig han­goztatott kilépési szándékát valóban véghez is vitte. A másik — immár wa­shingtoni körökben felfedez­hető — aggodalom azzal függ össze, hogy Grönland Dánia részeként egyben a NATO hatáskörébe is tartozik. (Te­rületén fontos hadászati lé­tesítmények működnek, pél­dául a korszerű thulei légi­a háborús fenyegetés. Mi egyértelműen figyelmeztet­tünk arra, milyen következ­ményekkel járhat az új ame­rikai rakéták telepítése Nyu- gat-Európában. A Pershin- gek és a manőverező robot­repülőgépek nem növelték és nem fogják növelni sem az Egyesült Államok bizton­ságát, sem azon országokét, amelyek befogadták az új nukleáris fegyvert. Az euró­pai helyzet mind robbanás­veszélyesebbé válik — muta­tott rá Nyikolaj Tyihonov. Nyikolaj Tyihonov az egyik legsürgetőbb kérdésként szólt a világűr militarizálása meg­akadályozásáról. Készek va­gyunk becsületesen és építő­en együttműködni minden kis és nagy országgal a nem­zetközi légkör javítása érde­kében a világ különböző tér­ségeiben, abban, hogy elolt­suk a füstölgő tűzfészkeket és megakadályozzuk újak ke­letkezését — mondotta. * Tárgyalásait befejezve An­karából csütörtökön hazaér­kezett Moszkvába Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszter­elnök. kikötő és a sarkvonalhoz kö­zel eső radarállomások sora.) Azt pedig nehhéz kiszámíta­ni, hogy az önálló érdekek védelme és hathatósabb ér­vényesítése — ami végső so­ron a Brüsszellel kiépített kötelékek felülvizsgálatát eredményezte — nem jelent­kezik-e a NATO-val kapcso­latban is. Erre egyelőre nincs konkrét bizonyíték, ám egyes pentagonbeli vezetők szerint máris megindult e fo­lyamat. A grönlandi parla­ment, a Landsting november végén ugyanis olyan határo­zatot hozott, amelyben atom­fegyvermentes övezetté nyil­vánította a sziget területét. Márpedig ez a döntés előse­gítheti egy esetleges átfogó észak-európai atomfegyver­mentes régió létrehozását, s tény, hogy épp ezért igen ke­véssé illik bele a jelenleg uralkodó washingtoni straté­giai elképzelésekbe. (szegő) Grönland és a Közös Piac H täuozds Háttere Összehívták a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését Az előzetes megállapodás­nak megfelelően 1985. január közepén Szófiában tartják meg a Varsói Szerződés Tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének soron követ­kező ülését. (MTI) Idejétmúlt elvek? Csütörtök esti kommentárunk Japán az egyetlen ország a világon, amelyik sajnos már átélte - évszázadunk rettegett katasztrófáját, az atomtámadást. S a Hirosimát, illetve Nagaszakit ért bombák emléke, sőt következményei napjainkban is szorongással töltik el a szigetország lakosságát, ne­hogy megismétlődjön még egyszer egy hasonló kataszt­rófa. Az ország törvényei határozottan foglalnak állást amellett, hogy japánban ne gyártsanak nukleáris fegy­vereket. A helyi „önvédelmi erők” létszámát is 270 ezer főben állapították meg. Ezeknek a szempontoknak ereje a hivatalos politi­ka szintjén az utóbbi években azonban mintha halvá­nyulni látszana. Japánban mind gyakrabban, s mind nagyobb számban vonulnak fel a nagyvárosok utcáin a béketüntetők, de a hadiiparban érdekelt cégek és az idén másodízben is miniszterelnökké választott Naka- szone mintha „se lát, se hall” játékot játszanának. Illetve egy valamit azért mégiscsak meglátnak — meghallanak: Washington intéseit, szavait. A Fehér Ház nem egy ízben, s különösen élesen Reagan elnök tavaly novemberben Tokióban tett látogatásakor, ide­jétmúltnak nevezte az alkotmányban rögzített anti- nukleáris elveket. A japán hadiipar elképzelései pe­dig a Pentagon igényeivel csengenek össze. A szi­getország kormánya fel kíván zárkózni Washington távol-keleti stratégiai elképzeléseihez: fenntartásokkal, s főleg mérsékelt anyagi hozzájárulással ugyan, de támogatják Tokióban az Egyesült Államok—Japán— Dél-Korea szovjetellenes „védelmi” háromszögének létrehozását. Ebben az elképzelésben, amelyben Wa­shington szerint Szöul példaadóan vesz részt, Tokió játszaná a szovjet haditengerészettel szembeni fal sze­repét. A Fehér Ház és a Pentagon a legváltozatosabb módszerekkel sokkolja Tokiót, hogy ez fogadja el és megfelelő erőkkel támogassa is ezt a tervet. Erre szol­gál például a szigetországban állomásozó mintegy 48 ezer főnyi amerikai katonaság, az amerikai támasz­pont Okinava szigetén, a Pentagon távközlési állomá­sai, a 7. Amerikai (Csendes-óceáni) flotta tenger­alattjáróinak, illetve felszíni hajóinak Tomahawk tí­pusú rakétákkal történő felszerelése, és amerikai re- pülőgép-anyahajók rendszeres látogatása a japán ki­kötőkben. A politikai és katonai kérdésekben kor­mányszinten létrejött érdekegyeztetés mintha még a hagyományos gazdasági-kereskedelmi nézeteltéréseket is háttérbe szorítaná az Egyesült Államok és Japán között. Az új esztendő második napján Nakaszone az Egyesült Államokba látogat. A miniszterelnök elő­zetes sajtótájékoztatóján főleg azt emelte ki, hogy a magas szintű találkozón a két ország érdekeinek ér­vényesítéséről lesz szó. De nem titok, még ha nem is mondta ki Nakaszone, hogy a fő figyelem Japán és az Egyesült Államok katonai kapcsolatainak fejleszté­sére irányul majd. MALLAR ÉVA BUDAPEST Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratban üd­vözölte Henryk Jablonskit, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökét 75. születésnapja alkalmából. * Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására — a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 21. ülésszakára — csütörtökön hazánkba érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bi­zottság lengyel tagozatának elnöke. Lázár György a Mi­nisztertanács elnöke a nap folyamán az Országházban fogadta Janusz Obodowskit. VARSÓ Csütörtökön a toruni vaj­dasági (megyei) bíróság megkezdte a Popieluszko-ügy tárgyalását. Az első tárgya­lási napon a vádiratot ismer­tették. E szerint három vád­lott, Grzegorz Piotrowski, a belügyminisztérium volt osz­tályvezetője, Leszek Pekala és Waldemar Chmielewski, volt nyomozók ellen az a vád, hogy október 19-ről 20-ára virradó éjjel azzal a szándék­kal tartóztatták fel Jerzy Po- pieluszko lengyel lelkész gép­kocsiját, hogy őt és sofőrjét meggyilkolják. Mint ismere­tes, a gépkocsivezetőnek si­került elmenekülnie. A vád­irat szerint a vádlottak Po- pieluszkóval szemben soroza­tosan fizikai erőszakot alkal­maztak, s a fulladásos halál ennek következtében állt be. Az áldozat holttestét a gyil­kosok a vízbe dobták Wloc- lawek közelében. A negye­dik vádlotatt, Adam Pietrusz- kát, a belügyminisztérium volt csoportfőnök-helyettesét azzal vádolják, hogy vissza­élve szolgálati helyzetével és azzal, hogy a másik három vádlott a beosztottja volt, rá­beszélte őket a gyilkosságra, segítséget nyújtott nekik szándékuk végrehajtásához majd megkísérelte a bűncse­lekmény tettesei kézrekeríté- sének megnehezítését. A tár­gyalás nyilvános, lengyel és külföldi újságírók jelenlété­ben folyik. Popieluszko szü­lei és fivérei magánvádlók­ként vannak jelen a tárgya­lóteremben.

Next

/
Thumbnails
Contents