Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-28 / 303. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 303. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 28., péntek Mai számunkból A MI SULINK: AZ ÖTSZÁZNÉGYES (3. old.) MÉG EGYSZER AZ ŰTTÖRÖ-OLIMPIARÖL (5. old.) PAKSRA KERÜLT A DANKÖ KUPA (6. old.) SZOLGÁLTATÓ RÉSZLÉG A DOMBCALORNÁL (3. old.) Gépkocsijavítás Elöregedőben hazánk járműállománya. Magyarország minden esztendőben vásárol ugyan új kocsikat, de a forgalomba lépők arra sem elegendőek, hogy a keresletet kielégítsék, nemhogy a kiszuperálásra érdemeseket pótolják. Így évről évre nő az átlagos életkor: a motorizáció aranykorának tartott 70-es években nem érte el a három évet sem, ma pedig megközelíti a nyolc esztendőt. Eme tények birtokában fogalmazódik meg a kérdés: számíthatunk-e valamiféle javulásra, és egyáltalán milyen lehetőségek vannak a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására? Nézzük, mi történt? A szervezeti változások — tanácsi felügyelet alá irányították a szervizeket, és kisvállalatokat alakítottak abban a reményben, hogy verseny jön létre a javítók között. Ez ismert. A várt verseny azonban elmaradt. Tovább nehezült a helyzet, mert az alkatrészellátással foglalkozó szervezetek késve alakultak, már nem tudtak egyensúlyt teremteni. A külkereskedők persze mindent megtettek és megtesznek a hiány megszüntetésére, a tárgyalások igazi sikert azonban nem mindig hoztak. Vagyis: kevesebb alkatrészt tudnak importálni, a kereslet meghaladja a kínálatot. Egyes vélemények szerint a bajt a járműjavítók és az alkatrészellátók között feszülő érdekellentétek okozzák. Az, hogy a szerelők anyagilag az új alkatrészek beszerzésében érdekeltek, nekik ez a kifizetődőbb megoldás. Az alkatrészellátók viszont azt mondják: ha a szerviznek van pénze, akkor tartalékol alkatrészt a jobb ellátás érdekében, ebből adódóan párhuzamos készletek halmozódnak fel — s ez okozza a hiányt. Ha viszont pénzszűkében van a szerviz, akkor az sem kizárt, hogy a minimális készletre sincs fedezete. | Mások nem tartják elég ösztönzőnek az alkatrészfelújításra, -gyártásra ható szabályozórendszert. De azt sem szabad elhallgatni, hogy van olyan alkatrész, amelynek felújítása többe kerül, mint az új. Példaképpen említhető a motorhajtókar. Az új ára 180 fo- 3 rint, a felújítás egy órát igényelne, a kifizetendő közteher és munkabér együttes összege megközelítené a 200 forintot. Nyilvánvaló, alaposan meg kell gondolni, melyik alkatrészt érdemes felújítani, és melyiket nem. De lépni kell! Hírt kaptunk arról, hogy egy új rendszer kidolgozásán munkálkodnak a szakemberek. Természetesen a rendszer működéséhez szükséges érdekeltségekre, szabályozókra is kitér majd a javaslat. Előzetes elképzelés szerint úgynevezett gesztorra bíznák az elhasználódott alkatrészek begyűjtését, raktározását, felújítását és kiadását. Az sem kizárt, hogy új alkatrészt csak akkor kapnak a vásárlók, ha a rosszat, az elhasználó- dottat leadják. A koncepció januárban ölt végleges formát, így ma még nem ismeretes teljes mélységben az elképzelés. Magyarországon csaknem 1,3 millió személyautó fut az utakon. A legtöbb autót 1980-ban importáltuk, 113 ezret, 1985-ben viszont 94 ezer beérkezésére számíthatunk. Az alkatrészellátásról és járműjavításról minap indított vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. A gépkocsi-tulajdonosoknak személyes tapasztalataik vannak a mindennapi gyakorlatról, lehangoló a helyzet. Többnyire a gépkocsi-tulajdonosoknak kell ro- hangálniok egyik üzletből a másikba, maszektól az állami kereskedőig, s vissza, hogy alkatrészhez jussanak. A hiányok és az áremelkedések sok esetben arra készteik az úrvezetőket, hogy vagy maguk bütyköljék meg autójukat, vagy tusiban csinálják meg. Senki sem mond le könnyen a megszerzett életszínvonalról. És miután egyre nehezebb új személyautóhoz jutni, ritkábban szánják cserére magukat az emberek. Így egyfelől többet kell költeni az egyre öregedő autóra, másfelől éppen a költségek növekedése miatt jobbára csak a legszükségesebb javításokat végzik, vagy végeztetik el a gépkocsi-tulajdonosok. Ennek következményeként a műszaki állapot romlásával kell számolni, ami viszont a biztonságos közlekedést teszi kétségessé. Ugyanakkor sem az állami, sem a magánjavító szolgáltatás nem mondható kielégítőnek. Megoldatlan például a garanciális javítás. A helyzet adott, miként lehetne rajta változtatni? Amint a Hazafias Népfront Országos Tanács közlekedési és távközlési albizottságának minapi ülésén megfogalmazódott: van kiút! Számos javaslat hangzott el. Ezek közül több szorgalmazta: javítani kell a szakmunkásképzés színvonalát, mert a hiányos ismeretekkel munkába lépő ifjú szakmunkások aligha tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani. Meggondolandó: nem csökkennének-e a költségek, ha alkatrészekre szakosodnának a felújítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek? Mindenesetre segítené a hazai motorizációt, ha jobban együttműködnének az abban érdekelt vállalatok. Elhangzott az ülésen: 1985. első felében kormánybizottság 'keresi a gépjárműbeszerzés szélesítésének lehetőségét. Többen felvetették: szükség volna a vezérképviselet és a márkaszerviz keresztezéséből létrejövő új társulásra, ami egy kézben tartaná a kereskedelmet, a szervizelést, a javítást, az alkatrészellátást és a selejtezést. Hogy valóban szükség van-e ilyen felállású és feladatú gazdálkodó szervezetre, még nem eldöntött. HORVATH TERÉZ Kulturális, oktatási beruházásuk 1984-ben Az 1984-es népgazdasági terv a nehezebb gazdálkodási viszonyok ellenére is — fokozott figyelmet fordított az oktatás, valamint a kulturális területek fejlesztésére: a művelődési tárca beruházásai mérséklődtek ugyan, de ennek ellenére több jelentős fejlesztés fejeződött be az idén. A kulturális nagy beruházások közül ez évben ért véget az Operaház rekonstrukciója. A műemlék épület teljes külső és belső felújítása a jól szervezett munka eredményeként eredeti határidőre, a jóváhagyott költségeken belül készült el. Jó ütemben halad a budavári palota helyreállítása: nemrégiben megkezdődött az Országos Széchenyi Könyvtár új otthonának elfoglalása, és befejezéshez közelednek az ásatásokkal és a várfalkiegészítésekkel kapcsolatos munkák is. A nagy beruházások között ugyancsak befejeződött a Népművészeti és Közművelődési Információs Központ építése is Budapesten a III. kerület Harrer Pál utca 2. szám alatt. A vidéki színházak közül folytatódtak az idén a veszprémi, a pécsi és a szegedi színház rekonstrukciós munkálatai, s ugyancsak 1984-ben fejeződött be az egri Gárdonyi Géza Színház felújítása, valamint a nyíregyházi színház rekonstruciójának második lépéseként a szolgáltató épület átadása. Elkészültek az új Nemzeti Színház építési-engedélyezési tervei: a tavaszi alapkőletétel után, várhatóan a jövő év első felében megindul a mintegy hárommilliárd forintra tervezett kivitelezés is. Jó néhány országos múzeumban folytatódott az idén a megkezdett felújítás: az átfogó rekonstrukciós program kidolgozása előtt többek között a Szépművészeti, a Nemzeti, a Néprajzi Múzeumban és a Műcsarnokban végezték el a legsürgetőbb javításokat, s szereltek fel modern biztonsági berendezéseket. A központi beruházások és tanácsi fejlesztések révén az oktatásügyben is jelentős eredmények születtek. Az idén több mint ötezerrel nőtt az óvodai helyek, ezerrel az általános iskolai tantermek száma, 60 új osztályteremmel, 125 iskolai tanműhhely- lyel bővült a szakmunkás- képzés bázisa is. 1984-ben — a kormányhatározat alapján — meggyorsultak a középiskolai fejlesztések: ez évben 400 millió forinttal többet fordítottak e célra, mint azt megelőzően. Bővült a gyógypedagógiai ellátást nyújtó intézmények köre: Cegléden, Tatán és Veszprémben új, illetve korszerűsített létesítmények ké- szülfek-készülnek. Budapesten a Kútvölgyi úton befejeződött a Mozgássérültek Nevelőintézetének tíz éve folyó építkezése is; a mintegy 280 millió forintba kerülő munkák végeztével hamarosan megindulhat a beköltözés. A felsőoktatás beruházásai közül elkészültek az idén a Miskolci Nehézipari Egyetem és a debreceni KLTE új oktatási épületei, valamint a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem új, több mint 500 személyes kollégiuma. Folytatódtak az ELTE lágymányosi épülettömbjének előkészítő, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciós munkálatai; a tervek szerint a jövő év szeptemberétől a hallgatók az épület kétharmadát és az új menzát már használhatják. Jövő év közepére várható az ELTE Szerb utcai épületének befejezése is. MEGJÖTT A HÓ Az ünnepek előtti napokban már szinte mindenki biztosra vette, hogy az idén sem lesz fehér a karácsony. Még hétfőn is úgy tűnt, hogy a gyéren szállingózó hó elolvad. Ám este már erőteljesebben esett és így volt kedden is egész nap. A gyerekek tehát „felavathatták” a karácsonyi ajándékként kapott szánkókat, sítalpakat. A közúti igazgatóságon november 15-e óta tartanak megerősített ügyeletet, természetes, hogy már hétfőn este megkezdték a hóeltakarító, jégmentesítő apparátus bevetését. Egész éjszaka és kedden is járták az utakat a gépek. Húsz hóeltakarító gép mozgott a megye útjain, kedd éjszaka már megkezdhették a mellékútvonalakon is a tisztítást. Sok helyütt lassította a forgalmat, hogy a letaposott hó ráfagyott az útra. A jegesedés ellen 45 tonna sót szórtak az utakra. Az ügyeletnek az ünnepekben nagy volt a telefonforgalma. Ütra kelni szándékozók érdeklődtek a helyzetről. Többnyire megnyugtató volt a válasz, legalábbis szerdán. Ám valaki a szerdára virradó éjszaka háromnegyed kettőkor érdeklődött, hogy Szek- szárd—Harc—Kölesd—Gyönk —Hőgyész—Dombóvár útvonalra akar indulni, azt a tanácsot kapta az ügyeletestől, hogy csak akkor induljon el, ha tud vinni hólapátot, homokot, sót és ... utasokat, akik majd megtolják a kocsit, ha kell. Utazásának pár órával való elhalasztását tanácsolták annak a telefonálónak is, aki kedd reggel nyolckor akart azonnal Nagydo- rogra indulni. Az ügyelet állandó kapcsolatban van a Volán Vál- lattal. A Volántól kapták szerdán az információt, hogy a felsőnánai bekötőutat eltorlaszolja egy keresztbe állt autó. Azonnal intézkedtek, hogy a környéken lévő hótoló csináljon szabad utat. Komolyabb, hó, jegesedés miatti baleset nem fordult elő. Mint a szekszárdi busz- pályaudvaron megtudtuk, legfeljebb néhány perces késések következtek be. Kivétel a tegnap reggeli, amikor a báta—mórágy—szekszárdi járatot feltartóztatta egy, a jeges úton keresztbe fordult teherautó. A busz ötven perc késéssel futott be Szekszárd- ra. A vasúton nem okozott fennakadást a havazás, legfeljebb 3—4 perces késések fordultak elő. JJ—GK—CZS A mellékúton ott a letaposott hó. (Sárszentlőrinc.) Hó borítja Szeksz&rúot A főútvonalak tiszták — pillanatkép a 6-osról Az úttesten szánkózni?
