Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-24 / 302. szám

1984. december 24. /' TOLNA '\ _ ©“képújság Mind több résztvevővel Gazdasági kísérletek a Szovjetunióban Lézersziké és lézerterápia A szófiai Optikai Kutató- intézet munkatársai két — Bulgáriában új — lézer­technikai gyógyászati eszközt kísérleteztek ki. Mindkét műszert sikerrel alkalmaz­zák a bolgár kórházakban és klinikákon. A bolgár gyártmányú lé­zerszike a sebészeknek nyújt segítséget. A hőhatások elvét hasznosító eszköz úgy továb­bítja a lézersugárzást, hogy a beavatkozás helyén 100—200 milliméteres hosszúságban hat, de a környező sejteket, szöveteket nem károsítja. A lézerszikével vágott seb nem fertőződik és gyorsan heged. Mivel a lézerszike alkalma­zásánál minimális a vérvesz­teség, ezért főként belső szervi, például hasnyálmi­rigy- és máj műtéteket vé­geznek vele. A Zefir lézeres műszer a sugárzás biológiai hatásának elvére épül. Alkalmazása jó­tékony hatást gyakorol a be­tegékre. A fizikai állapot ja. vulását elősegítő műszer a biostimulátor szerepét tölti be. A műszert sikerrel hasz­nálják az onkológusok és a bőrgyógyászok is. Emellett csonttörések gyógyítására is alkalmas. Vezető szovjet közgazdá­szok egy csoportja által vég­zett vizsgálatok azt mutat­ták, hogy a gazdasági kísér­letben résztvevő vállalatok lényegesen jobb gazdasági eredményeket értek el. A TASZáZ ezzel kapcsolatos ér­tékelésében megjegyzi, hogy a gazdasági tevékenység új feltételekre történő átállítá­sát a népgazdaság egészé­ben — a tapasztalatok érté­kelésének függvényében — az új, 1986—90-es tervidő­szakra irányozták elő. Isme­retes, hogy az év eleje óta két országos hatáskörű és három köztársasági minisz­térium vállalatai dolgoznak az új rendszerben. A nehézgépipari és közle­kedési gépgyártó, valamint az elektrotechnikai miniszté­riumhoz tartozó vállalatok­nál a munkatermelékenység 5—7 százalékkal volt maga­sabb az év első kilenc hó­napjában a tavalyi év ugyanezen időszakához vi­szonyítva. A vizsgált idő­szakban a termelés vala­mennyi minisztériumhoz tar­tozó vállalatnál 4 százalék­kal emelkedett, mégpedig a dolgozók létszámának növe­lése nélkül. A Szovjetunióban ez év ja­nuárjában bevezetett széles körű gazdasági kísérletben több mint 700 vállalat vesz részt. A kísérlet lényege, hogy nagyobb gazdasági ön­állóságot adjanak a vállala­toknak, felkarolják kezde­ményezéseiket, támogassák a vállalkozói kedvet. A kísér­letben szereplő vállalatok esetében csökkent a központi tervirányítás szerepe: a ko­rábban alkalmozott admi­nisztratív irányítási eszközö­ket jelentős mértékben köz- gazdasági ösztönzők váltot­ták föl. A munkások anyagi­lag érdekeltté váltak a ter­melés növelésében és a ter­mékminőség javításában, a munka-, az anyag és a pénz­ügyi ráfordítások csökkenté­sében. Mint a vizsgálatok ered­ményei mutatják, a vállalati tevékenység javulásának leg­főbb forrása a jobb munka- szervezés és a munkafegye­lem megszilárdulása. A ve­zetés mellett a változtatások kezdeményezői maguk a dol­gozók, akik számára a mun­káskollektívákról szóló, 1983- ban elfogadott törvény nagy­fokú részvételt tesz lehető­vé a termelési és szociális kérdések megoldásában. Mint a TASZSZ hírügynökség rá­mutat, még korai az új gaz­dasági mechanizmus eredmé­nyeinek átfogó értékelése, a hiányosságok feltárása. A Szovjetunióban a jövő év januárjától tovább széle­sítik a gazdasági kísérlet kö­rét, és újabb vállalatokat vonnak be. Bekapcsolják a vaskohászatot, a vegyipart, több gépgyártási miniszté­riumot, és más ágazatot is. A kiterjesztés lehetővé te­szi az új rendszer szélesebb alapokon nyugvó értékelé­sét. A jugoszláv gazdaság — közelről Köztudott, hogy Jugoszlá­via gazdasági életében az el­múlt években nehézségek mutatkoztak. A korábban bő­séges árukínálat erősen le­csökkent, sőt 1983 őszén je­lentős energiakorlátozási in­tézkedéseket voltak kényte­lenek bevezetni. Ehhez járult az egyre gyorsuló infláció. Az utóbbi hónapokban azon­ban már mutatkoznak a ja­vulás jelei, nagyobb a vá­laszték az üzletekben, az energiakorlátozási intézke­déseket pedig fokozatosan megszüntették. A nehézsé­gek okairól és a kibontako­zás útjáról kértünk és kap­tunk tájékoztatást Belgrád- ban, a kormány tájékoztatá­si titkárságán. Tájékoztatónk mindenek­előtt a pozitív jelekről szá­molt be. Arról, hogy a megtorpanás után az idén az ipari termelés előreláthatóan 5 százalékkal nő. Ez két szá­zalékkal meghaladja az elő­irányzatot. A mezőgazdaság az utóbbi négy évben folya­matosan növelte termését, és az idén a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is két százalék­kal több búzát termelt, mint 1983-ban. Az 5,5 millió tonna búza mintegy 2—2,5 millió­val haladja meg a belső szük­ségletet. Tájékoztatóm rámu­tatott, hogy a búzatermés to­vábbi 1 millió tonnával nö­velhető. Kukoricából az idén 11 millió tonna termett, ami az állattenyésztés fejlesztését teszi lehetővé. Mindez hozzá­járul az export növeléséhez. A jugoszláv kormány ezért igyekszik támogatni a mező- gazdaságot. Jugoszlávia egyik nagy gondja a mintegy 19 milli­árd dollár külföldi adósság törlesztése. Ez óriási terhet jelent a népgazdaságnak. Az ország azonban mindenkor igyekszik eleget tenni nem­zetközi kötelezettségeinek. Ezt mindenekelőtt az export fokozásával érik el. Arra számítanak, hogy a külke­reskedelmi mérleg az idén 600 millió dollár aktívum­mal zárul, és a más forrás­ból származó devizatartalé­kok is növekednek. így az idegenforgalomból mintegy 1,2 millió dollár bevételre számítanak. A jövő években mindent elkövetnek, hogy ezt az eredményt növeljék, 1990-ig el szeretnék érni a 4 milliárdos idegenforgalmi be­vételt. Tájékoztatóm hangsúlyoz­ta, hogy Jugoszlávia nyitott a nemzetközi piac számára. Ezért nem csökkentik, sőt 1985-ben 5 százalékkal nö­velik a behozatalt, ugyanak­kor 20 százalékkal kívánnak többet exportálni, mint 1984- ben. Ezt részben a világpiac bizonyos javulására alapoz­zák, másrészt mindent elkö­vetnek, hogy termékeik mi­nőségileg és technikailag megfeleljenek a fejlett tő­kés országok piaci igényei­nek. Mindezt az önigazgatás­sal, a vállalatok önálló te­vékenységével kívánják elér­ni. A fejlesztésekbe fokozott mértékben kívánják bevonni a külföldi tőkét, ettől az ipar gyosabb fejlődését, a termelési költségek csökkené­sét és világszínvonalú ter­mékek előállítását várják. Jugoszlávia gazdaságát a piac törvényszerűségei irá­nyítják. Az árak 80 százaléka szabad. A vasút, a lakbérek és egyes mezőgazdasági ter­mények árát azonban köz­pontilag szabályozzák, a kommunális szolgáltatások és az energia árait pedig az egyes szövetségi és tartomá­nyi kormányok állapítják meg. Kivételt képeznek a kőolaj-származékok árai (benzin stb.), amelyek a mindenkori világpiaci árak­hoz igazodnak. A gazdasági élet egyik legsúlyosabb problémája az évek óta tartó infláció. Tá­jékoztatóm szerint ezen a té­ren az idén némi javulás mutatkozik: az 1984. évi vár­ható 40—45 százalék alacso­nyabb, mint a tavalyi árnö­vekedés. Adminisztratív esz­közökkel, árbefagyasztással nem lehet csökkenteni az inflációt, mert ez áruhiányra és a termelés csökentésére vezet. Marad a másik mód­szer: ez a gazdasági törvény- szerűségek alapján az árak szabad mozgása. A termelők maguk döntenek az árakról. E módszer eredményességét bizonyítja az idén a bútor- és cipőárak alakulása. Mindkét árufajtára túl magas ára­kat állapítottak meg a terme­lők. S az eredmény? A bel­ső piac nem tudta felvenni, hatalmas raktári készletek halmozódtak fel és a gyárak kénytelenek voltak az árakat csökkenteni. A jövőre vo­natkozólag pedig a vállalatok kénytelenek lesznek techni­kai fejlesztéssel csökkenteni termelési költségeiket, hogy eleget tehessenek a piaci igényeknek. Mindez azt is jelenti, hogy gondoskodniok kell az ipar szerkezeti átala­kításáról, a termelés raciona­lizálásáról. A bérek és árak viszonyát is a közgazdasági törvény- szerűségek határozzák meg. A nemzetközi gazdasági hely­zet lassú javulása alapján bizonyos fellendülés várható. Prágai képeslapok (2.) Kenyér és ipar A Kotva áruház étterme, a legfelső emeleten ... Ebédel Frantisek Novák családja. A 35 év felé járó, enyhén poca­kosodó férfi és neje sertéssül­tet rendel a pincértől, pirí­tott burgonyával, amit sör, illetve üdítő ital követ. Az utóbbit az asszony issza.) A 8—10 év közötti fiú, illetve lány nem lehet túlzottan éhes, ők csak habos krémet kérnek, amelynek a tetején cukrozott gyümölcs díszük. Amikor a felszolgáló a frissensülteket is kihozza, a szülők a kenyereskosár felé nyúlnak. A feleség fehér kif­lit vesz ki belőle, a férj vi­szont a kenyér felé nyúl. Az újságírót gondolkodóba ejti ez a mindennapos lát­vány, s a következő kérdé­sekre keres választ: hazai lisztből sült-e a pékáru, amit Frantisek Novákék kiválasz­tanak? Csehszlovák földről származik-e a tej, cukor stb., amit a gyerekeknek hozott óriási adag haboskrém ma­gában foglal? Egyáltalán: meg tudja-e termelni a maga élelmiszerét Csehszlovákia? Önellátók élelemből A kérdésekre Ladislav Bállá, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának munkatársa adott választ, a CSKP Mold- va-parti székházában. Ladis­lav Bállá, vagyis Bállá Lász­ló ízes magyar nyelven tá­jékoztatott bennünket. A háború előtti időkben Csehszlovákia csak prágai sonkát meg néhány mezőgaz­dasági-élelmiszeripari ter­méket exportált, jelentékte­len mennyiségben. Egyéb­ként tömeges behozatalra szorult; búzából, húsból, vaj­ból meg másból. Az akkori burzsoá köztársaság vezetői arra hivatkoztak, hogy az ország éghajlati viszonyai, talaj adottságai kedvezőtle­nek, ezért nem érdemes eről­tetni a mezőgazdasági ter­melést. — Való igaz, a csehszlo­vák parasztság mostohább természeti körülmények kö­zött gazdálkodik, mint pél­dául a magyar — folytatja Ladislav Bállá. — Ám a CSKP még abban az időben felismerte: annyira azért mégsem mostohák a körül­mények, hogy ne tudná a ke­nyerét megtermelni az or­szág. Ezért 1959—60, vagyis a termelőszövetkezeti moz­galom győzelme után tete­Prága szíve, a Vencel tér mes összegeket ruháztunk be a mezőgazdaságba, s a gép-, a műtrágyaellátás stb. min­dig a közfigyelem homlok­terében maradt. Ladislav Bállá konkrét számokkal illusztrálta, mi­képp nőttek a növényter­mesztés és az állattenyésztés hozamai az elmúlt évtize­dekben. Amíg 1936-ban pél­dául 1,58 tonna gabonát, il­letve 1,9 tonna búzát termel­tek hektáronként, az 1981— 83 közötti években már 4,03 tonna volt általában a gabo­nafélék és 4,43 tonna a búza termésátlaga. Ennek köszön­hető, hogy bőségesen van ke­nyér, sőt a takarmánybúza­import is évi 750—800 ezer tonnára csökkent (Csehszlo­vákiában kevés a kukorica), ami nem túlzottan nagy mennyiség egy 15 milliós or­szágban. Eközben kitartóan növeke­dett, s 1983-ra rekord nagy­ságot ért el az ország ser­tés-, szarvasmarha- és ba­romfiállománya. Szükség is volt erre. mert az átlagos csehszlovák állampolgár már 85,6 kiló húst fogyaszt éven­te, ami a legmagasabbak egyike a világon. Még így is akkora a húsbőség, hogy te­le vannak a hűtőházak. S valóságos vajhegyek halmo­zódnak fel abban az ország­ban. amely még az 50-es években is Dániából impor­tált vaiat. Cukorból is van elegendő... Száz szónak is egy a vége: nem külföldi, hanem hazai termésből készített ebédet evett a Kotva áruház étter­mében Frantisek Novák és családja! Korszerűbb gazdaságirányítás Mintha Magyarországon lenne az ember, amikor Ja­romír Matejkát, a tervirá­nyítás kormánybizottsága titkárságának szakmai ta­nácsadóját hallgatja. Az öt­ven év körüli férfi ugyanis ilyen fogalmakat emleget: nemzetközi versenyképesség, anyagi ösztönzés, hatékony­ság ... A jelenség nyitja: cseh­szlovák barátaink is a gaz­daságirányítás korszerűsíté­sével vannak elfoglalva. Bár az ipar termelése csaknem tizenháromszorosára nőtt 1948 óta (a korábban elma­radott Szlovákiában még en­nél is gyorsabb volt a fejlő­dés), s az ország nemzeti jö­vedelme hat és félszeresére emelkedett a jelzett időszak alatt, az utóbbi évek átlagá­ban kissé lelassult a növe­kedési ütem, ezzel északi szomszédunk sincs megelé­gedve. Mint minden szocialista ország, ők is arra keresnek választ, miképp lehetne rá­térni a dinamikusabb növe­kedési pályára. Ezért hozták létre a tervirányítás kor­mánybizottságát, Leopold Lér pénzügyminiszter elnök­letével. Ez a széles körű bi­zottság dolgozta ki a gazda­ságirányítás további korsze­rűsítésének konkrét útját- módját, amit a CSKP elnök­sége, is megtárgyalt, elfoga­dott, s 1986 január elsejétől bevezetnek. Az 1985-ös esz­tendő az előkészítés, az át­állás éve lesz. — Magától értetődik, hogy Csehszlovákia helyzetéből, adottságaiból indulunk ki a gazdaságirányítás korszerű­sítésénél — húzta alá Jaro- mír Matejka. — Ezért a mi megoldásunk több-kevesebb vonatkozásban eltér attól, mint amit például Magyar- országon elhatároztak. De abban közös nevezőn va­Patinás külsejükben újulnak meg a prágai tornyok gyünk a többi szocialista or­szággal, hogy nálunk is na­gyobb hangsúlyt kapnak az áru- és pénzviszonyok, az anyagi érdekeltség, a válla­lati önállóság, meg a többi tényezők. Ezért nemcsak kí­vánatosnak, hanem szüksé­gesnek tartjuk például, hogy az érdekelt csehszlovák és magyar vállalatok önálló termelési, szakosodási egyez­ményeket köthessenek egy­mással ... Nemcsak az üvegipar Ismét az Öváros ... Kő­művesállványok fognak kö­rül több ismert templomot és régi, hangulatos épületet, jelezve: patinás külsejükben ezek is megújulnak a felsza­badulás 40. évfordulójára. A Vencel téren most is tízez­rek hullámzanak, elektroni­kus zene harsog az egyik üz­letben, érzékeltetve: a mai Csehszlovákia már nemcsak az üvegiparáról, a szövetei­ről híres, már ebben az or­szágban is a gépiparé, s mindenekelőtt az elektroni­káé a pálma. Az utóbbi fejlődik a leg­gyorsabban. Csehszlovákia is elektronizál, így lép be majd a XXI. századba. Magyar László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents