Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-02 / 283. szám

1984. december 2. A NÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Hibásat drágábban? Forster Jánosné, Paks, Zalka Máté u. 8. szám alatti olvasónk hűtőládát rendelt a dunaföl'dvári áfésztól. Soká­ig ígérgették, hogy lesz. Egy­szer azt mondták: van egy olyan, amely sérült, motort is cseréltek benne, ha meg­felel. örültek, hogy ilyent is kaptak. A sérülésre kétszáz forintot engedtek el. A pénz­tárnál kiderült, hogy a mo­torcserére is felszámoltak garanciális .javítás címén 875 forintot. „Szóval úgy jártunk, hogy drágábban kaptuk meg így hibásan, mintha sértet­len lett volna. A rendes ára 19 ezer, nekünk pedig 19 675 forintunkba került. Lehet, hogy már későn firtatjuk — júniusban vettük U hűtőlá­dát —, de gondoltam mégis megkérdezem.” — A dunaiföldvári áfész áruházában vásárolt GT 2301 típusú NDK import hűtőláda áralkalmazásával kapcsolat­ban az illetékes árhatóság szakvéleménye alapján a kö­vetkezőket tudom mondani — kezdte válaszát Mátyás Tibor, a Tolna megyei Ta­nács V. B. kereskedelmi osz­tálya kereskedelmi felügye­lőségének vezetője. — Az áruházban érvényesített 19 875 forintos fogyasztói árat tartalmi szempontból az érvényes árképzési szabályok szerint alakították ki. Az al­kalmazott gyakorlat azonban helytelen volt, megtévesz­tésre adott módot, mivel a garanciális költséget a nagy­kereskedelmi árban kell ér­vényesíteni. Mivel a szállító VOSZK a garanciális költsé­get külön számlázta, nem építette be az eladási árába, ezt a forgalomba hozó ke­reskedelem árképző tényező­ként vette figyelembe. A sé­rülésre adott 200 forint en­gedmény megegyezés tárgya volt. Megállapításunk szerint a motorcserére garanciális javításként 875 forint felszá­mítása nem valósult meg. Jár-e a negyvenezer forint? Egy olvasónk — kérte, hogy ne közöljük a nevét — azt kérdezte: kaphat-e az OTP-től 40 000 forint ked­vezményt néhány hónapos gyermeke után. Néhány hó­nappal ezelőtt vásároltak egy házat. Olvasták, hogy az új rendelkezés értelmében gyer­mekenként 40 ezer forintot adnak... A kérdésre Varga István, az OTP Tolna megyei Igaz­gatósága igazgatóhelyettese válaszolt: — Olvasójuk a családi há­zat magánforgalomban vásá­rolta, így gyermeke után szociálpolitikai kedvezmény­ben nem részesülhet. Mint az október 28.-Í számban is kö­zölte a Népújság: a kedvez­mény nyújtása ú j lakás építéséhez (vásárlásához) kö­tődik. Hogy melyek ezek a lakások, azt az 53/1982. (X. 7.) MT. sz. rendelet 1. §-a sorolja fel. E felsorolásban vásárolt lakásként a tanácsi értókesítésű és a gazdálkodó szervezetek által értékesí­tés céljára épített, vagy építtetett lakásolj szerepel­nek (ezek általában társas­házi lakások), tehát az ér­tékesítést nem magánsze­mély, hanem állami szerv bonyolítja le. Lehet ilyen közel a temető? Paksról kaptuk a levelet. Pakson, a Csendes utcához egyre közelebb kerül a re­formátus temető. A kérdés az volt: szabályos-e ez, rendjén valónak tartja-e ezt a KÖJÁL? A kérdésre dr. Dallos Ti­bor, a paksi Városi Tanács elnöke válaszolt: — Az észrevétel jogos. Megállapítottuk, hogy a te­mető és a lakóépületek kö­zött az Országos Építésügyi Szabályzatban előírt védőtá­volság nem biztosított. — A helyszíni szemlén Kővári László lelkésszel folytatott megbeszélés alap­ján a Csendes utca felé újabb sírhelyeket már nem jelölnek ki, a temető kerí­téséig 16 méter széles te­rület továbbra is mezőgaz­dasági rendeltetésű védősáv marad. — Az elkövetkezendő idő­szakban a temetkezés, a kripták építése a temető bal oldalán folytatódik. A drót­kerítés helyett valóban in­dokolt lenne egy tömör ke­rítés építése. Erre azonban jelenleg sem az egyházköz­ségnek, sem a városi tanács­nak nincs pénzügyi fedezete. Nyomtatványként nem lehet? Bazsó Lajos MÁV-nyugdí- jas, Mözs, Iskola utca 18. szám alatti olvasónk levelé­ből idézünk: „1976 óta va­gyok nyugdíjas. 1981-ben megválasztottak a vasutas­szakszervezet tolna-mözsi szervezetében bizalminak. Sajnos, az utóbbi időben so­kat betegeskedem. Nehezen tudok járni. Ezért úgy gon­doltam, hogy a hozzám tar­tozó tizenkét tagnak saját költségemre nyomtatvány­ként feladom postán a meg­hívókat. A helybeli posta így nem fogadta el. Azt mond­ták, csak leragasztott borí­tékban, két forintos bélyeg­gel adhatom fel. Hogy ele­get tegyek társadalmi meg­bízatásomnak, borítékba tet­tem és felragasztottam a bé­lyegeket. Arra vagyok kíván­csi: miért nem lehetett a meghívókat összehajtva egy­forintos bélyeggel feladni?” Csermely László, a Pécsi Postaigazgatóság osztályve­zetője válaszolta a követke­zőket : — A jelenleg érvényben lévő „Postadíjszabás” 22. § 1. pontja értelmében a leve­lezőlap levelezőlap-kartonból előállított küldemény. „Az a levelezőlap, amely nem leve­lezőlap-kartonból, hanem vékonyabb papírból készült ... csiak lezárt borítékban adható postára.” — A belföldi levélpostai küldemények postára adásá­nak feltételei 1980. január 1- től módosultak. E szerint a korábban nyomtatványként kezelt meghívók csak borí­tékban levélként -bérmente­sítve adhatók fel. A meghí­vót az érdekelt postahiva­tali az előírásoknak megfe­lelően levélként bérmentesí­tette. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A Munka Törvény- f könyve néhány ren­CV delkezését módosít­v) ja a Magyar Nép­köztársaság Elnöki---------- Tanácsának 1984. é vi 24. számú törvényerejű rendelete. E módosításnak a dolgozók legszélesebb körét •közvetlenül is érintő rendel­kezést szó szerint idézzük: „Kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat álla­pítja meg jogszabály felha­talmazása alapján a munkál­tató és- a dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat és ezek végrehaj­tásának elveit. A munka­végzéssel, a munka- és pihe­nőidővel, a munka díjazásá­val, valamint a dolgozók ré­szére járó egyéb juttatások­kal kapcsolatos bármely kér­dés — jogszabályi felhatal­mazás hiányában is — ren­dezhető a kollektív szerző­désben vagy a munkaügyi szabályzatban.” A fentiekre is figyelem­mel elengedhetetlenül szük­ségesnek tartjuk, hogy a dol­gozók megfelelően megis­merjék a munkáltatójuknál érvényben levő kollektív szerződést, ill. munkaügyi szabályzatot, jogaik és köte­lezettségeik ebben nyernek részletes szabályozást, „kí­vülállótól” hasztalanul fog­nak ebben a körben részletes felvilágosítást kérni. A Minisztertanács 35/1984. (X. 31.) számú rendelete a Munka Törvénykönyve vég­rehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, ez a módosítás az igazgatói mun­kakör betöltésével, az igazga­tóval szembeni munkáltatói jogok gyakorlásával kapcso­latos. Kimondja a jogszabály, hogy ha az igazgató munká­jának elvégzésére nem alkal­mas, munkaviszonya a hatá­rozott idő eltelte előtt is fel­mentéssel megszüntethető. A tisztességtelen ár megál­lapításáról szól a Miniszter­tanács 31/1984. (X. 31.) szá­mú rendelete, amely megha­tározza, hogy mi a tisztes- végtelen ár hatósági árforma és szabad árforma esetén, azt is, hogy az ár miikor arány­talanul magas. A meghatáro­zásokból példálózva említjük, hogy: „Szabad árforma ese­tén tisztességtelen az ár ak­kor is, ha az árat érvényesí­tő gyengébb minőségű, fel- szereltségű vagy csomagolá­sú terméket változatlan, ma­gasabb, vagy nem arányosan csökkentett áron hoz forga­lomba." Kimondja a jogsza­bály azt is, hogy ha az ár­hatóság tisztességtelen ár ér­vényesítését állapította meg, a tisztességtelen árat érvé­nyesítő köteles a tisztesség­telen árral elért többlet ár­bevételt visszatéríteni. A visz- szatérítéstől függetlenül ter­mészetesen gazdasági bírság kiszabásának is helye van. A Minisztertanács 32/1984. (X. 31.) számú rendelete a gazdasági bírságról szól. A jogszabály előírja, hogy a tisztességtelen gazdasági te­vékenység tilalmáról szóló — egy héttel korábban álta­lunk is röviden ismertetett — törvényben meghatározott eseteken túlmenően mikor kell gazdasági bírságot ki­szabni, kimondja, hogy gaz­dasági bírság kiszabása ese­tén az erre jogosult szerv köteles a felelős szemé­lyek ellen fegyelmi eljárást lefolytatni, illetve felelős- ségrevonásukról egyéb módon gondoskodni. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Termeléstörténeti kiállítás Bolyban Régi permetezőgépek A mai mezőgazdaság A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát az ország egyik legjobb gazdasága. Huszon- kétezer hektáron dolgoznak, kétmilliárd forint termelési értéket állítanak elő, mely­ből 325 millió forint az éves nyereség. A kiemelkedő gaz­dasági tevékenység mellett jut energia a 3000 dolgozó szociális és kulturális igé­nyének kielégítésére is. Bolyban megbecsülik a múlt értékeit is, az idén ad­ták át a gazdaság békás­pusztai kerületében, a szá­zadfordulón épült istállóban a termeléstörténeti kiállítást. Itt láthatók a legrégebbi gazdálkodási eszközök, kü­lönféle dokumentumok és egy külön részben megis­merkedhetünk a mai modern mezőgazdasággal is. Fotó: G. K. i^?,L,'-,MEZ<5G*2D*s4GI Kombinat területének termeléstörténete Egy 1925-ben gyártott traktor A Hoff er—Scbrantz cég 1920-ban gyártott gőzlokomotivja A századfordulón épült istálló

Next

/
Thumbnails
Contents