Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-23 / 301. szám
2 'NÉPÚJSÁG 1984. december 23. A magyar népgazdaság 1985. évi terve roly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, és befejeződik az ELTE lágymányosi építési területének előközművesítése. Megkezdi Beruházások A szocialista szektor beruházásainak volumene megegyezik az ez évivel. Ezen belül erőteljes szelekció érvényesül. A nagyberuházásokra szánt összeg biztosítja a folyamatban lévő fejlesztések megfelelő ütemű folytatását. Meggyorsul a Dunai Vasmű kokszolóművének kivitelezése. Befejeződik három bányaberuházás (Márkushegy, Nagyegyháza, Fenyőfő). Lezárul az Árpád-híd szélesítése. Befejezik a Paksi Atomerőmű második egységét. Megtörténik a Nemzeti Színház építésének előkészítése, illetve az építés megkezdése. A célcsoportos beruházások közül jelentősen nő a termelő infrastruktúra kiemelt fejlesztési céljainak, a vasúti és a telefonhálózat, a vízi közművek fejlesztésének, a vízkárok elhárításának az előirányzata. Számottevő az emelkedés a szénhidrogénipar, valamint a rádió-televízió műsorszórás fejlesztéNemzetközi gazdasági kapcsolatok működését a Budavári Palotában az Országos Széchényi Könyvtár. Előkészítik egyes központi közgyűjteményi intézmények rekonstrukcióját. sénél is. Az egyéb központi beruházások előirányzata az 1984. évi várható teljesítésnél alacsonyabb; új, építéssel is összefüggő beruházások csak kivételesen kezdődhetnek. A- tanácsok beruházásai kismértékben növekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget adnak a társadalmigazdasági programok fő céljainak megvalósítására. A vállalatok és szövetkezetek beruházásainak meny- nyisége az ez évihez hasonló lehet. Az irányítási rendszer 1985-től életbe lépő módosításai a fejlesztések terén is növelik a vállalati önállóságot, növekvő arányban biztosítanak fejlesztési lehetőséget a fejlődésre képes gazdálkodó szervezetek számára. A beruházások forrásai között csökken a támogatások és hitelek aránya, ezek elsősorban az exportképességet, az anyag- és energiagazdálkodást javító beruházásokat segítik. (Folytatás az 1. oldalról.) az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyorsabban kell növelni a gépipari termékek kivitelét. Az értékesítési lehetőségek jobb kiaknázásához elengedhetetlen a versenyképesség jelentős javítása, a gyártmányok és a gyártmányszerkezet eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építőanyag-ipar termelése a kereslet kismértékű növekedésével összhangban emelkedik. A vegyiparban emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. A katalitikus krakk- üzem, 1984. évi üzembe helyezésével javul a kőolajfeldolgozás gazdaságossága Gyógyszerekből, növényvédő szerekből és intermedierekből jelentősen bővül a termelés. Mindez lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékek kivitele dinamikusan növekedjék. A könnyűiparban gyorsabban kell követni az igények változását, korszerűbbé kell tenni a termelés szerkezetét, munkaigényesebb és értékesebb, a külföldi és a hazai piacon is jól értékesíthető termékeket kell gyártani. A beruházási vásárlóerő alakulását követve az építőipar termelésének évek óta tartó csökkenése megáll. A termelés szervezetek, valamint területek szerinti differenciálódása tovább folytatódik oly módon, hogy javuljon a kivitelezői kapacitásúk területi megoszlása, a kereslet kielégítése. A szabályozás változásai kedvező feltételeket teremtenek a vállalkozások kibontakozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szervezeti változások gyors, következetes megvalósítása is. A kivitelező építőiparnak az ez évihez hasonlóan 37—38 ezer lakás felépítésére kell felkészülnie. A magánlakás-építést segíti a javuló építőanyag-ellátás. A mezőgazdaságban a növénytermesztés meghaladja az 1984. évit, az állattenyésztés termelése várhatóan nem növekszik. A kiegészítő tevékenység további bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív növelését szolgáló program folytatásával mintegy 15,5 millió tonna gabona betakarítása a feladat. Az olajos növények vetésterületének kismértékű növekedése, a feldolgozás javítása is elsősorban a kivitel bővülését segíti. Az ez évi csökkenés után érezhetően növelni kell a zöldség-, szőlő- és gyümölcs- termelést. Fontos, hogy célszerű agrotechnika alkalmazásával, minőségmegóvóbb betakarítással növekedjék az exportra alkalmas áruk aránya. Növekszik a műtrágya- és növényvédőszer-fel- használás, javulnak a gépbeszerzés lehetőségei. A mező- gazdaságban is fontos feladat a termelési ráfordítások, ezen belül a fajlagos anvag- és energiaigényesség csökkentése. A hazai szükségletek, a külpiaci lehetőségek, a termelés jövedelmezőbbé tétele az állattenyésztés változatlan színvonalon tartását indokolja. A tömegtakarmányfogyasztásra alapozott vágómarha- és juhhús-termelés gazdaságosabb növelése a cél. A vágósertéstermelés az értékesítési körülményekhez igazodva alakul. A baromfitenyésztés kissé emelkedik. A mezőgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszeripar termelése a mező- gazdasági termelésnél gyorsabban fejlődik. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása, illetve javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele emelkedik. Javítani kell a termékek minőségét, tárolását, csomagolását, korszerűsíteni a feldolgozás és a forgalmazás folyamatát. A közlekedésben az áru- szállítás mérsékelten bővül. A vasút teljesítményei kismértékben emelkednek, és nő a folyami hajózás szerepe. Gazdaságszervező intézkedések történnek a szállításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenletesebb évközi kihasználására. Takarékosabb gazdálkodással javítani kell a közlekedés fajlagos energiafelhasználását. A posta és távközlés teljesítményei ' emelkednek, ezen belül a távközlési szolgáltatások dinamikusan bővülnek. A távbeszélő-állomások száma nő, ezen belül a Az ország népessége mintegy 20 ezer, a foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel csökken. Az iparban és az építőiparban a létszám tovább — és az eddigiektől eltérően, a mezőgazdaságban is kisebb mértékben — mérséklődik. Emellett várhatóan növekszik a népgazdasági ágakon belüli átcsoportosulás. A munkaerő-áramlást segíti a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tételére kidolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása és reáljövedelme emelkedjék, a reálbérek csökkenése megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlag- kereset — amennyiben a munkateljesítmények és a gazdasági eredmények a tervnek megfelelően alakulnak — 7—7,5 százalékkal nő. Ez döntő részben az új bérszabályozási rendszeren keresztül valósül meg. Az átlagos reálbérek szinten tartása oly módon történik meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevéssé hatékonyaknál lassan emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezeteknek olyan bérpolitikát kell folytatniuk, amelyik jobban elismeri a munkateljesítmények különbségeit, és ennek alapján alakítja a kereseteket. A terv szűk körben számításba vesz központi bérpolitikai intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek az előző évekénél mérsékeltebben, de továbbra is dinamikusan nőnek. Az arányosabb teherviselés érdekében sor kerül az e körben fizetett baleseti járulék helyett társadalombiztosítási járulék bevezetésére, valamint a költségvetési befizetések emelésére. A hosszú távú népesedés- politikai határozatokból adódó feladatok végrehajtását a terv a gyermektámogatás rendszerének korszerűsítésével is elő kívánja segíteni. E célból a jövő év elejétől emelkedik, és gyermekenként azonos összegű lesz a három- és többgyermekesek (valamint a két gyermeket egyedül nevelők és a fogyatékos gyermekek) családi pótléka; emelkedik az általános iskolai (napközis) étkeztetés élelmiszernormája; a gyermekgondozási segély kiterjed a felsőoktatási intézmények hallgatóira is. Március 1-től a gyermek egyéves koráig terjedő gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. Szeptember 1-től a gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig lesz igénybe vehető; 4 héttel meghosszabbodik a terhességi-gyermekágyi segély időtartama; emelkedik az anyasági segély; nő a szakmunkástanulók ösztöndíja. Január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset lesz, de egyidejűleg emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valalakásállomásoké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosban elkészül a Krisztina II. telefonközpont, vidéken elsősorban a balatoni üdülőkörzetben enyhülnek a forgalmi gondok. A komádi tvadó üzembe helyezésével jelentősen javul az ország délkeleti térségében a 2. műsor vételi lehetősége. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítésekre elsősorban a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén kerül sor. Folytatódik a Balaton vízminőségének védelme, az egészségügyileg nem megfelelő vízellátású települések helyzetének javítása. mint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal emelkedhet. Ebből a piaci jellegű árváltozások 3,5 százalékkal, az új hatósági ár- intézkedések 3 százalékkal növelik az árszínvonalat. A hatósági áremelések elősegítik a ártámogatások leépítését, a jobb árarányok kialakítását, a külgazdasági egyensúly javítását, a forgalmi adók egységesítését. Az alapvető termékek központi áremelése az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél, a gyermekes családoknál és az ösztöndíjasoknál részlegesen ellentételezésre kerül. Szigorodik a központi árellenőrzés tevékenysége. A nomináljövedelmek és a fogyasztói árszínvonal együttes hatására az egy keresőre jutó reálbér az 1984. évihez képest nem változik, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5— 2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforgalom kismértékben bővül. Az áruellátás színvonalát főként azokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi években hiányok jelentkeztek. Egyebek között tovább bővüljön a húsfélék kínálata, javuljon minőségük, nőjön a lakásépítéshez szükséges termékek, a tüzelőanyagok, egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkek kínálata. Ehhez fokozni kell a kereskedelmi vállalatok piacérzékenységét, a kereskedelmi munka hatékonyságát, javítani a termeléssel a kapcsolatokat, folytatni a belkereskedelem szervezetének korszerűsítését. A társadalmi-gazdasági programok megvalósítása 1985-ben is folytatódik, a lakosság infrastrukturális ellátottsága tovább javul. Felépül 74—75 ezer, ezen belül 11 ezer állami lakás. A bérlakásépítés növelésével és a tanácsi lakásgazdálkodás javulásával bővül a tanácsi elosztású lakások száma. A személyi tulajdonú lakásépítés tovább nő, ezt az állam növekvő mértékben támogatja. A kórházi ágyak száma 1700-zal emelkedik, 10 ezer lakosra 96 ágy jut. Az ellátottság leginkább Borsod, Győr, Komárom, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Zala megyékben és Budapesten javul. Az egészségügyi gyermekotthonok, a szociális otthonok helyeinek bővülése meghaladja az ez évit, de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsődei és óvodai helyek száma tovább nő, a bölcső- dés korúak több mint 20 százalékát, az óvodás korúak közel 93 százalékát lehet a megfelelő intézményben elhelyezni. Az általános iskolákban az új osztálytermek eredményeként a tanulócsoportok átlagos létszáma nem változik, a váltott napszakú oktatás aránya kissé mérséklődik. A középiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban az osztálytermek száma körülbelül 150-nel gyarapodik. Folytatódik a Marx KáA külkereskedelmi áruforgalomban a terv az összes kivitel erőteljes, a behozatal mérsékeltebb, de az ez évinél nagyobb emelkedését, az áruforgalom aktív egyenlegének további növelését irányozza elő. Miivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel az átlagosnál lassabban bővülhet, a kivitel növekedését főleg az ipari kivitel gyors növelésével kell megalapozni. A transzferábilis rubelben elszámolt behozatal kismértékben bővíthető. Az energiahordozók döntő, a nyers- és alapanyagok nagyobb részének beszerzése továbbra is a szocialista országokból történik. A kivitelt — főleg gépekből és fogyasztási cikkekből — a behozatalnál jobban szükséges növelni. Az áruforgalom lényegében kiegyensúlyozott, vagy kismértékben aktív lesz és megkezdődik az utóbbi években keletkezett adósság csökkentése. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban a Az 1985. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaság- irányítási rendszer széles körű továbbfejlesztése. A gazdasági szabályozórendszer változásának középpontjában a vállalati és a személyi érdekeltségre ható elemek állnak: a vállalati jövedelemszabályozás módosítása a mainál erőteljesebben differenciál a hatékonyabban gazdálkodó vállalatok javára, a szervesen hozzákapcsolódó új keresetszabályozás kedvezőbb feltételeket teremt a jobb egyéni teljesítmények anyagi elismeréséhez. Nő- a vállalatok önállósága jövedelmeik felhasználásában, emelkedik a többletjövedelmekből a gazdálkodó szervezeteknél kerestnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A termelői árrendszerben megvalósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállóságot a külső és belső piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése, szélesebb körben érvényesül a társadalmi tőke vállalatok közötti, a hatéterv az ez évihez hasonló, 600—700 millió dollár aktívumot irányoz elő. Ezt a kivitel — elsősorban az ipari, azon belül is a feldolgozó- ipari kivitel — ez évinél dinamikusabb növelésével kell megalapozni. A kivitel növelését a vállalati nyereségérdekeltség erősítése, a belföldi vásárlóerő szigorú szabályozása, az exportnövelő fejlesztések előnyben részesítése segíti. A behozatal az ez évinél gyorsabban, a kiviteltől függően emelkedhet. A termelés műszaki színvonalának korszerűsítése érdekében bővül a beruházási gépek importja. A termelési célú behozatal is fokozottabban szolgálja a termékösszetétel korszerűsítését. A fogyasztásicikk-beho- zatal az ez évihez hasonló lehet. Az idegenforgalomban a devizabevételek növelése mellett előtérbe kell helyezni a fajlagos devizabevétel javítását. Ezt több jelentős fejlesztés is segíti. konyságjiavulást szolgáló áramlásának gyakorlata. Folytatódik a vállalati szervezetnek a piaci viszonyok fejlesztését célzó korszerűsítése. Elkezdődik a vállalati önállóságot növelő, a vállalkozó jellegű magatartás kialakulását segítő új vállalatirányítási formák bevezetése. Korszerűsödik a népgazdaság tervezési rendszere. A magyar népgazdaság emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásai, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a kormányzati programok és akciók, a várhatóan nem lényegesen romló külgazdasági körülmények együttesen létrehozzák annak feltételeit, hogy az 1985. évi terv céljai megvalósuljanak. A Minisztertanács felhívja a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv követelményeinek megfelelően végezzék, járuljanak hozzá azok megvalósításához, népünk felemelkedéséhez és boldogulásához. Végső búcsú Usztyinovtól Moszkva központjában, a szakszervezetek székházának oszlopcsarnokában szombaton a kora délelőtti óráktól kezdve vesznek búcsút a moszkvaiak Dmitrij Fjodoro- vics Usztyinovtól, aki hosz- szan tartó súlyos betegség után csütörtökön hunyt el. , A virágokkal borított nyitott koporsó előtt negyven vörös kispárnán helyezték el a kitüntetéseket, amelyeket Usztyinov a szovjet párt és 'állam szolgálatában végzett munkájával érdemelt ki. Pontosan déli 12 órakor rótták le kegyeletüket az SZKP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, élükön Konsztantyin Csernyen- kóval, a Központi Bizottság főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökével. A szovjet dolgozók, katonák, a társadalmi és kulturális élet képviselői szombaton és vasárnap vehettek, illetve vehetnek végső búcsút a Szovjetunió honvédelmi miniszterétől, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjától. Dmitrij Usztyinovot hétfőn, a kora délutáni órákban katonai tiszteletadással helyezik végső nyugalomra a moszkvai Vörös téren, a Kreml falánál — intézkedett az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata. Szergej Szokolov kinevezése Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját nevezte ki a Legfelsőbb Tanács elnöksége a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé — közölte szombaton a TASZSZ hír- ügynökség. Szergej Szokolov 1967 áprilisa óta — mostani kinevezéséig — töltötte be a Szovjetunió honvédelmi minisztere első helyettesének tisztét. 1937-ben lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. Jelenleg tagja az SZKP Központi Bizottságának. A Legfelsőbb Tanács képviselője. PANORÁMA BUDAPEST Az automatizált gyártási rendszerek fejlesztéséről, gyártásáról, ipari alkalmazásáról szombaton Csepelen értekezletet tartottak. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, valamint Kapo- lyi László ipari miniszter. MEZŐHEGYES A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban szombaton ünnepelték a gazdaság fennállásának 200. évfordulóját. A jubileumi megemlékezésen megjelent Loson- czi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke is, aki tolmácsolta a kombinát dolgozóinak Kádár János személyes üdvözletét, majd átadta a kollektívának a jubileumi oklevelet. VARSÓ A kelet—nyugati kapcsolatok alakulásáról volt szó Henryk Jablonski és Giulio Andreotti szombati varsói megbeszélésén. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és az olasz külügyminiszter síkraszáll- tak az enyhülés politikájához való visszatérés mellett. PEKING Pekingben szombat délelőtt megtartották a kínai— szovjet miniszterelnök-helyettesi tárgyalások második fordulóját. Ivan Arhipov és kínai partnere, Jao Ji-lin ezúttal másfél órát tárgyalt. Arhipov délután ellátogatott egy vegyipari üzembe. Foglalkoztatás, a lakosság életkörülményei A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése
