Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-23 / 301. szám

1984. december 23 TítPÜJSÁG 3 Iskolakóstolgató A nővérke szó szeretetet is jelenthet A Tolna megyei Tanács tárgyalta Mezőgazdaságunk távlati fejlesztési koncepciói Nem is gondoljuk, hogy hányféleképpen lehet kiejte­ni a szót: nővérke. Fátyolo­sán, szinte könyörgően, vagy követelőzőén, úgy is mintha a testvérünket hívnánk, de lehet, gúnyosan, hányaveti- en, pökhendien és kedvesen. A nővérke szó szeretetet is jelenthet. Gyurákovics Mó­nika hátai „nővérkejelölt” jellemzi így a megszólítást. Közel három év alatt, amit eltöltött a szekszárdi egész­ségügyi szakiskolában már megfigyelhette a betegek re­agálását. A gyakorlat szá­mára is meghatározó. Habár az mondja, hogy az ő hiva­tásában nem elég csak a gya­korlat, hanem az elméleti tu­dás is szükségeltetik. Ezért is kell az iskolában szinte mindent elsajátítani, mert később egyetlen hiba is vég­zetes lehet. A beszélgetés alatt nem szóltam a felelős­ségtudatról, Mónika beszél róla. Ügy fogalmaz, hogy ne­ki mint osztályos nővérnek — természetesen a vizsgák után — rengeteg apróságra kell odafigyelnie, olyan apró­ságokra, ami a betegnek ret­tenetesen nagy dolog. Pél­dának az ágyazást hozza fel, mert nem mindegy, hogy egy hosszú ideig fekvő be­teg ember, alatt gyürött-e a lepedő vagy sem, vagy a pár­nája kőkemény, mert elfe­lejtették fölrázni. Szóval a felősségtudat az, ami a nővérkét mindennap próba elé állítja. Mert nem teheti meg, hogy valamit el­felejt. A nővérnek a véré­ben kell lennie, hogy min­den esetben meg kell néz­nie a lázlapot, mert ha el­feledi, akkor téveszthet és rossz gyógyszert ad, vagy ... Gyurákovics Mónika arról beszél, hogy amikor a né­gyes belgyógyászaton volt gyakorlaton, akkor érezte meg, hogy a nővérnek mi­lyen nagy a felelőssége. A belgyógyászaton hosszabb ideig vannak a betegek, ezért is kell több szeretet ezen az osztályon. A válasz­tása ez alapján alakult ki: „belegondoltam már többször abba is, hogy betegeink nagy részének családja van, gyerekeik, akiket fel kell nevelni. Nem mondják ezt, de érezni kell...” A legnagyobb öröm ebben a szakmában mondja Gyu­rákovics Mónika amikor gyó­gyultan távozik valaki a kórházból. Annál kelleme­sebb érzés nincs, a hazaké­szülő kezében a csomagok, az arcán valamiféle meg­nyugvás, vagy hit az életben, de olyan módon, hogy az sugárzik. Ilyenkor a nővérke is elfelejti a sok álmatlan éjszakát... mindent... egy ember meggyógyult és eh­hez valamivel ő is hozzájá­rult ... H. J. — G. K. Az esztendő utolsó ülését tartotta Székszárdon a me­gyei tanács. Megjelent az ülésen és felszólalt dr. Fo- nyó Gyula, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnök- helyettese, dr. Lévay Tibor, a legfőbb ügyész helyettese és dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetőé. Nyitó napirendként Csá­szár József megyei tanács­elnök ismertette a tanácsok munkájának továbbfejleszté­sét szolgáló, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának 1984. októ­ber 9-i állásfoglalását. Össz­társadalmi érdekek figyelem- bevételével erősödnie kell a helyi tanácsok népképvisele­ti — összkormányzati jelle­gének, javulnia a testületi tevékenység politikai tartal­mának. A döntések előkészí­tésében nagyobb figyelmet kell fordítani a tanácstagok, illetve a lakosság vélemé­nyére, a fontosabb tervezetek kerüljenek társadalmi vitá­ra — hangsúlyozza az állás- foglalás. Ennek érdekében hozta a megyei tanácsülés azt a határozatot, amely sze­rint, ha. szükséges, a nagyobb jelentőségű társadalmi és gazdaságpolitikai döntések kialakítására kétfordulós ta­nácsüléseket kell a jövőben tartani. Ezek keretében első ízben a főbb célokat indokolt megjelölni, azt követően az illetékes szakigazgatási szer­vek által kidolgozott konkrét javaslatokat kell előkészíte­ni. A tanácsi szervek hatósági tevékenysége, a jogalkalma­zás, jogpolitikai elveinek érvényesülése volt a követ­kező napirend. Az előadó dr. Hegedűs János, a megyei ta­nács vb-titkára foglalkozott a hatósági munka irányítá­sában és ellenőrzésében, a járások megszűnését követő­en felmerült új kérdésekkel. Megállapította, hogy a vá­rosi és községi tanácsoknál jelentkezett munkateher nem okozott zavarokat. Gondok tapasztalhatók viszont a gyámügyi, árellenőrzési, a hatósági jogkörök ellátásá­ban. A megyei tanácsülés kö­vetkező napirendje a Barsi Mihály osztályvezető által előterjesztett, a mezőgazda­ság és élelmiszeripar hosszú távú fejlesztésének irányát tárgyaló anyag volt. A hosz- szú távú fejlesztési koncep­ció részletesen elemzi az ag­rárágazat jelenlegi helyze­tét. Ennek megfelelően ha­tározza meg a feladatokat, amelyek közül változatlanul kiemelkedik a termőföld vé­delme. A megye élelmiszer- iparában elsősorban a mező- gazdasági termékék fogadó- készségét akadályozó szűk keresztmetszetek feloldása kerül előtérbe. A gabona- iparban a nem kielégítő rak­tárkapacitás bővítése, a sü­tőiparban alapvető távlati célkitűzés a lakosság igényei­vel való nagyobb összhang megteremtése. A konzerv­iparban a termékszerkezet korszerűsítése, a termékek minőségének és a csomagolás színvonalának emelése az elsőrendű feladat. Míg a tej- és a húsipar új üzemeiben a termelés fokozása, a mező- gazdasági üzemekben, vala­mint a kistermelőknél a környezetkímélő növényvé­delmi eljárások megismeré­se és alkalmazása kell, hogy előtérbe kerüljön. A vitá­ban felszólaló Gyugyi Já­nos, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára is a ter­melés és a feldolgozás össz­hangja fejlesztésének fontos­ságát hangsúlyozta. Jóváhagyta a megyei ta­nács Tolna megye tanácsai­nak 1985. évi működési költ­ségvetését és fejlesztési alap- tervét, és a végrehajtó bi­zottság 1985. évi munktervét, Dr. Pájger Vince megyei fő­ügyész a munkakerülő élet­mód kialakítását elősegítő körülményekről, a munkaike­rülés társadalmi következ­ményeiről és az ezekből adó­dó feladatokról adott tájé­koztatást a tanácsülésnek. A bejelentések megtárgya­lása után személyi ügyben döntött a megyei tanács. Ta­más Istvánnét, saját kérésé­re, a tanácsülés az elnökhe­lyettesi tisztségből 1984. de­cember 31-i hatállyal fel­mentette. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Fél évvel a határidő előtt Huszonhét brigád szocialista szerződése Pécsbánya Rendező-pálya­udvar új kocsijavító műhe­lyének építésére együttes munkaverseny-felajánlást tett a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, a MÁV Pécsi Igazgatósága, a MÁV Szombathelyi Járműjavító Üzeme, és a MÁV Székesfe­hérvári Járműjavító Üzeme, 1984. szeptemberében. A Tolna megyei ÁÉV vál­lalta, hogy az új kocsijavító műhely beruházása kereté­ben a javítócsarnok és a hozzá kapcsolódó közművek, valamint a vágányok és az utak építési munkáit a ter­vezett határidő előtt befeje­zi, és üzemeltetésre a MÁV Pécsi Igazgatóságának átad­ja, az eredeti határidő előtt fél évvel, 1985. június 30-ig a munkát elvégzik. A MÁV Pécsi Igazgatósá­ga, a szombathelyi és a szé­kesfehérvári üzemek gazda­sági vezetése kötelezettséget vállalt arra, hogy a beruhá­zás határidő előtt rész üzem­be helyezéséhez a szükséges technológiai szerelési mun­kákat a vállalat határidőre elvégzi. A kivitelezésben részt ve­vő vállalatok és üzemek kö­zösen vállalták, hogy a ha­táridő tartása érdekében a soron következő munkákhoz időben biztosítanak egymás­nak munkaterületet. A MÁV Pécsi Igazgatósá­ga vállalta, hogy a gyorsítás következtében a javítócsar­nok és kiszolgáló létesítmé­nyeinek június 30-i üzembe helyezését 'követően 1985 má­sodik félévében terven felül 660 tehervagon javítását végzi el. A közös vállalás teljesíté­se esetén, amelyben 27 szo­cialista brigád 280 tagja vesz részt, több millió forintos megtakarítás jelentkezik. A TÁÉV a gyorsabb kivitele­zési átfutási időből a kivite­lezéshez igénybe vett eszkö­zök szervezettebb és kon­centráltabb felhasználásával költségmegtakarítást ér el. A pécsi igazgatóság a 660 tehervagon felújításával há­rommillió forint többletnye­reséghez jut. Gottvald Károly képriportja A forgalmiadó­rendszer továbbfejlesztése Az adórendszer fokozatos továbbfejlesztésének kereté­ben a Pénzügyminisztérium január 1-től egyes fogyasztá­si cikkekre — cigaretta, sör, különböző ékszerek, kozme­tikai cikkek, exluzív jellegű arc- és ajakápoló készítmé­nyek, játékkártya — beveze­ti a fogyasztási adót. Ez a korábban magas forgalmi adókulccsal terhelt terméke­ket érinti. A fogyasztási adó bevezetésével egyidejűleg ezek forgalmi adója csökken, e cikek fogyasztói ára nem emelkedik. A fogyasztási adó beveze­tése kedvező feltételeket te­remt az ármechanizmus fo­kozatos továbbfej lesztéséhez; ahhoz, hogy az érintett ter­mékkörben a termelői és a fogyasztói árak ésszerűen együtt mozogjanak. A fo­gyasztási adó bevezetése le­hetővé teszi az egyszerűbb és áttekinthetőbb forgalmi adórendszer kialakítását. Eb­ben ugyanis a fogyasztási cikkek jelentős részénél a je­lenleginél kevesebb adókul-, csőt alkalmaznak. Az adókulcsok száma je­lenleg túlságosan sok, — a költségvetés által nem támo­gatott termékeknél is — meg­haladja a százat. Gond az is, hogy egyes termékek árá­ban magas adó érvényesül, mások adója viszont indoko­latlanul alacsony vagy egy­általán nem is adózik a cikk, ami kedvezőtlenül be­folyásolja a fogyasztási szer­kezetet és megakadályozza, hogy a fogyasztói értékítélet érvényesüljön például a ke­reskedelmi kínálat alakítá­sánál. Ezért a fogyasztási adó bevezetése mellett — további lépésként — hozzá­láttak olyan módosított for­galmi adórendszer kidolgo­zásához, amely a támogatott termékeken kívül csak né­hány — a javaslat szerint négy — adókulcsot alkal­mazna. Az ilyen rendszer­ben az egymást helyettesítő cikkek fogyasztói árarányai­nak alakítása során a forgal­mi adó szerepe lényegében megszűnik, s legfontosabb tényezővé a piaci viszonyok és a termelői költségek lép­nek elő. Bonért János vasbetonszerelő brigádja a 80 tonnás kocsi­emelő alapjának vas szerkezetét szereli Ribli Mihály, Csongrádi Lőrinc, Till Antal és Bayerle Ádám, a vállalat vasútépítő brigádjának tagjai A régi kocsijavító, amelyet lebontanak És az új, amely 1985-ben határidő előtt készül el

Next

/
Thumbnails
Contents