Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-23 / 301. szám
1984. december 23 TítPÜJSÁG 3 Iskolakóstolgató A nővérke szó szeretetet is jelenthet A Tolna megyei Tanács tárgyalta Mezőgazdaságunk távlati fejlesztési koncepciói Nem is gondoljuk, hogy hányféleképpen lehet kiejteni a szót: nővérke. Fátyolosán, szinte könyörgően, vagy követelőzőén, úgy is mintha a testvérünket hívnánk, de lehet, gúnyosan, hányaveti- en, pökhendien és kedvesen. A nővérke szó szeretetet is jelenthet. Gyurákovics Mónika hátai „nővérkejelölt” jellemzi így a megszólítást. Közel három év alatt, amit eltöltött a szekszárdi egészségügyi szakiskolában már megfigyelhette a betegek reagálását. A gyakorlat számára is meghatározó. Habár az mondja, hogy az ő hivatásában nem elég csak a gyakorlat, hanem az elméleti tudás is szükségeltetik. Ezért is kell az iskolában szinte mindent elsajátítani, mert később egyetlen hiba is végzetes lehet. A beszélgetés alatt nem szóltam a felelősségtudatról, Mónika beszél róla. Ügy fogalmaz, hogy neki mint osztályos nővérnek — természetesen a vizsgák után — rengeteg apróságra kell odafigyelnie, olyan apróságokra, ami a betegnek rettenetesen nagy dolog. Példának az ágyazást hozza fel, mert nem mindegy, hogy egy hosszú ideig fekvő beteg ember, alatt gyürött-e a lepedő vagy sem, vagy a párnája kőkemény, mert elfelejtették fölrázni. Szóval a felősségtudat az, ami a nővérkét mindennap próba elé állítja. Mert nem teheti meg, hogy valamit elfelejt. A nővérnek a vérében kell lennie, hogy minden esetben meg kell néznie a lázlapot, mert ha elfeledi, akkor téveszthet és rossz gyógyszert ad, vagy ... Gyurákovics Mónika arról beszél, hogy amikor a négyes belgyógyászaton volt gyakorlaton, akkor érezte meg, hogy a nővérnek milyen nagy a felelőssége. A belgyógyászaton hosszabb ideig vannak a betegek, ezért is kell több szeretet ezen az osztályon. A választása ez alapján alakult ki: „belegondoltam már többször abba is, hogy betegeink nagy részének családja van, gyerekeik, akiket fel kell nevelni. Nem mondják ezt, de érezni kell...” A legnagyobb öröm ebben a szakmában mondja Gyurákovics Mónika amikor gyógyultan távozik valaki a kórházból. Annál kellemesebb érzés nincs, a hazakészülő kezében a csomagok, az arcán valamiféle megnyugvás, vagy hit az életben, de olyan módon, hogy az sugárzik. Ilyenkor a nővérke is elfelejti a sok álmatlan éjszakát... mindent... egy ember meggyógyult és ehhez valamivel ő is hozzájárult ... H. J. — G. K. Az esztendő utolsó ülését tartotta Székszárdon a megyei tanács. Megjelent az ülésen és felszólalt dr. Fo- nyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnök- helyettese, dr. Lévay Tibor, a legfőbb ügyész helyettese és dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetőé. Nyitó napirendként Császár József megyei tanácselnök ismertette a tanácsok munkájának továbbfejlesztését szolgáló, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. október 9-i állásfoglalását. Össztársadalmi érdekek figyelem- bevételével erősödnie kell a helyi tanácsok népképviseleti — összkormányzati jellegének, javulnia a testületi tevékenység politikai tartalmának. A döntések előkészítésében nagyobb figyelmet kell fordítani a tanácstagok, illetve a lakosság véleményére, a fontosabb tervezetek kerüljenek társadalmi vitára — hangsúlyozza az állás- foglalás. Ennek érdekében hozta a megyei tanácsülés azt a határozatot, amely szerint, ha. szükséges, a nagyobb jelentőségű társadalmi és gazdaságpolitikai döntések kialakítására kétfordulós tanácsüléseket kell a jövőben tartani. Ezek keretében első ízben a főbb célokat indokolt megjelölni, azt követően az illetékes szakigazgatási szervek által kidolgozott konkrét javaslatokat kell előkészíteni. A tanácsi szervek hatósági tevékenysége, a jogalkalmazás, jogpolitikai elveinek érvényesülése volt a következő napirend. Az előadó dr. Hegedűs János, a megyei tanács vb-titkára foglalkozott a hatósági munka irányításában és ellenőrzésében, a járások megszűnését követően felmerült új kérdésekkel. Megállapította, hogy a városi és községi tanácsoknál jelentkezett munkateher nem okozott zavarokat. Gondok tapasztalhatók viszont a gyámügyi, árellenőrzési, a hatósági jogkörök ellátásában. A megyei tanácsülés következő napirendje a Barsi Mihály osztályvezető által előterjesztett, a mezőgazdaság és élelmiszeripar hosszú távú fejlesztésének irányát tárgyaló anyag volt. A hosz- szú távú fejlesztési koncepció részletesen elemzi az agrárágazat jelenlegi helyzetét. Ennek megfelelően határozza meg a feladatokat, amelyek közül változatlanul kiemelkedik a termőföld védelme. A megye élelmiszer- iparában elsősorban a mező- gazdasági termékék fogadó- készségét akadályozó szűk keresztmetszetek feloldása kerül előtérbe. A gabona- iparban a nem kielégítő raktárkapacitás bővítése, a sütőiparban alapvető távlati célkitűzés a lakosság igényeivel való nagyobb összhang megteremtése. A konzerviparban a termékszerkezet korszerűsítése, a termékek minőségének és a csomagolás színvonalának emelése az elsőrendű feladat. Míg a tej- és a húsipar új üzemeiben a termelés fokozása, a mező- gazdasági üzemekben, valamint a kistermelőknél a környezetkímélő növényvédelmi eljárások megismerése és alkalmazása kell, hogy előtérbe kerüljön. A vitában felszólaló Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára is a termelés és a feldolgozás összhangja fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Jóváhagyta a megyei tanács Tolna megye tanácsainak 1985. évi működési költségvetését és fejlesztési alap- tervét, és a végrehajtó bizottság 1985. évi munktervét, Dr. Pájger Vince megyei főügyész a munkakerülő életmód kialakítását elősegítő körülményekről, a munkaikerülés társadalmi következményeiről és az ezekből adódó feladatokról adott tájékoztatást a tanácsülésnek. A bejelentések megtárgyalása után személyi ügyben döntött a megyei tanács. Tamás Istvánnét, saját kérésére, a tanácsülés az elnökhelyettesi tisztségből 1984. december 31-i hatállyal felmentette. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Fél évvel a határidő előtt Huszonhét brigád szocialista szerződése Pécsbánya Rendező-pályaudvar új kocsijavító műhelyének építésére együttes munkaverseny-felajánlást tett a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, a MÁV Pécsi Igazgatósága, a MÁV Szombathelyi Járműjavító Üzeme, és a MÁV Székesfehérvári Járműjavító Üzeme, 1984. szeptemberében. A Tolna megyei ÁÉV vállalta, hogy az új kocsijavító műhely beruházása keretében a javítócsarnok és a hozzá kapcsolódó közművek, valamint a vágányok és az utak építési munkáit a tervezett határidő előtt befejezi, és üzemeltetésre a MÁV Pécsi Igazgatóságának átadja, az eredeti határidő előtt fél évvel, 1985. június 30-ig a munkát elvégzik. A MÁV Pécsi Igazgatósága, a szombathelyi és a székesfehérvári üzemek gazdasági vezetése kötelezettséget vállalt arra, hogy a beruházás határidő előtt rész üzembe helyezéséhez a szükséges technológiai szerelési munkákat a vállalat határidőre elvégzi. A kivitelezésben részt vevő vállalatok és üzemek közösen vállalták, hogy a határidő tartása érdekében a soron következő munkákhoz időben biztosítanak egymásnak munkaterületet. A MÁV Pécsi Igazgatósága vállalta, hogy a gyorsítás következtében a javítócsarnok és kiszolgáló létesítményeinek június 30-i üzembe helyezését 'követően 1985 második félévében terven felül 660 tehervagon javítását végzi el. A közös vállalás teljesítése esetén, amelyben 27 szocialista brigád 280 tagja vesz részt, több millió forintos megtakarítás jelentkezik. A TÁÉV a gyorsabb kivitelezési átfutási időből a kivitelezéshez igénybe vett eszközök szervezettebb és koncentráltabb felhasználásával költségmegtakarítást ér el. A pécsi igazgatóság a 660 tehervagon felújításával hárommillió forint többletnyereséghez jut. Gottvald Károly képriportja A forgalmiadórendszer továbbfejlesztése Az adórendszer fokozatos továbbfejlesztésének keretében a Pénzügyminisztérium január 1-től egyes fogyasztási cikkekre — cigaretta, sör, különböző ékszerek, kozmetikai cikkek, exluzív jellegű arc- és ajakápoló készítmények, játékkártya — bevezeti a fogyasztási adót. Ez a korábban magas forgalmi adókulccsal terhelt termékeket érinti. A fogyasztási adó bevezetésével egyidejűleg ezek forgalmi adója csökken, e cikek fogyasztói ára nem emelkedik. A fogyasztási adó bevezetése kedvező feltételeket teremt az ármechanizmus fokozatos továbbfej lesztéséhez; ahhoz, hogy az érintett termékkörben a termelői és a fogyasztói árak ésszerűen együtt mozogjanak. A fogyasztási adó bevezetése lehetővé teszi az egyszerűbb és áttekinthetőbb forgalmi adórendszer kialakítását. Ebben ugyanis a fogyasztási cikkek jelentős részénél a jelenleginél kevesebb adókul-, csőt alkalmaznak. Az adókulcsok száma jelenleg túlságosan sok, — a költségvetés által nem támogatott termékeknél is — meghaladja a százat. Gond az is, hogy egyes termékek árában magas adó érvényesül, mások adója viszont indokolatlanul alacsony vagy egyáltalán nem is adózik a cikk, ami kedvezőtlenül befolyásolja a fogyasztási szerkezetet és megakadályozza, hogy a fogyasztói értékítélet érvényesüljön például a kereskedelmi kínálat alakításánál. Ezért a fogyasztási adó bevezetése mellett — további lépésként — hozzáláttak olyan módosított forgalmi adórendszer kidolgozásához, amely a támogatott termékeken kívül csak néhány — a javaslat szerint négy — adókulcsot alkalmazna. Az ilyen rendszerben az egymást helyettesítő cikkek fogyasztói árarányainak alakítása során a forgalmi adó szerepe lényegében megszűnik, s legfontosabb tényezővé a piaci viszonyok és a termelői költségek lépnek elő. Bonért János vasbetonszerelő brigádja a 80 tonnás kocsiemelő alapjának vas szerkezetét szereli Ribli Mihály, Csongrádi Lőrinc, Till Antal és Bayerle Ádám, a vállalat vasútépítő brigádjának tagjai A régi kocsijavító, amelyet lebontanak És az új, amely 1985-ben határidő előtt készül el
