Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-23 / 301. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 301. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 23., vasárnap ISKOLAKÖSTOLGATÖ (3. old.) KÁPOSZTAFÖZÖ- VERSENY A KLUBBAN (4. old.) PIZSAMÁS SZILVESZTER (5. old.) „TAROLTAK” A GARAYSOK (6. old.) FÉL ÉVVEL A HATÁRIDŐ ELŐTT (3. old.) A magyar népgazdaság 1985. évi terve A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1984. évi fejlődése irányában megfelel az éves terv fő céljainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük, a külkereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitelképessége javult. Az eredmények a fő gazdasági folyamatoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — némileg eltérő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági növekedés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a belföldi felhasználás színvonala a számítottnál magasabb; a külkereskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyobb mértékben romlanak; a kiviteli többlet a tervezettnél valamelyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem növekedése felülmúlja az előirányzott 1,5—2 százalékot. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából adódik. Az egységnyi lekötött állóeszközre jutó termelés csökken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazdaság fajlagos anyagfelhasználása és importigényessége a vártnál kevésbé javul, az energiafelhasználás a vártnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzott 1—2 százaléknál kevésbé mérséklődik. Elsősorban a lakosság fogyasztása és beruházásai haladják meg a számítottat. Az ipari termelés a tervezett 1,5—2 százaléknál gyorsabban emelkedik. A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi felhasználásra kerül, csak kis rész szolgálja a külgazdasági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát növelik az energiagazdálkodás racionalizálását, a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését, valamint a mellék- termékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok keretében végrehajtott intézkedések, a drága import helyettesítésére irányuló tevékenység eredményei. A termelés anyag- és alkatrészellátása — néhány kivételtől eltekintve — folyamatos volt. A belföldi kooperációs kapcsolatokban nem érzékelhető érdemi javulás. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége tovább terjedt. Az ipari termelésből a kivitel részaránya tovább nő. A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult meg az a cél, hogy a növekedés hordozója a feldolgozóipar, ezen belül is különösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban alakul. Az ipari termékek belföldi értékesítése is emelkedik. A kivitelező építőipar termelése a terv elgondolásaihoz közelállóan csökken. Az építési igények a korábbiakhoz hasonlóan változnak: a beruházási építés jelentősen mérséklődik, a fenntartásifelújítási tevékenység emelkedik. Az építési kereslet és a kínálat viszonya lassan javul. Nem halad kielégítően a jobb minőségű, szervezettebb munkavégzést elősegítő feltételek megteremtése. A mezőgazdasági termékek termelése jelentősen felülmúlja az 1983. évit; kissé magasabb a tervezettnél, és az igen jó 1982. évinél is. A növénytermesztés termelése jóval magasabb a tavalyinál. A búzatermés a tervezettnél nagyobb, a kukorica- termés azt megközelítő, az összes gabonatermés számottevően meghaladja az előirányzottat. A zöldségfélék és a gyümölcsök termelése csökkent, a cukorrépa-termelés nőtt, a napraforgótermelés a számítottnál is jobban emelkedett. Az állattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a tavalyit. Folytatódott a sertésállomány és a vágósertéstermelés növekedése. A többlet a háztáji és kisegítő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állomány elsősorban a húshasznú állomány növekedése következtében emelkedik. A vágó- juh- és a gyapjútermelés csökken. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége a korábbi évekénél lassabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A háztáji és kisegítő gazdaságok gép- és eszközellátása is jelentősen javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel mennyisége a tavalyi körül alakul, a konvertibilis valutákban elszámolté számottevően nő. A közlekedésben a belföldi áruszállítás valamivel elmarad az előző évitől, a tranzitszállítások mérsékelten bővülnek. A szállítások egyenletesebbé tételére irányuló intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távolsági tömegközlekedés csökkenése megállt, a teljesítmény kis mértékben emelkedik. A postai és távközlési szolgáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek. A bekapcsolt távbeszélő-állomások száma meghaladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak száma kissé csökken. Az iparban és az építőiparban a létszámcsökkenés mérséklődik, és a korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazdaságban is. A hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása lassú, ami hátráltatja a dinamikusabban fejlődő vállalatok munkaerő-keresletének kielégítését. A lakosság nomináljöve- delmei a tervezettnél jobban emelkednek. Elsősorban a kisvállalkozásokból származó jövedelmek nőnek gyorsan, de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, a mezőgazdasági kisüzmei termelésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi juttatások növékedése is. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 7—8 százalékot meghaladóan emelkedik. A nagyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekövetkező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztói ártámogatás, és az érintett termékcsoportok egy részénél javult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb nomináljövedelmek következtében a magasabb fogyasztói árszínvonal ellenére az egy főre jutó reál- jövedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő. Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett mértékben mérséklődik. Az egyéb munkajövedelmek meghaladják a számítottat. A kiskereskedelmi áruforgalomban — főleg az év második felében — emelkedik a kínálat színvonala, de továbbra sem megfelelő az ellátás gyermekruházati cikkekből és néhány tartós fogyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítkezéshez szükséges anyagokból, egyes termékekből így sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések a tervezettnek megfelelően valósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül állami lakás) építése fejeződik be. A tervezettnél több lakás felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni férőhelyek száma némileg jobban nő, de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. A bölcsődei és az óvodai helyek száma a korábbiaknál kisebb mértékben, az igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általános iskolai osztálytermek növelése révén a tanulócsoportok átlaglétszáma és a váltott napszakú oktatás aránya lényegében változatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intézkedések révén — az osztálytermek száma a tervezetnél gyorsabban gyarapodik. Az Állami Operaház rekonstrukciója határidőre befejeződött. A népgazdasági beruházások — a lakosság beruházásainak számítottnál élénkebb növekedése miatt — az el- gondoltnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az állami döntésű beruházásoknál a tervezettnél valamelyest nagyobb teljesítés egy része néhány beruházás gyorsabb kivitelezéséből, másoknál az elmaradások pótlásából adódott. A vállalatok és szövetkezetek beruházásai a számítotthoz közelálló ösz- szeget érnek el. Közöttük növekvő hányad célozza az előnyösebb termelési szerkezet kialakítását, az exportképesség, az anyag- és energiagazdálkodás javítását. A vállalati fejlesztési vásárlóerő szabályozásában nem volt szükség évközi korlátozó intézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az építés és az egyéb ráfordítások részesedése csökken. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyiségének növekedése valamelyest felülmúlja a számítottat, a behozatal mennyisége kismértékben növekedik. A külföldi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983. évit. Leggyorsabban a gépkivitel emelkedik. A behozatal mennyisége várhatóan az 1983. évi körül alakul. A cserearányok a feltételezettnek megfelelően romlanak. Az 1985. 1985-ben a termelés hatékonyságának fokozódó növekedésére, ezzel a nemzeti jövedelem bővülésének élénkülésére alapozva tovább kell javítani a népgazdasági egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének folyamatát. Mindkét fő elszámolási viszonylatban csökkenteni kell az adósságállományt. E célok eléréséhez fel kell gyorsítani a műszaki fejlődést, a termelés szerkezetének olyan változásait, amelyek a versenyképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, importigényességének csökkentését szolgálják a gazdaságosság követelményeinek fokozott érvényesítése mellett. A termelés hatékonyságának növelését a ráfordítások csökkentésével is meg lehet alapozni. A munka termelékenysége a népgazdaságban az eddiginél jobban emelkedjen, a termelő ágazatok fajlagos anyag- és energiafelhasználása erőteljesen csökkenjen. A külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra is növelni kell. Ez már nem teszi szükségessé a belföldi felhasználás mérséklését, az évek óta először — a gazdasági hatékonyság növekedésétől és a külgazdasági egyensúly javulásától függően — kismértékben emelkedhet. Így mind a társadalom- politika, mind a gazdaságfejlesztés terén a korábbi évekhez képest valamivel kedvezőbb lehetőségek nyílnak: emelkedik a lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak életkörülményei, az 1984. évi színvonalon maradnak a szocialista szektor beruházásai, bővülnek a gazdaság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásához meg kell gyorsítani azokat a cselekvéseket, amelyek a termelés hatékonysá- nak, a gazdaság jövedelem- termelő képességének növekedését eredményezik, a gazdasági egyensúly további javítását és tartós megszilárdítását biztosítják. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése. A terv megvalósítását ezentúl célra orientált akció- programok is segítik. Ezek előmozdítják a folyamatban 'lévő kormányprogramok jövő évi feladatainak végrehajtását, így az energiagazdálkodás racionalizálását; a gazdaságos anyagfelhasználást' és technológia-korszerűsítést; a melléktermék- és A külkereskedelmi mérleg egyenlege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel mennyisége is dinamikusan, a tervben számítottnál gyorsabban nő. A gépkivitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lényegesen alacsonyabb. Dinamikusan nő viszont néhány vegyipari, a kohászati és a könnyűipari termékek kivitele. Egyes élelmiszeripari és mezőgazdasági cikkek (elsősorban húsáruk) bővülő értékesítése nehézségekkel járt. A behozatal mennyisége várhatóan kissé meghaladja az hulladék-hasznosítást. Gazdaságszervező intézkedések támogatják a konvertibilis valutákban elszámolt export növelését és az ezzel arányban álló behozatal megvalósítását; a drága behozatal helyettesítését; a pénzügyi Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem A szocialista szektor beruházásai Az ipari termelés növekedése a külföldi és hazai kereslet változásától és az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar termelése és exportja. A termelés és a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan előállított, feldolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, az ezt alátámasztó műszaki fejlesztés eredményességét, gyorsítani a termékváltás ütemét, növelni az új, korszerű termékek termelését. Kiemelt jelentősége van az értékesítés, a piaci munka jobb megszervezésének. A gazdasági szabályozás változásai, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, az új vállalatirányítási formák bevezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkezet kialakulását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlett tőkés és a fejlődő országokba irányuló kivitelét dinamikusan kell növelni, elsősorban a gazdaságos feldolgozóipari termékek kivitelének jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelését is. A ráfordítások mérséklésére irányuló programok és gazdaságszervező akciók végrehajtása fokozza az ipar jövedelemtermelő képességét. előző évit. A cserearányok romlása a tervben számítottnál nagyobb. Az áruforgalom aktívuma nő, de az előbbiek miatt kissé elmarad az előirányzottól. Az adósságállomány a tervnek megfelelően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaságpolitikai elgondolásai. Ezzel is összhangban döntések történtek a gazdaság- irányítási rendszer átfogó továbbfejlesztéséről. hiányos vállalatok kezelését; a szállításszervezés ésszerűsítését; a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tételét. E programok meghatározzák az egyes gazdaságirányító szervek konkrét feladatait. 1984: 100 102,3—102,8 101.0— 101,5 103.0 101.0— 102,0 101.0 101,0—101,5 101,5—102,0 193—195 milliárd Ft Az energiagazdálkodási program következetes végrehajtásával számottevő energiamegtakarítást — ennek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. A anyagtakarékosságra, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló intézikedések, valamint a vállalati gazdálkodás javulásának, szervezettségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfelhasználást csökkenteni kell. A hazai szabad kapacitások ésszerű hasznosításával, a kisvállalkozási formák adta lehetőségek jobb kihasználásával a drága import további kiváltását és helyettesítését kell megvalósítani. Az új szabályozási és irányítási feltételek hatására növekszik a gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A veszteséges és alacsony hatékonyságú vállalatoknak pénzügyi problémáikat elsősorban saját erejükre támaszkodva, az ez irányú programnak megfelelően kell megoldaniok. A népgazdaság energiafelhasználása kismértékben haladhatja meg az ez évit. A szükségletek kielégítéséhez a hazai források bővülnek, a növekedés döntő része a Paksi Atomerőmű termeléséből származik. A széntermelés megközelíti, a kőolajtermelés megegyezik az ez évivel, a földgáztermelés emelkedik. A kohászat - termelése az ideihez hasonló lehet, növelni kell a termelés és a kivitel gazdaságosságát. A gépipar termelése (Folytatás a 2. oldalon.) évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai Az 1985. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai A termelő ágazatok fejlődése
