Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-22 / 300. szám
2 “ríÉPÜJSÁG 1984. december 22. Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Ünnepség Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról.) lom rangján szakított és fordult szembe — immár az egész nép nevében — a hitleri Németországgal és az embertelen eszmékkel, s az egész nép akaratának megfelelően tett hitet a független és demokratikus Magyarország megteremtése mellett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételében is, tevékenységével is a nemzet ösz- szefogását testesítette meg. Részese volt a népi hatalomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar A kommunisták a Ezekben a sorsdöntő órákban a legkülönbözőbb világnézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt haladni, közös programot elfogadni. A nemzetgyűlésbe a legnagyobb számú képviselőt a Magyar Kommunista Párt küldhette. E tényben kifejeződött a kommunisták áldozatvállalásának, tapasztalatainak, tisztességének és cél- tudatosságának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Európában nagy tekintélyt szereztek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Magyarországon is a kommunisták küzdöttek a legszívósabban az ellenforradalom negyedszázados uralma ellen, rájuk mérte a reakció a legsúlyosabb csapásokat, mégis ők voltak azok, akik nem átvészelni, hanem megsemmisíteni akarták a német megszállást. A kommunista párt hirdetett elsőként programot és összefogást. Ez a kezdeményezőkészség állította a haladó erők élére. S a felhívás nyomán kialakult politikai helyzet, az Ideiglenes Nemzet- gyűlés egységes fellépése a Szovjetunióval való fegyver- szünetért, a Némteország illeni hadbalépésért, az újjáépítésért, a földosztásért és a demokratikus átalakulásért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetségeseit, szorosan együtt tudott működni velük. Első tetteként a Nemzet- gyűlés Szózatot intézett a magyar néphez, majd megalakította az Ideiglenes Kormányt és felhatalmazta az ország ügyeinek vezetésére. Valóságosan nemzeti kormány volt ez, amely meghirdetett céljaiban, összetételében és intézkedéseiben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsürgősebb feladatának tekintette a fegyverszünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a Hasznosítják a A párt, csaknem három évtizeddel ezelőtt, a tanulságokat levonva, közösséget vállalt mindazzal, ami korábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előrehaladását szolgálta, és elutasította azt, ami a szocialista építőmunka gátja és veszélyeztetője volt. Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon- és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, kibontakozott a kulturális forradalom, minden korábbit meghaladó mértékben emelkedett népünk életszínvonala. Pártunk lenini politikája megszilárdította az ipari munkásság és a termelőszövetkezeti parasztság szövetségét, kibontakoztatta a megújult értelmiség alkotóerejét. A munkásosztály forradalmi pártja a magyar nemzet érdekeinek következetes érvényesítésével az egész dolgozó nép elismert vezető ereKommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti mozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nemzeti Parasztpárt, a kisbirtokosság és az értelmiség Független Kisgazda- pártja, valamint a Polgári Demokrata Párt. Volt a képviselők között mérnök és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás, író, földműves, plébános és vezérezredes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. haladó erők élén hadbalépést Németország ellen, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Hatályon kívül helyezett minden népellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. A kommunista párt és a parasztpárt kezdeményezésére történelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kormány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A földnélküliek és szegényparasztok az ország keleti felében már a földreform-rendelet megjelenése előtt létrehozták a községi földigénylő bizottságokat. A kormányrendelet nyomán igazságtevő indulattal kezdték meg a nagybirtokok felosztását. Népi akarat nyilvánult meg ebben az új honfoglalásban, kifejezve a hajdan kisemmizett és szolgasorban tartott parasztság jogos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Kormány működése jelentős volt abból a szempontból is, hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Magyarország a Szovjetunió baráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigeteltségből. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta történelmi esélyét. A kommunisták vezetésével a munkás- osztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, maga mellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyar- országot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom kivívását követően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be, amelyek tragikus konfliktusokhoz vezettek. tanulságokat jévé vált. Magyarország eredményeivel, nemzeti egységével, internacionalista helytállásával és a más országokkal való együttműködés őszinte szándékával megbecsült helyet vívott ki magának az egész világon. Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944- ben megkezdődött népi demokratikus forradalomban: a népfrontpolitika, a széles körű társadalmi szövetség, a nemzeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sorakoztatni a tömegeket. A haladás, a szocialista átalakulás és fejlődés ellenfeleit nyílt, demokratikus küzdelemben győzte le. Erős kapcsolatot teremtett a tömegekkel, velük együtt haladt a társadalmi célok megvalósítása felé. A torzulások akkor következtek be, amikor a párt vezetése letért erről az útról. Az ellenforradalom leverése után a megújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokráciára, a nyílt és őszinte szó erejére támaszkodva értük el. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elérhető céljainak forradalmi ihletésű politikája, amely következetesen támaszkodik a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira is. Vállalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket a felszabadult magyar nép tömegei bontakoztattak ki, már az új Magyarország építésének első időszakában. közügyeibe. A munkások és parasztok ekkor ízlelhették meg először az igazi demokráciát, és nagy felelősség- tudattal gyakorolták nap mint nap. Szemléletesen mutatja ez számunkra, mekkora erő van a politikai jogaikkal szabadon élő tömegekben. Igazolja pártunk élő programját, amely a demokratikus közélet mind teljesebb kibontakozását hirdeti és valósítja meg. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízottaikat”. A szocialista állam- hatalomnak azóta is kiemelkedő tekintélyű legfelsőbb Losonczi Pál a beszédet mondja. (Telefotó) Visszatekintve a felszabadulás óta véghezvitt fejlődésre, azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok baráti támogatásával, a szocialista közösség tagjaként érte el. Meggyőződéssel valljuk, hogy szocialista jövőnknek is eszmei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiterjedt gazdasági együttműködésünk a biztosítéka. Negyven év elteltével, az azóta elvégzett országépítő munka eredményeinek birtokában, kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emlékezünk vissza a debreceni eseményekre — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is érvényes tanulságai miatt érdemes felidézni az újjáépítés korszakában kibontakozott népi mozgalmat, amely emberek százezreit vonta be az ország, a város, a falu testületé az országgyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó munkásságának. Ezért munkálkodunk azon, hogy az országgyűlés még eredményesebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet legfőbb állami fórumává. Szélesedjék törvényalkotó tevékenysége, vitassa meg a jelentős terveket, kormányzati intézkedéseket, folyamatosan ellenőrizze a végrehajtást. Dolgozunk azon, hogy a tanácsok érdemben dönthessenek a területükön élő közösség ügyeiben, a demokráciát erősíti új választójogi törvényünk, s döntés született arról is, hogy a mun- káskolléktíváknak, közösségeknek legyen nagyobb és érdemibb beleszólásuk a közös ügyek intézésébe, a vezetők megválasztásába, a gazdálkodás ellenőrzésébe. Gyarapítsuk tovább szocialista vívmányainkat Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoztatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar 'Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további feladatok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb munkával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gazdasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapítsuk is. Gyorsítanunk kell gazdaságunk fejlődését. Folytatnunk kell a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését. Tovább kell tökéletesítenünk a szocialista demokráciát. Mérsékelnünk kell a még meglévő, indokolatlan társadalmi különbségeket. Le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségeket. Úgy is fogalmazhatjuk ösz- szefoglalóan: tovább kell fejlesztenünk szocialista viszonyainkat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus az emberiség nagy lehetősége a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása, amellyel a szocialista országokra tekintenek. Ismerve a veszélyes és feszült nemzetközi helyzetet, ismerve a világgazdaság válságos hullámzását, mégis, minden nehézség ellenére vállaljuk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti teljesítmény növekedésének útjára vezetjük népünket. Ez a jelen és a jövő sorsdöntő feladata. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadítóinkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a velünk lévőket, akik az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, a nemzeti bizottságokban, üzemi bizottságokban, az akkori közélet tisztségeiben dolgozva felsorakoztatták az ország cselekvő erőit az újjáépítésre. Kegyelettel őrizzük azok emlékét, akik a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Nevükben is, helyettük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szocializmus építésének első nemzedékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a piros- fehér-zöld és a vörös zászló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk legértelmesebb, nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. Felszólalások Ezt követően Bognár József akadémikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja emelkedett szólásra. Egyebek között rámutatott: Ilyen nagy történelmi fordulatot a külső események kedvező alakulása önmagában nem válthat ki, ilyen váratlannak tűnő pozitív fordulat megalapozása csak nemzedékek műve lehet; szabadságharcos ősöké, 1848—49. és 1918—1919-es elődeinké, akiknek eszméi és törekvései — a túlerőtől elszenvedett vereségek után is —, tovább izzottak a magyar nép lelkében és mindennapi törekvéseiben. Tovább éltek e törekvések a külső segítséggel hatalomra jutott ellenforradalmi rendszer időszakában is, midőn egyre érettebbé váló, egyre értelmesebben radikalizálódó és egymással a háború időszakában a kapcsolatot megtaláló politikai mozgalmak a márciusi fronttól, a különböző népfront szervezési kísérleteken át eljutottak a nemzeti ellenállásig. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai mögött különböző életpályák és eltérő politikai felfogások álltak, de mindannyiunkat áthatotta az az önbizalom és lelkesedés, hogy a magyar nép újabb lehetőséget kapott a régebben megkísérelt törekvések beteljesítésére és történelmünk újabb fejezeteinek megkezdésére. Ennek az önbizalomnak és lelkesedésnek azonban egyesülnie kell a hozzáértéssel és a szakszerűséggel is, mert ellenkező esetben a forradalmi átalakulás elszakadhat a valóságos viszonyoktól, ami az erőszak öncélú alkalmazására vezethet. Ma, 40 esztendő távlatából tudjuk, hogy a népek vágyainak beteljesítésére törekvő forradalmi mozgalmak sikere az energiák transzformációján múlik. A forradalmi mozgalmak ugyanis mérhetetlenül nagy erőket és energiákat szabadítanak fel, de a végső eredmény azon múlik, hogy miképpen vihetők át ezen új energiák a gazdaság és a társadalom békés építésébe. Ma, 40 esztendő tapasztalatainak birtokában jól tudjuk, hogy a feladatok nehezebbek és bonyolultabbak, az idő- szükséglet nagyobb és a világfejlődéshez való viszonyunk komplikáltabb, mint azt a kezdeti lelkesedés időszakában gondoltuk. 1944—45. nemcsak új kezdet egy nemzet sok évszázados történelmében, hanem olyan alap is, amelyre jövőnket is biztosan építhetjük, hiszen a fejlődés céljai és eszközei egy gyorsan változó világban szüntelen átalakulásban vannak; ezért az előrehaladás a kisebb és tágabb közösségek összefor- rottságán, morálján, kollektív tudásán és innovációs képességén múlik. Ilyen értelemben 1944—45. és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységében legitimizálódó nagy fordulat nemcsak sorsformáló történelmi esemény, hanem mai és holnapi fejlődésünk és cselekvési rendszerünk eleven összetevője is és az is marad. Kolozsvári Lajos, a Népfront Hajdú-Bihar megyei elnöke hozzászólásában aláhúzta: Nagy elismeréssel gondolunk a felszabadulás utáni népi, nemzeti szervezetek, testületek forradalmi erejű, de ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, demokratizmusról tanúskodó munkájára. A legnagyobb tiszteletadás és megbecsülés szavaival emlékezünk tagjaikra, szeretettel köszöntjük a ma velünk együtt ünneplő hajdani résztvevőket. Nagy tanulsággal szolgál a ma számára az országépítő hőskorszak népi mozgalma, amely a lakosság széles rétegeit közvetlenül vonta be az országos és a helyi ügyek intézésébe, a politikai közéletbe. Az elmúlt négy évtized — a „sok balszerencse közt és oly sok viszály” ellenére folytatója a demokrácia és a fejlett szocializmus építésében — negyven éve Debrecenben megvetett alapoknak: a párt vezető szerepe érvényesítésének és a népinemzeti egység népfront-politikájának. Ez volt és ez ma is sikereink záloga, az ettől való eltérés volt hibáink, kudarcaink okozója. Ez egyik legfontosabb tanulsága legújabb kori történelmünknek, valamint történelemformáló mai gyakorlatunknak. Szót kért Koósné Török Erzsébet, A KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára is. — A múlt, az eddig elvégzett feladat mindannyiunkat, minket fiatalokat is kötelez — mondotta. Az önök újat és jobbat akarása nem veszett el, nem veszhet el számunkra, az önök meggyőződése tovább él. Népünk történelmi akarata, egész országunk érdeke, s egyben szocialista jelenünk és jövőnk nagy vállalkozása, hogy előbbre lépjünk a munkában, az alkotásban, az anyagi és szellemi javak gyarapításában, az emberi kapcsolatok erősítésében, a szabadság rendjének gazdagításában. Mi, fiatalok önökkkel együtt hisszük, hogy tudunk egyértelmű, felelős, a szocialista haladás ügyét szolgáló programot kidolgozni, s azt megvalósítani. Képesek vagyunk annak a történelmi igazságnak az igazolására, hogy csak a szocializmus adhat választ és eredményes megoldást minden valós társadalmi gondra és problémára. Mindent megteszünk azért, hogy szocialista, értékeink valódi természete, tapasztalatai igazságként ivódjon mindannyiunk életébe, mi tisztelettel nézünk önökre és tetteikre, életútjuk szép és követendő példa számunkra. A megemlékezés a szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika Szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek különvonata a kora délutáni órákban visszaindult Budapestre.
