Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-22 / 300. szám
Mai számunkból Az ünnepségre Debrecenbe érkezett párt- és állami vezetők. (Telefotó) A VILÁG LEGNAGYOBB CSODÁJA (3. old.) KOHIDAI KARÁCSONY (4. old.) A RECSEGŐ TELEFONOK DOKTORA (5. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 300. szá.m Ara: 1,40 Ft 1984. december 22., szombat BŐVELKEDTEK A KIVÁLÓ EREDMÉNYEKBEN (6. old.) Negyven esztendeje, 1944. december 21- én alakult meg az új, demokratikus állam- hatalmat megtestesítő, a magyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az évforduló alkalmából a demokratikus átalakulás kimagasló eseményének akkor otthont adó Debrecenben pénteken ünnepi megemlékezést tartottak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél tizenegykor gördült be a vendégek különvonata. Az érkezőket: Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, Sarlós Istvánt, az országgyűlés elnökét és Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk jeles személyiségeit a megye és a város vezetői fogadták. Közöttük volt Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, Postás Sándor, az MSZMP debreceni Városi Bizottságának első titkára, Ács István, a városi tanács elnöke, Kolozsvári Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és Varga Pálné, a népfront városi bizottságának elnöke. Az érkezést követően ko- szorúzási ünnepséget rendeztek a Vörös Hadsereg útján lévő felszabadulási emlékműnél. Az emlékművel szemben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A díszelgő egység parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, majd az Elnöki Tanács elnöke Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában ellépett az alakulat előtt. A magyar és a szovjet zászlóval, s a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített városiközpontban — ahol a debreceniek ezrei kísérték figyelemmel az eseményt — felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Ezután a hazánk szabadságáért életüket áldozó hősök emlékének tisztelegve koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán: az Elnöki Tanács nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, <i> a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Kádár János és Sikula György, a Minisztertanács részéről Lázár György és Köpe- czi Béla művelődési miniszter, az országgyűlés nevében Sarlós István és Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke koszorúzott. Az európai szocialista országok nagykövetségeinek képviseletében Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió, Bon- cso Mitev, a Bolgár Népköz- társaság, Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete, valamint a szovjet, bolgár, jugoszláv és román nagykövetségek katonai és légügyi attaséi helyezték el a megemlékezés koszorúit. A társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke és Apró Antal, az MSZBT elnöke koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek nevében Oláh István vezérezredes, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részéről Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka és Ana- tolij Makutyin vezérőrnagy, a Déli Hadseregcsoport Katonai Tanácsának tagja koszorúzott. Fejet hajtottak az emlékműnél a megye és a város vezetői, s elhelyezték a debreceni üzemek és intézmények dolgozói, a fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Pontban 12 órakor meg- kondult a református nagytemplom Rákóczi-harangja, s „basahalmától—őspéterfá- ig” hirdette: Debrecenben népi demokratikus államhatalmunk születésére emlékeznek. Megteltek a református kollégium oratóriumának padsorai, majd — a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ünnepi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlévő tagjait, az ország- gyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, az egyházak, az üzemek és intézmények küldötteit, s — nem utolsó sorban — az ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapesti nagykövetségeinek vezetőit, tagjait. — Az ideiglenes nemzet- gyűlés — hangsúlyozta az országgyűlés elnöke — végérvényesen szakított az ellenforradalmi rendszer politikájával, amely végveszélybe sodorta a nemzetet, s kinyilvánította, hogy a magyar nép csatlakozik a fasizmus és az embertelenség ellen küzdők táborához. Az ideiglenes nemzetgyűlés olyan kormányt adott az országnak, amely bírta a nép bizalmát, s amelynek elhatározott szándéka volt, hogy „a néppel a népért” gondolat jegyében munkálkodik. Itt, Debrecenben születtek meg a megújhodást jelző döntések a legkirívóbb társadalmi igazságtalanságok azonnali felszámolásáról, s arról, hogy a föld azoké legyen, akik megművelik. Ezzel igazságot tettek a föld zákezdhessen a szocialista társadalom építéséhez — mondotta Sarlós István, majd felkérte az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. got ugyan rossz ügy mellé állította az önös érdekeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkás- mozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrárszocialista hagyományok, s amely örök perben állt földbirtokos kizsákmányolóival. A munkások és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a Nemzetgyűlés hitvallása a nácizmussal való szakításról és a függetlenségről. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizánbrigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunista akciócsoportok, a diákcsoportok, a partizánosztagok, a MOKAN-komité harcait feljegyezte a történelem. Így jöhetett létre a felszabadult területen népünk igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a Kommunista Párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdethette meg: „Lesz magyar újjászületés!” A kommunisták, az ellenállók, a szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők, a Horthy-rendszerben meghurcoltak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül csoportosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sürgető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok, a falutanácsok, a direktóriumok, vagy a munkás-paraszt bizottságok. A munkások megalakították az üzemi bizottságokat. Megindították a gyárakban a termelést úgy, ahogyan azt az ország újjáépítése, az élet követelte. Nagy felelősséggel ellenőrizték a termelést, korlátozták a kizsákmányolást, védték a munkások érdekeit. Uj államszervezet született A lerombolt, kifosztott ország újjáépítéséhez, az antifasiszta háborúba való bekapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar állam- szervezet kellett. A Függetlenségi Front felhívására a nemzeti bizottságok napok alatt szervezték meg a felszabadult városok és községek küldötteinek megválasztását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A szovjet hadsereg gépkocsijain, szekereken, és gyalog érkezett Debrecenbe a kétszázharminc képviselő, akikre nagy felelősséget rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom születése egy jobb, igazságosabb világ teremtésének első aktusa lesz. Az Ideiglenes Nemzet- gyűlés, létrejöttének első perceitől kezdve, döntő befolyással volt a nemzet akkori jelenére és máig megvalósult jövőjére egyaránt. Lendületet adott az átalakulásnak a felszabadított országrészben, és reményt nyújtott a még megszállt területeken élőknek. Szentesítette a hitlerizmussal, a nyilas uralommal szemben állók törekvéseit, és az állami politika, az alkotmányos hata- (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál ünnepi Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársák, Honfitársaim. Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 2I-én, távolodva tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján, — de közeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind pontosabb felismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejet a felszabadítók emléke előtt és meg- indultan tekint vissza a fel- szabadulásra, a nemzeti fel- emelkedés e kiindulópontjára. Ezért vált április negyediké hazánk legnagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket kutatvg. róla eltné- lyülten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti események egész láncolata, teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszületése; december 21., az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte; február 13., a főváros felszabadulása. Ha méltóan emlékezünk az április negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nemhogy halványítaná a nagy nap tiszta fényét, hanem még inkább felragyogtad a azt. Negyven éve itt, ebben a teremben jött létre a demök- rátikus magyar államhatalom, itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely arra volt hivatva, hogy érvényt szerezzen a magyar nép valóságos érdekeinek, kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örökségével és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Az ország helyzete 40 évvel ezelőtt Ezerkilencszáznegyven- négy decemberében — emlékeztetett Losonczi Pál — már végéhez közeledett a második világháború, Magyarországon azonban még elkeseredett utóvádharcait vívta a fasiszta hadsereg, a tőkés-földbirtokos ellenforradalmi rendszer uralkodó körei az utolsó percekig folytatták nemzetvesztő politikájukat. A Horthy-rendszer egész politikájára a nép forradalmi erőitől való félelem nyomta rá bélyegét. Uralkodó körei rettegték attól, hogy a dolgozó osztályok meg- döntik a tőkés rendszert, s nekik felelniük kell népellenes és háborús bűneikért. Ez volt a fő oka annak, hogy akkor sem mertek összefogni az ország demokratikus erőivel, amikor már nem volt más választásuk. A szovjet hadsereg, a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőséget, hogy a magyar nép saját kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan választott parlamentje nyilváníthassa ki az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó, demokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Idéiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában. Az orszábirtoklásáért folyó évszázados küzdelemben. — Minden okunk megvan rá, hogy tisztelettel emlékezzünk azokra a tettekre, amelyekkel elindultunk nemzeti felemelkedésünk útján. Ebben az ünnepélyes órában is, soha el nem múló hálával gondolunk a Szovjetunióra, a szovjet népre, amely áldozatos küzdelemmel, a fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelmével felszabadította hazánkat. Ezáltal vált lehetővé, hogy népünk éljen a szabadság adta lehetőséggel és hoz-' Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Ünnepség Debrecenben
