Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-19 / 297. szám
^ KÉPÚJSÁG 1984. december 19. Itsálló nélkül nem falu a falu. Abban etetik, nevelik, ápolják a lovat és a szarvas- marhát, az istálló védelmezi meg ezeket az állatokat az időjárás viszontagságai ellen. Az istálló rendkívül fontos és szükséges épülete volt s ma ismét nélkülözhetetlen tartozéka a paraszti gazdálkodásnak, háztáji gazdaságnak, függetlenül attól, hogy elsősorban állattenyésztéssel vagy gabonatermesztéssel foglalkozik-e a falu népe. Az elmúlt évtizedekben kiürült istállókat ma ismét benépesítik, még ha a fészerben ott várakozik is az igavonó állatot pótló gép. Két főcsoportra osztható az istállóépület elhelyezése a gazdaságok portáján. Az Alföldön az istálló általában a lakóépülettől külön áll, annak nem szerves része. A Dunántúlon, a Kis-Alföldön és Észak-Magyarországon nagyrészt a lakóépület egészével egy alaprajzi egységben, azonos fedélszék alatt épültek. Ez alól kivételek is adódnak, mint az észak-baranyai istállók. Az utolsó évszázadban az istálló egyre inkább a lakóhelyiségek méretéhez közel álló, közvetlen udvari bejárattal rendelkező, mennyezettel ellátott helyi, seggé változott. Az állattartás korszerűsödése magával hozta az istállók korszerűsítését is. A gazdálkodók arra törekedtek, hogy az istálló lehetőleg az állat számára is egészséges, száraz, szellőztethető és világos legyen, s a takarmányt úgy helyezzék el, hogy az állatok gőze át ne járja. Istálló szavunk olasz eredetű. írott forrásainkban a XIII. századtól fordul elő. ugyanúgy, mint türk eredetű ól szavunk. Ez azt bizonyítja, hogy a magyarság már a tatárjárás előtt is istállózó állattartást folytatott. A hazai istállóépítészetet tárgyaló irodalom meglehetősen gyér, az is jobbára az alföldi és tanyai emlékekkel foglalkozik, s elsősoran néprajzos vonatkozásait tárgyalja. A baranyai istállók — talán mert öregebbek 100—150 évnél — még nem keltették fel a néprajzos szakemerek érdeklődését. Pedig e tájegység állattartásra szolgáló épületei egyedülállók, s különleges színnel és formagazdagsággal lepik meg a Mecsekbe vetődő országjárókat. Ez az egyik ok, amiért érdemes szólni róluk. A másik ezeknek az épületeknek agrártörténeti jelentősége; ékesen beszélnek állattartó kultúránk magas színvonaláról. A paraszti gazdálkodás utolsó évszázadára különösen Baranyában volt jellemző, hogy nagyobb gondot fordítottak az istállók korszerűAbaligeten 1931-ben épített istálló és pajta. Az istálló bejárata fölött lófejek. Baranyai istállók Dunántúlt napló Baranya megyében gondot okoz az egészséges ivóvíz biztosítása. Ezért jutott arra a gondolatra a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, hogy literes üvegekben, vagy fóliás csomagolásban szállítja a veszélyeztetett te. lepülések gyermek korú lakosságának a nitrát- és colimentes vizet. Az országban működő és hasonló feladatot ellátó üzemeik tanulmányozása után a vízcsomagolás mellett döntöttek a szakemberek. Ezért kezdődött el múlt év decemberében a Komló—Bu- dafán a vízmű telepén a víz- tasalkdló részleg építése. A munkát gyors ütemben végezték a Sásdi Építőipari Szövetkezet dolgozói. A gépeket a szécsényi Rákóczi Tsz készítette és állította üzembe. A beruházás teljes költsége 10,2 millió forint volt. Ez év augusztusában próbaüzemelést tartottak, a végleges üzembe helyezésre a napokban került sor. Miért jó a vízcsomagolás? Ez a legolcsóbb, és legbiztonságosabb higiéniával mű. ködő vízszállítórendszer. A két csomagológép óránként 1600—1800 liter, a budafai kútból nyert jó minőségű, fertőtlenített és tartósított vizet tölt a műanyag zacskókba. A víz így tíz napig eltartható, fogyasztható. Ezáltal heti ellátásra szükséges vízmennyiséget tudnak eljuttatni annak az 1500 gyermeknek és terhes kismamának, aki csakis egészséges ivóvizet fogyaszthat. így a budafai víztasakoló-üzemből hetente 20 000 liter vizet szállít 103 településre tíz túra járaton a teherautó. Természetesen ez nem végleges megoldás, nem így szüntetik meg a kisebb baranyai községek vízgondját. Átmeneti állapotnak tekinthető mindaddig, míg nem si. kerül ezekben a helységekben a vízhálózat kiépítése. A kábeltelevízió megvalósításának elsődleges célja a megye és a részt vevő városok életének, eseményeinek bemutatásával tájékoztatni, meggyőzni és mozgósítani a lakosságot a társadalmi célok alkotó, helyi megvalósítására. A műsorszerkesztésben tájékoztató műsorok (ezen belül képújság), iskolatelevízió, zás, riport- és oktatófilmek, fórum és magazin jellegű műsorok kapjanak helyet. Folytatható reklám- és hirdetési tevékenység is. A kísérleti időszakban egy-két heti gyakorisággal 15—60 perces időtartamú műsorok szerepeljenek hétfői napokon. Iskolatelevíziós programok és ismeretterjesztő filmek közvetítése természetesen más napokon is lehetséges. A kábeltelevízió műsor- szerkesztését a Magyar Televízió elnöke által kijelölt városi stúdiók végzik társadalmi szerkesztő bizottságok irányításával és szerkesztőségek közreműködésével. A szerkesztőségek a szükséges engedélyek megszerzése után a meglévő anyagi, műszaki és technikai bázison kezdik meg működésüket, törekedve eszköztáruk folyamatos fejlesztésére. A szükséges anyagi háttér biztosítására a párt-végrehajitóbizottság az illetékes városi tanácsokat és nagyüzemeket kérte fel. Végül határozatot hozott a végrehajtó bizottság, hogy a székesfehérvári és dunaújvárosi városi pártbizottság dolgozza ki a kábeltelevíziók működésének konkrét rendszerét, gondoskodjék az ideiglenes sugárzás engedélyeztetéséről, a szerkesztő bizottságok és szerkesztőségek kialakításáról. PETŐFI NÉPE FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága egyéb napirendi pontok között javaslatot fogadott el a kábeltelevíziózás megvalósulásáról Fejér megyében. A megye három városából kettőben — Székesfehérváron és Dunaújvárosban — már a korábbi évtizedekben létrejött a televíziós vétel nagyközösségi antennarendszere, amelynek kábelei Székesfehérváron 21 ezer, Dunaújvárosban pedig 18 ezer lakásban teszik lehetővé hét tv-csatorna és 6 URH-prog- ram vételét. Ez a technikai feltétel lehetővé teszi, hogy Székesfehérváron és Dunaújvárosban — az illetékes politikai szervek állásfoglalásának megfelelően — létrejöjjön a szer. vezeti és irányított kábeltelevíziózás. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat négy gyárában 1250 dolgozót foglalkoztat. Termékeik nélkülözhetetlenek az ivóvízellátásban, valamint a szennyvíztisztításban. Alig néhány nap múlva adják át például az északpesti szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása napi 160 ezer köbméter. Ugyancsak aznap avatják a csepeli ivóvízműtelepet, amely jelentősen javítja a városrész ellátását. Külföldi munkáik közül különösen jelentős az algériai völgyzáró gát, amelynek gépészeti berendezéseit ők gyártották, 1,6 millió dollárért, s átadására néhány nap múlva kerül sor. A vállalat eredményes év zárására készül. A 870 millió forintos árbevételi tervüket várhatóan 1 milliárd felett teljesítik, és a 77 millió forintos nyereségtervüket is túlszárnyalják 90 millióra. Gyártmányaik hosszú évek óta keresették a baráti és tőkés államokban. Ezt bizonyítja, hogy a szocialista országokba a tervezett 72 millió forint értékű termék Hungaroton-tervek A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a jövő év első hónapjaiban 13 komolyzenei és 2 népzenei felvétel megjelentetését tervezi. A komolyzenei lemezek között három újabb operafelvételt adnak ki. Donizetti Lammermoori Lucia című, háromfelvoná- sos operáját magyar nyelven rögzítették. Lord Ashton szerepében - Svéd Sándor, Luciaként Gyurkovics Mária, Edgardóként Szabó Miklós, Artúréként Külkey László, Raimondóként Littasy György lesz hallható. Közreműködik Tiszay Magda és Kövecses Béla, valamint a Magyar Állami Operaház ének- és zenekara Kórodi András vezényletével. A másik opera Erkel Hunyadi Lászlója lesz. V. Lászlót Molnár András, Cilleyt Gáti István, Szilágyi Erzsébetet Sass Sylvia, Lászlót és Mátyást Gulyás Dénes, illetve Dénes Zsuzsanna, Garát Sólyom-Nagy Sándor, Máriát, a leányát Kalmár Magda szólaltatja meg. A Magyar Pajtával egybeépített istálló Tekeresen, stalagdíszítéssel Jellegzetes Mecsek-vidéki istálló és pajta (Tekeres) sítésére, újak építésére, mint a lakóházakra. Számtalan helyen áll még a vályogból vagy vályogból és téglából vegyesen felhúzott ház, s mellette a tisztán kőből és téglából rakott istálló és pajta. S míg téglával lerakott vagy betonozott járófelületű istállók épülitek, a lakóházban megmaradt a sározott padló. A Mecsekben megbúvó és a környező falvakban látható istállók — a dunántúli porta-elrendezéssel ellentétben — a gazdasági udvar különálló épületei, rendszerint az utcai bejárattal szemben állnak, s csatlakozik hozzájuk a pajta. Ezeket az istállókat födémmel építették, s a padláson szénát tároltak, ami kitűnő hőszigetelő. Kifejezetten szép az istállók külső megjelenése. Lábazatuk általában fehér kő. Gyakran kőből falazták az épület rövid oldalát is, a koszorúig. A piros téglából rakott hosszú homlokzatot meglehetősen nagy, vasvázas ablakok tagolják, nagyobbak, mint a régebbi parasztházak alakai. Majdnem mindig középen van az ajtó. A pajta szervesen összeépül az istállóval. Díszesen fűrészelt hatalmas léckapuja barnára festett. Gyakran alkalmaztak díszítő motívumokat a piros és fehér tégla váltakoztatásá- val. Az ajtó, a kapu és az ablak mindig kiugró kő- vagy téglakeretbe van foglalva. A falsíkból ugyancsak hangsúlyozottan lép előre az istállóépületet vízszintesen tagoló egy vagy két párkánydísz, az ablakok fölötti szellőzőnyílások és egyéb, téglából alkotott, ismétlődő díszítő elem. Előfordul Tekeresen, Abaligeten, hogy az istállóajtó fölött kőből faragott, domború lófejek néznek szembe egymással. A tekeresi 1943-ban, az abaligeti 1931- ben épült. Talán ezek e stílusnak utoljára épített, tehát legifjabb képviselői. Mert ma már ott sem építenek ilyeneket. Ezért, minit erre a tájra jellemző, agrártörténeti emlékekre, tanácsos vigyázni rájuk. Dr. CSONKARETI KAROLY helyett 83 millió forintért szállítanák. A tőkésexport- tervüket — 42 millió forint — várhatóan 43 millióra túlteljesítik. A vállalat idei esztendejének egyik fontos eseményére a minap került sor. Hosszú évék óta ők készítik a kisebb helységek, vállalatok, tsz-ek ivóvíz-ellátását biztosító hid- roglóbuszokat. Nehéz lenne hirtelen megszámolni, hogy hazánkban, számos közel-keleti országban, valamint a baráti államokban hány ilyen „ezüstgomb” bizonyítja a vállalat jó munkáját. Egyik legfőbb megrendelőjük Csehszlovákia. Ottani partnereiknek a napokban adták át az 500. glóbuszt. A lajosmizsei vállalati központban rendezett rövid ünnepségen a csehszlovák vevők a legnagyobb elismerés hangján beszéltek a vállalat tevékenységéről. Somogyi Néplap Somogy energiagazdálkodási helyzetéről rendeztek megbeszélést Kaposváron a megyei tanácson. A megbeszélésen a résztvevők áttekintették a megye energiagazdálkodásának a hatodik ötéves tervben megoldott, illetve még elvégzendő feladatait, valamint tárgyaltak a hetedik ötéves tervidőszak koncepciójáról. Somogybán az utóbbi években a terveknek megfelelelő- en, az országos célokkal összhangban, jó eredmények születtek e téren. Sok helyütt álltak át az üzemek, a közintézmények olajtüzelés, ről gáztüzelésre, több település lakosságához eljutott a vezetékes földgáz. A vdlla- mos-energia-ellátást biztosító hálózat is bővült, bár az igények még mindig nagyobbak, mint a lehetőségek. Mindent egybevetve elmondható: a korábbinál célszerűbben és kevésbé pazarlóan bánunk minden energiaforrásunkkal. Az energiatakarékosság az együk leggyakrabban elhangzó, legtöbbször leírt közhasznú szavunk lett, s az is marad még hosszú ideig. Fontos ezt hangoztatni azért is, mert — mint a tanácskozáson is többen hangsúlyozták — nemcsak az olajjal kell takarékoskodnunk; a villany és a gáz sem kimeríthetetlen forrásokból érkezik, s mint az idei ősz és tél szénhiánya mutatta: a szilárd energiahordozók sem állnak rendelkezésre korlátlan mennyiségben. A megbeszélésen előtérbe kerültek — a hetedik ötéves tervi koncepciókkal kapcsolatban — a helyi jelentőségű gázmezők. Ilyen több is van Somogybán, a megyei fejlesztés elsősorban ezekre alapozható. A jövő energiabázisa lehet a geotermikus energia, valamint a biomassza. A kísérletezés szintjéről e téren el kell jutni a széles körű felhasználáshoz. Várható, hogy a gazdasági szabályozás eszközeivel, valamint közvetlen támogatással is központi segítséget kapnak azok, akik az ilyen energiaforrásokat kívánják hasznosítani. Somogy egyik sajátossága, hogy az erdőgazdálkodásból jelentős mennyiségű hulladék származik, s ezt mint energiahordozót a korábbinál jóval nagyobb mértékben lehet és kell figyelembe venni a jövőben. Állami Operaház ének- és zenekarát, valamint a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének férfikarát Kovács János vezényli. A harmadik album Respighi A láng című három- felvonásos operája. Az olasz nyelvű produkciót Magyar- országon először veszik fel hanglemezre. A főbb szerepeket Takács Klára, Sólyom- Nagy Sándor, Kelen Péter, Tokody Ilona, Takács Tamara és Pitti Katalin előadásában rögzítik. Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió énekkara, és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Lamberto Gardelli vezényletével. (MTI)
