Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-16 / 295. szám
1984. december 16. ( - — ríEPUJSAG 3 Iskolakóstolgató A tehenész lovagolni tenni A szekszárdi bizottság munkájáról A népfront mindenütt jelen van Semmivel sem tanul többet — gondolhatnánk — a lengyel! iskola szarvasmarha- tenyésztő tanulója, mint amit nagyanyáink tudtak kicsi gyerekkoruk óta. Amikor ezek a gondolatok motoszkáltak bennünk, akkor még nem ismertük Varga Ágnes másodéves tanulót, és még nem beszéltünk vele. Az igaz, hogy nagyanyánk — vagyis egy falusi kislány — mindent tudott a tehénről — ma szarvasmarha —, amit az akkori kor szerint tudni kellett. Ma meg az elsős ta. nulókat meg kell tanítani kézzel fejni. Nem is olyan egyszerű ez a dolog, hiába gyakorolnak háromféleképpen is, mert a fejés az mindig is tudásnak számított: a Riska nem adta le a tejet régen sem mindenkinek. „Izgalmas dolog volt fejni tanulni” — mondja most a Tamásiból jött kislány. Volt otthon tehenük, de kézzel csák itt tanult meg fejni. Szóval azt mondjuk, hogy nagyanyáink ... Nincs igazunk, mert nagyanyáink nem tanultak abrakolási technológiát és normát, nem ismerték — nem ismerhették — a fejőgépet. Ahogy haladunk a beszélgetéssel, kiderül, hogy a tehenészszakma ma már egyre több tudományt igényel. Nem beszélve arról, hogy az „állatot becsülni kell, szeretni, mert azt meghálálja”. És persze a nagykónyi termelőszövetkezet nem kötne egyetlen gyerekkel sem tanulmányi szerződést, ha nem lenne szükség az iskoláiban tanultakra. Szükség van, mert ma már korszerű technológia segítségével'próbálják az ágazatot — ez nem mindig sikerül — gazdaságossá tenni, hogy tudni kell, mennyi és milyen minőségű abrak dükál a jószágnak akkor, ha tejelésre fogták, vagy egyszerűen azt szeretnék, ha minél előbb vágósúlyba érjen és eladható legyen. Nem hiszem, hogy nagyanyáink eszébe jutott volna a lovaglás ... Talán ezért is kell ma gondolkodnunk más_ képpen a szarvasmarha-tenyésztésről. Másképpen kell gondolkodnunk, mert ma Varga Ágnes másodéves szakmunkástanuló megteheti — vagyis eszébe juthat —, hogy lovagolni tanul. „Mert a ló együtt dolgozik az emberrel.” A szórakozás és a munka szinte egy. A munka mellett gondolhatunk szórakozásra is ... Nem biztos, hogy nagyanyáink ezt megtehették. Ott tartunk, hogy szinte nem is beszéltünk még a szakmáról, de azt mondja a másodéves szarvasmarha- tenyésztő, hogy az iskola után beiratkozik a szakmunkások szakközépiskolájába, mert úgy érzi, szüksége van a nagyobb tudásra... Ez utóbbi mondat többet jelent, mintha arról beszélnénk, hogy az állattenyésztésben mit is kell tudni ahhoz, hogy valaki jó szakmunkás legyen ... H. J.—G. K. AFB-ifallallcozasolc Havas Péter nyilatkozata Az állami fejlesztéspolitikát elősegítő pénzintézet, az Állami Fejlesztési Bank mind több elemmel gazdagítja tevékenységét. A változásokról, a banki munka fejlesztéséről és az új kezdeményezések tapasztalatairól Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója tájékoztatta Pichler Ferencet, az MTI munkatársát. — A banki tevékenység fejlesztésével kapcsolatban jövőre imód'osüli az ÁFB belső szervezete — mondotta. KülönVáillaisatijiuIk az infra- strukituiráMs fejlesztések és a term élővál Maitok beruházásainak iflinain'szíiriozásával foglalkozó szervezeti egységeket, Imivel az utóbbi területen tmimicfinkabb üzleti módszereket kívánunk aflfealimaz- ná. Az e céllra létrehozott szervezet foglalkozik majd a váMáilialti döntésű, állami támogatást is élvező fejlesztések üzleti jlelllegű hitelezésével is. A részlegben fokozzuk la tisztán üzleti célú bankári tevékenységet úgy, hogy később a szervezetből leánybankot hozhassunk létre. Emeflilétt általiéban is fejlesztjük bankhálózatunk működését. Arna torekseünk, hogy miinél Weljtesebb mértékben kiszolgáljuk ügyfeleinket. Bővítjük a vidéki bankfiókok és igazgatóságok hatáskörét, ezzél is gyorsabbá téve az ügyintézést. — A bank munkájának új vonásai: la vállalkozások szervezése, vegyes vállalatok aflaipítása, innovációs pénzintézetek llétreh ozása, s a kötvénykibocsátás szorosan kapcsolódjak hagyományos tevékenységünkhöz, ahhoz, hogy banki eszközökkel- és módszerekkel támogatjuk a főbb igazdaságipol'itikai célok megvalósítását. -Munkánk sokrétűbbé tételével, az üzleti vállalkozások szervezésével egyúttal a gazdaság gyorsabb (fejlődését is -segítjük. — VáMaillkazás-aiink között fontos szerepet kaptak az úgynevezett „felvesztek”. Részvételünkkel alakultak meg a MEDINVEST, a KUL- TURINVEST, a TRANSIN- VEST, a FARMINVEST fővállalkozási betéti társulások, amelyek egészségügyi létesítmények, művelődési, oktatási beruházások, vasutak, hidak, repülőtéri létesítmények, komplett mezőgazdasági üzemek kulcsrakész megvalósítására vállalkoznak. Ezekben saját tőkével, és a kockázatot ils vállalva vésziünk résizt. Az irodák egyelőre váltakozó sikerrel működnek. A legeredményesebb a KULTURIN- VEST, amely a fővállalkozások szervezése mellett saját kivitelező részleget is létrehozott. Amellett, hogy a vállalkozás jövedelmezősége a cél, ezek az íiirodák egyúttal műhelyei a fővállalkozási gyakorlat megszerzésének. Az -innovációs tevékenység felkar olására jött létre a Kisüzemi Innovációs Iroda és az (Alkotó If júság Egyesülés — együttműködésében a KISZ KiB-ival és a KI- SOSZ-lsziak Négy innovációs pénzintézetét is létrehoztunk — az OMEB, az ÉViM, a MÉM, a SZÖVOSZ, a TOT, az OKISZ, illetve az ÁFB közös tőkéjével. A kisbankok a teljés innovációs folyamatot (finanszírozzák. Műszaki fejlesztések megvalósítása mellett a jíiáara jutáshoz szükséges beruházásra is adnak hitelt. -Ez a kísérlet is jól bevált. Lehetőséget .kínálunk arra is, h-olgy ia pénzintézetekben vállalatok és szövetkezetek is -részt vegyenek. — Üj szín a részvénytársaságokban való banki részvétel. A korábban megalakított — 'többek között fővál- llalkozásslall, innovációk szerzésével is a számítástechnikai szoftverekkel foglalkozó — NOVOTRADE Rt. tőkéjét jelentősen emeltük. A közelmúltban az MTA szegedi Bíibliógiai Kutatóintézetével és az Innovációs Alappal együtt a Biotechnika Vállalat tevékenységének fejlesztésére hoztunk létre részvényt á'rsasá got. — Külföldi partnerekkel, magyarországi termelő ve- gyesválilalatok létrehozását is támogatjuk. Tőkét adtunk a beton tetőcseréip gyártására alaküllt magyar—osztrák, s a műanyag hablemezt készítő PoliFoam magyar—japán vegyesVáJlala-t alakulásához. Itt 'a jövedelmező üzleten kívül az is vezérelt bennünket, hogy bátorítsuk az ilyen jellegű együttműködés létrehozását. Ismeretes ugyanis, hogy hazánkban bár az edlműlt két évben számos új vegyesvállalat alakult, szervezésük továbbra is hosszadalmas, nehézkes, s a külföldi tőke — technológiával együttes — bevonása sem vált számottevővé. így arra gondoltunk, hogy banki módszerekkel gyorsítjuk a folyamatot. — Sok szó esik mostanában arról, milyen fontos a tőkeáramlás -gyorsítása és az erőforrásoknak a legjövedelmezőbb helyen történő hasz- nosítóisa. Ezért kapcsolódtunk be az értékpapírok kibocsátásának megszervezésébe, újabban pedig forgalmazásukba. — Ügy gondolom, a kedvező folyamat erősítésére további értékpapírok — a részvények és a fizetési kötelezvények, a váltók — megjelenését igényli a gazdaság. Az Állami Fejlesztési Bank a dinaimikuslan fejlődő vállalatoknak — jó célokra lekötött fejlesztési forrásaik esetén — a gyakorlat 'szerint aiKapjuttatássial teremti meg jövedelmezőnek ígérkező újabb beruházások fedezetét. Ilyen formában évente egykét imüliliárd forinttal bővítjük a várnaiatok fejlesztési forrásait. A részvények ennél lényegesebben nagyobb mértékű alaptőke-emelésre adhatnak módot a dinamikusan fejlődő termelőknek. Bejutni az üzemekbe» feladatok a lakótelepeken A népfront akkor dolgozik jól, ha mindenütt jelen van, tehát tevékenysége nem ítélhető meg a saját rendezvények alapján. Munkájának lényege éppen az együttműködés, a kapcsolatrendszer más szervekkel, mozgalommal, intézménnyel, üzemmel, és egyáltalán mindenkivel. A HNF megyei elnöksége munkájában rendszeresen helyet kap a tapasztalatcsere-beszélgetés. Ilyenkor egy- egy nagyközségi, városi népfrontbizottság számol be saját munkájáról, vagy egy-egy részterületről azzal a céllal, hogy a többiek is megismerjék eredményeiket, módszereiket, ötleteket kapjanak a feladatok megvalósításához. Mivel minden a „népfrontra tartozik”, új tevékenységi formák, területek is bekerülhetnek a munkába, azon az alapon, hogy ha másutt csinálják és igény van rá, „próbáljuk meg mi is”. A legutóbbi elnökségi ülésen a szekszárdi városi bizottság számolt be munkájáról abból a megközelítésből, hogy milyen kapcsolatrendszert tudtak kialakítani más szervekkel, és milyen munka- módszereket, formákat alkalmaznak. A bizottságban 60-an dolgoznak, az elnökség 17 tagú, 5 munkabizottság és 8 körzeti népfrontbizottság működik, több száz aktivistát látva el feladattal, értelmes közösségi tennivalóval. Csak együtt A bizottságok tagjait úgy választották ki, hogy azok képviseljenek egy-egy vállalatot, tömegszervezetet, intézményt, így a személyes kapcsolattartás is egyszerűbb. A társszerv vagy munkahely bevonása népfront tevékenységébe is közvetlen. A városi bizottság két irányban igyekezett kiszélesíteni kapcsolatait. Egyrészt be akart jutni az üzemekbe, másrészt a lakótelepen megszervezni a közéletet. Az ösz- szekötő láncszem az üzemekkel egyfelől a személyes kapcsolat a munkabizottsági tagokkal, régi aktivistákkal, másrészt pedig a szocialista brigádokra lehet számítani, őket lehet mozgósítani rendezvényre, társadalmi munkára, vetélkedőre és minden másra. Fordítva is így van, a népfronttal kapcsolatban lévő iskolák, középiskolák diákjai a városi bizottság közvetítésével részt vesznek az üzemek rendezvényein műsorukkal színesítve azt. A harmadik forma már régi gyakorlat a népfrontmunkában, amikor béke, barátsági, vagy más célú rendezvényt visz a bizottság az üzemekbe. A munkát segiti, hogy a párttagok többsége pártmegbízatásként vesz részt a népfrontban, így a munkahelyi pártszervezet is figyelemmel kísérheti a végzett munkát. A pártonkívüliek munkáját is évente egyszer értékeli az elnökség, ezt írásban megküldi a munkahelyeknek is. A visszajelzések arról szólnak, hogy megvan az aktivisták munkahelyi elismerése. A testületek működése A testületi munka elapel- ve a kollektív felelősség és az önálló kezdeményezés. Természetes, hogy a nagyobb aktivitás az elnöksége jellemzi, a bizottságban többen vannak, akiknek más fontos megbízatásuk is van, a népfrontra kevesebb idejük jut, vagy egyszerűen csak elfáradtak, ennek ellenére — másoknál — a személyes aktivitás fokozható. Az elnökség éves munkaterv alapján dolgozik, ez tartalmazza a várospolitikai, ideológiai, gazdasági és településfejlesztési tennivalókat, és a lakóterületen élőket érdeklő és érintő témákat is. A munkatervek összeállításánál mindig figyelembe veszik az aktuális párthatározatokat, és a társszervek munkaprogramját, éppen a jobb együttműködés miatt. A munka- módszerek rugalmasan alkalmazkodnak a feladatokhoz, illetve az igényekhez. A Családi kör klubot például háromszor is átszervezték az igények szerint. Az aktivistahálózat az évente rendszeres országos akciókon, és az egyedi rendezvényeken kívül főként a munkabizottságok tevékenységéhez kapcsolódik. A várospolitikai munkabizottság arra törekedett, hogy minden szekszárdi ismerje meg a VI. ötéves terv célkitűzéseit, és minél aktívabban vegyen részt annak megvalósításában, különösen a településfejlesztésben, illetve az ahhoz kapcsolódó társadalmi munkában. Ennek a kerete a Tiszta virágos Szekszárdért mozgalom. A lakosság társadalmi ösz- szefogását új parkok, játszóterek, járdák, utak létrehozása jelzi. Az idén a legnagyobb jelentőségű társadalmi megmozdulás az V-ös iskola körüli járdaépítés és a Hermann Ottó lakótelepen a Mikszáth-park építése volt. A nőpolitikái munkabizottságban több albizotság tevékenykedik, ezek közül a pedagógiai az egyik legjobban működő, tevékenységük azért is jelentős, mert sokat tettek az iskola és a szülői ház kapcsolatainak erősítéséért az óvodától a középiskoláig. A család- és ifjúságvédelmi albizottság tevékenysége sokirányú, több réteget is érintő. Tagjai figyelemmel kísérik a veszélyeztetett gyerekeket már szinte a születés előtt, hiszen tagjai között szerepelnek a terhesgondozást végző védőnők is. Törődnek az állami gondozottakkal, évente - egyszer meglátogatják őket, tapasztalataikról jelzést adnak a városi tanács illetékes osztályának. Együttműködnek oktatási kérdésekben a művelődésügyi osztállyal is. Hasonló módon részt vesznek az öregek és a nagycsaládosok gondjaiban. Béke és környezetvédelem A béke, barátsági és szolidaritási munkabizottság tevékenysége elsősorban akciókhoz kapcsolódik, a magyar-szovjet barátság ápolásának a városban komoly hagyományai vannak. A jövőben az MSZBT tagcsoportokkal kívánják összehangolni a munkát, illetve szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. A népfront Szekszárdon, az elnökség mellett környezetvédelmi társadalmi bizottságot és nyolc körzetben környezetvédelmi őrséget hozott létre. A körzeti népfrontbizottságokkal, pártszervezetekkel, tanácstagokkal, lakóbizottságokkal, vöröskeresztes aktivistákkal és az illetékes állami szervek, vállalatok közreműködésével, nyolc alkalommal vettek részt környezetvédelmi bejáráson, hogy feltérképezzék a tennivalókat. Sajnos, ez esetben az eredmény nincs arányban a befektetett energiával, mert még a lomtalanítási és a hasznos hulladék gyűjtését szorgalmazó akció is csak mérsékelt eredményt hozott. És még 0 sokan mások... A bizottsághoz kapcsolódik a fogyasztók városi tanácsának tevékenysége, ennek aktivistái lelkes munkát végeztek. A nyolc körzeti bizottságot két-két városi elnökségi tag támogat. A körzetben a cél a kapcsolatok elmélyítése a pártszervezetekkel, a tanácsokkal és a lakó- bizottságokkal, részt vesznek a tanácstagi beszámolók megszervezésében, a lakóterületi közélet alakításában, klubok munkájában, a Tiszta udvar, rendes ház mozgalomban. Az újvárosi körzeti bizottság utcabizottságok szervezésével próbálkozik, valamennyi kialakított kapcsolatait az iskolákkal. A kertbarát-kör munkáját is figyelemmel kísérik, ez olyan jól működik, hogy tevékenységük iránt más megyéből is van érdeklődés. Kétszázötven taggal működik a nyugdíjasklub, összetartozásuk, programjaik példászerűek. Hogy még mi mindenkivel tart kapcsolatot a városi népfrontbizottság, azt elég csupán felsorolni, hogy képet kapjunk sokoldalú munkájukról: városi, pártbizottság, KISZ, úttörőelnökség, megyei népfront, városi tanács, művelődési központ, a KÖJÁL egészségnevelési osztálya, Vöröskereszt, MHSZ népi ellenőrzés, TIT, MTESZ, és szakszervezet. Különösen hasznos a folyamatos tapasztalatcsere a szombathelyi népfrontbizottsággal. Véleménycsere folyik a társközségek népfrontbizottságaival is. 1HÁROSI IBOLYA A Társadalmi Szemle decemberi száma Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit százezrek tárgyalják meg a következő hetekben. Az eredményes vitához nyújt segítséget Katona István „Eszmecsere a kongresszusi irányelvekről” című cikke. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztési együttműködéséről ad képet és távlati útmutatást Kapolyi László. A nyilvánosság társadalmi szerepét fejtegeti tanulmányában H. Varró Rózsa. „Pártegység a mindennapokban” címmel Békés megyei pártmunkásokkal készített interjút Gyenes László. A „Negyven éve” című sorozatban ezúttal a két hazai munkáspárt 1944. szeptember és 1945. május között végbement újjászerveződési folyamatát ismerteti Stras- senreiter Erzsébet. Az amerikai elnökválasztás végeredményének hátterét rajzolta meg Vajda Péter cikke, egyszersmind gazdasági-társadalmi helyzetképet is adva az Egyesült Államokról, politikájáról. A „Konzultáció” rovatban Laki László csoportalakzatok és a közösségek lényegét, összefüggéseit világítja meg. Három főorvos szól hozzá a „Fórum” rovatban az orvosi hálapénzről szóló eszmecseréhez, kitágítva a témát az egészségügy más problémáira is. A folyóiratot ezúttal Tornyai János nemrég váratlanul előkerült hagyatékából származó 11 festmény fotója illusztrálja.
