Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-15 / 294. szám
1984. december 15. rtÉPÜJSÁG 9 Már az óvodák is érdeklődnek Személyi számítógépek Bulgáriában Kezek, lábak szobrásza Az ortopéd sebészet Michelangelója Egyre több bolgár szülőt hozza zavarba általános iskolás gyermeke azzal, hogy száimítáístedhnifcali házi feladatokról, pr og ramn yel vekről, fortranról, súgóiról, netán bit-ekről beszél. A felnőttek többsége őszintén bevallja, hogy sajnos halvány fogalma sincs ezekről a dolgokról. Ugyanakkor nem titkolt büszkeséggel beszélnek gyermekeikről, akik az iskolákban már bolgár gyártmányú személyi számítógépek kezelésével is ismerkednek. Különösen az idei tanévben vett nagy lendületet Bulgáriában a számítástechnika oktatása. A felső- és középfokú oktatási intézmények mellett mind több hetedikes és nyoldadikos osztályban kezdik meg kísérleti jelleggel a tanítást. Az eddigi tapasztalatok is azt bizo-- nyitják, hogy a gyerekek egyáltalán nem idegenkednek a számítástechnikától, és kitüntetésnek veszik, ha „az írógép és a hordozható televízió” összeházasításából született géppel játszhatnak. A legtöbben izgalmas játékot látnak a számítástechnikában, a játékprogramok lefutásával észrevétlenül sajátítják el a személyi számítógép kezelésének titkait, a számítástechnika alapjait. A jövő évtől jelentősen bővül azoknak a diákoknak a köre, akik a Bulgártban „második írásbeliségnek” nevezett számítástechnikai programnyelven tanulhatnak. Központi döntés alapján ugyanis 1985-ben újabb 2000 bolgár személyi számítógépet bocsátanak az oktatási intézmények rendelkezésére. A fiatalok nemcsak az iskolákban nyerhetnek bepillantást a számítástechnika rejtelmeibe. Ifjúsági és kul- túrházak, társadalmi és tömegszervezetek tucatjai alakítanák nap mint nap számítástechnikái klubokat. A számítástecnikai oktatás bulgáriai jelentőségét példázza, hogy a BKP KB Politikai Bizottsága ez év októberében külön határozatot hozott azoknák a komplex feltételeknek a biztosításáról, amelyek elengedhetetlenek a fiatalok .számítás- technikai képzéséhez. A bolgár személyi számítógépek családjának kifejlesztése az iskolákon kívül is jelentősen meggyorsította a számítástechnika előnyeinek kihasználását. Könyvtárak, bankok, közintézmények, vállalatok tanúsíthatják, milyen minőségi ugrást jelent munkájukban a személyi számítógép alkalmazása. Néhány hónappal ezelőtt a bolgár sajtó még csak arról számolt be, hogy Sikeres kísérleteket folytatnak az első bolgár személyi számítógéppel, amely az „Imko-1” nevet kapta. Azóta jó „bizonyítványt” kapott — a gyakorlati tapasztalatok alapján — az „Iimko-2” és a „Pra- vec-82” is. A sokat tudó masinák bolgár változatainak megalkotásában olyan cégek is közreműködtek, mint az IBM, a Hitachi, a Commodore vagy a Fujitsu. Az érdeklődés óriási irántuk; nemrégiben már néhány óvodában is úgy döntöttek, hogy bolgár személyi számítógépeket szereznek be, hiszen nem árt, ha a gyerekek már iskoláskor előtt ismerkednek e legkorszerűbb technikával. Ezzel azonban még várni kell: a kétségkívül hasznosnak és izgalmasnak ígérkező óvodai foglalkozásokat csak akkor lehet megkezdeni, ha rendelkezésre állnak majd azok a gépek, amelyek klaviatúráján a számokat és a betűket színes ábrákkal helyettesítik. Keller Tivadar Hihetetlen! Űjfoól kinőtt a letépett ujj! A kéz, a lábfej ... Az emberek csodára várva keresik fel a 63 éves Gavriil Ilizarov szovjet professzort, „az ortopéd sebészet Miohelamgelóját”. S valóban csodára léinek. A Lenin-díjas Ilizarov elvileg új módszereket teremtett meg, amelyeket a szibériai Kurganban lévő ortopéd- és traumatológiai kísérleti és klinikai tudományos kutatóintézetben továbbfejlesztenek, tökéletesítenek, ő szervezte meg ezt az intézetet, ő is vezeti. Ilizarov 1951-ben, amikor még fiatal falusi orvos volt, párját ritkító műszaki tehetséggel megalkotja a végtagokon és csontokon végrehajtandó vértelen, kímélő műtétekhez szükséges, ma már világhíressé vált készülékek első prototípusát. A konstrukció viszonylag egyszerű. összeszerelt formájában hengerhez hasonló, két fémgyűrű, a belsejében néhány egymást keresztező vékony, húrként megfeszíthető vékony tűvel, szilárdan rögzíti a kéz vagy lábosontok törésvégeit. Nincs metszés, nines vér, csupán néhány finom szúrás. Ideális körülmények között a csontszövet összemyomva gyorsan és megbízhatóan összenő. S mi a helyzet akkor, ha ki kell egyenesíteni egy görbületet? A sebészek általában a meggörbült csontból kifűrészeltek és eltávolítottak egy kis éket. Ez a műtét bonyolult, nem mindig sikerül, a láb olykor rövidebb maradt. Ilizarov módszerével a görbületet a készülék segítségével lassan kiegyenesítik. A húzás hatására maga a csont fokozatosan kiegyenesedik. Ilizarov most hihetetlen feladatot tűz maga elé: a meghosszalbítóst! Olyanná megnövelni a csontot, amilyennek lennie kell, a kéz vagy a láb idegeivel, véredényeivel, izmaival együtt! Ilizarov gyakran ismételgeti: „A regeneráció természetes folyamat, egyébként nem hegednének be a vágások és a sebek. Az élő szervezet sok mindenre képes, s az orvos kötelessége a szervezet potenciális erőit és lehetőségeit felszabadítani, ösztönözni. A természet segédjeivé kell válnunk”. A kísérlet sikerülni fog. A számtalan próbálkozás, az alapkutatások elvezettek bizonyos törvényszerűségek feltárásához. Az intézetben ennek „a szövetnövekedést elősegítő feszítés és nyújtás törvénye” nevet adták. A készüléket tökéletesítették. A sebész a csontot nyújtva vagy összenyomva formálja az egyéb szöveteket is. Az adagolt inger hatására regenerálódnak az izomrostok, az erek. Lehetővé vált a betegségek és sérülések száz meg száz olyan gyógyítási módszerének kidolgozása, amelyekről korábban úgy vélekedtek, hogy azok meghaladják az orvostudomány erejét. Most már az intézetben 52 centiméterrel tudják meghosszabbítani a csontot. Az intézetben törvény, hogy a mozgás gyógyít. Egyetlen fekvő beteg sincs. A készülék felrakását követő napon már járnak. A gyermekek edzők vezetésével tornáznak, sőt még úsznak és röplabdádnak is. Az Ilizarov-szisztéma révén több mint kétszázezer súlyos rokkant lett újból egészséges emberré. Napjainkban az Ilizarov-féle készülék egységesített elemekből összerakható univerzális készlet. Szériában is kibocsátják. APN—KS Borobudur: számítógép és műemlék-helyreállítás A világ legrégebbi buddhista temploma, az 1200 éves Borodubur szentély 1983 februárja óta fogad ismét látogatókat, köztük nemrég Lo- sonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, és kíséretét. A lépcsős piramisból, teraszokból, Buddha emlékdombból álló szentélyt, az indonéz építészet e legfigyelemreméltóbb emlékét földrengések, földcsuszamlások, a környező vulkánok kitörései döntötték romba. Később még pótolhatatlan kárt akoztak a fosztogatók, akik megbízásból, vagy saját maguk számára elvitték a letöredezett, szétszóródott szobordarabo- kat. Az alaposan megrongálódott műemlék rendbehozatalára sokáig gondolni sem lehetett. Végül az indonéz kormány belevágott, mégpedig nemzetközi segítséggel. A támogatásra nem csupán anyagi vonatkozásban volt szükség, bár a költségek 24 millió dollárra rúgtak. (Ebből 6 és félmillió volt a nemzetiközi segély, 28 ország, magánalapítványok, nemzetközi szervezetek adománya.) Szinte kilátástalan feladatnak, valamiféle gigászi ösz- szerakós játéknak tűnt a rekonstrukció. Legalább egymillió szerteszórt hatalmas kőből kellett új alapokon pontosan a régi mását újjáépíteni, a teraszokat díszítő 504 Buddha-szabrot, 1300 kőbe vésett életképet helyreállítani. Végül a huszadik századi technika, a számítógép segített. Az IBM munkatársai két és fél éven át régészek társaságában a helyszínen tanulmányozták a köveket. A program elkészítéséhez ismerni kellett minden egyes alkotóelem pontos méreteit. Az adatokat naponta autóbusz vitte a közeli Dzsogdzs akartából a a dzsakartai számítógép-központba. Vietnam Borobuduri szentély egyik Buddhája Magük a munkálatok alig tíz évig tartattak. Hatszáz ember és egy számítógép dolgozott megfeszített erővel, s ahogy később a szakemberek elmondták, a rekordidő a számítógépnek volt köszönhető. Nélküle hatvan évvel később nyithatták volna csak meg a szentélyt. Ha ugyanis pontos irányítás nélkül próbálták volna megtalálni, hova illeszkedik egy- egy kő, akár 300 helyre is cipelhettek volna minden egyes, néhol akár húsz kg- os darabot. Ennél jóval egyszerűbb, és kevésbé időigényes volt a programokat elkészíteni, a gépbe betáplálni, majd az utasításokat végrehajtani. Á siker egyébként főiként azon múlt, mennyire volt pontos az elemek kategorizálása és osztályozása. A munkálatok során az is kiderült, hogy eltűnt vagy 10 ezer kő, értékes szobrok részei. Nem volt mindennapi tehát a helyreállítás módja. Mint ahogy nem mindennapi maga a piramisszerű építmény, a Buddha életét megörökítő aSaknem 2 és fél kilométer hosszúságú falikép- rendszer, a teraszokon telepített buja kert. Mongólia A morin kur virtuóza A csellóhoz és a hegedűhöz hasonló ősi mongol vonós hangszer, a morin kur virtuóza G. Dzsamjan Állami-díjas népművész. A neves mester nemcsak kiváló előadóművész, hanem elismert és hazáiéiban népszerű zeneszerző is, akinek népi ihletésű dallamait országszerte dúdolják. Dzsámiján, aki az Ulánbátor! Zeneművészeti Főiskola tanára, korén megismerkedett a népzenével, nyolcéves volt, amikor játszani kezdett. Nem sokkal ezután bejelentette: zenét szeretne tanulni. Zenei tanulmányait 1937-ben kezdte meg. A konzervatórium elvégzése után a Központi Állami Színház zenekarának tagja lett. A morin kuron kívül csellón is megtanult játszani. (Első szerzeményeit mariin kurra írta, repertoárját klasszikus zenei átiratokkal is gazdagította. Munkássága sarán sokat tett azért, hogy a régi mongol hangszerek ne merüljenek feledésbe. Ma már nincs ólyian mongol zenekar, amelyben ne dolgoznának népi hangszeresek. A Mongol Szimfonikus Zenekarban jelenleg is 8—10 morin ku- ros játszik. A kitűnő szólista első külföldi vendégszereplésének színhelye Prága volt. A mongol küldöttség tagjaként vett részt az 1947-ben megrendezett első világifjúsági találkozón. Ezután hamar szárnyra kapta a hír, s megismerte Budapest, Berlin, Párizs, Bécs és más nagyvárosok zeneszerető közönsége. Tavaly a párizsi Népművészeti Fesztiválon aratott megérdemelt sikert. ,,A zene elválaszthatatlan része az életemnek — nyi- lakozta egy interjújában —, az ihlet és az öröm állandó forrása. A zene az életem!” (BUDAPRESS— MONCAME) Szárazságtűrő, bőtermő rizs Épülethőmérő A házak hőmérsékletének gyors és pontos mérését, az épületek helyes „lélegzésének” ellenőrzését, a meleg szökésének megállapítását teszi lehetővé szovjet kutatók új fejlesztése, a hővizar. Az újdonság segítségével az épületek hőmérséklete láthatóvá válik. Maga a kamera egy kis televízióra hasonlít. Ezt irányítják az épület felé. Mivel minden felmelegedett test infravörös sugarakat bocsájt ká, a hővizor fogja ezeket a sugarakat és kivetíti a hőkijelző képernyőre. A műszer digitális memóriával rendelkezik, megőrzi és szükség esetén bármikor visszajátssza a képet. A pontos hőmérséklet a képernyőn elhelyezett skáláról olvasható le. A hővizor ral gépkocsira szerelve rövid idő alatt egész kerületiek hőszigetelése vizsgálható. Sorozatgyártását jövőre kezdik meg. (APN—KS) A technika hírei Folyékony üveg Több mint 100 ezer tonna folyékony üveget állítanak elő az idén az NDK-ban. Az új üveggyártási eljárás során víz és gőz hozzáadásával, hat atmoszféra nyomás alatt az anyag fizikai tulajdonságai megváltoznak és sűrű, folyékony massza keletkezik. Ezt az anyagot az öntőműhelyekben kötőanyagként, az építőiparban pedig a beton megszilárdításához használják. Olaj helyett szén A (berlini energiahálózati kombinátban sikerrel oldották meg az olajtüzelésű gőz- generátorok szénfűtésre történő átállítását. Szilárd fűtőanyagként egymililiméteres szemesé zésű, 20 százalékos víztartalmú porszenet használnak. A fűtőanyag zárt tartályokban érkezük, a kirakodás pneumatikus úton történik, így nincs szállítási veszteség. Emellett nem keletkezik égési maradék, s így a környezet sem szennyeződik. A széntermelő országokban igen gazdaságos ez az eljárás, hiszen alacsony kalóriaértékű szenet hasznosítanak. Mentőöltöny hajótörötteknek Kísértetek tanúsága szerint, a földgolyó legkülönbözőbb éghajlatú térségeiben is sikeresen alkalmazható a hajótöröttek számára az NDK-bam előállított újfajta mentőruha. A jesseni „Férfidivat” üzemiben gyártott vízhatlan mentőruha tartozékai: a csizma, a kesztyű, a nyiakxész és a kapucni. Ezek szinltén vízbaitlanui zárnak. A mentőruhához még mentőöv, kötél és felfújható úszógallér is tartozik. Felszerelik továbbá önműködő jelzőfénnyel, amely akkor is tájékoztatja a mentőegységet a hajótörött hollétéről, Iha neki magának már nics ereje jeleket adni. A különleges mentőiruha használata lényegesen megnöveli a hajótörés túlélésének (lehetőségét, mert viselőjének szervezete tíz órán át 4 CeMus fokos tengervízben sem hül le az életveszélyes határig. (BUDAPRESS— 4 PANORAMA) Hét évvel ezelőtt alakult meg a Mekong deltavidékén az O Mon riastenyésztési kutatóintézet. A Ho Si Minh- várostól délre, 170 kilométernyi távolságban létesített intézet 270 kutatója 20 hektáros kísérteti táblán és 100 hektáros üzemi termőterületen vizsgáztatja a helyben kinemesített rizsfajtákat. A kutatók két rövid tenyészidejű rtzsfajtája 1980ban állami elismerést kapott. A szárazságtűrő, bőtermő és a növényi kártevőknek jól ellenálló két fajtát ma 300 ezer hektáron termesztik. (BUDAPRESS—VNA) ■
