Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-15 / 294. szám
Mai számunkból A jövő évi tervről tanácskozott a SZOT nyugdíjban EGY FIATAL BANYASZ (4. old.) BÁLINT ENDRE ÉLETMŰVE (11. old.) LÁNY, SÖTÉTSZÜRKÉBEN (10. old.) CSAPJUNK AZ ASZTALRA! (10. old.) 1 — A könnyűipart bemutató sarok (Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az 1985. évi népgazdaságii tervet és az aizzal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A tanácskozáson részt vett Paíluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöké is. Bukta László, a SZOT titkára, a napirendi pont előadója az 1979. óta folytatott gazdaságpolitika eredményeként értékelte a gazdasági életben tapasztalható élénkülést, a gazdaságiejlesz tés 1984-re tervezett fő előirány- zatain'alk sikeres teljesítését. Szólt a dolgozók helytállásáról', versenyvállalásairól, amelyek hedyl és országos célokat egyaránt szolgálnak. Bérpolitikai kérdésekről szólva emlékeztetett arra, hogy a szakszervezetek és a kormányzati szervek megállapodása alapján az év során végrehajtott központi bér- politikai intézkedések nagyrészt az anyagi termelés területeit érintették. 350 ezer három és tölbb műszakban dolgozó műszakpótléka emelkedett, az idén több mint 40 ezer dolgozó számára vezették be a melegüzemi pótlékot, körülbelül 85 ezer élelmiszerkereskedelmi dolgozót érintett a július ,1-i béremelés, szeptember Intól több mint 160 ezer pedagógus részesült béremelésben. Béremelések voltak a ruhaiparban és az egészségügyi intézményekben is. Az új bértari- farendlszfiirlben a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe kerültek a nehéz és egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozók, és javultak a kiemelkedő munkát végzők bérezési feltételei is. A j-övő évi feladatokról szólva a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének nagy jelentőségét hangsúlyozta az előadó. E folyamaton belül a legtöbb teendőt a vállalat- vezetés új kollektív formáinak bevezetése jelenti a szakszervezetek számára. A különböző szintű szakszerve(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tollna megyei Bizottsága pénteken ülést tartott. IK. Papp József első titkár adott tájékozitattót a Központi Bizottság 1984. december 4rt üléséről és előterjesztette a végrehajtó bizottság beszámolóját az 1984. évi megyei gazdasági munkáród, továbbá az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatokba tett javaslatát. SZOMBATON SZAKOSON (7. old.) PRÁGÁI KÉPESLAPOK (8. old.) ÉPÜLETHÖMÉRÖ (9. old.) HAZAI TÁJAKON (11. old.) HÖDlTÖ VEGYI SZÁLAK (12. old.) Százéves a bonyhádi szakmunkásképzés MAMMUTFANK (13. old.) MIÉRT UGRÁLNÁK A DELFINEK? (13. old.) MANCHESTER UNITED— VIDEOTON (14. old.) Ezekben a napokban egyre több általános iskolásnak kell komoly vátoszt adnia a „Mi leszel, ha ...” kérdésre. Pályaválasztás előtt állnak, amit a munkássá válás folyamatában az első, talán légfontosabb lépésnek tekinthetünk. A nehéz feladat megoldásához évről évre több segítséget kapnak a felnőttektől. A pályaválasztás időszakát általában a hetedik, nyolcadik osztálytól1 kezdve számítjuk, majd a középiskolában a harmadaktól, negyediktől. Valójában azonban — és enrői1 többször is szóltunk már — jóval korábban kezdődik. A szülői igények, elképzelések és a gyermek fizikai, szellemi képességei, érdeklődési köre és az iskola véleménye kerül most az érdekeltek beszélgetéseinek középpontjába. Az 504. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben Bonyhádion, egy évtizede hagyománnyá vált a pályaválasztási kiállítás. A tegnap megnyílt bemutatónak az ad különös jelentőséget, hogy ebben az évben emlékeznek meg a bonyhádi szakmunkásképzés 100. évforduló járói. A kiállított tárgyak, anyagok, makett gépek, eszközök egy réhze a gyakorlati oktatás szemléltetését szolgálja. A kiállítást az intézet igazgatója, Magyar Péter nyitotta meg. Ezt követően dr. Szenozi László, a Tolna megyei Levéltár tudományos munkatársa tar- mutatta be a tanulók szafc- tott előadást az elmúlt száz munkássá válásának helyze- év történetét áttekintve, tét a különböző történelmi Visszaemlékezésében az 1872- ■ kórokiban, társadalmi rendes ipartörVénytől kezdődően szerekben. t __ / A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 294. szám ARA: 1,80 Ft 1984. december 15., szombat Egyszerűbb eszközökkel A közelmúltban láttak napvilágot a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről szóló minisztertanácsi rendeletek. Érthető módon a bér- és keresetszabályozás mellett az árrendszer 1985-itől érvényes szabályait kíséri megkülönböztetett figyelem. Hiszen az árak nemcsak mindennapi életünkben játszanak fontos szerepet, hanem alapvetően meghatározzák a vállalatok gazdálkodását. A január elseje után érvénybe lépő változásokat csak akkor értékelhetjük reálisan, ha ismerjük a hosszú távú elképzeléseket. A mostani változás nem forduló- napos reform, hanem egy éveken keresztül húzódó folyamat kezdeti szakasza, ennek hatásait lemérve hoz újabb intézkedéseket a kormány. Hosszú távon a cél már egyértelműen megfogalmazódott. A piac, a verseny erősítése a gazdasági hatékonyság emelésének eszköze, s ehhez olyan ármechanizmust kell kialakítani, amely összeméri az itthon eladott árut a külföldivel, s lehetetlenné teszi, hogy versenyképtelen, túlságosan drága árut is lehessen adni. Am az árrendszer másik funkciója, hogy gátat szabjon a'túlságosan gyors ütemű árnövekedésnek — magyarán, érvényt kell szerezni a kormány antiinflációs politikájának is. Éppen ezért érvényben maradnak még a korábbi években bevezetett stabilizáló eszközök, például a hatósági árak aránya egyelőre nem csökken. (Ebbe a kategóriába tartoznak az ipari alapanyagok, alapvető fogyasztási cikkek stb.) Az áremelést fékező tényezők közé tartozik a tisztességtelen árról szóló minisztertanácsi rendelet is, amely csak kiegészíti a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát rögzítő törvényt. Az árellenőrzés szigorodása, a súlyos szankciók alkalmazása — a szabályok megsértőivel szemben — arra készteti majd a gazdálkodókat, hogy ne a költségek automatikus áthidalásával, monopolhelyzetük kihasználásával, hanem jobb, hatékonyabb munkával próbálják bevételeiket növelni. Az egyik legfontosabb módosulás a kompetitiv, a külkereskedelmi árakhoz igazodó mechanizmusban következett be. Ebben a körben a korábbi években számtalan adminisztratív korlát gátolta az árak mozgását, amely nem a valós piaci viszonyokat, hanem egy imitált piac mozgását tükrözte. Már ebben az évben feloldották ezeket a korlátokat a gazdálkodók 15 százalékánál, jövőre újabb 20—25 százalék kerül át a versenyár kategóriába. Ennek viszont feltétele, hogy itthon már működő piac értékelje az adott gazdálkodók teljesítményét, s a kereslet-kínálati viszonyok is viszonylag kiegyensúlyozottak legyenek. A vállalatok pályázat útján kérhetik az „átminősítésüket”. Az árak a vámmal növelt import és az exportban elért árak kettős korlátja között mozoghatnak majd szabadon. Az építőiparban megmaradt a hatósági árak viszonylag tág köre, de egyre nagyobb teret kell kapnia a versenytárgyalási rendszernek, ahol a vállalatok közvetlenül mérhetik össze teljesítményüket, s a megrendelő a számára legkedvezőbb árat ajánlónak adhatja a megrendelést. Természetesen a piaci verseny ebben az ágazatban is csak akkor erősödhet meg, ha sikerül visszaszorítani szervezeti intézkedésekkel a nagy cégek monopolihelyzetét. Az ipari ágazatok mellett a mezőgazdaságban sem marad változatlanul az árak képzése. Ahogy az egész népgazdaságban, úgy itt is elsőrendű feladat a támogatások arányának csökkentése. A következő években ennek megfelelően fokozatosan megszűnik a holt munka ráfordításához adott állami támogatás — magyarán a műtrágya és egyéb kemikáliák vásárlása az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek költségvetését terheli majd teljes egészében. Ezzel párhuzamosan leépítik, illetve a minimálisra csökkentik az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek vásárlásához nyújtott állami támogatást, s csak néhány alapvető cikk árához járul majd hozzá a költségvetés. A harmadik lényeges eleme az új szabályozásnak, hogy egyre nagyobb teret kapnak a hatósági árak rovására a szabad árak. Ám éppen a már említett fontos gazdaságpolitikai cél. az életszínvonal védelme miatt e koncepció maradéktalan megvalósítása jó néhány évet vesz majd igénybe. A termelői ármechanizmus változása csak akkor hozhatja meg a kívánt hatást, ha a fogyasztói árképzés nem marad változatlanul. E két árnak együtt kell mozognia, hiszen csak így érzékelhetjük a valós ráfordítások növekedését vagy éppen csökkenését. Az utóbbi években végbement változások kedvező alapot teremtenek arra, hogy ez megvalósuljon. De ehhez szükség lesz arra is, hogy a két ár közé beépült támogatási mechanizmus mind kisebb területre szoruljon vissza. A tervek szerint néhány év alatt a mostani szint felére csökken majd az ily módon adott állami támogatás. A preferencia eszöze pedig a két ár között lévő forgalmi adó lesz. A korábbi bonyolult szisztémát egy egyszerűbb, mindössze négy adókulccsal számoló rendszer váltja föl. Az első O-százalékos körbe tartoznak majd az alapvető élelmiszerek, a gyermekáruk, az iskolaszerek, egyes kulturális szolgáltatások, termékek stb, vagyis a fogyasztás szempontjából fontos cikkek. A következő 11 százalékos csoportba többek között a felnőttruházati cikkek kerülnek, s 22 százalékot — ez a harmadik kulcs — fizetnek majd az iparcikkek vásárlói. A legmagasabb adókulcs a luxuscikkeknek minősülő termékekre vonatkozik, például a külföldi kozmetikumokra, autókra. LAKATOS MÁRIA ISKOLAKÖSTOLGATÚ (3. old.) HÉTRŐL — HÉTRE HÍRRŐL — HÍRRE (3. old.) Hetedik osztályosok az egyik makettnél RESTAURÁTOROK (5. old.) h£t végi beszélgetés (6. old.) MÚLTÚNKBÓL (6. old.)
