Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-14 / 293. szám

2 Képújság 1984. december 14. Feszültség Chilében A chilei belpolitikai nyugtalanság újabb jeleként érté­kelik a megfigyelők a santiagói tőzsdén elkövetett bom­bamerényletet. Halálos áldozat nem volt, de 18 ember megsebesült a robbantás következtében. (Telefotó) Ülésezett a szállítási bizottság Szállítás úton, vasúton, vízen A chilei kormány a tör­vényék megszigorítására, s a fővárosi rendőrség megerősí­tésére készül — közölték Santiagóban. Az intézkedé­sek keretében egyebek közt felemelik a rendőrőrsök lét­számát, és újabb kapitány­ságokat építtetnek Santiago külvárosaiban. A törvényeket úgy módo­sítják, hogy a kormány könnyebben élhessen az úgynevezett belső száműzetés lehetőségeivel. Rodolfo Stan­ge, a rendőrség főparancs­nok-helyettese azzal indokol­ta e terveket, hogy a dikta­túraellenes mozgalom fellen­dülésétől tartanak a közel­jövőben. A chilei fővárosban az ostromállapot szigorú felté­telei közepette is folytatód­tak szerdán a diktatúra­ellenes tiltakozó megmozdu- lásök. Az Italia téren össze­gyűlt tüntetők szalagfelira­tokon követelték a szám- űzöttek visszatérését, a rend­őri erőszak beszüntetését és a sajtószabadság visszaállí­tását. Néhány perc múlva a Mapocho folyó partján ki­függesztették a feliratokat és távoztak, még mielőtt kato­nai egységek érkeztek a hely­színre. Más tiltakozók a fő­város központjának több pontján az ostromálla­pot felszámolását, a törvé­nyesség visszaállítását sür­gető röplakopat szórtak szét. A tanácstagi Szekstzé’rd Város Tanácsa tegnap délután megtartott ülésén egyebek között a vég­rehajtó Bizottság 1983—84. évi tevékenységéről tárgyalt, majd meghatározták a jövő évi murikat érvét és tájékoz­tató hangzott el az MSZMP KB 1984. október 9-i, — az országgyűlés és a tanácsok munkájla továbbfejlesztéséről szóló állásfoglalásától. Kovács János tanácselnök ismertette a tanácstagi be­számolókon elhangzott ja­vaslatok nyomán tett, illetve teendő intézkedésieket. Szek- szárd város tanácstagjai 1984. február 6—27. között tartot­ták meg tanácstagi beszámo­lóikat, mélyeket 2—3 válasz­tókörzetenként összevontan Szovjet—japán gazdasági, politikai tanácskozások, vál­takozó helyszíneken, külön­böző szinteken — ez is hoz­zátartozik 1984. utolsó harma­dának világképéhez. Ha vala­ki kevésbé járatos a nemzet­közi politikában, magától értetődőnek tarthatná az ilyen megbeszélésekről érke­ző híreket, két olyan ország­ról lévén szó, amely számára már csak a földrajzi szom­szédság is szinte kínálja a szoros együttműködést. A logika nem mindig ér­vényesül a politikai kapcso­latokban. A fenti megfonto­lások valóban jelentős sze­repet játszottak a Szovjet­unió és Japán kapcsolatainak alakulásában — de csak a hetvenes évek végéig. 1980- tól nemcsak stagnálás, hanem hanyatlás kezdődött, jellem­zővé vált a kereskedelmi for­galom visszaesése, ami pedig a politikai párbeszéd alakulá­sát illeti, Tokió mereven el­zárkózott a szovjet javaslatok elől. A minden területen érez­hetővé vált feszültség alapve­tő oka, hogy Tokióban előtér­be kerültek a területi köve­telések; minden továbblépést ahhoz a feltételhez kötöttek, hogy a Szovjetunió mondjon le a Kuril-szigetek négy déli, — területéhez tartozó — szi­getéről. Szovjet részről kez­dettől fogva jogtalannak ítél­ték és a leghatározottabban elutasították a követelést; ugyanakkor újra és újra in­dítványozzák, hogy államközi szerződésben rendezzék a két ország viszonyát, megte­remtve a lehetőséget a jó­A santiagói amerikai dip­lomáciai képviselet szerdán elzárkózott annak a Wa­shingtonból származó, nem hivatalos értesülésnek a kommentálásától, miszerint a Reagan-kormány áthelyez­né chilei nagykövetét, James Theberge-t. A nagykövet egyike volt azoknak, akik a leginkább szorgalmazták, hogy a Reagan-kormány tá­mogassa azt a 125 millió tartottak. A beszámólók le­bonyolításában és szervezé­sében részt vették a Haza­fias Népfront aktívái is. A 33 helyen rendezett beszá­molókon 1199-ien vettek részt, mely az előző évihez képest jó eredményinek számít, ugyanis az összlétszám 300 fővel emelkedett, összesen 233-an szólaltak fel, a javas­latok számia pedig 411. Ebből 219 a közérdekű bejelen­tés, 44 a közérdekű javaslat, 13 a panasz, és 135 az „egyéb” kategóriába tartozó javaslat. A felvetések közül 101-et a beszámolókon meg­válaszoltak, 78 felvetésnek a megvalósítására már idén sor került, illetve sor kerül. A VI. ötéves terv időszaká­szomszédi kapcsolatok fejlő­déséhez. A tokiói kormány mindeddig makacsul ragasz­kodott álláspontjához — ez az, ami azután tükröződött a két ország együttműködésé­ben. Pedig a diplomáciai kap­csolatok felújítását (1956) kö­vetően minden felettébb bíz­tatóan indult. A kereskedel­mi forgalom rohamosan nö­vekedett, 1979-ben elérte a 2,6 milliárd rubelt, ami ép­pen százszorosa volt az 1957. évinek. Másrészt a jövőre nézve ígéretes új együttmű­ködési formák alakultak ki: kooperációs megállapodások a távol-keleti természeti kin­csek közös kiaknázására; ha­lászati megegyezés a határos tengereken; számos olyan üz­let, amely jól szolgálta a köl­csönös érdekeket. Japán ugyanis joggal remélhette nyersanyagéhségének csilla­pítását szovjet forrásból, míg a Szovjetunió népgazdasági céljainak megvalósításához hasznosan járulhat hozzá a korszerű japán technológia. A hetvenes évek közepétől a kapcsolatok dinamikus fej­lődését egyre inkább akadá­lyozta a kormányközi keres­kedelmi együttműködési megállapodás hiánya — ami nélkül a tervezés szempont­jából elengedhetetlen hosz- szú távú megállapodások alig­ha köthetőek. Másrészt a kor­mányközi egyezményt meg- könnyíthette volna a két or­szág közötti békeszerződés, vagy a Szovjetunió által ja­vasolt szerződés az együttmű­dolláros kölcsönt, amelyet az Amerikaközi Fejlesztési Bank nemrég szavazott meg Chilének. Amerikai hivata­los körökben többen viszont azt javasolták, hogy Wa­shington ne pártolja a köl­csön megadását, s ezzel ér­zékeltesse: elégedetlen a Chilében november eleje óta érvényben lévő rendkí­vüli állapottal. ban 32, 1985. után pedig 63 felvetés megvalósítására lesz lehetőség, 78 felszólalást, ja­vaslatot érdemi válasz meg­adása céljából más szervek­hez továbbítottak. A leg­gyakrabban elhangzott fel­szólalások a következő téma­köröket érintették: szenny­víz- és Osápadékvíz-elveze- tés, járda- és útépítés, köz- világítás, köztisztaság. Több esetben vetődött fel, hogy a televízióvétel minősége nem megfelelő', gyakran szerepelt a kérdések között a gázprog­rammal kapcsolatos felvetés, az előző évekhez képest emelkedett a város kereske­delmi ellátásával összefüggő kérések száma is (például ködésről és a jószomszédság­ról. A japán elzárkózás holt­pontra juttatta a politikai kapcsolatokat; 1978-ban meg­szakadtak a rendszeres kü­lügyminiszteri, egy évvel ké­sőbb a külügyminiszterhe­lyettesi találkozók. Japánban szovjetellenes kampány kez­dődött, Tokió a kapcsolatok befagyasztásánál a „szovjet katonai fenyegetésre” hivat­kozott. 1980-ban csatlakozott a Washington által meghirde­tett gazdasági bojkotthoz. Az eredmény: Japán Szovjetunió tőkés partnerei sorában a második helyről az ötödikre esett vissza. A hivatalos kormánypoli­tika szintjére emelt szovjetel- lenesség nem minden japán társadalmi réteg helyeslésé­vel találkozott. Elsősorban az üzleti körök részéről erősö­dött a nyomás a tokiói kor­mányra. Emellett a szigetor­szágban egyre többen ag­gódnak a japán militarjz- mus újjáéledése miatt, s tartják megnyugtatóbbnak a békés együttműködést, mint az átok-szitok politikáját. Növekvő aktivitásuk már 1981-től érezteti hatását —, s ha konkrét kérdésekben a japán politika nem is módo­sult, de mintha a fagyos lég­kör fokozatosan enyhült vol­na. A barátsági és békeszer­vezetek óvatos közeledésével, kétoldalú szakszervezeti ta­nácskozásokkal kezdődött, in­tenzív gazdasági tárgyalások­kal folytatódott. 1981-ben fel­újították az azóta ismét rendszeressé vált külügymi­Sarlós István egyházi vezetőkkel találkozott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese csütörtökön a Parla­mentben a magyarországi egyházak és felekezetek ve­zetőivel találkozott. A nyílt légkörű, baráti eszmecserén részt vett Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Sarlós István tájékoztat­ta a megjelenteket a nemzet­közi élet időszerű kérdései­ről, hazánk belső helyzeté­ről és az előttünk álló tenni­valókról. Szólt a népgazda­ság közeli és távlati felada­tairól, a konkresszusára ké­szülő párt irányelveiről és felszabadulásunk 40. évfor­dulója megünneplésének ter­veiről. Az egyházi vezetők felszó­lalásaikban kifejezésre jut­tatták, hogy készek cselekvő­én részt vállalni a nemzeti programot jelentő feladatok megvalósításában. Elmond­ták észrevételeiket a társa­dalmi fejlődést fékező je­lenségekről, valamint az ál­lam és az egyházak közötti jó együttműködést zavaró kö­rülményekről is. Hangsú­lyozták: fontos, közös ügynek tartják a szocialista nemzeti egység megőrzését és erősí­tését. (MTI) igényként merült fel a papír- és írószerboltok szombaton történő nyiltva tartása). Gyakran került szóba a ját­szóterek, játszóeszközök kar­bantartása, felújítása is. A tanácsülés elfogadta a beszá­molóit, és határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy mi­ként kell gondoskodni a ta­nácstagi beszá'm ölök on el­hangzott közérdekű bejelen­tések és javaslatok ütemterv szerinti megvalósításáról, s törekedni, kell a lakosság to­vábbi bevonására a társa­dalmi munkába1. Végezetül a tanácsülés Briglovies Jánost kinevezte a városi tanács vb műszaki osztályának vezetőjévé. niszter-helyettesi párbeszé­det. Évente, hol Moszkvá­ban, hol Tokióban rendezik meg több száz gazdasági szak­értő részvételével a kerekasz- tal-megbeszéléseket, amelyek jelentősége messze túlnőtt a kereskedelmen. Idén ősszel az 1980-ban megszakadt parla­menti kapcsolatokat is fel­újították: Tokióban szovjet küldöttség járt, vezetője, Gyinmuhamed Kunajev sze­mélyében 1976 óta a legma­gasabb rangú szovjet politi­kus látogatott Japánba. Ha drámai változást nem is jelent, de jelzi az irányza­tot, hogy öt év szünet után újra ülésezik a két gazdasá­gi együttműködési bizottság. Szintén figyelemreméltó és a légkör változására utaló ese­mény a két kommunista párt legfelsőbb szintű kül­döttségének moszkvai tanács­kozása is. Van tehát ismét alkalom az álláspontok és törekvések tisztázásra. Tyihonov minisz­terelnök a gazdasági vegyes bizottságok ülésének résztve­vőihez intézett üzenetében megerősítette: a Szovjetunió következetes jószomszédi po­litikát folytat, s a kapcsola­tok bővítését szorgalmazza. Pusztán a kapcsolatfelvétel tényéből következtetéseket levonni nem lehet, de remél­hető, hogy a változatlan szov­jet törekvések találkoznak a józanabb japán helyzetérté­keléssel, s a kölcsönös ér­dekek megfelelő cselekedet irányában hatnak. Sz. J. Az őszi szállítási csúcs le­bonyolítására tett intézkedé­sekről, az eddigi tapasztala­tokról számolt be tegnap Szekszárdon a megyei szállí­tási bizottság összevont ülé­sén Balázs József, a MÁV Pécsi Vasút igazgatóság osz­tályvezetője, Tomecsko Fri­gyes, a Volán U-es Vállalat teherforgalmi osztályának vezetője, valamint Halmai János, az ÉPFU 5-ös számú kirendeltségének vezetője. Az ülésen dr. Nedók Pál, a Megyei Szállítási Bizottság titkára beszámolt a fuvaro­zási és rakodási kisvállalko­zások működésének megyei tapasztíalatoairól, de szó volt a szállító kisiparosok mun­kájáról, arról, hogy hogyan váltak be a tehergépkocsik üres futásának csökkentésé­re tett intézkedések', tájékoz­tató hangzott el a vízi szál­lítók megyei .tapasztalatairól, valamint a rakodás gépesí­téséről. Igény és kapacitás Mint azt Balázs József igazgató elmondotta: a fuva­roztatók elvárják, hogy a vasúit fuvarpiaci kínálata ott, akkor és olyan mértékben jtelentfcezzék, ahol, amikor és amilyen mértékben ezt a ke­reslet kívánja. Ennek az el­várásnak viszont feltétele, hogy elfogadható pontosság­gal legyünk tájékozottak ar­ról, hogy mely területen, mi­kor, milyen időben, mennyi áru elszállítása válik szüksé­gessé. A termelés szezonális in­gadozása a magyar gazdaság Struktur álils és természeti adottságaiból ered, de azt •megfe lelő gazdaságpol it ikai intézkedésekkel az eddiginél jobban lehetne és kellene befolyásolni. A termelő illetve felhasz­náló vállalatok telepein a gyártott vagy felhasznált termékek, nyersanyagok, kedvezőbb tárolási lehetősé­ge elősegítené, hogy a MÁV jobban beépülhessen a vál­lalat termelési folyamatába. Az áruszállítási igények kielégítése az év első felében zökkenőmentes vólit. Az év második felében a vasúti közlekedésben már jelent­keztek a napi igények kielé­gítésében némi feszültségek. Hétvégeken nem rakodnak Az év első négy hónapjá­ra szervezett előszállítási kedvezmények nem hozták meg a várt eredményt. A vállalatok többsége a kész­letgazdálkodás kötöttségeire hivatkozva nem élt megfele­lően az előszállításból ere­dő költségkímélő lehetőség­gel. Ilymódon a fő célt, az év végi kocsilhiánydkból ere­dő feszültségek csökkentését csak kis mértékben szolgál­ta az előszállítás. Az őszi forgalmat bevezlető gyü- mölcsforgalam tetemes ké­séssel kezdődött. Ez évben is arra számítunk, hogy a szá­razság sújtotta megyékbe is­mét nagyobb mennyiségű ga­bonát kell elszállítanii. Az idei őszi forgalmat nehezítő körülmény továbbra is ab­ból ered, hogy hét végén spk vasúti kocsiból nem rakják ki az árút. A tapásztaláit sze­rint az ötnapos munkarend bevezetése miatt tett intéz­kedések nem hozták meg a kívánt eredményt. A kedd— pénteki napokon végzett be­rakások növekedtek, a szom­bat, vasárnap, hétfői beraká­sok csökkentek. A pécsi Vasútigazgatóság 1984. évi koosiigényes áru- sz állító síi teljesítése a terv­hez viszonyítva kedvezőtle­nül alakult. Tolna megye nagyobb vállalatainak áru­szállítási teljesítménye 1984. első nyolc hónapjában a kö­vetkező : Paksi Konzervgyár 29 957 tanná, Tolna megyei ÁÉV 3 609 tonna, Agrokémia, Tolna-Möizts Hl 182 tonna, Vázkerámia Bátaszék, 1785 tonna, Tolna megyei Gabo- naforgalmi és Malomipari Vállalat 28 798 tonna, Tolna megyei Építőanyagipairi Vál­lalat Mázaszászválr 7 252 ton­na. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a vasúti szállítás a TÁÉV-nél, a Ga­bonaforgalmi Vállalatnál, az Építőanyagipari Vállalatnál, számottevően nőtt viszont a mözsi Agrokémiánál. A vá- rosközi konténeres forga­lomban a feladásnál van né­mi csökkenés. Ennek ,oka el­sősorban abbot ered-, hogy a vállalatok több esetben a konténeres diszpozícióik ösz- szevonásával kocsirakömán.y- feladást végeztek. Tamási ál­lomás jelentős városközi konténeres forgalmát koráb­ban Szekszárd bonyolította, le, azonban a területi átszer­vezéskor Tamási kiszolgálá­sát Siófok állomás vette át. Megyénkben a szekszárdi vásútállomáisOn a Dél-dunán­túli TÜZÉP és a TITÁN ra­kodási munkája nem meg­felelő, a TÁÉV és az Agro- ker viszont időben kirakja a kocsikból a címére érkezett áruit. Simonítornyén a bőr­gyárral akad a Vasútnak sok gondja. Dombóváron a MÁV fatelítő és a GMV munkájá­val elégedettek. Volán-túlkínálat A Volánnál, amióta a fu­var vállalási kötöttségeket feloldották, illetve magán- személyek iis végezhetnek fuvarozást, és a beruházási lehetőségek is szűkebbek let­tek, általánossá vált a kapa- aitás-ltú'lfcínálat. Atz első félév során szinte harcolni kellett egy-egy fuvarfeladatért, egy- egy fuvaroztatóért. A meg­előző években az őszi csúcs­forgalom igen jelentős volt, mind a fuvarozók minid pe­dig a fuvaroztatók szinte fé­lelemmel várták. Három- négy éve ez az óirié<si csúcs — éppen a kapacitás-túl kí­nálat miatt — elsősorban a közúton lényegesen csökkent — hangoztatta a beszámoló­jában TomeCSko Frigyes. A mezőgazdasági termékek érési ideje megnyúlt, így olyan termékek értek egy­idejűleg, amelyeknek fuva­rozási feladatát koráhban szakaszosan végezhették. A mezőgazdasági nagyüzemek szállítási kapacitása elörege­dőben van és relatíve kisebb mint a korábbi időszakban. Az érési idők egybeesése miatt esetenként saját kapa­citásuk sem elegendő saját termékeik beszállítására. A vállalatnál jelentkező csúcs- forgalmi igények is mező­gazdasági jellegűek. A gabo­na-, a cukorrépa -szál 1 ít ás ad sok munkát csúcsidőben a Volán 11-es Vállalatnak, ki keli elégíteniük a mezőgaz­dasági üzemek eseti igényeit, s magánszemélyek is gyak­ran fordulnak a Volánhoz. A hatókon yalbb feladat­végzés érdekében a vállalat­nál megalakult gazdasági munkaközösségeket is be­vonják a fuvarozásba, a ja­vításba, esetenként a rako­dásba is. Ezek az új szerve­zeti formák várhatóan segí­tenek a visszatérő problé­mákon is, azon például, hogy áltálában kevés a te­hergépkocsi-vezető. A Megyei Szállítási Bizott­ság összevont ülésén elhang­zott beszámolókat követően Ribl'ing Ferenc, a szállítási bizottság elnöke tett javas­latot a bizottság ez évi mun­katervére. Tanácsülés Szekszárdon beszámolókon elhangzott javaslatokról Szovjet-japán kapcsolatok - felszálló ágban?

Next

/
Thumbnails
Contents